Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-16 / 39. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 16. Politika 5 Beszélgetés Bokor Bélával, a Baranya Megyei Közgyűlés elnökével az Európai Régiók Gyűléséről Az EU-ba igyekvők előszobája A Csemadok Galántai Terü­leti Választmánya már ha­gyományosan azért is tartja Balatonalmádiban a mátyus- földi polgármesterekkel kö­zös munkaértekezletét, hogy oda minél több magyaror­szági szakembert, közéleti személyiséget hívhassanak meg tapasztalatcserére. GAÁL LÁSZLÓ Bokor Bélát, a Baranya Megyei Közgyűlés elnökét a regionális együttműködésben szerzett ta­pasztalatairól, az Európai Régiók Gyűléséről kérdeztük. Tulajdonképpen mi az Európia Régiók Gyűlése, kiket és milyen céllal tömörít a szervezet? A tizenöt éve működő szervezet­nek mintegy háromszáz régió a tagja, melyek több, mint négyszáz millió lakost képviselnek. A felté­tel csak az, hogy a szervezetnek választott képviselő-testülete le­gyen. Nálunk, Magyarországon például ilyen a megyei közgyűlés, vagy a több megye által alkotott szövetség. A gyűlés egy kicsit az Európai Unióba igyekvők előszo­bája, ahol főpróbákat lehet tarta­ni, de van egy nagyon fontos önál­ló funkciója is. Őrzi a területi egy­ségek, megyék, régiók karaktere­it, sajátosságait, például a kultú­rájukat. Jó példa erre a svájci rendszer, ahol nincs kulturális mi­nisztérium, mert a kultúrát a kan­A Pannon Magyar Ház olyan közössé­gi ház lesz, ahová bárki bejöhet és bemutat- kozhat. \\ tonok irányítják. Tehetik ezt azért, mert a költségvetés 50-60 százalé­kával rendelkeznek. Mi itt, Ma­gyarországon nehezebb helyzet­ben vagyunk, mert ebben az újra­elosztási rendszerben az állam mindenféle adót elvon, például a jövedelemadónak mindössze az öt százalékát juttatja vissza a megyei önkormányzatoknak. Pedig egy Bokor Béla: Az Európai Régiók Gyűlése az Európába igyekvők előszobá­ja. (A szerző felvétele) területi önkormányzat autonómi­ája nem attól függ, hogy azt ho­gyan fogalmazzuk meg, mennyit beszélünk róla, hanem attól, hogy milyen gazdasági bázis áll mögöt­te, mennyi a lehetőség, milyen pénzeszköz fölött rendelkezik, amit nem kell megköszönni, mert az demokratikusan ellenőrzött kö­rülmények között jár. Milyen konkrét eredményei van­nak a regionális együttműkö­désnek, milyen tapasztalatokat tudnak átadni egymásnak? A Duna menti tartományok mun­kaközösségében például nemrég készült el egy tanulmány, a Duna menti települések a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig című projektum. Ez egy digitális alaptérkép, amely­re különféle specifikumokat lehet rávinni. Ebben az esztendőben kell elkészülnie A Duna, mint kulturá­lis útvonal című projektumnak. Az alaptérképre rákerülnek a kulturá­lis szempontból fontos műemlé­kek, tevékenységek, a kulturális infrastruktúra. Ha az ember azt mondja magában, na, most műve­lődni szeretnék, vagy éppen a tu­rizmus érdekel, csak rákattint az interneten egy mezőre a Duna- mentén, és azt mondja: ide érde­mes elmennem. Ebből mindenki profitálhat. De a kölcsönös tanács­kozások is fontosak, mert tapasz­talatokat cserélhetünk. Egy alka­lommal Ogyesszában van a talál­kozó, máskor Svájcban, vagy Bul­gáriában, és amint odaérkezünk, már a „genius loci” is adja az infor­mációkat, hogy ott mit, hogyan csinálnak. Az ember kimehet konkrét helyszínekre és ellenőriz­heti, hitelesek-e az információi. Kinek a rendelkezésére áll, ki használhatja az említett digitális Duna-térképet? Egyelőre a tagok, akik tagdíjat fi­zetnek, és ezzel is segítik egymást. Úgy is értelmezhetem ennek a térképnek a felhasználását, hogy ha mondjuk egy falusi szervezet kirándulást szerve? a tagjainak, akkor az Európai Ré­giók Gyűlésében tagsággal ren­delkező önkormányzatnál, a di­gitális térképen tervezheti meg a programot? Természetesen