Új Szó, 2001. február (54. évfolyam, 26-49. szám)
2001-02-08 / 32. szám, csütörtök
RÉGIÓINK ÚJ SZÓ 2001. FEBRUÁR 8. Győr-Moson-Sopron Megye és a Csallóköz-Mátyusföldi Régió intézményesítette együttműködését - Csáky a kormány további támogatásáról is biztosította a régiót Egy új Európa új körvonalait rajzolják GAÁL LÁSZLÓ a mostani időszak abból a szempomtból is jó, hogy a jó patrióta Szlovákiá- ban és a jó patrióta Magyarországon, illetve a jó szlovákiai magyar patrióta és a jó magyarországi szlovák patrióta ugyanazt a vektort kell, hogy kövesse ebben a régióban is: végre nem a szembenállást, hanem az együttműködést és az európai uniós normák megvalósítását.” Ezt Csáky Pál miniszterelnök-helyettes mondta január 25-én Győrben amikor a Győr-Moson-Sopron Megye és a Csallóköz-Mátyusföldi Régió együttműködését intézményesítő Hármas Duna-vidék Eurorégió alapító dokumentumát. Csáky a kormány üdvözletét tolmácsolva elmondta: „A Szlovák Köztársaság kormánya az évszázad és az évezred első kormányülésén elfogada a magyar és a szlovák kormány közötti megállapodás szövegét, amely a határon átnyúló együttműködésről szól, és kibővíti majd az Önök lehetőségeit is. Míg az eddigi dokumentumok a kulturális és az oktatásügyi együttműködésre helyezték a hangsúlyt, most már a gazdasági együttműködés is szerepet kap ebben a dokumentumban, és garantálja Önöknek azt, hogy közös szubjektumként olyan dokumentumtervezetekkel fordulhassanak az Európai Unió felé, amelyekre anyagi támogatást is kérhetnek.” Csáky a kormány további támogatásáról is biztosította a régió kezdeményezéseit, ahogyan már eddig is támogatta a területfejlesztési irodákat, azok fenntartásához, működtetéséhez és tervezetek kidolgozásához anyagüag is hozzájárult és a jövőben is hozzájárul. Őry Csaba, a magyar kormányhivatal politikai államtitkára a következőket mondta: „A kormányok a természetüknél fogva generalista jellegűek tehát a nagy, időn és téren átívelő elképzelésekre koncentrálnak, de ez vajmi keveset ér, ha nem telik meg élettel, konkrét elképzelésekkel, kézzelfogható emberi cselekvéssel.” Őry rámutatott: „Az, hogy a két ország között határ húzódik, nem jelenti azt, hogy ne élnének tovább az évszázados családi, baráti kapcsolat és ne lenne üzleti, kereskedelmi, kulturális együttműködés a térség lakói között. A mostani kezdeményezés éppen arra hivatott, hogy új lendületet, szervezett keretet nyújtson ezeknek a kapcsolatoknak a további erősödéséhez, és egyben illeszkedjen ahhoz a nagy közös törekvéshez, amely Európa újjáépítésében összeköt bennünket.” Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere hármas minőségben vett részt a alapító ünnepségen. Azon kívül hogy az egyik alapító település polgármestere, egyben a már tíz éve működő Csallóközi Városok és Falvak Társulásának az elnöke, és ugyancsak elnöke annak a Csallóköz-Mátyusföldi Régiónak, amelyet nemrég kimondottan abból a célból hozott létre a Dunaszer- dahelyi és a Galántai járás hat-hat községe, hogy az így létrehozott ön- kormányzati társulás az eurorégió megalapításában partnere legyen a Győr-Moson-Sopron Megyei Ön- kormányzatnak. Pázmány, miután Ivanics Ferenccel, a megyei önkormányzat elnökével együtt aláírta az eurorégió alapító dokumentumát, Pázmány Péter (jobbról) és Ivanics Ferenc Csáky Pál miniszterelnök-helyettes és Őry Csaba államtitkár „védnöksége" alatt írta alá a régió alapitó dokumentumát (Somogyi Tibor felvételei) Ivanics Ferenc talán éppen