Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-02 / 27. szám, péntek

8 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 2. gazdasági hírmorzsák Nő az orosz kőolajexport Moszkva. Oroszország február­ban harmadával, havi 12 millió tormára növeli kőolajexportját. A többletkivitelre vonatkozó en­gedélyek kiadását az orosz fél az­zal indokolta, hogy decemberben és januárban nem használták ki az exportlehetőségeket, jelentős mennyiségű kőolajtermék hal­mozódott fel a finomítókban és az olajcégeknél, s az orosz piac is eléggé telített. Januárban Orosz­ország kilencmillió tonna kőola­jat exportált. (MTI) A Vivendi Csehországban Párizs. A Vivendi Universal SA leányvállalata, az Environne- ment vízszolgáltatási szerződést kötött a prágai önkormányzattal, s így az ellátott lakosok számát tekintve Csehország elsőszámú vízszolgáltatójává válik. A meg­állapodás értelmében a Vivendi 6,1 milliárd koronáért megvásá­rolja a prágai víz és csatornázási művek 66 százalékát. A riválisok - a Water Limited és a Suez Lyon- naise des Eaux - 89, illetve 74 millió eurót kínáltak. (MTI) Ismét tárgyalások az IMF-fel Moszkva. A tavalyi eredményte­len tárgyalások után Oroszország és az IMF ismét megbeszéléseket folytat a valutaalap Moszkvának szánt fejlesztési hiteleiről. IMF- szakértők már Moszkvában tájé­kozódnak Oroszország tavalyi pénzügyi eredményeiről és 2001- 2002-es fizetési mérlegének előrejelzéseiről. Az IMF-sza- kértók új együttműködési prog­ramot akarnak jóváhagyatni Moszkvával, és vizsgálják az idei makroökonómiai fejlődésre vo­natkozó előrejelzéseket. (MTI) Az orosz LUKOIL terjeszkedése Szófia. Az orosz LUKOIL olajipa­ri óriás terejeszkedni kíván a bal­káni államokban és Kelet-Közép- Európában - közölte Ralif Szafin, a LUKOIL alelnöke Szófiában. A cég által kiválasztott országok a következők: Görögország, Török­ország, Macedónia, Románia, Magyarország, Csehország és Szlovákia. A LUKOIL tavaly már indult a cseh PARAMO pardubi- cei kőolajfinomító privatizációjá­ra kiírt versenypályázaton, azon­ban még az eredményhirdetés előtt visszalépett. (CTK) Magyarországi mobiltulajdonosok Budapest. Budapest. Becslések szerint 2001 végére 4,5 millió mobil előfizető lesz Magyaror­szágon, s reményeink szerint az ügyfelek legalább fele továbbra is a Westel Mobil Távközlési Rt- hez tartozik majd - közölte Su­gár András, a társaság vezérigaz­gatója. A vezérigazgató el­mondta: már most is bizonyosra vehető, hogy az idén a mobil előfizetők száma meghaladja a vezetékes előfizetőkét: számuk már tavaly december végén meghaladta a 3 milliót, s azóta is dinamikusan nő. Az új ügyfelek több mint fele a 20 événél fiata­labbak közül kerül ki. (MTI) Antibiotikumok a baromfiólban Bécs. Az ausztriai húsbotrányok legújabb fejezeteként a News című hetilap beszámolt arról, hogy nem csak a sertéseknek, ha­nem a baromfinak is antibiotiku­mokat és egyéb készítményeket adagolnak a tenyésztők. A lap szerint az állatoknak adagolt gyógyszereket általában a fekete­piacon, és zömmel a kelet-euró­pai országokból szerzik be a te­nyésztők. A szerek a nagy gyógy­szergyárak termékeinek utánza­tai, és nem tudni, mit tartalmaz­nak. így a sima gyógyszer-túlada­golásnál jóval veszélyesebbek le­hetnek. (MTI) Repedés az egyik turbinacsövön Prága. Repedést találtak az egyik turbinacsövön a Temelíni Atomerőműben. A későbbre ter­vezett teljes ellenőrzést egyebek között azért rendelték el már ja­nuár közepén, mert a turbinacsö­veken szokatlanul nagy rezgése­ket észleltek. A Nova televízió már korábban közölte, hogy a Te­melíni Atomerőmű 1. blokkjában több olyan berendezést, például turbinacsöveket, használtak fel, amelyeket ezelőtt kilenc-tíz évvel gyártottak, és ez most bizonyos problémák forrása. (MTI) Forgalomban a húszezerforintos Budapest. Tegnap került forga­lomba a húszezerforintos. Egy­idejűleg megújul az 500 forintos, ám a régi változat is forgalomké­pes marad. A legújabb címletű papírpénz gyártására a dátum­váltásjegyében, tartalékcímlet­ként még 1999-ben került sor. A bankjegy előoldalán Deák Ferenc arcképe látható. (MTI) Az ECB nem nyúlt a kamatokhoz Brüsszel. Európai Központi Bank - a várakozásoknak meg­felelően - nem követte a Fed példáját, s továbbra is 4,75 szá­zalékon hagyta az eurózóna irányadó kamatlábát. (NGO) Eredményes a Deutsche Bank Frankfurt. Megduplázódott ta­valy a Deutsche Bank (DB) net­tó nyeresége, ami jelentős mér­tékben köszönhető annak, hogy a bank értékesítette az Allianz AG-ben meglevő részesedését. Az elkövetkező három évben harmadával kívánja növelni profitját a DB, aminek érdeké­ben 2600 munkahelyet szüntet­nek meg, és strukturálisan is át­alakítják a bankot. A változtatá­soktól 1,5 milliárd eurónyi meg­takarítást és az egy részvényre jutó profit 15%-os emelkedését reméli a frankfurti pénzintézet. Európa legnagyobb bankja, a DB 4,95 milliárd eurós adózás utáni eredménnyel zárta a tava­lyi évet. (NGO) 2000. év eredményei - LG 23.06 termés t/ha 14% béták. nedvesség % bevétel Sk/ha Michalovce 12,34 23,5 41 453 Most 12,05 25,6 38 506 Kostol iste 9,27 17,8 34 869 Soporna 9,95 21,6 34 823 Minőség - hozamképesség - megbízhatóság -hozzáférhetőség... Tel.: 0903/724 891, 0903/728 270,0903/224 682,0903/224 697. Torgyán József soha nem látott eredményekkel dicsekszik, a statisztika viszont nem igazolja az „agrárcsodát" Még nehezebb agráresztendő Torgyán érvel, Orbán hallgat. Az agrárönkormányzatok és a statisztikai hivatal adatai szerint sem olyan rózsás a kép, miként azt az agrártárca vezetői állítják. (Archív felvétel) Budapest. Torgyán József magyar agrárminiszter és kisgazda pártelnök ismét a magyar közvélemény figyel­mének középpontjába ke­rült. A házépítési és fia ré­vén kenőpénzbotrányba ke­veredett minisztert az agrár­szakma is élesen bírálja. ÖSSZEFOGLALÓ Szinte nincs olyan területe a mező- gazdaságnak, amely tavaly ne növe­kedett volna kiemelkedően - büsz­kélkedett Torgyán József magyar agrárminiszter a berlini Grüne Wo­che kiállításon. Még egy ilyen győ­zelem, és oda az egész mezőgazda­ság - mond ellent a miniszter si­kerpropagandájának Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ál­lamtitkára a napokban jelentette be, hogy a mezőgazdaság összes terme­lési értéke 2000-ben előreláthatóan 14%-kal, 1167 milliárd forintra gya­rapodott. „Igen ám, de folyó áron számolva” - egészíti ki Máhr, rámu­tatva, hogy jóllehet a termelési ér­ték valóban gyarapodott, ennek magyarázata a mezőgazdasági ter­mékek felvásárlási árindexének több mint 20%-os, jóval az átlagos infláció feletti emelkedése. A terme­lés fizikai volumene tehát nem nőtt, hanem legalább 5%-kal visszaesett. A statisztikai hivatal adatai szerint sem olyan rózsás a kép, miként azt az FVM vezetői beállítják. Miközben a magyar gazdaság szárnyal, s a GDP az első három negyedévben 5,6%-kal nőtt, a mezőgazdaság bruttó hazai terméke éppen ezzel ellentétesen, 7,9%-kal lett kisebb a harmadik negyedévben, mint egy évvel korábban, s a kilenc havi adat is elmarad az 1999. megfelelő időszakára kimutatott értéktől. Tavaly az ötvenes évek szintjére, 10,2 millió tonnára zsugorodott a gabonatermelés, szemben az 1986- 1990-as időszak 14,2 millió tonnás ádagával. A rossz piacszabályozás hatására fogy a sertés- és a baromfi- állomány. Erinek következtében a hazai alapanyagra berendezkedett hústermelés is visszaszorult. Éppen az ellenkezője következett be, mint amit a szaktárca vezetése 1998-as deklarált céljaiban az állattenyész­tés bővítésével akart elérni. Az vi­szont tény, hogy az antiinflációs po­litika sok év után már nem a me­zőgazdasági felvásárlási árak rová­sára érvényesült. A termelés csökke­nését az is magyarázza, hogy a me­zőgazdaságban és az élelmiszeri­parban mérséklődött a beruházási kedv. Az agrártárca év közben fel­függesztette a beruházások támo­gatását, mert forráshiány miatt ki­merült a keret. Leplezetlen öröm­mel adta hírül a szaktárca államtit­kára, hogy a tavalyi keserves, ter­mészeti csapásokkal sújtott esz­tendőben a nem végleges adatok szerint mégis 2,4 milliárd dollár ex­portbevételt ért el az ágazat, az ag­rár-külkereskedelmi aktívum pedig az első tíz hónap adatai alapján meghaladja majd az 1,5 milliárd dollárt. Az agrártermékek kivitele október végéig közel 1 százalékkal tett túl az előző év hasonló idősza­kán, s az export-import egyenlege is javult. Máhr András e számokat túl opti­mistának tartja. A 2,4 milliárd dol­láros exporteredményre ugyan van esély, de a nagyobb behozatal miatt a szaldó így is a tavalyelőtti 1,3 mil­liárd dollárt közelíti. Az exportnö­vekedés valóban számottevő, de csak a bázishoz képest, mert 1999- ben az előző évhez viszonyítva 16,7%-kal zsugorodott a kivitel. Ráadásul a tavalyi eredmény árutö­megben szintén nem takar kiviteli pluszt, inkább a magas világpiaci gabonaáraknak köszönhető. Az ag­rár-külkereskedelmi egyenleg az 1995-ben elért 1,92 milliárd dollár­ról folyamatosan romlott a tavalyra várható 1,5 milliárd dollárra. Az öt éve tartó lejtmenetben a csökkenő kivitel mellett az egyre duzzadó élelmiszerimport (1996-ban 0,94 millió dollár 1998-ban már 1,2 mil­liárd dollár) is szerepet játszik. Más sikerszámokat sem érzékel a szak­ma, így például az adózás előtti eredmény bő megduplázódását sem tapasztalták. A múlt évet a vá­rakozások szerint most egy még ne­hezebb agráresztendő követi: a drá­gább takarmány, illetve az állat­egészségügyi előírásoknak a kerge­marhakór miatti szigorítása az ál­lattenyésztőket sújtja. A külső üz­letrészek kifizetése - ami 20-30 milliárd forintot von ki az agrárter­melésből - a szövetkezeteket hozza nehéz helyzetbe. A 40 ezer forintra felemelt minimálbér pedig egysé­gesen komoly gondot okoz az ag­rárágazatban. A támogatások vi­szont egyre kevésbé fogják ellensú­lyozni a pénzhiányt, annak ellenére sem, hogy az Orbán-Torgyán meg­állapodás értelmében két év alatt Az agrártárca év közben felfüggesztette a beru­házások támogatását. papíron 180-190 milliárd - tényle­gesen 110 milliárd - forint extra pénzt juttatnak az ágazatnak. Az idén elvileg 50 milliárd forint gya­rapítaná az agrár- és vidékfejlesztés számláit, ám ebből kevés jut a ter­melés további fejlesztésére, tekint­ve, hogy a szaktárca jó előre tete­mes, 50 milliárd forintra taksált fi­zetési kötelezettséget halmozott fel. így inkább csak a keletkezett lyukak betömködéséről lehet majd szó. Lyuk pedig van bőven, hiszen a piaci támogatás eleve kevesebb a kelleté­nél, a megemelt beruházási keretet pedig már tavalyi ígérvények terhe­lik. A Pénzügyminisztérium az FVM támogatási tervét kiigazítaná. Egye­bek között azért, hogy ne lehessen egyes beruházásokat a termelő tá­mogatásokból fedezni, vagy a piac­ra jutásiból a termelői támogatáso­kat. (A Figyelő alapján) Elvérezhetnek az agrárjavaslatok Budapest/Brüsszel. Bármilyen magyar agrárkereskedelmi javas­lat elvérezne az Európai Bizottság előtt, mivel az EU továbbra is neheztel a kukoricavita miatt. A Világgazdaság című napilap uniós illetékesekre hivatkozva azt állítja, hogy a magyar-EU agrárkap­csolatok „klímája” ma olyan, hogy az Európai Bizottság bármilyen magyar agrárkereskedelmi javaslatot visszautasítana. Brüsszel még mindig a magyar kukoricaexport-stop miatt neheztel Magyar- országra. Uniós értékelés szerint déli szomszédaink nem tettek meg mindent a kukoricakonfliktus lezárásaként aláírt kétoldalú megállapodás végrehajtásáért. Ebből kifolyólag aligha várható, hogy Brüsszel engedélyezné a magyar pulykakvóta megemelését, s a lap szerint az sem zárható ki, hogy Brüsszel elodázza a ma- gyar-EU-s új boregyezmény végső jóváhagyását is. (ú) Európai Unió - Borúlátó becslések szerint a BSE-válsággal kapcsolatos idei kiadások akár a 3 milliárd eurót is elérhetik A megemelt költségvetés is kevés lehet HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Brüsszel/Berlin. Az Európai Bizott­ság 971 millió euróval növelte a szarvasmarhák szivacsos agysorva­dásának (BSE) terjedése elleni harc­ra szánt összegeket, egyúttal azon­ban értésre adta, hogy az idei költ­ségvetésből ennél egy fillérrel sem lehet többet kiszorítani, még a vál­ság további mélyülése esetén sem. Michaele Schreyer, a bizottság költ­ségvetési kérdésekért felelős tagja meggyőződésének adott hangot, hogy a most jóváhagyott költségve­tés-kiegészítésből finanszírozhatók lesznek az idén szükségessé váló to­vábbi intézkedések. A BSE-válság tavaly októberben kezdődött újabb hulláma egy ideje súlyosbodni látszó válságot idézett elő az unió marhahúspiacán, ame­lyet már eddig is átlagosan mintegy 30 százalékos fogyasztás- és árcsök­kenés sújtott. A bizottság idei évre szóló legutóbbi becslései a fogyasz­tás további mintegy 10 százalékos visszaesésével számolnak, ami 800- 900 ezer torma, rosszabb esetben még ennél is nagyobb mennyiségű készletek felhalmozódásával fenye­get. A pótlólag rendelkezésre bocsá­tott összegből a közösség 700 millió eurót kíván fordítani a megsemmi­sítésre történő felvásárlások támo­gatására. Ennek a tagországokra nem kötelező programnak a kereté­ben a tenyésztőktől felvásárolják, majd megsemmisítik azokat a 30 hónaposnál idősebb állatokat, ame­lyeken nem végeztek BSE-tesztet. A január 1-jén életbe lépett rendelke­zések szerint ugyanis ilyenek nem kerülhetnek be a táplálkozási lánc­ba, másrészt a tesztek teljes körűvé tételéhez még nem mindenütt van elég felszerelés és szakképzett sze­mélyzet. További 238 miihó euró in­tervenciós felvásárlásokra, 33 millió pedig a BSE-vizsgálatok kiterjeszté­sére fordítható a pótlólagos ke­retből. Schreyer tájékoztatása sze­rint a többletforrást részben az eu- róárfolyam gyengülésével kapcsola­tos tavalyi megtakarításokból tud­ták biztosítani, de ezt meghaladó újabb, előre nem látható kiadásokat már csak más agrárágazatok támo­gatásának rovására lehetne fedezni. Az unió évi 90 milliárd euró körüli költségvetésének legnagyobb részét - viszonylag hosszabb idő óta mint­egy a felét - a közös mezőgazdasági politika költségei teszik ki. A tavaly előtti berlini EU-csúcson jóváha­gyott Agenda 2000 című intézke­déscsomag szerint a 2000 és 2006 közötti időszakban a közös mező- gazdasági politika költségvetését stabilizálni kellene - évi ádagban 42 milliárd euró körüli szinten -, de az idei évre szóló keretet már a most bejelentett kiigazítással túllépték. Ugyanakkor borúlátóbb becslések szerint a BSE-válsággal kapcsolatos idei kiadások akár a hárommilliárd eurót is elérhetik. A német agrárminisztérium közöl­te, hogy a fogyasztói bizalom visszaállítására és a piac élénkítésé­re csadakoznak az EU programjá­hoz, amely akár kétmillió marha le­vágását is előirányozhatja. Egye­lőre nem tisztázott, hogy ez hány marha levágását jelenti Németor­szágban, korábban ezt 400 ezerre tették. Németország tehát csadako- zik az EU önkéntes alapon működő programjához, amelynek kereté­ben az unió fizet a levágott marhák után. A terv a tenyésztőknek közel piaci árat ajánl kompenzációként. A költségek 70 százalékát az EU, a maradékot a tagállamok fizetik sa­ját gazdálkodóiknak. A jelenlegi becslések 1,2 milliárd német már­kára (mintegy 600 millió euró) te­szik a költségeket. (MTI) Nem kapnak pénzt a tagjelöltek Brüsszel. Az Európai Unió ugyan 971 millió eurót különített el a kergemarhakór okozta legsürgősebb kiadásokra, de ajelölt orszá­gok nem kapnak külön támogatást a tesztek bevezetésére. Ugyan­akkor Szlovákia már kapott 50 ezer eurót a hiányzó laboratóriumi berendezések bevezetésére. A EU költségvetésének módosítását még a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Romano Prodi, a bizottság elnöke szerint az Unió a szigorú rend­szabályok betartásával öt év alatt legyőzheti a kórt. (ú) VK-56/1

Next

/
Thumbnails
Contents