erre is jó ez a pro­jekt. A megyei önkormányzat meg­bízza szakintézményét, a megyei Tourinform irodát, hogy készítsen kínálatot, vagy állítson össze konk­rét programot. De a turizmuson kí­vül más tervek is felvetődnek, pél­dául a Duna, mint kereskedelmi útvonal. Szóba került az is, hogy újjá kellene építeni a kikötőket, és akkor a turizmust össze lehetne kötni a kereskedelemmel. Ön az előadásában a régiók együttműködése mellett egy szűkebb régiós tervet, a Pannon Magyar Ház létrehozását is meg­említette. Ennek mi a lényege? Ez olyan közösségi ház lesz, ahová bárki bejöhet és bemutatkozhat, mondhat verset, beszélgethet, kéz­műves foglalkozást tarthat stb. A ház szerény keretek között szállást is nyújtana. Információs adatbázi­sunk is lesz. Az is megfordult a fe­jünkben, hogy a státustörvény „be­járatására” is tudnánk felvilágosító előadásokat tartani. A Magyaror­szágra érkezőket útba tudnánk » Újjá kellene építeni a kikötőket, és ak­kor a turizmust össze lehetne kötni a ke- reskedelemmel. \> igazítani, hogy munkaügyben, egészségügyben, a továbbtanulás ügyében hová, kihez forduljanak. Például egy felvidéki kis faluból érkező fiatal elveszettnek érezheti magát egy hatalmas egyetemi rendszerben, ahol hatezer alkal­mazott és harmincezer diák van. Ha eljön a Magyar Házba, útbaiga­zítást kap. Hol és mikor kezdi meg műkö­dését a ház? Pécsett fog működni. Nem fényes palota, egy kis közösségi ház lesz, és reményeink szerint még az idén megkezdi működését. RÖVIDEN Félmilliós pénzbírságot kaphatnak Pozsony. Ha a nyomozás lezárása után kiderül, kit milyen mérték­ben terhel felelősség, az egészségvédelemről szóló törvény értel­mében az illetékesek akár 500 ezer koronás pénzbírsággal is sújt­hatják az édesköményteát gyártó Herbex céget. A gyermekeknek szánt gyógyteában egészségi panaszokat okozó őrölt maszlag ke­rült. Az egészségügyi minisztérium szerint jelen pillanatban még korai konkrét személyekről beszélni, az azonban biztos: a mérgező teáért teljes mértékben a Herbex cég viseli a felelősséget. (SITA) Állami kitüntetés romáknak Pozsony. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes tegnap megkérte Vincent Danihel roma ügyekkel foglalkozó kormánymegbízottat és Gejza Adamot, a kisebbségi kormánytanács tagját, a Roma Koalíci­ós Pártok Egyezsége elnökét, hogy jelöljenek egy roma személyisé­get, aki 2001. szeptember 1-jén állami kitüntetésben részesülne. A végső javaslatot Csáky a kormány, majd Rudolf Schuster államfő elé terjeszti, (ú) Egressy Gábor-díj Dráfi Mátyásnak Kassa. Az 1999-ben alapított Egressy Gábor-díjat minden évben február 15-én, a Bánk bán 1833-as kassai ősbemutatójának évfor­dulóján adják át. A kitüntetéssel a szlovákiai magyar színházművé­szet legmaradandóbb teljesítményeit jutalmazzák. A 2000. év Egressy-díját a színházlátogatók és színházi szakemberek javaslatai alapján a kuratórium életműdíjként Dráfi Mátyás érdemes művész­nek, a komáromi Jókai Színház tagjának ítélte, (ú) Schuster bővítené az elnöki jogköröket Pozsony. Az államfői iroda két lehetőséget javasol, mi legyen a köztársasági elnök által alkotmányellenesnek minősített, vagy más okból elutasított, tehát alá nem írt jogszabályok sorsa - tájékozta­tott Ján Bílek elnöki tanácsadó. Az egyik elképzelés szerint a jog­szabály visszakerül a parlament elé, újratárgyalása után háromötö- dös többséggel kell majd jóváhagyni. A másik javaslat szerint a tör­vény az alkotmánybíróság elé kerülne. Ján Bílek szerint a parla­mentnek legalább az egyik javaslatot meg kellene szavaznia, és azt bele kellene foglalni a módosított alkotmányba is. (TA SR) Az IMC a Ducky-váltók egyik tulajdonosa Pozsony. Megoldódni látszik a rejtély, hogy a hírhedt Sezoos Group vállalattól hová vándoroltak a Ján Ducky-féle váltók. Vla­dimír Voloscuk, az IMC képviselője bejelentette, a vállalat birto­kában van a 24 biankó Ducky-váltó egy része, azt azonban nem árulta el, milyen összegekről szólnak. Voloscuk a Szlovák Gáz­müvekkel (SPP) folytatott tárgyalása során az SPP kérésére sem mutatott fel bizonyítékot, mellyel alátámaszthatná állítását. A megbeszélés után Voloscukot és a Sezoos Group jelenlevő képvi­selőjét a rendőrségre kísérték, ahol a váltók ügyében hallgatták ki őket. (tw) Ismét a HZDS nyerné meg a választásokat Pozsony. Ha a parlamenti választásokat ezen a héten tartották volna, a HZDS 22,8 %-kal ismét győzött volna. A második a Smer 21,5 %-kal, a harmadik az MKP 12,0 %-kal, majd az SDKÚ következik 10,8 %-kal. A SNS-ré a polgárok 8,4 %-a szavazott volna. A parlamentbejutási küszöböt még a KDH (5,3%) és az SDE (5,1%) lépte volna át. Az SOP (3,2%) és a DS (1,5 %) nem jutott volna be a parlamentbe. A lakosok 16,2 %-a nem vett vol­na részt a választásosokon, az emberek 22,4 %-a pedig nem tud­ja, kire szavazzon. (TA SR) Ján Langos szerint az alkotmányban rögzíteni kell azt, hogy ne lehessen korlátozni a képviselő szabadságát Vita a mentelmi jogról és az abortuszról ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ján Langos, a Demokra­ta Párt (DS) képviselője felszóla­lásában a képviselők mentelmi jo­gát vette nagyító alá. Véleménye szerint az immunitás nem a bün­tetőjogi felelősségrevonástól védi a képviselőt, hanem azt akadá­lyozza meg, hogy az állami szer­vek a képviselő letartóztatásával lehetetlenné tegyék mandátumá­nak gyakorlását. Langos kifogá­solta, hogy az érvényes alkot­mány módot ad arra, hogy a kép­viselőnek a mandátuma előtt el­követett bűntettek miatt ne keljen felelnie. A módosításban Langos szerint oly módon kell pontosíta­ni a mentelmi jog intézményét, hogy az biztosítsa a parlament zökkenőmentes munkáját, s azt, hogy abban valamennyi képviselő részt vehessen. Az alkotmányban rögzíteni kell azt, hogy ne lehes­sen korlátozni a képviselő szabad­ságát. Az esetleges büntetőeljá­rást pedig úgy kell időzíteni, hogy a megvádolt képviselő szabadon érvényesíthesse mandátumát. A nyomozószervek csak akkor kor­látozhatják a képviselő szabadsá­gát, ha tetten érték - hangoztatta a DS parlamenti képviselője. Langos szerint itt az ideje, hogy a képviselők leereszkedjenek azok­hoz, akiket képviselnek, ám eb­ben éppen az a privilégium aka­dályozza őket, amit a mentelmi jog jelent. Langost az ellenzék ré­széről elsősorban múltbeli tevé­kenységéért érték vádak. Olga Keltosová szerint ezt elkerülhette volna, ha a javalatot valamelyik pártbeli kollégája terjeszti elő. Stefan Rusnák (SDE) felszólalá­sában kijelentette, sajnálja, hogy a kereszténydemokraták, illetve a Magyar Koalíció Pártja előállt az abortusz betiltására, illetve a preambulum módosítására tett javaslatokkal. Ha ezeket elfogad­ják, ne számítsanak támogatásá­ra, mondta a baloldali képviselő. Robert Fico független képviselő felvetette, hogy az alkotmánymó­dosítással párhuzamosan 2002 júniusáig rövidítsék le a választá­si időszakot. Ezzel lehetőség nyíl­na arra, hogy a NATO 2002-es őszi csúcsáig felállhasson az új kormány, (szamó) Rekordmennyiségű tárgyi megjegyzés Pozsony. Szerdán volt az alkotmánymódosításról szóló parlamenti vi ta hetedik napja. Ez alatt az idő alatt az írásban jelentkező 76 felszóla­ló közül 53-an adták elő beszédüket, ezekre összesen 729 képviselői reagálás hangzott el. Tegnap például Peter Kresák felszólalására 136- an reagáltak. Még nyolc írásban bejelentkezett honatya felszólalása van hátra, aztán következhetnek a szóban jelentkezők. (SITA) PARLAMENTI ADOK-KAPOK Ján Danko (HZDS): A lojalitás nem egyenlő az adófizetéssel. Ha ezt nem tennék, börtönben ülnének, és nem azért, mert magyarok, hanem mert meg­sértik a törvényt. Melánia Kolláriková (SNS): Csak egy módosító javaslatot hiányolok, hogy a magyar nyelvet második hivatalos nyelvként fogadják el. Roman Hofbauer (HZDS): A lakosságot nem érdekli, hogy az MKP teljesíti-e a kül­földdel szembeni kötelezett­ségeit. A lakosságot az érdek­li, hogy az MKP lojális-e az ország iránt, és ez az, amit az MKP soha nem nyilvání­tott ki. Dusán Svantner (SNS): Sze­retném hinni, hogy az MKP képviselői lojálisak. Követelé­seikkel viszont csak tovább mé­lyítik a szakadékot a szlovákok és a magyarok között, (szm) Irena Belohorská költötte a Még Migast ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A honatyák korábban elé- gededenségüket fejezték ki a külföl­di utak, és azok anyagi fedezetének elosztásával kapcsolatban, továbbá Jozef Migas házelnök számos kül­földi útja is ingerültséget váltott ki. Peter Weiss, a külügyi bizottság el­nöke ismertette a tavalyi utak mér­legét. Legtöbbet Irena Belohorská (HZDS) utazott. 28-szor volt kül­legtöbbet külföldi utakra is „leutazta” földön, az adófizetőknek ez 1,3 mil­lió koronájába került. A legkeveseb­bet Jozef Tuchyna, Éva Rusnáková és Ján Langos utazott. A költségek, melyek ezertől akár több százezer koronáig is terjednek, tartalmazzák a repülőjegyek árát, a koszt- és köl­tőpénzt, valamint a szállás díját. A bizottság tagjai elmondták, a koszt- és költőpénz nem szolgál mellékke­resetül, hiszen gyakran alig jönnek ki belőle a képviselők. (1, t) Nincs bizonyíték az illegális telefonlehallgatásra Lehallgatott nyomozók TASR-INFORMÁCIÓ Pozsony. Felmerült a gyanú, ám a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) eddig egyetlen esetben sem derített fényt illegális telefonlehall­gatásra, tájékoztatott Vladimír Mitro SIS-elnök. Mitro Ladislav Pittner kijelentésére reagált, aki szerint lehallgatják annak a nyomo­zócsoportnak a telefonbeszélgeté­seit, amelyik a Kelet-szlovákiai Vas­mű vagyonátmentésének az ügyét vizsgálja. Pittner azt is tudni véli, kik hallgatták le a nyomozókat, ám a belügyminiszter konkrét neveket nem árult el. Mitro elmondása sze­rint a titkosszolgálat nem ellenőriz­te és most sem foglalkozik az ügy­gyei, ez teljes mértékben a rendőr­ségre tartozik. Anton Hoffmann hétfői kijelentésével kapcsolatban, hogy több cég rendelkezik illegális lehallgató berendezésekkel, Mitro elmondta: több polgár jelezte, hogy olyan érzése van, mintha lehallgat­nák a telefonját, amit egyszer sem sikerült bizonyítani. Az EU év végéig értékeli a tagjelöltek felkészültségét Minél később, annál jobb ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az alkotmány módosítá­sának elfogadása jelentősen javíta­na Szlovákia uniós csadakozási esélyein - jelentette ki Pavol Hamzík integrációért felelős kor- mányalelnök. A tervek szerint 2002 júniusáig be kell fejezni a csadakozási tárgyalásokat ahhoz, hogy 2004 január elsején orszá­gunk beléphessen az Európai Unió­ba, ellenkező esetben 5-6 évet kell várnunk a következő lehetőségig. Az EU soros elnökségét betöltő Svédország szerint az év végéig ki­derül, mely országok léphetnek be az első körbe, az országértékelő je­lentések azonban jobb esetben csak jövőre készülnek el. Ez Szlo­vákiára nézve kedvező, hiszen Hamzík szerint júniusban hasonló lesz a felkészültségi szintünk, mint most, de decemberig még sok min­dent tehetünk. Addig elkészül a pénzügyi ellenőrzésről szóló tör­vény, amelynek hiánya miatt eddig is gyakran bírálták Szlovákiát. A miniszterelnök-helyettes szólt ar­ról is; hogy Szlovákia, Csehország, Magyarország és Lengyelország négy területen: a szabad személyi mozgás, az adózás, az energetika és a környezetvédelem terén kérte a csatlakozás átmeneti időszaká­nak átértékelését, az Unió azonban eddig az ilyen kéréseknek mind­össze a negyedét teljesítette, (ngr)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents