Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
2001-02-20 / 42. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 20. Kultúra Lena Headey: „A filmekben vagány, belevaló csajokat játszom, akik mind a kötetlen, szabad élet hívei. Közben olyan vagyok, mint az én jóságos nagymamám" Térden állva könyörgött a szerepért, de megkapta kolléganője képzeletbeli alakításánál. Érzékenységével, idegszálainak finom rezdülésével teljes mértékben fedi a figurát. Karlovy Vary idei fesztiválján csak azon a bizonyos hajszálon múlott, hogy nem ő kapta a legjobb női alakítás díját. Mit tudott meg a norvégokról az ottani forgatás során? Miért isznak annyit? A hosszú tél vagy a ragadós depressziójuk miatt? Hosszú tél? És milyen depresszió? Tapadós? Ragadós. Én nem kérdeztem meg senkitől sem, hogy miért iszik, de ha nem tévedek, szerintem a görcseiket oldják. Lazán, felszabadultan, kacagva szeretnének élni, mint a spanyolok vagy az olaszok, de valahogy nem megy nekik. Meg olyan bátortalanok, vagy inkább túlságosan visszafogottak. Ez persze a zord idő miatt is lehet. Tényleg. Nekem ez eszembe sem jutott. Kaisa apja mindenesetre a magánytól fázik, és azért iszik, hogy folyamatosan melegen tartsa a lelkét. Nem mondhatom, hogy ez életrajzi film, mert nem az. De bizonyos fokig a rendező családjáról szól. Elsősorban az apjáról, akit nagyon megviselt, hogy elhagyta őt a felesége. Ivott már előtte is, de csak utána vált idült alkoholistává. Többet nem mondhatok. Az már etikátlan lenne. Kaisának is van egy-két bűne. Ó, igen! Ő sem egy földre szállt angyal. A film elején például nem is tudja, kivel bújt ágyba. És mint később kiderül, a kokaint sem veti meg. Anyjától teljesen elhidegül, ap- jávad eleinte felemás a kapcsolata. Vonzza is, taszítja is ót a férfi. Időbe telik, míg megbocsát neki. Freud szerint a lányok, még kiskorukban, időnként többet éreznek az apjuk iránt, mint gyermeki sze- retetet. Kaisa életében is az apja az első férfi, aki testi vonzalmat ébreszt benne. Ha viszont az apa alkoholista, folytatja Freud, akkor ez a lány későbbi kapcsolatait jelentős mértékben befolyásolja. Kaisa, amíg nem rendeződik a viszonya apjával, legfeljebb az ágyáig engedi a férfiakat, a leikéig soha. Hogyan készült fel a szerepre? Felkeresett egy pszichológust, hogy alaposan elbeszélgessen vele? Pszichológus helyett ott volt a rendező. Három hétig próbáltunk a forgatás megkezdése előtt. Mindketten elmondtuk, mit szeretnénk, sót még az improvizálásokat is előre megbeszéltük. Egész idő alatt úgy dolgoztunk, mintha nem is egy szerepet, hanem a saját életünket játszottuk volna. Emlékszik még, melyik volt a legnehezebb jelenete? Az, amikor Kaisa már az anyja szobája felé tart a kórházban, de nem engedik be hozzá, mert ivott. Ezzel a jelenettel sokáig bíbelődtünk. A vége az lett, hogy ki kellett dobnunk egy másikat, mert hosszabb lett a tervezettnél. Hogy szólt a megállapodás? Angol vagy norvég filmet forgatni? Mi nem akarunk sem angol, sem norvég filmet. Nekünk az volt a legfontosabb, hogy ez jó fűm legyen, amelyben dominálnak ugyan a groteszk elemek, de a humor és a tragédia is helyet kap benne. Családi vonatkozásban megélt valami hasonlót, mint Kaisa? Szerencsére nem. Én stabil, kiegyensúlyozott családban nőttem fel, ahol nem voltak nagy érzelmi kilengések. Mondhatnám azt is: eddig a tenyerén hordozott az élet. A szerepért sem kellett megküzdenie? Hans Petter Moland, a rendező három évig készült a filmre, és mint később megtudtam, rengeteg energiát fektetett bele. A próbafelvételek után sokáig töprengett, hogy kinek adja a szerepet, én viszont nehezen viselem a hosszú várakozást. Amikor elfogyott a türelmem, megkerestem őt, és bevallom, térdre borulva kértem, hogy adja nekem a szerepet. Ilyet én még soha az életben nem tettem, de hát Istenem! Egy jó szerepért sok mindenre képes az ember. Az a fontos, hogy a végeredmény őt igazolja. Kezdettől fogva ez volt minden vágya? Játszani és játszani? Nem. Eleinte fodrász akartam lenni. Nem szerettem ugyanis iskolába járni, nem akaródzott tanulni. Gondoltam, beállók inkább egy szalonba, és jobbnál jobb frizurákat gyártok. Aztán a szüleim észhez térítettek. Ha nincs kedved órákon át a könyvek fölött ülni, akkor próbáld meg a drámaművészeti főiskolát. De az utolsó évet nem sikerült elvégeznem. Este még egy vizsgadarabban játszottam, másnap pedig már a kamera előtt álltam. Azóta szinte egyfolytában forgatok. Aki a szerepei alapján próbálja meg eldönteni, milyen lehet a magánéletben, akkor... ... az biztos, hogy tévedni fog. A filmekben ugyanis általában vagány, belevaló csajokat játszom, akik mind a kötetlen, szabad élet hívei. Közben már tizennyolc éves koromban is olyan voltam, mint az én jóságos nagymamám. Ezen a téren azóta sem változtam. A legszívesebben otthon ülök, és teszek- veszek magam körül. Az éttermeket messziről kerülöm. Ha nincs kedvem főzni, inkább házhoz rendelem a pizzát, de akkor sem teszem ki a lábam otthonról. Most vettünk egy régi, lerobbant házat a barátommal. Londonban? Igen. Nem volt túl drága, de rengeteget kell dolgoznunk rajta, míg teljesen rendbe hozzuk. Nem az a csacsogós fajta. Őt nem kell fékezni, irányítani, neki nincsenek „nagy történetei”. Lena Heady, az angol film friss reménysége, akit huszonnégy éves kora ellenére szakmai körökben már az új Vanessa Redgrave-ként emlegetnek, komoly, megfontolt, befeléforduló lány. SZABÓ G. LÁSZLÓ Semmit sem kapott ingyen az élettől, jegyzi meg csak úgy mellékesen. Mindenért keményen meg kellett harcolnia. De mert szívós, kitartó ember, úgy gondolja: az idő neki dolgozik. Mostanáig tizenegy filmben játszott, köztük a James Ivory rendezte Napok romjaiban, eddigi legnagyobb lehetőségét azonban tavaly kapta Hans Petter Moland norvég-angol koprodukcióban forgatott alkotásában, az Aberdeenben. Ez már egyértelműen az ő filmje. Híres honfitársnője, Charlotte Rampling és a nagy tehetségű dán „hullámtörő”, Stellán Skarsgard mellett remekel két órán át úgy, hogy egyetlen pillanatot sem hagy üresen. Aberdeen egy skóciai kisváros az Északi-tenger partján. Csendes, nyugodt hely, ahol nem történnek nagy dolgok. Kaisa (Lena Heady) egy londoni ügyvédi iroda alkalmazottja. Épp előléptetik, amikor megtudja: édesanyja az aberdeeni kórházban fekszik halálos betegen. Telefonon arra kéri a lányát, menjen el Oslóban élő alkoholista apjához, és beszélje ót rá az orvosi kezelésre. Kaisa igazából sohasem szerette az anyját, mert sem vele, sem az apjával nem törődött, de megpróbálja teljesíteni utolsó kívánságát. Apa és lánya tíz éve nem látták egymást. A távolság nemcsak földrajzilag, lélekben is nagyon nagy közöttük. De amíg Os- lóból élj urnák Aberdeenbe, a magányos, roncs férfi - aki csak most árulja el a lánynak, hogy nem is a vér szerinti apja, de amíg együtt lakott a család, ő volt a legfontosabb számára -, csak hogy visszanyerje Kaisa szeretetét, keményen elhatározza, hogy abbahagyja az ivást, és újrakezdi az életét. Az út során Kaisa is megváltozik. Apja mellett átértékeli korábbi éveit, kapcsolatait, szüleihez való viszonyát. Anyja iránt, aki durván, lelketlenül félrelökte apját, már nem érez semmit, hazugságát nem tudja megbocsátani, mostohaapját viszont felemeli a sárból. Lena Heady szerepét tíz évvel ezelőtt Hollywoodban Jessica Lang játszhatta volna. Ez a fiatal angol színésznő azonban egyetlen árnyalattal sem nyújt kevesebbet ameikai Kaisa sem egy földre szállt angyal... Filmbeli apjával, Stellán Skarsgarddal Karlovy Vary tavalyi fesztiválján
