Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-16 / 39. szám, péntek

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 16. KOMMENTÁR Kié a sajtótörvény? TÓTH MIHÁLY Stabil demokráciák sajtóviszonyai bizonyítják, hogy a közvélemény- csinálás törvényes kereteinek parlament általi kialakítása tisztessége­sen, tehát hatalmi visszaélés nélkül is megvalósítható. Az a körül­mény, hogy Szlovákiában jó 11 évvel 1989 után még mindig az 1966- ban elfogadott sajtótörvény van hatályban, nem éppen ékes bizonyí­téka demokráciánk szilárdságának. Ezúttal inkább ne minősítsük azo­kat, akik miatt sem Meciar idején, sem őutána nem született meg a jogszabály. Konstatáljuk viszont, hogy egy országban a mindenkori sajtótörvény elsősorban a politikusok sajtószabadsághoz viszonyulá­sának tükre. Sokatmondó, hogy eddig még nem alakult ki a politikai osztályban olyan légkör, amelyben a szereplők számára elviselhetet­len a pártállami sajtóviszonyok bűze. Az ember természetéből követ­kezik, hogy a politikusok jelentős része igényli a sajtónak a hatalom- gyakorlás kiszolgálójává züllesztését. Az is az emberi természetből következik - csak már tudással, tapasztalattal, következtetések levo­násával -, hogy az újságírók, publicisták java hozsannázás helyett in­kább a hatalomgyakorlók bírálatát részesíti előnyben. A politika sze­replőinek intelligenciáján, elemzőkészségén múlik, hogy egy parla­mentben kialakul-e igény az elavult sajtótörvény korszerűre cserélé­sére. Apropó, korszerű sajtótörvény. Európa legpatinásabb demokrá­ciájának sajtótörvénye két mondatból áll: „Sajtószabadság van. E megállapítás kommentálása tilos.” Az előbbi csak azért jutott eszem­be, mert lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy politikusaink fölöttébb hajlamosak még az 1966-os sajtótörvény oly módon való kommentá­lására is, hogy a sajtó és a politika konfliktusából ha csak lehet, a ha­talom kerüljön ki győztesen. Legutóbb az MKP egyik minisztere a ha­zai magyar sajtó munkatársainak színe-java előtt ragadtatta magát olyan kijelentésre, amelyért, bizony mondom, 1980-ban bármelyik ,/oxi-maxi” egyetemen csillagos egyest kapott volna a pártsajtó kol­lektív szervezői, illetve agitátori szerepét értelmezve. Derék miniszte­rünk azonban valószínűleg „foxi-maxira” se járt, mert ha járt volna, tudná, hogy amit ott tanult, annak a mi esetünkben éppen a fordított­ja igaz: a sajtó pártosságának forszírozása tömény erkölcstelenség. Ki­sebbségi sajtó esetében még annál is töményebb. Ilyen viszonyok kö­zött a sajtónak még akkor is takarékosan kell bánnia a politikusok di­cséretével, ha történetesen megérdemlik. Hallgatni könnyebb BUCHLOVICS PÉTER Két fontos esemény is történt a minap: Budapesten a Nemzetközi Új­ságíró Szövetség főtitkára alaposan letolta a kormányzatot a közszol­gálati televízió „kézivezérlése” miatt, elmarasztalóan szólt a rádió- és tévétanács, a közszolgálati médiákat felügyelő kuratórium munkájá­ról. Egy sokkal kevésbé demokratikus országban, Ukrajnában pedig maga Solana úr vizsgálódott Kucsma elnöknél, ugyan már volna szí­ves elárulni, miért kellett tavaly megggyilkoltatni azt az újságírót, aki szólni merészelt az államfő parancsuralmi politizálása ellen. Ha pedig nem ő tetette el láb alól, akkor viszont miért váltotta le hirte­len, indoklás nélkül a titkosszolgálat volt igazgatóját, azt követően, hogy egy magas rangú hírszerző tiszt diplomáciai védettséget kért Londontól a botrány kirobbanása után. Nálunk, Szlovákiában talán már nem történhet meg, hogy újságírókat öljenek (bár Meciarék alatt Peter Tóth autóját alaposan elintézték), de ahogy néhány politi­kus, na meg a köztisztviselők jó része a sajtó dolgozóihoz viszonyul, az még mindig a néhai pártállami praktikákat juttatja eszünkbe. Ha azt kérdezed tőlük, amit úgy is elmondanak, akkor rendes gyerek vagy, ám a híred információértéke a nullával lesz egyenlő. Ha vi­szont kényelmetlen kérdéseket teszel fel, rögtön személyeskedni kez­denek, mellébeszélnek, felfelé mutogatnak, netán letagadtatják ma­gukat, vagy elkezdenek bratyizni. Persze csak azért, nehogy a jövőben bármi rosszat is új róluk. Egyáltalán: minden esetben szem­élyesen érzik sértve magukat, még olyan ügyekben is, amelyekben bizonyíthatóan nem viselnek felelősséget. Hiába okultunk a cseh té­vésbotrányból, Szlovákiában már létezik olyan törvénytervezet, amely meggátolná a mindenkor hatalmon lévő kormányzat köztévé- felzabálási vágyát. Még mindig 1966-os sajtótörvényünk van. Az új törvényt pedig a minap utasította el a parlament illetékes bizottsága és a kulturális minisztérium, mert számos legiszlatív és jogi hiányos­ságot, ellentmondást talált benne. Pedig kidolgozásában a szlovák újságírók szindikátusa is részt vett. Az egészben az a legszomorúbb, hogy immár 11 éve élünk jogállamban, de a sajtószabadság fogalma a többség számára nem több egy cinikus vigyornál. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, R O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulinek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlace, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com A világ legfejlettebb ipari országai árgus szemmel figyelik az amerikai recessziót G7: a palermói menü Holnap először tekintik át új amerikai kollégájuk, Pa­ul O’Neill társaságában a hét legfejlettebb ipari or­szág (G7) pénzügyminiszte­rei a szicíliai Palermóban azt a hatást, amelyet az amerikai gazdasági lassulás gyakorol a világgazdasági növekedésre. MTI-PANORÁMA Igaz, az amerikai jegybank (FED) elnökének, Alan Greenspannek keddi kijelentései valamelyest csil­lapították az aggodalmakat, egyes európai országok azonban már visszafogták 2001-re vonatkozó növekedési előrejelzéseiket. A hónap elején a svájci Davosban a Nemzetközi Valutaalap vezér­igazgató-helyettese, Stanley Fis­cher révén már jelezte, hogy a vi­lággazdaság 2001-re várt növeke­dését - amelyet 3,5 százalék kö­rülire becsült - felül fogja vizsgál­ni az amerikai gazdasági fejlődés gyors és az előre látottnál erősebb lassulása miatt. „Az amerikai gazdaságban nincs re­cesszió” - biztosította kedden Gre­enspan a szenátorokat, félévente esedékes gazdaságpolitikai elemzé­se során. Az Egyesült Államok gaz­daságáról azonban ezzel együtt „Az amerikai gazdaság­ban nincs recesszió” - biztosított Greenspan. sem mondható, hogy jó formában lenne, fejtegette a FED elnöke, aki szerint az év során ugyan javulni fognak a dolgok, ám a jelenlegi gaz­dasági környezetet bizonytalansá­gok jellemzik. Az új amerikai pénz­ügyminiszter, Paul O’Neill szereplé­sét tehát nagy figyelem előzi meg Palermóban. Kollégái információ­kat és jelzéseket várnak tőle az amerikai gazdaság állapotáról és arról, hogy képes lesz-e ismét ve­zetni a világgazdasági növekedést. A japán gazdaság törékeny egész­ségi állapota ugyancsak szóba ke­rül majd az ülésen, jelezték euró­pai források. „Igaz, hogy ezzel kapcsolatban a G7 többi tagjai csalódottak, ez azonban nem azt jelenti, hogy kifejezetten pesszi­misták Japán perspektíváit il­letően” - fűzték hozzá. Az orosz pénzügyminiszter csatla­kozni fog kollégáihoz, és így a G7 (Németország, Franciaország, Olaszország, Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Japán és Nagy- Britannia) G8-cá alakul majd át. Moszkva adósságai ezzel kapcso­latban szintén szerepelnek majd a témák között. Oroszország már fel­adta a reményt, hogy átütemezést érhet el a számára hitelező államo­kat tömörítő Párizsi Klubnál erre az esztendőre vonatkozólag. Az orosz kormányra nehéz parlamenti csata vár, amikor meg akarja majd győzni a képviselőket: módosítani kell a költségvetést a külföldi hite­lezőkkel szemben fennálló adóssá­gok teljesítése érdekében. Ugyancsak szerepelni fog a paler­mói találkozó témái között a leg­szegényebb államok adósságának kérdése. Olaszország javaslatot készül a G7 elé terjeszteni a leg­szegényebb országok adósságának törléséről - az olasz kincstárügyi minisztériumban „előremutató­nak” minősítik az elképzelést. Az olasz miniszter szerint meg fog­ják vitatni „a jelenleg szabályozó szerepet betöltő nemzetközi pénz­Az orosz miniszter csat­lakozni fog kollégáihoz, és így a G7 G8-cá alakul. ügyi struktúrák átszervezését is”. Ezzel kapcsolatban az Európai Köz­ponti Bank hozzájárulását fogják áttekinteni. Az euróövezetben részt vevő 12 államot képviselő eurócso- port elnöke, Didier Reynders belga pénzügyminiszter szintén részt vesz a palermói tanácskozáson. TALLÓZÓ SME Ha Csehországba utazunk, tovább­ra sem lesz szükségünk údevélre, elég a személyazonossági igazol­vány - olvasható a szlovák napilap­ban. Idáig „bármely alkalmas he­lyen” ádéphettük a cseh határt útle- vél nélkül, ám Csehország az „alkal­mas helyet” megpróbálja kizárólag a hivatalos határátkelőhelyekre szűkíteni. A cseh állam így akar vé­dekezni az illegális bevándorók el­len. Felmerült, hogy a cseh fél a ví­zum nélküli tartózkodásról szóló kölcsönös egyezményt is átértékeli. 2001. január 10-én a cseh kabinet' elfogadta azt az elemzést, mely a Csehország és Szlovákia közötti ví­zumkényszer feloldásáról szóló kor­mányközi egyezmény gyakorlati al­kalmazását értékeli. Az elemzés elsősorban az ország biztonságára összpontosít, és megállapítja: az egyezmény nem felel meg az elfoga­dott normáknak. A cseh fél szerint az illegális bevándorlók és a fokozó­dó határmenti bűnözés miatt vál­toztatásokra van szükség. A cseh belügyi, külügyi és szociális ügyi tárcavezetők tárgyaim fognak szlo­vák kollégáikkal az egyezmény eset­leges módosításáról. A tárgyalások eredményéről 2001. június 30-áig tájékoztatják a cseh kabinetet. y'.LÁÍÍAZDASÁC, A magyar kormány megszünteti a külföldiek ingatíanvásárlásának en­gedélyezési rendszerét az állandó letelepedés céljából ideköltözők esetében - értesült több megbízható forrásból a lap. A nem állandó la­kásként szolgáló ingadanok eseté­ben az engedélyezés fennmaradna, de a közigazgatási hivataloktól át­kerülne a jegyzőkhöz. Grespik Lász­ló, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője szerint a jegyzők szakmai­lag nincsenek felkészülve a feladat­ra. Szakértők szerint a korlátozás enyhítésével Magyarország nagy lé­pést tenne az ingatíanpiac fehéríté­se felé. Az akadályokat eddig is sok­féle módon kikerülhették és ki is ke­rülték a külföldi magánszemélyek és vállalatok. Például azzal, hogy alapítottak egy céget és az vásárolta meg a kiszemelt ingadant. LE MONDE Tavaly nyáron négy ízben is érke­zett német atomhulladék-szállít- mány a franciaországi La Hague új­rafeldolgozó üzemébe, miközben a francia kormány több mint két éve azt állítja, hogy a kapcsolat min­daddig szünetelni fog, amíg Német­ország haza nem juttatja a Cogema üzemben veszteglő, mintegy 168 konténerriyi újrafeldolgozott tü­zelőanyagot. Az üggyel kapcsolat­ban a Le Monde két problémát vet fel. Megítélése szerint a német atomhulladék franciaországi im­portálása ellentétes a szocialisták és a zöldek 1997-es választási meg­állapodásával, amely kizárta, hogy a jövőben újabb atomhulladék-új- rafeldolgozási szerződéseket írja­nak alá. Másfelől viszont szem­betűnő a dolog titkossága. A Coge­ma ugyan igyekszik banalizálni az ügyet, eközben azonban azt is elis­meri, hogy két éve nem érkezett semmilyen más német atomhulla­dék Franciaországba. Ilyen kis recesszió sincs. Alan Greenspan amerikai jegybankelnök. (CTK/AP-felvétel) OLVASÓI LEVÉL Játékban a „magyar kártya” A nagypolitikában - és itt minde­nekelőtt a szlovákiai politikai szín­térre'gondolok - van egy íratían, de bevált szabály, amely szerint, ha az adott témához nincs semmilyen érdemleges hozzászólnivalód vagy javaslatod, akkor vedd elő a „talon­ban” levő utolsó, de hatásos ma­gyar kártyát, mert sajnos, ebben az országban ezzel a kártyalappal még mindig bőven lehet választói voksokat gyűjteni. Figyelemmel kí­sértem a parlamenti vitát, aminek a az alkotmánytervezet megtárgya­lásáról kellett volna szólnia. Az a tévénéző, aki csak a második, vagy a harmadik napon kapcsolódott be ebbe a „politikai kabaréba”, biztos vagyok benne, hogy nem tudta, miről is tárgyal éppen a T. Ház, mert a felszólalások alapján nem úgy nézett ki, mintha az ország első és legfontosabb törvényéről, vagyis az alkotmányról lenne szó. A vitában felszólalók többsége az ellenzéki HZDS és SNS soraiból verbuválódtak. Ezek a felszólalók először bírálták az alkotmányterve­zetet, majd a legvégén egytől egyig mind az MKP „repülőterén landol­tak”. Csak néhányat említek, akik­nek politikai kultúrája „fagypon­ton” van. Az SNS-es Slavkovská, Paska, Septák kimondottan ma­gyarellenes szellemben szólalt fel. Úgy néz ki az egész, mintha az MKP valamilyen aljas módszerrel jutott volna a parlamentbe és a kor­mányba. Összehordanak hetet-ha- vat arról, hogy az MKP az ő szava­ikkal élve „kupeckedetf’ az alkot­mánytervezet megszavazásánál. Most már álljon meg a menet! Az MKP kb. 6-700 000-es választótá­bort képviselő és azok érdekeit megjelenítő, legitimen parlament­be és kormányba bejutott párt, amely saját programmal rendelke­zik. Mondja meg nekem valaki kí­vülálló, követelt-e az MKP valami­lyen „standardon felüli” (sic) jogo­kat a koalíciós tanács ülésem? Nem. Csak és kizárólag a kormány programjában rögzített pontokról van szó. A nevesítetlen földek, a nyelvi charta, a magyar kar a nyit- rai egyetemen, az ombudsman in­tézménye - mind benne van a kor­mányprogramban. A választási időszak befejeztével úgy illő, hogy minden párt - főleg, ha kormány­pártról van szó - úgymond elszá­mol választóinak a választás előtti ígéreteiről. Remélem így lesz ez az MKP esetében is. Tudom, nagyon nehéz ezen a politikai hadszíntéren korrekt módon politizálni, de kompromisszumok árán is el lehet érni, ha nem is teljes egészében azt, ami valamikor benne volt a vá­lasztási programiban. Az MKP stabil választókkal rendelkező párt, amely nem csak regionális érdeke­ket képvisel, hanem az egész or­szág érdekeit szolgálja. Nem va­gyok az ellenzője annak, hogy az MKP az ország (de nem bizonyos érdekcsoportok) és a társadalom érdekében bizonyos engedménye­ket tegyen, de (és ez a DE nagy­betűs!) ne felejtse el, hogy a szlová­kiai magyarság egyetlen képvi­selője, ami a választókkal szemben az ígéretek betartására kötelezi. Benyovszky László Léva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents