Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
2001-02-21 / 43. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 21. Agrárkörkép Beszélgetés Bottka Pállal, a Szlovákiai Földtulajdonosok és Agrárvállalkozók Társulásának elnökével a társulás közgyűlése előtt 2001-től a magángazdák is csökkenthetik jövedelemadójukat A ÚJ SZÓ-INTERJÚ Szlovákiai Földtulajdonosok és Agrár- *■■■*■ vállalkozók Társulása február 26-án Nyitrán tartja országos közgyűlését. Bottka Pált, a társulás elnökét ennek kapcsán a szervezet eddigi tevékenységéről és célkitűzéseiről kérdeztük. Elnök úr, a magángazdák érdek- védelmi társulása csaknem egy évtizeddel ezelőtt került be a szlovákiai agrárköztudatba. Az országos közgyűlésen minden bizonnyal számot vetnek az eddigi tevékenységükről. Milyen eredményeket tudhatnak maguk mögött az elmúlt időszakban? A Szlovákiai Földtulajdonosok és Agrárvállalkozók Társulása, amint azt a neve is jelzi, a földtulajdonnal rendelkező és a mezőgazdaságban magángazdaként vállalkozók érdekeinek védelmét tűzte zászlajára. Ismeretes, hogy a jelenlegi agrárkörnyezetben nem éppen kedvezőek a feltételeket a magángazdálkodáshoz, a családi farmok működéséhez. Ez egyrészt az előző gazdasági-politikai rendszer hagyatéka, másrészt az agrárágazat jelenlegi helyzetéből adódik. Azt azonban nemcsak mi, hanem a parlament elé évente beterjesztett ún. Zöld jelentés is állítja, a magángazdálkodók az ágazatban nyereséggel gazdálkodnak, tehát a nagyon nehéz gazdasági feltételek között is megtalálják a módját, hogy hatékonyan termeljenek. Az uniós csatlakozás kapcsán ez reménnyel tölt el bennünket, s hisszük, hogy a belépés után már nem a szervezeti forma, hanem egyedül a termelés hatékonysága lesz a legfontosabb mérce a vállalkozások versenyképességének elbírálása során. A jelenlegi feltételek között nehezebb az érdekérvényesítés, ennek ellenére a társulásunk, amelynek mintegy hatezer tagja és szimpatizánsa van, az elmúlt időszakban az agrárkamara tagjaként is megfogalmazta a véleményét a mezőgazda- sági termelés de főleg a magángazdák sorsát meghatározó döntések, jogszabályok véleményezésekor. Kétségtelen, hogy nem képviselünk olyan társadalmi és politikai erőt, hogy az általunk javasolt jogi és gazdasági intézkedések elfogadását minden esetben keresztülvigyük, de azért sikerült egyet- két dolgot elérnünk. Konkrétan? Az elmúlt év végén végén például sikerült a parlamentben elfogadtatni azt a képviselői javaslatot, amely végre felszámolta a mezőgazdaságban vállalkozó természetes személyek - magángazdák és a jogi személyek jövedelmi adója közötti számunkra hátrányos megkülönböztetést. Nevezetesen arról van szó, hogy a jogi személyek jövedelemadójának szintjét már előzőleg 45-ről 15 százalékra csökkentették, a magángazdák viszont semmilyen kedvezményt nem kaptak. A decemberben benyújtott és elfogadott módosítás alapján a 2001. évre vonatkozó adóbevallásokban, tehát jövőre, a magángazdák 50 százalékkal csökkent- hetik jövedelmi adójukat. Ez minden bizonnyal azért is fontos lesz a számunkra, mert mint ismeretes, az állami támogatásokat ezután jövedelemként bele kell foglalni az adóalapba, tehát a dotációk után is adózni kell. S noha a törvény gyakorlati érvényesítésére majd csak a jövő évben kerül sor, már most arra törekszünk, hogy a tagjainkat erről a lehetőségről tájékoztasssuk, a megvalósítására felkészítsük. A nyitrai közgyűlésünkön többek között erről is szó lesz. A társulás és a magángazdák tevékenységét azonban minden bizonnyal nagyon sok gátló tényező is befolyásolja. Gondolok itt elsősorban tulajdonviszonyok, a szövetkezeti vagyonrészek rendezetíenségére stb. Milyen célokat, terveket tűztek ki az elkövetkező időszakra társulás tagjainak érdekvédelme, érdekérvényesítése céljából? Legnagyobb gondunk a magángazdák számára rendkívül hátrányos szövetkezeti transzformációs törvény módosítása által kialakult helyzet rendezése. A 264/95 sz. törvény által megfogalmazott célokat, amelyek szövetkezeti vagyonjegyek kiadásával kívánták rendezni az átalakított szövetkezetek vagyonának kérdését, máig nem vitték teljesen végig, noha a jogszabály szerint már 1999 végére le kellett volna zárni a jegyek kiadását. Ismereteink szerint a vagyonjegyeknek csupán a 30 százalékát jegyezték be az értékpapír-központban, a szövetkezetek jelentős része pedig átalakult üyen-olyan társasággá, vagy csődbe ment, így a kiszámított vagyonrészek elvesztek. Mi már 1996-ban felhívással fordultunk a parlamenti képviselőkhöz, amelyben felhívtuk a figyellllusztrációs felvétel műket arra, hogy a módosítás milyen veszélyeket rejt, kértük függesszék fel a törvény hatályát, de nem vették figyelembe a véleményünket. Ha végigmegyünk az országon, a lepusztult gazdasági udvarokat látva mondhatnánk, mi megjósoltuk, ugyanakkor fel kell tennünk a képviselőknek is azt a kérdést, hogy milyen információk ismeretében, milyen érdekek képviseletében hozták meg akkor a döntés, ami ehhez az eredményhez vezetett. Mert úgy tűnik, hogy a felelősséget ma már nem vállalja senki, (tszl) GYOMIRTÓSZEREK GABONAFÉLÉKBE Búza, árpa, rozs, tritikale Probléma: galaj, árvacsalán, veronika, ibolya és egyéb gyomnövények Megoldás: AURORA 50WG30-40 g/ha A gabonafélékben villámgyors hatású ..Command”. .A gyomirtó, amelynek nincs vetélytársa, csak partnere. Búza, árpa, Probléma: galaj, árvacsalán, veronika, ibolya, keserűfű, vadrepce, tarsóka, pipitér és egyéb gyomnövények Megoldás: AURORA TURBO 0,45-0,6 kg/ha Erőteljes hatás érintkezésnél, amelyet az ellenálló gyomnövényeknél a MCPP rendszerhatás támogat Búza, rozs Probléma: galaj, árvacsalán, veronika, ibolya, nagy széltippan és egyéb gyomnövények Megoldás: AFFINITY WG “ 2 kg/ha Gyors hatás Nagyon korai tavaszi alkalmazás lehetősége Gabonafélék Probléma: ellenálló és szívós gyomnövények - ászát, szulák Megoldás: DICOPUR M 750 0,7-1 1/ha Búza, zab Probléma: utánkelés Megoldás: STABILAN 0,5-3 1/ha OLA.TREPCE REPCEORMÁNYOS TALSTAR10 EC 0,11/ha- fényálló- hosszantartó hatás- nagyon vonzó ár REPCESZÁRBARKÓ FURY 10 EC/EW 0,075 I/ha- megbízható- kis adag- nagyon vonzó ár TALSTAR és FURY - Tandem, amely tud! TALSTAR és FURY - „egy" pénzért két 100%-os kezelés TALSTAR és FURY - egyszóval: GAZDASÁGOSSÁG Ne hagyjon semmit a véletlenre! Rendelje meg már most! Konzultáljon a területi képviselőinkkel az alkalmazás előnyeiről! F&N Agro Slovensko s. r. o. Roznavská 34, 821 04 Bratislava tel: 07 43 42 99 03, fax: 07 43 42 99 36 e-mail: fnagro @ ba.sknet.sk agro A vetésforgó alkalmazása a legjobb védekezés Új kártevő a kukoricában ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Tavaly ősszel egy új veszélyes kártevő jelenlétét regisztrálták a kukoricában. A kukoricagyökerét rágó Diabrotica virgifera virgifera Amerikából származik, 1992-ben Jugoszláviában,1995-ben Magyarországon tavaly pedig már nálunk is regisztrálták előfordulását. A kártevő néhány egyedét tavaly nyáron ferronom-csapdákban Szlovákia déli részén Losonc, Komárom és Nagykürtös térségében észlelték. A rendkívül veszélyes kártevőnek elsősorban a lárvája károsítja a kukoricát, mégpedig úgy, hogy a gyökereit rágja, a növény ezáltal ledől, s jelentős károk keletkeznek a hozamában. A kifejlett kártevők a kukorica virágját és leveleit valamint a kalászokat rágják, jelentős károkat okoznak a hüvelyek beporzása, megtermékenyítése előtt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kukoricarágó gazdasági károkat csak akkor okoz, ha túlságosan elterjed. Mivel a kártevő életfeltételei szorosan kapcsolódnak a kukoricához, a lárvák és a felnőtt egyedek is ezen a növényen fejlődnek a legjobban, elszaporodásuk szempontjából a kukorica monokultúrás termesztése jelenti a legnagyobb veszélyt. A lárvák talajlakóként ugyanis nem képesek hosz- szabb utat megtenni a táplálékért, s mivel életműködésükhöz szükségük van a kukorica gyökereire, ha más növényközegben kelnek ki, többnyire elpusztulnak. A kártevő a vetőmaggal nem terjed. A Mezőgazdasági Központi Minőségvizsgáló és Ellenőrző Intézet (UKSUP) az év elején kiadott rendeletben szabályozta a kukoricát károsító élősködő elleni védekezés alapelveit. Ennek értelmében azokban a kukoricaültetvényekben, ahol a kártevő előfordulási szintje eléri a gazdasági kártétel szintjét kötelező ellene a vegyszeres rovarölővel való kezelés, ugyanakkor ezeken az előfordulási helyeken tilos a kukorica monokultúrás termesztése függetlenül attól, hogy a növényt mag-,siló-, vagy csemegekukoricának termesztik. Ezzel kapcsolatban észle- tes tájékoztatást az ÚKSUP központjában vagy a regionális kirendeltségein nyújtanak a növényvédelmi szakemberek, (feld.-sz) Gyümölcstermelők találkozója Nyitrán Hazai és külföldi gyümölcstermesztési szakemberek részvételével február 22-23- án Nyitrán az Agroinstitút épületében tartják hagyományos találkozójukat a hazai gyümölcstermesztők. A tizedik alkalommal megrendezésre kerülő találkozót a Szlovákiai Gyümölcstermesztők Uniója, az agrárkamara és a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem kertészeti kara szervezi. A kétnapos rendezvénysorozat keretében, amelyen csehországi, lengyel, magyar, szlovén, osztrák és holland szakemberek is részt vesznek, előadások hangzanak el a legújabb tudományos, kutatási és gyakorlati szakmai ismeretekről, a gyümölcstermesztésre szakosodott cégek bemutatják időszerű kínálatukat stb. A találkozó alatt zajlik a Szlovákiai Gyümölcstermesztők uniójának országos közgyűlése is. (szí) Magángazdák közgyűlése A földtulajdonosokat és magángazdálkodókat tömörítő Szlovákiai Földtulajdonosok és Agrárvállalkozók Társulása február 26-án Nyitrán az Agroinstitút épületében tartja 11. országos közgyűlését. Amint azt Bottka Páltól, a társulás elnökétől megtudtuk, beszámoló hangzik el az előző időszakban végzett tevékenység eredményeiről, a résztvevők egyúttal kitűzik az elkövetkező időszakban megvalósítandó célokat, feladatokat is. A tanácskozáson elemezni fogják a magángazdálkodás jelenlegi helyzetét, ugyanakkor több, a magángazdákat érintő hasznos jogi, pénzügyi és gazdasági információt is megvitatnak majd. (sz) Sapard-hírek Az előrejelzések szerint február végére várható, hogy Brüsszelben akkreditálják a szlovákiai Sapard- programokat kezelő és felügyelő fizetési ügynökséget. Ezután megkezdődhet a Sapard-programok gyakorlati kivitelezése, a szakértők szerint az akkreditáció után a konkrét munka májusban már beindulhatna. Az EU előcsatlakozási alapja, amely a társulni kívánó országok mezőgazdasága és vidékfejlesztése számára kínál forrásokat nálunk évente átlagosan mintegy 1 milliárd koronát folyósíthat az említett célokra. A Sapard-program keretében kilenc ún. intézkedéscsoportban ad lehetőséget az érdeklődőknek arra, hogy pályázat útján vállakozói elképzeléseik megvalósításához EU-forrásokhoz jussanak. (sz) VK-157