azt magyarázza Csáky Pálnak, hogy habár önkományzati kezdeményezésből jött létre a régió, azért a kormányok támogatását sem utasítanák vissza (középen Stefan Markus) az aktust egy tíz évvel ezelőtti elképzelés beteljesedésének nevezte: ,.Amikor egy évtizede létrejött a Csallóközi Régió, három fő célt tűzött maga elé: a régióban élő állampolgárok politikiai és gazdasági érdekvédelmét, valamint azt, hogy ha majd egyszer a két ország közötti politikai klíma úgy alakul, egy határon átnyúló régiót hozzunk létre. Állítom, hogy a régió polgármesterei az elmúlt tíz évben nemzetiségtől és pártállástól függetlenül képviselték a polgárok érdekeit. Most e dokumentum aláírásával a harmadik célunk is teljesült.” Ivanics Ferenc egy hasonlattal érzékeltette a régiók együttműködésének lényegét: „Gondolom mindany- nyian ismerik azt a folyót, amely a hegyről gyönyörű zuhatagokban, hatalmas erővel zúdul alá a mélybe. Ismerik azt a folyót is, amely a síkságon szétterülve méltóságteljesen folyik tovább, erőt és életet adva az ott lakóknak. Úgy hiszem, az elmúlt évtizedekben olyan sajátos helyzet alakult ki, amely olyan folyót hozott létre, amelynek az egyik partja zúgó folyam mellett van, míg a másik egy alföldi folyó partja. Ez a különbség így nem létezhet. Ennek az eurorégiós együttműködésnek az a feladata, hogy csökkentse ezeket a különbségeket, amelyeket az elmúlt évtizedekben - nem saját jószántunkból - felhalmoztunk, hogy létrehozza az egymást megerősítő kapcsolatokat, mert csak egy erős Közép-Európa tud az uniós versenyhelyzetben helyt állni. Bízom abban, hogy ez a hármas Duna-vidék együttműködés éltető ereje lesz azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek szorosabbra fűzik az egymás közti kapcsolatot, amely oltja a szomját a tudásvágyóknak, és lehetőséget ad a pihenni vágyóknak, hogy a szórakozást, a kultúrát is megtalálják ezen együttműködés keretében, ennek a jelképes folyó- nak a partján.” Stefan Markus budapesti szlovák nagykövet az alapító dokumentum aláíróira utalva jegyezte meg: „Ezek az urak egy új Európa új körvonalait rajzolják. Mégpedig anélkül, hogy ebbe bevonták volna a nagypolitikát. A kormányhivatal és a nagykövetségek beavatkozása nélkül hozták létre ezt a régiót. Általános nézet, hogy a szomszédos ország nagykövetének a legneghezebb a feladata, mert neki van a legtöbb munkája. Ezért én külön köszönöm, hogy mentesítettek, ennek a régiónak a megalapításával járó terhek alól. Szívből kívánom, hogy ez az új eurorégió sikeres befusson a célba, és ne ez legyen az utolsó üyen régió a magyar és a szlovák határmenti területek között.” Boros Miklós a következő szavakkal méltatta a kezdeményezést: .Ahogyan én a Győr-Sopron-Moson megyei helyzetet, illetve a Dunaszerda- helyi és a Galántai járás helyzetét ismerem, véleményem szerint ebben a kisebbségi együttműködésben nem lesz szükség a célok mesterséges meghatározására, mert ezek itt ebben a termlészetes együttműködési keretben adottak. Az is világos az együttműködésben részt vevők számára, hogy egy körülbelül tíz-tizenöt éves periódus vár rájuk, és ebben az időkeretben kell felkészülniük arra az újabb helyzetre, amelyben a két ország között a határok jellege meg fog változni.” A vidék fellendítését és a határon átívelő kapcsolatok fellendítését tűzték ki céljául A Kelet-Európai Falutanítási Program sikere tavaly, és elképzelései az idei évre Röviden a Medves Mikro régi óról Angol nyelvet tanítanak ingyen FARKAS OTTÓ A Medves Mikrorégió a térségben lévő öt kis település döntése nyomán jött létre. Tajti, mmmmmm Hidegkút, Egyházas- bást, Vecseklő és Ó- bást évekig egy közigazgatás alá tartozott. Az első demokratikus választások utáni válást követően közös maradt az orvosi rendelő, a szemétlerakat és egy jól működő kisüzem. Mivel a Medvesalja infrastruktúrúja enyhén szólva hiányos, a polgár- mesterek rájöttek arra, hogy közösen hatékonyabban tudnak felépni, mint egyenként. Ezért alakult meg a Medves Mikrorégió, amelyet hivatalosan 1998 június 30. -án jegyeztették be, de az öt falu önkormányzata idestova tíz éve van szoros kapcsolatban egymással. „Az öt medvesaljai településhez csatlakozott Almágy, Ajnácskő, Dobfékek, Péterfala és Bikkrét (Siatorská Bukovinka), később belépett Balogfalva, illetve tagja még az Agrobasta Kft.” - tájékoztatott Farkas Magda, a mikrorégió vezetője. „Legfőbb célkitűzéseink közé tartozik a vidék infrastruktúrújának fejlesztése, a mezőgazdaság fellendítése, ipari ü- zemek létesítése, a Tajti és Cered közötti határ megnyitása, az agrotu- rizmus fellendítése, kulturális- és sporttevékenységek szervezése. Mivel a tizenegy faluból nyolc közvetlenül a határ mentén fekszik, fontosnak tartjuk a határon átívelő kapcsolatokat. 1999-ben együttműködési szerződést írtunk alá hat észak-magyarországi településsel, amelyben megállapodtunk abban, hogy kölcsönösen támogatjuk egymás tervezeteit, a vidék fejlesztésére irányuló törekvéseit. Sajnos ez a kapcsolat egyelőre csak a kulturális és sport rendezvények szervezésére korlátozódik. Legfőképpen azért, mert Tajti és Cered között még nem működik a határátkelő és a gazdasági kapcsolatok anélkül nem alakulhatnak ki.” A térség nem csak a gondokban bővelkedik, látnivalókban is. A mikrorégió vezetője elmondta, hogy az elmúlt években jó kapcsolatot alakítottak ki a Cseres Tájvédelmi Központ rimaszombati munkatársaival és a szomszédos mikroré- giókkal. Pályázatokat nyújtottak be, a kulturális minisztérium anyagi támogatásával tavaly Óbáston kétszer rendeztek fellépéseket, a környezetvédelmi minisztériumtól kapott pénzen felszámolták a ,.fekete” szeméttárolókat és tavaly kidolgoztatták a mikrorégió fejlesztési tervét. A csatlakozási alapokból is csordogált pénz a régióba, Phare támogatással készült el például a Somoskő várához vezető tanösvény is. A mikrorégió vezetősége kéthavonta ülésezik, a tanácskozásokon legtöbb javaslat a földgáz vezetése kapcsán merült fel, legtöbb vita nyilván az almágyi víztároló turisztikai kihasználása miatt alakult ki, mivel a kerületi természetvédelmi hivatal azt a területet nyilvánította védetté, amely a mikrorégió irányítói szerint a legideálisabb lenne turisztikai célokra. Gyakori téma még az üléseken a Tajti-Cered határátkelőhely megnyitása, amely előrelendíthené a térségben a falusi turizmust és a vidék gazdasági fejlődését. A térség egyébként nemcsak a gondokban, problémákban bővelkedik, hanem a látnivalókban is. Aj- nácskőn található vár, a Ragács hegységben ma is látható az egykori tűzhányó krátere, a bánya felé vezető úton a Csontos árok, a sava- nyúvíz-forrás, Almágyban a 13. századból származó román stílusú római katolikus templom, Óbást határában a Pogányvár, Vecseklő erdejében a híres búcsújáróhely, a Mária-kút, Hidegkúton a tájház, stb. Az elmúlt egykét év alatt a hazai turisták felfedezték a vidéket és májustól októberig ezrek keresik fel például az almágyi víztárolót. Egyelőre inkább a halászok és a fiatalok. Ha megnyílik a Tajti-Cered határátkelő Eger háromnegyed óra alatt megközelíthető, tehát előbb, mint a járási székhely: Rimaszombat. A falusi turizmus szemszögéből nézve, a térség Egerből is elérhető ugyanannyi idő alatt. BARTAKOVICS ADRIENN 1997-ben létrehozott Learning Enterprise Alapítvány a Fórum Társadalomtudományi Intézettel, a Komáromi Polgári Klubbal és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének területi választmányával karöltve múlt év nyarán több szlovákiai községben tartott két- illetve háromhetes angol nyelvtanfolyamot. Az ún. Kelet-európai Falutanítási Programot az Alapítvány képviselője, a magyar származású Tolnay Ádám indította el azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak a Kárpát-medencében élő magyaroknak. A külföldről érkezett tanárok egyetemi hallgatók az egyes falvakban családoknál vannak elszállásolva, ők maguk pedig szállás és étkeztetés fejében ingyen tanítják az angol nyelvet. A program helyszíne kizárólag falu lehet. A falvak mind a mai napig nyitottabb közösséget alkotnak, és sok esetben a falusi gyermekek anyagi vagy egyéb okok miatt jobban kiszorulnak az aktív nyelvtanulásból, mint városi társaik. A cél az, hogy a tanfolyamon résztvevőknek fejlődjön a nyelvi készsége, ugyanakkor ezek a gyerekek megismerkednek más kultúrában élő fiatalokkal. Az ide érkező oktatók a jelentkezők tudásszintjét felmérve indítják el a kezdő, közepes és haladó csoportokat korhatár megkötése nélkül. Mindannyiuk közös mottója: „a nyelvi készség fejlődése mellett tanár és diák baráti közegben, jó hangulatban töltse együtt ezeket a napokat”. Természetesen itt a gyermekek és az oktatók részéről egyaránt a különböző kultúrák találkozásáról is szó van. Hiszen ezek az önkéntes tanárok az Mennyi az idő? (Archív felvétel) oktatás mellett megismerkedhetnek a közép-európai falu mindennapjaival, részt vehetnek a családok mindennapi életében. Tavaly nyáron Szlovákia tizenegy községében indították el a Falutanítási Programot: a párkányi régióból Ipolyszakállason, Szálkán és Köves- den, Érsekújvár környékéről Tardoskedden és Szímőn, Somolja vidékét Vajka képviselte, a Komáromi járásból pedig Szentpéter, Vágfüzes, Búcs, Marcelháza és Hetény. Összesen kb. 600-700 diák kapcsolódott be a tavalyi év programjába, s a visz- szajelzések egyértelműen elégedettséget tükröztek. A Programot tavaly a következő intézmények és magánszemélyek támogatták: a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának Nemzetiségi Főosztálya, az Illyés Alapítvány, Tekom Therm Kft., Agroservis Kft., CO- MAR Rt., Basternák Edit gyermek- orvos, és Ádám György mérnök. Andruskó Imre, a Polgári Klub ügyvivőjének szavai szerint idén bővíteni szeretnék a létszámot, legalább húsz falut szeretnének bevonni a programba. Az előzetes feltételek a következőek: a lektoroknak családoknál való elszállásolása, napi ellátásának biztosítása, a falu részéről egy olyan helyiség, ahol a tanítás délelőtti, klasszikus formája zajlik. A délutáni órákban ugyanis a tanítás a természetben folytatódik, ezzel is közvetlenebbé téve a programot. Az idén nyáron megcélzott falvak Párkány, Érsekújvár, Galánta, Komárom, Somotja és Dunaszerdahely közelében vannak. A szervezők várják a falvak jelentkezését az elkövetkező hetekben Szlovákia különböző részeiből! A jelentkező falvak képviselőit a következő címen várják: Andruskó Imre, Selye János Gimnázium, ul. bis. Királya, 5., 945 01 Komárno.
