Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-23 / 45. szám, péntek

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 23. KOMMENTÁR Tuchyna új fényképe TÓTH MIHÁLY A szolgálaton kívüli tábornok minisztersége körüli konfliktus óta ref­lektorfényben mozgó személy eseiében is tapasztalhattuk, hogy a rendszerváltást követő cseppfolyós társadalmi közegben milyen fon­tos szerepe lehet egy nem éppen pozitív emberi tulajdonságnak, a sértődékenységnek. Már az meghökkentő, hogy kinevezésének kútba esése óta mennyire átrendeződött Jozef Tuchyna ábrázata. A generá­lis ma leereszkedett szájszöglettel közlekedik a parlamentben. Meg­keseredett. Bejelentette, nem szavaz igennel az alkotmánymódosítás­ra. Kisszerűsége bizonyítására tucatnyi ellenpéldát lehetne most fel­sorakoztatni igazán nagy politikusok életrajzából. Hadd szögezzek le csak annyit, tábornok létére Tuchyna továbbszolgáló őrmesterre em­lékeztetőén járt el, amikor sértődöttsége jeleként kilátásba helyezte, nem szavaz igennel az alkotmánymódosításra. Ez az eset is kiváló bi­zonyítéka annak, amit polgári társadalmak kiemelkedő politikusai már évtizedekkel ezelőtt gyakorlattá tettek. Olyan generálisokat, akik frakkba, szmokingba öltözve sem tudnak leszokni a kaszárnyái be- idegződöttségekről, tanácsos inkább távol tartani a politikától. Talán nem is annyira a tábornok szégyene, hogy civüben politikai kamasz­ként viselkedik, hanem az SDE-é. A szociáldemokrácia felé haladás nagy zökkenői nem a rendszerváltás veszteseinek tétovaságai miatt következnek be. Az igazán nagy ballépéseket e pártban is mindig az elit tagjai követték el. Ezúttal stílusos lenne, ha Migas pártelnök nem csak ijesztgetne a marxizmus-leninizmus klasszikusai műveinek lepo- rolásával. A klasszikusok egyik legnagyobbika mondotta volt, hogy mindenről a káderek tehetnek. Hogy az SDE még mindig csak félúton van a bolsevizmus és a szociáldemokrácia közötti sztrádán, az annak is a következménye, hogy a pártnak olyan a káderpolitikája, amilyen, mégha Tuchyna független is. Vagyunk néhányan újságírók, akik a vé­delmi miniszter kinevezése körüli vita idején úgy vélekedtünk, bár helytelen lenne frissen leszerelt tábornokot a tárca élére állítani, el kell ismerni Tuchyna kvalitásait. Ma már látható, miniszteri kinevezé­sének meghiúsítása az ország számára főnyeremény. Megsértődött egy tábornok. Sértődésre azoknak lenne ezernyi oka, akik a rövidlátó politika miatt kerültek egyre kilátástalanabb helyzetbe. JEGYZET Luníki villámvizit JUHÁSZ KATALIN Az uniós bővítési biztos kassai ro­mákat kívánt látni. Márpedig Günter Verheugen kívánsága pa­rancs, bizonyára sokat olvasott már a Lunik IX. lakótelepről. A helyiek két álló napon át takarí­tották, csinosították városrészü­ket, a nagy nap reggelén az égiek is besegítettek egy félcentis hóré­teggel, mely ápol, s eltakar. A lá­togatás délelőtt fél küencre volt időzítve, alig pár percet késett a népes delegáció, melynek tagjai limuzinjaikból kilibbenvén egye­nest a polgármesteri hivatal kul­túrteremként is szolgáló helyisé­gébe siettek. Bizonyára ismerik az amerikai filmek ama alapjele­netét, mikor az asszonyka reggel szépen megterít, sürög-forog a toast és a cornflakes körül, aztán leviharzik a család, nyomnak egymásnak egy puszit, és a reg­gelit kihagyva rohannak dolguk után. Nos, valami ilyesmi zajlott Kassán is. Dzurinda kormányfő, aki életében először merészke­dett a Lunik IX-re, vendége kísé­retében lekezelt a helyi önkor­mányzattal, meghallgatta a kas­sai főpolgármester mondókáját a pozitív változásokról, a szemmel látható fejlődésről, majd szólt is néhány szép szót, hogy közösen, összefogással, lakástámogatás, megoldjuk, felzárkóztatjuk, csat­lakozás. Nos, polgártársak, mondják el, mi fáj, hol a problé­ma gyökere? - így a kormányfő. Ekkor megjelent a színen ked­venc westernhősünk, az elűzött helyi polgármester, aki egy héttel ezelőtt még maga feszített volna a vendégek mellett. És elmondta, a kormány még tavalyelőtt meg­szavazott egy összeget a helyi alapiskola bővítésére, amely 300 gyerek számára épült, és jelenleg 650-en látogatják. Idén 150 elsőst kellett elhelyezni benne, a lakótelepen pedig évente 200 bé­bi születik. A haza büszkeségei, a roma rendfenntartók pedig nem kapnak fizetést, csak alamizsnát a segélyük mellé, márpedig ők csináltak itt rendet. Dzurindát és vendégét ezek módfelett meglep­ték, be is rekesztették gyorsan a beszélgetést, egy-két közös fotó, majd limuzinba be, teljes gázzal el. Harmincöt percet töltöttek a Luníkon, a hivatal nagytermén kívül semmit sem láttak, az isko­lának közelébe se mentek. Verhe­ugen a látogatás szimbolikus gesztusjellegét hangsúlyozta. Re­méljük, Szlovákia uniós csatlako­zását nem kezeli a tegnapiakhoz hasonlóan. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva-régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Pent Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziaéik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály -, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapteijesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlaee, Kosická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com- Te nem szavaztál rám, hogy miniszter legyek, ezért én nem szavazok az alkotmányodra. (Agócs Ernő karikatúrája) TALLÓZÓ NOVY CAS A napilap értesülései szerint to­vábbra is pénzek tűnnek el a Szlo­vák Televízió számlájáról, nem lé­tező személyeknek kifizetett hono­ráriumok formájában. Példaképp említi egy műsor producerét, aki néhány ezer koronáról szóló csekk­re ráhamisította egy olyan művész nevét, tiki valóban együttműködik a televízióval. Arról, hogy megju­talmazták, természetesen nem volt tudomása. A vizsgálat után a pro­ducer visszafizette a pénzt, de ér­dekes módon továbbra is a televí­zió alkalmazottja, ráadásul ugyan­abban a beosztásban. PRÁCA Az európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettes a lapnak adott interjújában az alkotmány- tervezettel kapcsolatban megje­gyezte, annak elfogadása szorosan összefügg Szlovákia csatlakozási törekvéseivel, ám nem beszélhe­tünk az ország függetlenségének elvesztéséről, amint azt az ellen­zék állítja, hangsúlyozta Pavol Hamzík. Az Európai Bizottság csupán felügyeli, hogy a célokat és a határidőket betartja-e Szlovákia, hogy a többi visegrádi országgal együtt csatlakozzon az Unióhoz. Az alkotmánytervezet tehát nem Brüsszel parancsa, jegyezte meg. „Lehet-e villanykörtével elsőst fogni?" - teszi fel a kérdést Szilvássy József hasonló című cikkében az Új Szóban Hogyan lehet „elsőst fogni”? Szilvássy József az idei bei­ratkozási program kapcsán hangot ad kétségeinek, va­jon szándékaiktól függően módszereiket tekintve he­lyes úton járnak-e, akik a magyar iskolába való beirat­kozás ügyében tevékenyked­nek, vajon nem kellene-e az eddiginél hatékonyabb mód­szereket alkalmazni. DR. HALZL JÓZSEF Ami a cikk címében megfogalma­zott kérdést illeti, arra nyilvánva­lóan nemmel válaszolhatunk. Ne­hezményezni lehet viszont a cikk címválasztását. Mai rohanó vilá­gunkban az emberek többségében csak az újságcikkek címei ragad­nak meg, ez pedig esetünkben fél­revezetheti az olvasót. A cikk azt sugallja, hogy a villanykörte (pon­tosabban az energiatakarékos égő) a központi eleme a beiratko­zási programnak. Ez nem igaz. Az Illyés Közalapítvány által a Szlová­kiai Magyar Pedagógusok Szövet­sége és a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány pá­lyázata alapján második alkalom­mal támogatott beiratkozási prog­ram éppen abból indul ki, hogy a magyar családok identitástudata, gondolkodásmódja, értékrendje, szociális helyzete jelentősen eltér egymástól, ezért egy komplex programnak van legtöbb esélye a sikerre, mert az ilyen sokrétű program révén mindenki kaphat olyan impulzusokat, amelyek a magyar iskola mellett történő dön­tést elősegíthetik. Ezért képezik a beiratkozási program részét az is­kolákban, illetve az óvodákban a beiratkozás előtt álló gyermekek részvételével megrendezett kultu­rális és közösségi ünnepségek, az iskolát és az onnan kikerült sikeres hajdani diákokat bemutató iskolai tablók, füzetek és könyvek, a kará­csonyi üdvözlőlapok és ajándék- könyvek, az iskolai tanulmányok­hoz szükséges tanszercsomagok és segédkönyvek, a Millenniumi Kor­mánybiztosság által kiadott, díszes kiállítású és gazdag tartalmú „Mil­lenniumi Olvasó- és Daloskönyv”, a rászorulóknak a szervezők mér­legelésétől függően utazási- vagy étkezési támogatás, a legjobb eredményt felmutató iskoláknak eszköztámogatás. Mindenek előtt azonban a beiratkozási program­ban a hangsúlyt az Illyés Közala­pítvány szándékai szerint a szem­élyes megszólítás kapja az erre a célra létrejött, minden településre kiterjedő szervezői hálózat által. Ennek a személyes megszólításnak kellene tartalmaznia mindazokat az érveket, amelyek a magyar csa­ládok számára megkönnyítik az „első helyes lépés” megtételét. Két­ségtelen, hogy a korábban elsódle­Sok család esetében az érdek oldaláról kell a kérdést megközelíteni. gesen hangsúlyozott érzelmi mo­mentumok mellett ma sok család esetében az érdek oldaláról kell a kérdést megközelíteni, és itt van tapasztalataink alapján a legna­gyobb tudati elmaradás a családok jelentős hányadában. Azt a mélyreható változást és új­szerű jövőképet kell tudatosítani gyermekeik jövőjéről döntő szü­lőknél, ami Magyarország és Szlovákia küszöbönálló európai integrációjából fakad, ez pedig az integrációhoz kötött feltételek folytán a szlovákiai magyarság helyzetének, jogbiztonságának hosszú távú stabilizációját, a két ország regionális együttműködé­sének elmélyülését, és ezzel együtt a magas szintű magyar nyelvismeret nagymértékű felér­tékelését eredményezi. Ugyan­ilyen nagy horderejű fejlemény a határon túli magyarság különle­ges jogállását szabályozó tör­vénynek a magyar parlament által ez évben várható elfogadása, ami a nagyszámú kedvezmények sorá­ban a többgyermekes családokat éppen aszerint kívánja a család támogatásában részesíteni, hogy a gyermekeket magyar tannyelvű oktatásban részesítik-e? A kialakult, illetve kialakulóban lévő teljesen új helyzet megértése és ebből a szükséges következte­tések levonása a beiratkozási program legfőbb és legnehezebb feladata. Amikor több érintett szülővel beszélve minden, a ma­gyar tannyelvű oktatás mellett szóló régi és új érvet felsoroltam és megkérdeztem, melyikkel és miért nem értenek egyet, egyet­len szavuk sem volt. Arra a kér­désre, hogy akkor miért tervezik magyar létükre gyermekük szlo­vák iskolába való beíratását, egy­szerűen nem tudtak válaszolni, vagy azt a jelentéktelen érvet em­lítették, hogy ők szlovák iskolába jártak, és csak úgy tudnak gyer­meküknek segíteni, ha ő is szlo­vák iskolába jár. Habár a beíratás ügyében csak fo­lyamatos munkával, sokrétű kez­deményezésekkel és a személyes megszólításnak az eddiginél szé- leskörűbb alkalmazásával lehet áttörést elérni, már a 2000. évi beiratkozás eredményei is biza­kodással tölthetnek el bennün­ket. A múlt évben 5,1 százalékkal több diák kezdte el tanulmányait magyar tannyelvű iskolában, mint az előző évben, miközben a magyarlakta járásokban az ösz­Tavaly 5,1 %-kal több diákot írattak ma­gyar iskolába. szes beíratott elsősök száma az előző évhez képest 0,2%-kal csökkent. Végül még egy rövid megjegyzés a villanykörtéről. A múlt évi beír- aktozások során minden diák ka­pott egy energiatakarékos égőt, az égőt a HÉRA Alapítvány ado­mányozta pályázat alapján, így ez a beiratkozási program költ­ségkeretét nem terhelte. Ebben az évben a szervezők egyetlen ki­sebb célalap kivételével (ez a be­íratott gyermekek kb. 2%-át je­lenti) nem adtak át energiataka­rékos égőt a beíratkozóknak! Az égő amúgy 2000 koronát takarít meg a háztartás számára hosszú élettartama alatt, és eközben fé­nyével végigkíséri a magyar kis­diákot általános iskolai tanulmá­nyai során. A szerző az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke, a Rá­kóczi Szövetség elnöke «*'' OLVASÓI LEVÉL Köszönöm az életemet Negyedik napja a rozsnyói kór­házban fekszem, s még mindig az intenzív osztályon. Tornáztatnak, sétálhatok a folyosón, és a körül­ményekhez képest jól érzem ma­gam. Kísérletet teszek az elmúlt napok eseményeinek felidézésé­re. 2001. február 3-án reggel 04.00-kor indultunk Tornaijáról Dunaszerdahelyre az MKP III. kongresszusára. Kitűnő hangulat­ban érkeztünk a helyszínre, és minden az előre meghatározott program szerint zajlott. 16.00- kor került sor a küldöttek felszó­lalására. Kb. a nyolcadik lehet­tem, és kiindulva az elnök úr be­számolójából, valamint előzete­sen megkonzultálva a tartalmát Bárdos Gyulával és Csáky Pállal, javaslatot tettem egy felhívásra a Nyitrai Egyetem Akadémiai Sze­nátusához és szenátoraihoz. Az előre legépelt szöveget átadtam az illetékes személynek, és visz- szaindultam a helyemre. Itt leállt színes világlátásom, és a további­akban egy fekete-fehér filmen lát­tam az eseményeket. Nagy sür­gés-forgás, valakit egy mentőau­tóba tesznek, és itt megszakadt a kép. Vasárnap tértem magamhoz. Miklós Attila doktor úr folytatott velem, gyanítom, agykárosodást kutató párbeszédet. Amikor meg­győződött szellemi józanságom­ról, ismertette velem a tényeket. A kultúrház nagytermében ért a szívinfarktus. Szerencsére a kül­döttek között több orvos is volt, akik elsősegélyben részesítettek. 6-7 percig tartott a klinikai halál. A másik óriási szerencsém az volt, hogy a miniszterelnök úr je­lenlétével kapcsolatban kirendelt gyorsmentők talán 3 perc alatt a helyszínre érkeztek, és Kovács István vett kezelésbe. Az elkövet­kező percekben már a Duna- szerdahelyi Kórház intenzív osz­tályán voltam, és átadtak Miroslav Drotár főorvosnak. A to­vábbiakban példás ellátásban ré­szesültem. A fent említett doktor urakon kívül jól esett Barta és Gubcso doktor urak látogatása, a „nővérkék” példás szolgálattelje- / sítése, az ápolók is hozzájárultál/' gyógyulásomhoz. Csodálatra / méltó, hogy az egészségügy eme kritikus helyzetében mire képe­sek a dolgozói. Vagy talán nem is olyan kritikus? Köszönöm még egyszer az ismeretlen orvosok­nak, küldött-társaimnak és a Dunaszerdahelyi Állami Kórház minden munkatársának, köszö­nöm az életemet. Dr. Gaál Imre Rozsnyó

Next

/
Thumbnails
Contents