Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-22 / 44. szám, csütörtök

Agrárvilág ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 22. AGRÁR MORZSÁK Nagyon drága a BSE-teszt Pozsony. Évente 600 millió koro­nába kerülne, ha Szlovákia az összes levágásra kerülő szarvas- marhán el akarná végezni a BSE- tesztet. A földművelésügyi tárca szerint egy vizsgálat hozzávető­leg 2600 koronába kerül. Anyagi okoknál fogva tehát Szlovákia csak a „gyanús” állatokon végzi el a BSÉ-vizsgálatot. A szakható­ságok márciustól lesznek felké­szülve a BSE-tesztek elvégzésére. Szlovákia a korábbi években 5700 darab tenyészmarhát im­portált Nyugat-Európából. Kö­zülük már csak 2000 él. (RNo) Vágóhidak veszélyben Pozsony. Több hazai vágóhi­dat is be kell majd zárni a közeljövőben, mivel ezek a szarvasmarha-feldolgozás során képtelenek biztonságo­san, azaz az EU-normáknak megfelelően eltávolítani a fo­kozottan kockázatosnak tar­tott állatrészeket. A húsfeldol­gozó vállalatok közül egyedül csak a dunaszerdahelyi Tauris vállalat felel meg az Európai Unió normáinak. A szaktárca tervei szerint ezért Dunaszer- dahelyen továbbképző köz­pontot hoznak létre. (RNo) Az Unió hat országa tiltja a terménybehozatalt Marad a moratórium HÍRÖSSZEFOGLALÓ « London/Washington. Oldják fel a géntechnnológiai eljárással (GM) kezelt szemes termények szabadal- maztatási eljárásának teljes morató­riumát, és váltsák fel a teljes tiltást szigorú ellenőrzési szabályokkal - javasolta az EU-parlament az euró­pai országok számára. A Financial Times jelentése szerint azonban Franciaország, Olaszország, Auszt­ria, Dánia, Görögország és Luxem­bourg úgy döntött, a közeljövőben mégsem enged szabad utat a GM- eljárással előállított és az USA-ban biztonságosnak minősített magvak termesztésének. Az EU-országok a moratóriumot azért vezették be az Egyesült Álla­mokban elteijedt GM-technológiák- ra, mert a moratórium felfüggeszté­sét szerintük meg kell előznie az egységes EU-szabályozásnak, és ez még időbe telik. Csak akkor hajlan­dók feloldani a tiltóintézkedéseket, ha biztonságosnak látják az esetle- ges toxikus hatások elleni védőin­tézkedéseket. Eddig hat országban döntöttek úgy, hogy érvényben ma­rad az 1998 áprilisában elrendelt szigorú szabadalmaztatási tiltás. A hat óvatos nyugat-európai ország teljesen tisztán akarja megőrizni sa­ját élelmiszeriparát és kereske­delmét. Az USA hatóságait aggaszt­ja a hatok további ellenállása, saját teljes élelmiszerexportját látja ve­szélyeztetve, és tagadják azt a vá­dat, hogy túlságosan liberalizált és ellenőrizeden az USA génipara és növénytermesztése. A hat EU-or- szág felelős mezőgazdasági vezetői visszautasítják, hogy radikálisan ki akarnák szorítani az USA genetikai iparának vívmányait. A moratórium fenntartása ideiglenes, és a kellő biztonság megteremtése után meg­szűnik - hangoztatják a moratóri­um fenntartói. (MH) Az orosz főváros tehenészeteket vásárol Moszkva vállalkozik MTI-HÍR Moszkva. A moszkvai önkor­mányzat 15 ezer hektár mezőgaz­dasági földterületet vásárolt, és a tervek szerint tehenészeteket ala­kít ki az orosz főváros lakosságá­nak húsellátására. A Vedomosztyi című orosz gazda­sági napilap beszámolója szerint Jurij Luzskov moszkvai polgármes­ter az üzlettel rácáfolt arra, hogy mezőgazdasági művelésű föld nem lehet kereskedelem tárgya Orosz­országban. Becslések szerint a kö­zép-oroszországi legelőkért fize­tett összeg körülbelül 100 ezer dol­lárnak felelhet meg. A szaratovi te­rületen a tavalyi árveréseken egy hektár kétszáz rubelért kelt el. Az orosz főváros önkormányzata ez­zel azt akarja bizonyítani, hogy Oroszországban is lehet hatékony állattenyésztést folytami, továbbá növelni az ellátás biztonságát a ha­zai hústermelés visszaesése, és a német és ukrán importlehetőségek szűkülése ellenére. Moszkva eddig 5000 hektárt birto­kolt, most megnégyszerezte föld- tulajdonát. Emellett a „zöld­mezős” beruházás olcsóbb, ugyan­is az orosz állattenyésztő telepek hatalmas adósságteherrel küsz­ködnek, így szanálásuk nagyon drága lenne. Jurij Luzskov a na­pokban Bajorországban 100 ezer tonna német marhahúst vásárolt nagyon olcsón - állítólag a kilón­kénti ár az egy dollárt sem érte el - és rendkívül kedvező, halasztott fi­zetési feltételekkel. A csaknem tíz­milliós Moszkvában évente 650 ezer tonna marhahús fogy, de a főváros korábban csak évi tízezer tonnát vásárolt tartalékkészletei felújítására. A tavasszal a moszk­vai piacra kerülő német marhahús ára várhatóan 41 rubel (egy rubel közel tíz forint) lesz kilónként, mi­közben most a legolcsóbb, ukrán marhahús kilója 52 rubel. Az öntözés hamarabb kimeríti a talajvízkészleteket Fogyóban a termőtalaj MTI-JELENTÉS Washington. A világ mezőgazda- sági területeit műholdas térképek segítségével tanulmányozó tudó­sok szerint veszélyben van boly­gónk lakosainak élelmezése. Meg­állapították, hogy nagy felületeken sérült a talaj minősége, és azt is, hogy az öntözés hamarabb kimerí­ti a talajvízkészleteket, mint ahogy azok pótolódnak. A Nemzetközi Élelempolitikai Ku­tatóintézet jelentése szerint a földművelők vagy átváltanak olyan módszerekre, amelyek javítják a talaj minőségét és kevesebb vizet igényelnek, vagy nem lesznek ké­pesek élelemmel ellátni a világ egyre növekvő népességét. Alap­vetően igaz, hogy a mezőgazdaság ma még elég sikeres a világ élelme­zésében, kevéssé sikeres viszont azoknak a természeti forrásoknak a gondozásában, amelyek megala­pozzák a termelési kapacitásokat - mondta Stanley Wood, a jelentés készítőinek vezetője. A világ mező- gazdasági művelés alá vont terüle­teinek mindössze 16%-a mentes a különféle termőképességi problé­máktól, illetve az ember környezet­szennyező tevékenységének követ­kezményeitől, például a vegyi szennyeződéstől, a savasságtól, a magas sótartalomtól vagy a rossz vízelvezető képességtől. Különö­sen súlyos a helyzet Ázsia egyes ré­szein, ahol mindössze a termőterü­let 6 százaléka mentes az ilyen problémáktól. A világ mezőgada- sági területének 17 százalékán mérgezi a növényzetet alumínium­szennyezés. A világon évente mint­egy 1 százaléknyi termőföld vész el a till naggyá váló sótartalom miatt. Az integrált termelési technológia lényege: minél kevesebb vegyi anyag kerüljön felhasználásra Környezetkímélőbb gazdálkodás Szavatolt minőségű, csávázott vetőmagot használjunk. (RN-felvétel) Komárom. A fejlett országok­ban egyre jobban teijednek a kömyzetkímélő, ún. integrált termelési technológiák. Ezek lényege a káros vegyianyag- terhelés csökkentése a köz­vetlen fogyasztásra, takarmá­nyozásra vagy a további fel­dolgozásra kerülő növények­nél és növényi termékeknél. CSICSAY PÉTER Az integrált termelési technológiák fogalma alatt olyan termesztést ér­tünk, amelynél a termesztési tech­nológia minden egyes elemét a ter­mészetes adottságok és a környezet védelmének teljes körű figyelembe vételével alkalmazzák. A termőhely és a fajta kiválasztása, a tápanyag­utánpótlás, a talajmunkák, a met­szés, az ápolás, és főleg a növényvé­delem úgy kerül végrehajtásra, hogy a lehető legkisebb mennyiségű vegyianyag kerüljön felhasználásra és az is kömyzetkímélő módon. A jó termőhely megválasztása különö­sen a nagy értékű állókultúrák (sző­lő, gyümölcsös) esetében alapköve­telménye a sikeres termesztésnek. A termesztés helyének megválasztá­sakor a termesztendő növény igé­nyeiből kell kiindulni, és ennek megfelelően kell minősíteni a terü­let talajtani, klimatikus, domborzati és vízgazdálkodási adottságait. Ki­fejezetten előnyös, minőségjavító hatású lehet például szőlő esetében, ha az ültetvényt déli fekvésű lejtőre telepítjük. Érzékeny növényfajtát, például kajszit, nem szabad fagyve­szélyes helyre ültetni, míg az alma a kedvezőtlenebb klímájú, esetleg ta­lajvízjárta területeken is jól ter­meszthető. A termőhelyválasztás része a vetésforgó alkalmazása is, mivel a növényfajok többsége (kivé­tel például a kukorica) önmaga után termesztve egyre gazdaságta- lanabb, és egyre gyengébb termést ad. Növényvédelmi okokból is cél­szerű 4-5 évig kerülni az ugyanazon családból származó növényfajok egy helyen való termesztését. A termőhelyi adottságoknak (ta­laj- és klimatikus viszonyok) és a tapasztalat alapján az adott terüle­ten leginkább veszélyeztető beteg­ségeknek és kórokozóknak ellenál­ló fajták termesztése a megelőzés egyik legfontosabb tényezője. Ma már ez a kérdés az értékes hajtat­ható kultúráknál (pl. paprika, pa­radicsom, uborka) leginkább meg­oldott, de a szántóföldi növények esetében is egyre több ellenállóbb fajtával találkozhatunk. A vető­mag-forgalmazó cégek termékka­talógusaiban részletesen ismerte­tik a növények ilyen tulajdonsága­it. Nagyon fontos, hogy mindig szavatolt minőségű, eredeti cso­magolású és lehetőleg csávázott vetőmagot használjunk. így kikü­szöbölhetjük a növények kezdeti fejlődésekor jelentkező növényvé­delmi gondok többségét. Állókul­túrák, ültetvények esetében oltvá­nyok telepítésével, az igényeknek megfelelő alanyválasztással segít­hetjük elő a sikeres termesztést. Az integrált termesztésben előny­ben részesítik a közvetlen vízadago­lást, például hajtatásban, ültetvé­nyekben csepegtető rendszerek al­kalmazásával. Ez drágább ugyan, de középtávon megtérül a beruhá­zás, üzemeltetése gazdaságosabb és kímélőbb, mivel közvetlenül a növé­nyekhez adagolhatjuk ki a vizet és a tápelemeket. A hagyományos öntö­zés párásításra, fagyvédelemre ki­váló, de növényvédelmi szempont­ból nagy hátránya, hogy a leveleken megmaradó víz táptalaja a kóroko­zó gombáknak és baktériumoknak. Ezért lehetőleg öntözés után per­metezzünk. Ne feledjük kivizsgál­tatni öntözővizünket, mivel magas sótartalma (EC), főképp a hajtatás- ban erre érzékeny növényekre (pl. az uborka), toxikus hatású. Az ápo­lási munkák közül az ültetvények­ben kiemelkedő jelentőségű a met­szés, amely alapvető fontosságú az integrált termesztésben. Ha ezt a műveletet a fajtának megfelelően végezzük el, döntően meghatározza a növekedési-termésképződési e- gyensúlyt és a növényvédelmet is, mivel intenzív növekedés esetén a túl sűrű lombállomány elősegíti a kórokozók megtelepedését és nehe­zíti a megfelelő növényvédelmet. Ugyanakkor a túlmetszés jelentős terméskiesést okozhat. A zöldmun­káknak (kötözés, csonkázás, levele­zés, zöldmetszés) is nagyon fontos szerepe van. A metszés során kelet­kező növénymaradványokat kom­posztálni kell, vagy be kell dolgozni a talajba (mulcsozás), esetleg meg kell semmisíteni, különösen a beteg növényi részeket. A betegségek ter­jedésének meggátolásában fontos művelet a fertőtlenítő szerekkel ki­egészített sebkezelés. Metszéskor minden új növény kezelése előtt ajánlatos fertőtlenítő szerbe márta­ni a metszőollót. Ezzel megelőzhet­jük a kórokozók mechanikus elter­jesztését. Az ápolási munkák része a gyomirtás és a közvetlen növényvé­delem. A gyomok nemcsak táp­anyag- és fényelvonó hatásuk miatt veszélyesek, hanem azért is, mert sok veszélyes betegség és károsító rovar köztesgazdái. A környezetkímélő termesztésben a mechanikai gyomirtás - kézi kapá­lás, kultivátorozás - kerül előtérbe, a vegyszerek közül nálunk csak né­hány speciális egysziküirtó és a to­tális hatású glifozát hatóanyagú szerek hozzáférhetőek. A gyomir­tásnál arra kell ügyelni, hogy a vegyszereket a gyomnövények megfelelő érzékenységű állapotá­ban kell kijuttatni. A totális hatású szerek fás szárú, 3-5 évesnél idő­sebb (fajfüggő) ültetvényekben al­kalmazhatóak, ám nem szabad élő, zöld növényi részre jutniuk, mert a gazdanövényt is elpusztítják. A jó kondícióban lévő, gondosan ápolt, öntözött, harmonikusan táp­lált, többféle károsítóval és beteg­A metszés alapvető fontosságú az integrált termesztésben. séggel szemben genetikailag elle­nálló növényi állomány védelme biztonságosabban végezhető. Ki­emelkedő fontosságú az előrejel­zés. A gazdák egyszerű megoldá­sokkal is pontos beavatkozásokat végezhetnek, célirányosan véde­kezhetnek például feromoncsap- dák és ragacssávok telepítésével, vagy színcsapdák segítségével. Ugyanakkor az integrált technoló­gia alkalmazása elősegíti a hasznos élő szervezetek megtelepedését és felhasználását. A rovarkárok megelőzésének egyik legfontosabb művelete a lemosó­permetezések végzése bő (1000 li- ter/ha) vízmennyiséggel. Ehhez a környezetkímélő technológiákban természetes növényi olajszármazé­kokat és kénes készítményeket használhatunk, melyek közül az utóbbiak nemcsak a rovarok áttele­lő alakjait pusztítják el, de részleges gombaölő hatással is rendelkeznek. Állománykezelések során a biopre­parátumokon kívül (pl. Bacülus Thuringinsis) kitmszintézis-gátló szerek is korlátozás nélkül használ­hatóak. Jelentős károsítás esetén a szerves foszforsav-származékok használhatók fel korlátozott mér­tékben. A baktériumok és gombák károkozásának megelőzésénél is al­kalmazandó a lemosópermetezés. A műveletet őszi lombhullás után és kora tavasszal végezzük. Az említett kéntartalmú szereken kívül a gom­baölő hatású szervetlen, réztartal­mú szerek alkalmazhatóak (például Bordói lé, rézoxidklorid). Mivel egyes növények - például a csonthé­jasok, különösképpen az őszibarack- számára a réz mérgező, az ilyen tartalmú szereket tavasszal, a zöld részek fadakása előtt használjuk. A rézzel szemben az egyre növekvő ellenállóképesség a kórokozókban nem alakul ki, míg a szerves ható­anyagú szerek esetében egyre több faj ellenálló. Ültetvényekben szaba­don használható készítmények a réztartalmú szereken kívül a dodin, a kaptán, a folpet hatóanyagok, va­lamint a speciális szürkepenész elle­ni szerek is. A többi szer korlátozá­sokkal - a megfelelő egészségügyi és engedély-okiratokban közölt fel­tételek betartásával - a zöldségter­mesztésben használható. Integrált termesztésben tilos a pirazofosz, a karbendazim, a benomil, a tiofánát- metil, és a dinokap hatóanyagú gombaölő szerek használása. A gyakorlati alkalmazás során ügyeíni kell az alkalmazás idejére, valamint a külső környezeti hatá­sokra (25 fok C felett a kénhatású szerek megperzselhetik a növényt, a folyékony gyomirtók hatásfoka 10 fok C alatt alacsony). A vegysze­rek keverésénél megjegyzendő, hogy az ugyanazon gyártótól szár­mazó szerek általában egymással kéverhetőek. Erről az alkalmazás előtt kis mennyiségű próbakeve­réssel kell meggyőződni. A környezetkímélő termesztés kel­lő odafigyeléssel és megelőzésssel- még a mi tőkeszegény viszonya­ink között is - megvalósítható, jó minőségű, egészséges és külföldön is értékesíthető termékeket biztosít számunkra. Szlovákiában e ter­mesztési módszerrel kapcsolatban a legjobb eredményeket a nemzet­közileg is elismert Vanek Gáspár és kollektívája érte el. A kutatók a szőlőtermesztés technológiáját dolgozták ki részletesen. A szerző kertészmérnök Elengedhetetlen talajmunkák A talaj vízkészletének megóvásában, összegyűjtésében nagy szere­pe van az időben elvégzett talajmunkáknak. Szántóföldi termesz­tésnél a hengerezéssel egybekötött tarlóhántás segít a talaj vízkész létének megőrzésében. Kiszáradásgátló, gyomirtó és a növényma­radványok leforgatásával, kis mennyiségű (30-50 kg/ha nitrogén hatóanyagú) trágyával kiegészítve talajélet-serkentő. Az őszi mély­szántás talajszerkezet-javító, éghajlatunkon elengedhetetlen mun­kafolyamat, mivel a talaj így feltöltődik az őszi és a téli csapadék­kal, biztosítva a tavaszi vetésű kultúrnövények kezdeti vízigényét. Sok helyen nem fordítanak kellő figyelmet a magágy előkészítésé­nek, pedig a rosszul elmunkált talajban a vetési és csírázási hibák­ból adódóan a termésnek akár a fele is odaveszhet, (cs) A növények optimális tápanyagigényének megállapítása érdekében ajánlatos talajelemzést végeztetni Integrált termesztés és a műtrágyák ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Komárom. A termesztett kultúrák elsődleges tápanyagforrása a ter­mőtalaj. Ahhoz, hogy a növények számára biztosítani tudjuk az opti­mális tápanyagszintet, tudnunk kell, hogy a termőföld mennyi és milyen tápanyagot tartalmaz. En­nek megállapításához talajelem­zést kell végeztetni. A talajmintát mindig a trágyázás előtti talajszel­vényből kell gyűjteni, a parcellát leginkább jellemző minta összeállí­tásával. A vizsgálat néhány száz ko­ronába kerül, ám megtérül, ugyanis az így nyert eredmények segítségé­vel pontosan meg tudjuk határozni a szükséges tápanyagigényt. A talaj tulajdonságainak ismeretében (kémhatás - pH, mész- és sótarta­lom) kiválaszthatjuk a legmegfele­lőbb trágyákat. A hagyományos szervestrágyázás egyre inkább visszaszorulóban van az állatállo­mány csökkenése következtében. A szervestrágya rendkívül előnyös ta­lajszerkezet-javító, talajélet-serken­tő természetes mikroelemforrás is. Hátránya a lassú tápanyagleadás és az esetleges növénykárosítók jelen­léte. (Például a gyökérzöldségeket nem ajánlott frissen trágyázott te­rületen termeszteni.) Az integrált termesztésben nemcsak a termé­szetes eredetű trágyák felhasználá­sa engedélyezett, de a műtrágyáké is. Ezt indokolja a szervestrágyák hiánya és a mai növényfajták nagy terméspotenciáljának gazdaságos kihasználása is. A régi technoló­giákban csupán ősszel, általában NPK-műtrágyákat használtak. Ma­napság a kömyzetbarát technológi­ák esetében osztott, őszi PK-alap­trágyázás, tavaszi indító és mikroe­lemtartalommal kiegészített lomb­trágyázást alkalmaznak. Az ilyen technológiák esetében a nitrogén nem mosódik ki és a növény hasz­nosítani tudja, a drága mikroelem­trágyák pedig lombtrágyaként szül­te teljesen hasznosulnak. A mikro- és mezoelemek lombtrágyaként va­ló kijuttatásával sok kellemetlen, akár komoly veszteséget okozó élettani betegséget tudunk kiküszö­bölni. Ilyen betegség például a pap­rika, paradicsom kalciumhiányos bogyócsúcsrothadása is. CS. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents