Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)

2001-02-09 / 33. szám, péntek

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 9. KOMMENTÁR Sötétlila maradiság TÓTH MIHÁLY Az alkotmánymódosítási vitát figyelve a tévénéző ismételten felteszi a kérdést: az ellenzék értelmiségijei vajon szántszándékkal mutatják magukat tudadanabbnak a valóságosnál, vagy csak taktikai megfon­tolásból? Egyetemi emberek, akik jogászok, történészek egész nem­zedékét formálták (már bocsánat a kifejezésért) elitté, előre megjó­solhatóan reagálnak a módosítási javaslatok minden félmondatára. Tíz év alatt feltérképezhettük a hazai politikai kultúrát, így tudjuk, mi jut eszébe Hofbauernak, ha MKP-politikus veszi védelmébe az önkor­mányzatiság eszméjét. Mérget vehetünk rá, hogy irrendentát kiált. Mint ahogy Cuper honatyának minden, KDH-képviselő által megfo­galmazottjavaslatról csak az jut eszébe, hogy azon az emlékezetes napon a Ján Carnogursky által vezényelt keresztény politikusok ne­met mondtak a hamarjában összecsapott alkotmányra, így a nemzet ellenségeinek bizonyultak. Oda jutottunk, hogy már a racionálisnak tűnő javaslatokat se tudjuk gyanakvás nélkül fogadni; ki tudja, milyen sanda elképzeléstől vezérelve hiányolták többen is az alkotmány mó­dosított szövegének össznépi vitára bocsátását. Jól hangzik az „össz­népi” jelző, de csak akkor, ha azt is figyelembe vesszük, hogy Szlová­kiában legfeljebb néhány százan vannak, akik fel tudják mérni, hogy az alkotmány egy-egy mondatának vagy egy-egy mondata kihagyásá­nak milyen következményei lehetnek. Az ország felnőtt lakossága olyan lelkiállapotba kerül, és ehhez az alkotmánymódosítás élő köz­vetítése is hozzájárul, hogy kevesen vagyunk meggyőződve az alkot- mányozók önzetlenségéről. Ilyen viszonyok között sokakat villámcsa­pásként ért a hír, hogy a KDH a káoszra „rádobott még egy lapáttal”, és beterjesztette javaslatát a terhességmegszakítás teljes tilalmáról. A tilalom még a serdülőkorúak szexuális felvilágosítására is kiterjedne. Mintha olyan falusi plébános fogalmazta volna meg a KDH indítvá­nyát, aki középkori inkvizítorokra jellemző borzadállyal konstatálja, hogy anno 2001-ben a tinédzser lányok óvszerrel a kézitáskájukban járnak randevúra. Nemcsak a szabadgondolkodók nézik értetlenül a KDH-képviselők, de méginkább az általuk megdolgozott néhány MKP-s, HZDS-es, valamint SNS-es törvényhozó közös szuperbigott törekvését, hanem a kereszténydemokrata gondolattal rokonszen- vezők többsége is. A mostanihoz hasonló kurázsival Ján Carno- gurskynak 1990-ben már sikerült elérnie a KDH marginalizálódását. Hrusovsky erre akar ráduplázni? Nem állíthatjuk, hogy a szlovákiai konzervatívokat megfertőzte a modern katolicizmus baktériuma. Adókampány TUBA LAJOS A legtöbben csak a hozzáadottérték-adóról hallottak, a társasági adót kevesebben ismerték, a fogyasztási adókról pedig alig volt valakinek fogalma - az Adófizetők Társulása által megrendelt közvéleményku­tatás bebizonyította, mennyire nem törődünk az életünket annyira befolyásoló adórendszerrel. Pedig lehetne okunk az aggodalomra, épp az előbb említett társulás számolta ki, hogy 1993 óta adóterhelé­sünk egyharmaddal nőtt. A politikában és a választási kampányokban az adók kérdése máig marginális elemként van jelen. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen a kampánymenedzserek is ismerik a statisz­tikát, és a politikusok témái közé csak olyanokat sorolnak be, ame­lyekről az emberek haliam akarnak. Kis változást talán az 1998-as kampány jelentett, azóta viszont tudjuk, hogy a jelenlegi hatalom az egyszeri jövedelemadó-csökkentést más területeken gondosan vissza­emelte. A hatalmat éppen a kezében tartó politikoktól nem igen vár­hatjuk az adóterhelés jelentős csökkentését. Ezzel az állam lehetősé­geit csökkentenék, melyet éppen ők testesítenek meg. Olyan helyzet­be kerültünk, hogy az állam a jelenlegi formájában nem redukálható tovább. Ha a közigazgatási reform sorsáért aggódunk, egyben az elvi­selhetőbb adórendszer bevezetését is emlegetjük. Továbbra is érvé­nyes azonban, hogy míg a közvéleményben az adók kédése nem válik fontos vitatémává, a politikusok részéről sem számíthatunk különö­sebb aktivitásra. Ezért érdemes odafigyelni az adókkal kapcsolatos kampányokra. Ez lehet akár a pénzügyminisztérium által kezdemé­nyezett, várhatóan egyszerű hangvételű „adórajzfilm-sorozat” is. A minisztériumtól nem várhatjuk el, hogy kritizálja a jelenlegi elvonáso­kat. Az Adófizetők Társaságának közgazdászai kihasználhatnák ezt az akciót, hogy a hivatalosan is felvilágosított polgárok figyemét fel­hívják adóik nem túl hatékony felhasználására. Ezzel elérhetnénk, hogy az átlagpolgár számára is témává válna a tőle elvett pénz sorsa. Ettől pedig már csak egy lépés a politika, az, hogy az adórendszer át­alakítását a zászlajára tűzze valamelyik szavazatra vadászó társaság. « Lapigazgató: Slezálcné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, iaprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a GRAND PRESS, Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlace, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok teijesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem órzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com Ha kell, elmegy még Washingtonba is, és csirkékkel dobálja tele a Fehér Ház udvarát Gömör-nógrádi tyúkper, avagy Rozsnyó a bűnös? Kabaré az egész világ. Bi­zonyságul szolgálnak erre a Szlovákiában és az ország holdudvarában zajló politi­kai és egyéb történések is. Rimaszombat mellett lobbiz­nak az amerikaiak. KMOTRIK PÉTER Ezt bizonyítja, hogy ifj. George Bush a múlt héten csak három méteres „közelségbe” engedte magához kormányfőnket, Miku­lás Dzurindát egy reggelin. A szu­perhatalom elnöke az orrát dör- zsölgette az étkezés egész ideje alatt. Valószínűleg így akarta tudtára adni Dzurindának, hogy addig nem fogja támogatni Szlo­vákia NATO-csatlakozását, amíg az előkészítés alatt álló szlovák közigazgatásireform-tervezetben nem kerül a Rozsnyói járás vég­leg Gömör-Nógrád megyéhez. Az amerikai elnök Szlovákia bel- ügyeibe való „beleorrolása” miatt sajtótájékoztatót hívtak össze a minap Pozsonyban a Losonci já­rás államigazgatási és önkor­mányzati szerveinek képviselői. A Losonci Járási Hivatal elöljáró­ja a híradások szerint kifejtette, hogy a Rozsnyói járás települése­inek 90 százaléka a leendő, kas­sai központú megyéhez szeretne tartozni, a losonci regionális ke­reskedelmi kamara elnöke pedig hozzátette, hogy Felső-Gömör, vagyis a mai Rozsnyói járás amúgy is inkább kötődik Kassá­hoz, mint Gömörhöz. A sajtótájékoztatót követően az egyik losonci aktivista azt is el­mondta, hogy azért nem ért egyet az amerikai lobbi törekvé­seivel, mert ha a Rozsnyói járás mégiscsak Gömör-Nógrád me­gyéhez kerülne, akkor a rozsnyói- ak valószínűleg vagy saját váro­sukban, vagy a hozzájuk köze­lebb fekvő Rimaszombatban sze­retnék tudni a leendő megye- székhelyet, márpedig ezt ő elfo­gadhatatlannak tartja, erre sze­rinte csak Losonc alkalmas. Ezért ha törik, ha szakad, mindenkép­Putyin elnök kész meg­hívni Dzurindát egy szi­bériai kerékpártúrára. pen támogatni fogja a Rozsnyói járás 58 polgármesterének Kassá­hoz fűződő álmát, még akkor is, ha a rozsnyói régió polgárait nem kérdezték meg erről az említett polgármesterek. Ha kell, elmegy még Washingtonba is, és csirkék­kel dobálja tele a Fehér Ház ud­varát, tiltakozásul az „ami elnök” Rimaszombat melletti intervenci­ója ellen. A losonciak rozsnyóiak- kal kapcsolatos állítását Rozsnyó polgármestere, a Rozsnyói, a Ri­maszombati és a Nagyrőcei járás területét magába foglaló, közel­múltban megalakult Sajó-Rima Eurorégió elnöke is megerősítet­te. Losonc és Rozsnyó „közös tö­rekvését” a Gemersky denník na­pilapban megjelent tudósítások szerint a Nagyrőcei, a Nagykürtö­si és a Poltári Járási Hivatal elöl­járói is támogatják. A sajtótájékoztató óta azon sem csodálkoznánk, ha bizonyos o- rosz hatalmi körök is élénk lobbi­tevékenységbe kezdenének, ők az amerikaiakkal ellentétben u- gyanis Rozsnyó Kassához való tendálását támogatják, mivel úgy találják, hogy Rozsnyón még na­gyon erős hagyományai vannak a kommunista munkásparaszt-dik- tatúrának, s ezért óriási lelki sé­rülést okozna a régió lakosságá­nak, ha a tőlük nyugatra fekvő Rimaszombatból vagy Losoncról irányítanák őket. Az ügy pozitív irányba való tere­lése végett Putyin orosz elnök kész meghívni Dzurindát egy szi­bériai kerékpártúrára. S akkor még mondja ránk valaki, hogy kis ország vagyunk, s nem rendelke­zünk kellő szellemi és gazdasági tőkével, politikai hagyománnyal ahhoz, hogy felvegyenek ben­nünket az Európai Unióba. És azt hallották már, hogy Kína egyezményt készül aláírni a Lo­sonci Járási Hivatallal? A szer­ződésben a kínaiak vállalják, hogy márciustól áttérnek a Ger- gely-naptár szerinti időszámítás­ra. A losonci-kínai egyezmény aláírásának támogatása ügyében hamarosan népszavazást ír ki a rozsnyói önkormányzat. OLVASÓI LEVÉL A fiatal fa még hajlítható Mostanában az Új Szóban nagyon sokan törtek pálcát a magyar isko­lák mellett, ami nagyon is helyén­való, ugyanis a legolvasottabb ma­gyar nyelvű lapról van szó. Mivel a cikkek sorozatából a kedves olvasó nagyon egyoldalú megközelítést kapott, ezért bátorkodom önökkel egy másik megközelítést közölni. Nem tartozom azon politikusok közé, akik a „magyarság” hangoz­tatásából élnek, sem azon „gerin­ces” magyarok közé, kikhez hason­lók a szlovák polgárok között is nagy számban találhatók, hanem egyszerűen szlovákiai magyar va­gyok. Születésem már jóval a sé­relmes időszakok utánra esik, gon­dolok a területeink Szlovákiához való csatolására, a kitelepítésekre stb. Ezért mindez csak történelem számomra, ugyanúgy, mint azon szülők többségének, akiknek gyer­mekei jelenleg iskolakötelesek. Te­hát Csehszlovákiában születtem, és a katonaidőm idején elszenve­dett nyelvi nehézségeim után tu­datosítottam, milyen hátrányban is vagyok, amiért nem beszélek szlo­vákul. Később rájöttem, ha óvni akarom családomat, s azt akarom, hogy gyermekeim az életben könnyebben boldoguljanak, szlo­vák nyelvű iskolába kell íratnunk őket. Feleségem, aki a középiskolai évei alatt még többet szenvedett szlovák „nemtudása” végett, talán még jobban támogatta ezt a lépést mint én. így is történt. Most, ami­kor a lányom mérnöki diplomát szerzett, a fiam pedig jelenleg főis­kolás, a magyarságukból semmit sem vesztve, bátran kijelentem, egyáltalán nem bántam meg tette­met. Jól tudom, mennyivel könnyebb volt számukra a tan­anyag elsajátítása, mint azon diá­koknak, aldk csak magyar nyelvű alapfokú iskolázottsággal rendel­keztek. Ezt bizonyítani is tudom, mivel kereszdányom csak magyar alapokkal, de emberfeletti erővel érte el ugyanezt. Szinte gyógyír volt lelkemnek, mikor megvallot­ta, hogy most már megérti, miért is írattuk gyermekeinket szlovák iskolába. A szlovák nyelvtudás, főleg a műszaki karokon, nélkü­lözhetetlen, mivel itt élünk. Azzal az érveléssel pedig egyáltalán nem értek egyet, hogy milyen traumá­nak tesszük ki a gyermeket, mikor magyar létére szlovák iskolába íratjuk, ugyanis a csak magyar is­kolázás hatása a későbbi időszak­ban, a továbbtanulásban ugyano­lyan sokkot okoz. Ráadásul a fa is csemete korában hajlítható a leg­jobban. Abban sem látok nagy perspektívát, hogy magyar egye­tem legyen Szlovákiában, hiszen továbbra is szlovákiai lakosok ma­radunk, s ha itt akarunk érvénye­sülni, akkor bírnunk kell a szlovák nyelvet, mégpedig magas színvo­nalon. Az egyetlen megoldást ab­ban látom, hogy a magyar iskolák fogadják már végre el azt a tényt, hogy mi szlovákiai magyarok va­gyunk. A magyar iskolarendszer teljes átdolgozására lenne szükség, hogy a diákok az alapiskola elvég­zése után bírják a szlovák nyelvet, s egyenértékűek legyenek szlovák TALLÓZÓ PRÁCA A lap szerint elvárható a miniszte­rek jelenléte az alkotmányterve­zetről szóló parlamenti vita során. Más a helyzet viszont az ál­lamfővel. Az 1999-ben elfogadott törvénymódosítás szerint ugyanis nem küldheti vissza a parlament­be az alkotmánnyal kapcsolatos törvényjavaslatokat, tehát magát az alkotmánytervezetet sem, szö­gezi le a baloldali napilap kom­mentárja. írója megállapítja, Ru­dolf Schuster már nem vehet részt az üléseken, mint azt elődje, Mi- chal Kovác tette. PRAVDA Az államilag elismert egyházak támogatásáról szól a Pravda egyik kommentárja. Szerzője megáll­apítja, az állam idén 75 millió ko­ronával többet szán a hitközsé­gekre, ez azonban mégsem elég, emelkedik ugyanis a papok szá­ma. Bár nagyobbrészt mindegyi­kük egyetemi végzettséggel ren­delkezik, fizetésük mégsem éri el az azonos kategóriába eső állami hivatalnokokét. Egy megkérde­zett evangélikus lelkész szerint az egyházak gazdálkodását függet­leníteni kellene az államkasszá­tól, más vélemények szerint az eddigi támogatási rendszert kel­lene meghagyni, ám nem a pa­pok, hanem a hívők számának fi­gyelembevételével. náRodná„OBRODA A lap terjedelmes interjút közöl az igazságügyi minisztérium hivatal- vezetőjével. Dániel Lipsic főleg a napokban lezajlott Mikulás Cer- nák-perről beszélt. Szerinte nor­málisnak számít, ha a fellebbviteli bíróság a korábbi ítélettől eltérő eredményre jut. Bár a besztercebá­nyai maffiavezérre csak zsarolást lehetett rábizonyítani - a gyilkos­ságok ügyében nem voltak hiteles bizonyítékok - az ítélet minden­képpen elrettentő figyelmeztetés az alvilág számára, véli Lipsic. SME Harmadával csökkent a rendőrség­re érkezett autólopások bejelenté­seinek száma 1993 óta. Nem az au­tósok haltak ki, mindössze a bűnözők céljai változtak, manap­ság inkább kirabolják az autókat. Főleg Pozsonyban és környékén, de a síszezonban egyre inkább a tu­risztikai központokban is, írja a SME. Turócszentmártonban a múlt hét folyamán nyolc autót fosztot­tak ki, melyek tulajdonosai általá­ban értékes sífelszereléssel érkez­tek az észak-szlovákiai városba. „Csak a síelés feltételeire voltak kí­váncsiak, gyanútlanul otthagyták járművüket a parkolóban - amikor visszajöttek, hiányzott a felszerelé­sük, fényképezőgépük, de még a ruhájuk is” - jegyezte meg a járási rendőrfőkapitányság illetékes ügy­osztályának szóvivője. osztálytársaikkal. Ennek érdeké­ben arra lenne szükség, hogy az egyes tantárgyakat csak azon a nyelven tanítsák, amelyet az ál­lamforma megkövetel. A reál tan­tárgyakat szlovákul sajátítanák el a nebulók (matematika, fizika, ké­mia), volnának tantárgyak, melye­ket két nyelven tanulnának (föld­rajz, zene), és volnának csak ma­gyar tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem stb.). Biztos­ra veszem, hogy ilyen hozzáállás­sal többet tennénk úgy a diáko­kért, mint az egész magyar közös­ségért. Ideje lenne már elfogad­nunk azt a tényt, hogy állandó harccal és torzsalkodással keveseb­bet teszünk a magyar iskolák érde­kében (folytonos létszámcsökken­tés), mint ha kompromisszumot kötnénk, s lelkűnkben is tudatosít­hatnánk, hogy hol is élünk. S nem utolsósorban feltenném a költői kérdést, hogy a magyar nemzeti­ségű politikusok és parlamenti képviselők érvényesülhetnének-e a szlovák nyelv elsajátítása nélkül? Drozd László Feketenyék

Next

/
Thumbnails
Contents