Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
2001-01-08 / 5. szám, hétfő
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 8. KOMMENTÁR Talj ánul tanulnak TÓTH MIHÁLY A napokban várhatóan számos szigorú kommentár és kroki, elemzés és széljegyzet kap nyomdafestéket Anna Malíková strasbourgi útjáról. Különböző kaliberű tollakat mártanak majd epébe. Arról, hogy elefánt csengetett be a porcelánboltba, arról, hogy nemzetközi kapcsolataikat ápolva az SNS vezetői Mórictól Slotáig mindig sasszeműek voltak; Zsirinovszkijjal kezdve, Le Pennel folytatva és Seseljjel se fejezve be mindig rátrafáltak olyan politikusokra, akiket magukra valamit is adó klubokban nemkívánatosnak minősítenek. Politikai arculatjavításra készül a nemzetiek üdvöskéje, és ebben az Európa Parlament Nemzeti Szövetség Klubja olasz tagozata nyújt segítséget. Sok víz lefolyik még a Kysuca patakon, sok mindent meg kell még nemzetközi fórumokon az SNS vezetőinek magyarázniuk, amíg Bécstől nyugatra bármelyik szalonképes párt képviselői hajlandók lesznek egy levegőt szívni azokkal a politikusokkal, akik a cigánykérdés megoldásában a kis udvar - nagy ostor politikáját tekintik követendőnek. Azt már nem is részletezem, hogyan akarnak velünk, magyarokkal elbánni; nem, mert mi, ha bölcsen politizálunk, a romáktól eltérően képesek leszünk magunkat megvédeni. Lelke legmélyén minden szalonképtelen párt vágyik a szalonképessé válásra. Vagy mert felismerte, a légkör világviszonylatban nem kedvez a radikalizmusnak, vagy mert az arculatjavítás ezüsthidat jelent a kormányzati részvétel felé. Figyelemreméltó, hogy amíg az SNS vezetői olasz védnököket találtak a szalonképessé válás útjának egyengetésére, addig Malíková pártjának magyarországi megfelelője saját nemzetéből próbál meríteni. Az SNS számára nem volt más megoldás; törekvéseinek támogatására ma már a szintén arculatjavítással kísérletezgető HZDS se hajlandó. Csurka István pártja, a MIÉP viszont „saját forrásból” próbál meríteni. A szalonképtelenek klubjába igyekezve két olyan pártot próbál trójai falóként felhasználni, melynek nincs szüksége arculatjavítást célzó plasztikai műtétre. Az egyik az RMDSZ, a másik az MKP. A támogatás eszközeként Csurka lapja, a Magyar Fórum szolgál. És az eredmény: a 2000. esztendőben egyetlen RMDSZ-politikus se tisztelte meg cikkével, nyilatkozatával a MIÉP Fórumát. Ezzel szemben volt az MKP-ben vezető politikus, aki vagy tudatosan, vagy tapasztalatlan- ságból áldozott Csurka szalonépessé tételének oltárán. A nagyszombati rabbival szólva: mecsoda különbség! Prágai mementó ■ SZILVÁSSY JÓZSEF Mindaz, ami az elmúlt héten a Kavcí horyn, a Vencel téren és szombatra virradó éjszaka a cseh parlamentben történt, ott lappang Pozsonyban is. Bármennyire is fájdalmas leírni, tény: a különbség leginkább az, hogy a cseh társadalomnak jóval nagyobb a morális és intellektuális ereje meg a civil kurázsija áhhoz, hogy bátran kirikoltsa: meztelen a király. A csehek hócipője a két évvel ezelőtti választások után kezdett megtelni, amikor a szociáldemokrata Milos Zeman paktumot kötött Klausszal. Aki ugyebár Thatcher asszony legjobb középeurópai tanítványának vallja magát. Mégis alkura lépett a baloldallal. Szavai szerint az ország működőképessége érdekében, valójában saját céljainak valóra váltásáért. A házelnök-pártelnök ugyanis nyilvánvalóan arra törekszik, hogy az ODS a két év múlva esedékes választásokon abszolút többséget szerezzen, mintegy fél évvel később pedig ő legyen a cseh államfő. Elérkezettnek látta hát az időt a közszolgálati tévé lenyúlására. Ezzel telt be a politikusokból kiábrándult polgárok keserű pohara; a nép nemcsak a sajtószabadság védelmében, hanem a gátlástalanul nyomuló politikusok eEen is tüntet. Miután a prágai parlament a tévé vezérigazgatóját lemondásra szólította fel, Klausék utóvédharcukban a tiltakozó tévéseket igyekeznek lejáratni. Holott ők nyilatkozatok sokaságában szögezik le: nem kívánnak sem a politikai érdekcsatározások alanyaivá, sem eszközeivé válni. Független újságírók szeremének maradni. Ám főleg az ODS képviselői már-már goebbelsi aljassággal sározzák be őket, azt szajkózva, hogy a tiltakozó tévések valójában a négypárti ellenzéki koalíció és Havel államfő szekértolói. Nehogy már a tévécsatának erkölcsi győztese legyen. Mindeközben felötlik, hogy a mi keserű poharunk is csordultig tele a marakodó kormánykoalícióval, politikusok harácsolásaival. Aggasztóan növekszik nálunk is a közéleti manipulátorok és talpnyalóik száma. És vészesen fogynak a tárgyilagos híradások. És a független újságírók. Ezért ami Prágában történik, az legalább önvizsgálatra késztethetne minden politikust és toliforgatót. Talán még nem késő. A szerző a Csallóköz lapigazgatója » Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urban Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály-, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: • 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28, 095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Teijeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlace, Kosická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com Professzor úr, magának a tippelésben sose lesz szerencséje, mert intelligens. Ha nem így lenne, már milliókat nyert volna. (Agócs Ernő karikatúrája) TALLÓZÓ BLIKK Zámbó Jimmy rajongói közül sokan szeretnék megszerezni az énekes hajkoronáját. A lap szombati száma még azt írta, minden jel szerint ezt már valaki vagy valakik meg is tették. Kedden reggel a Honvéd Kórházba szállították Jimmyt, ott előkészítették az életmentő operációra. Azonnal leborotválták a haját, hiszen agyműtétet akartak végrehajtani rajta. Miközben több rajongója jelentkezett még a rendőrségen is, hogy megvásárolná és ereklyeként őrizné a Király hajfürtjeit, keresni kezdték a hajkoronát. A hajkorona azonban eltűnt. Az ügyvédje, dr. Szőgyényi József is érdeklődött a Honvéd Kórház parancsnokánál, aki ígérte, kézbe veszi az ügyet. A kórház műtősei állították, ők a holttest mellé tették a hajfürtöket, a boncmester szerint azonban egyetlen tincs sem érkezett meg a boncterembe. Az ügyvéd végül megkereste Edit asszonyt, a művész özvegyét, és kiderült, a hajkorona nála van. A pártok a rendelkezésükre álló eszközökkel megpróbálnak a lehető legnagyobb befolyást szerezni a tévében Harc a cseh közszolgálati tévéért Abban a pillanatban, amikor az úgynevezett ellenzéki szerződés alapján együttműködő Cseh Szociáldemokrata Párt és a Polgári Demokratikus Párt által ellenőrzött Cseh Televízió Tanácsa a 33 jelölt közül Jir í Hodacot nevezte ki új vezérigazgatóvá, nyilvánvalóvá vált, hogy a cseh közszolgálati tévében vihar lesz. KOKES JÁNOS Az 53 éves Hodac ugyanis tavaly áprilistól augusztusig a Cseh Televízió hírszerkesztőségének az igazgatója volt, s bár végül maga mondott le befolyásos tisztségéről, távozását nem lehet önkéntesnek minősíteni. A közvetlen előzmény; Václav Klaus és Müos Zeman élesen bírálták Roman Prorokot, a vasárnap déli vitaműsor akkori vezetőjét azért, hogyan vezeti a műsort, illetve hogyan válogatja meg annak szereplőit. A kifogások és bírálatok nem először hangzottak el, hiszen az egykoron népszerű vitaműsorban szerepelni rangot jelentett, amit egyetlen valamirevaló politikus sem hagyhatott figyelmen kívül, s ezért sokan kívántak megjelenni a vasárnapi ebédhez felszolgált műsorban. Míg korábban a televízió vezetése a politikusok bírálatait, kifogásait visszautasította, most Hodac úgy döntött, meneszti Prorokot. Bár a menesztést szakmai hibákkal indokolta, mindenki tudta, hogy ez a politikusok beavatkozásának következménye. Szakmai körökben Prorokot kitűnő újságírónak tartják, ezért menesztése hatalmas port vert fel. Bár Hodac cáfolja, hogy a kiváltó ok a vezető politikusok tiltakozása lett volna, senki sem hisz neki. Az addig sem idilli helyzet a hírszerkesztőségben ezután annyira elmérgesedett, hogy végül Hodac úgymond önként távozott a televízióból. Hodac tehát elment, de a tény, hogy aránylag könnyen hajlandó volt engedni a politikusok, elsősorban Klaus nyomásának, a televíziósok körében nagyon keserű szájízként maradt vissza. A hírszerkesztőség volt vezetője addig sem volt közkedvelt ember, de ezután az incidens után általánossá vált a vélemény, hogy nem erős vezető és nem meri, vagy nem is akarja kivédeni a politikusok támadásait. A televíziós tanács, amelynek tagjait politikai kulcs alapján a képviselőház választotta meg tavaly, kétségtelenül ismerte ezeket a tényeket, s ezért - legalábbis pszichológiai szempontból - egyáltalán nem mondható szerencsésnek, hogy decemberben a vitatható érvek alapján visszahívott Dusán Chmelícek helyére éppen Hodacot választotta meg új vezérigazgatóvá. Az előbbiek ismeretében tudhatták, hogy ez a döntés legalábbis súlyos belső konfliktust eredményez a legbefolyásosabb cseh közszolgálati médiában. Hodac kinevezésével a televíziós tanács tehát nemcsak nem vette figyelembe azt, milyen közegben kell majd Hodacnak dolgoznia, hanem mellőzte azt is, hogy olyan embert állított a tévé élére, akit a szélesebb értelemben vett szakma sem tartott megfelelőnek és pártok felettinek, ami egy közszolgálati intézménynél alapfeltétel. A Cseh Televízió Tanácsa, s politikai szinten a Polgári Demokratikus Párt, azt állítják, hogy a konfliktus azért robbant ki, mert az új igazgató át akarta vüágítani a médium gazdálkodását, mert abból különféle érdekcsoportok profitálnak. Nem vitás, hogy az évi négy-öt milliárd koronás költségvetéssel gazdálkodó televízió sok mindenkit eltart. A napi 48 órás műsor, hiszen mindkét csatorna gyakorlatilag megszakítás nélkül üzemel, rengeteg pénzt emészt fel, amiből a kulturális, szórakoztató, publicisztikai és más műsorok készítői egész jól megélnek. S hogy ezen a téren a különféle művészeti és szórakoztatóipari érdekcsoportok között harc folyik az érvényesülésért, vagy másképpen fogalmazva a keresetekért, az nem újdonság, s nem hiszem, hogy ezen a téren lehetséges elérni a teljes egyetértést. Minden megoldásnál lesznek elégedetlenek és elégedettek. A pénzekről műidig lehet vitatkozni, de nem szabad elfelejteni azt a tényt sem, hogy a cseh televízió már évek óta a cseh filmgyártás legnagyobb támogatója, vagy hogy az új körülmények között is kitűnő dokumentumok születnek. Tagadhatatlan, hogy az indulatok elszabadulásában ezek a szempontok sem mellőzhetőek, bár ebben az esetben nem meghatározóak. S hogy a pénz valamilyen módon jelen van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a helyzet megoldásaként Klaus és pártja azt javasolták, hogy magánosítsák a közszolgálati televíziót. Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy a kilencvenes évek közepén már történt erre kísérlet, de akkor a honatyák elvetették. A javaslatot egyértelműen elutasították, mert a többség meg van győződve arról, hogy a közszolgálati médiára szükség van. Figyelemre méltó viszont, hogy Klaus javaslatát elfogadhatónak tartja Jana Bobo- síková, a televízió hírszerkesztőségének Hodac által kinevezett új igazgatója. Hodac mellett - és szokatlanul élesen - szót emelt Vladimír Zelezny, a Nova televízió nagyhatalmú főnöke is, aki a lázadó szerkesztőket terroristákhoz hasonlította. Zelezny tagadta, hogy érdekelné őt a közszolgálati televízió esetleges magánosítása. Ebből is látható, hogy kihasználva az alkalmat, a háttérben nagyon befolyásos erők is megpróbálják melegíteni saját levesüket. Zeleznyvel kapcsolatban még valami: néhány évvel ezelőtt a Nova azzal vádolta meg Klaust, hogy vü- lája van Svájcban. Klaus ezt tagadta, bíróság elé vitte ez ügyet, s 100 millió koronás kártérítést követelt. Később a felek bírák nélkül is kiegyeztek. Az egyezség nem nyilvános, azt azonban mindenki észrevette, hogy a Nova hírműsorai azóta Klausra és pártjára nézve igen kedvezőek. A közszolgálati televízióért is már évek óta kemény harcot folytatnak a pártok és a politikusok. A televízió, ezt hol jobban, hol rosszabbul, de megpróbálja kivédeni. Bár, ami a híradókat és a publicisztikai műsorokat illeti, még messziről sincs ideális állapot a televízióban, az azonban elmondható, hogy ez a közszolgálati média igyekszik tárgyilagos és lényegében objektív lenni. A Me- ciar érában naponta látott, teljesen egyoldalú szlovák tévéhíradók például Csehországban már évek óta elképzelhetetlenek. Ami a mérvadó parlamenti pártokat illeti, lényegesebb kifogásai csak a kommunista pártnak lehetnek, amelynek képviselői kevesebb teret kapnak a hírműsorokban vagy a publicisztikában, mint a polgári pártok, vagy mint ami az ország harmadik legerősebb pártját megületné. Ez volt az oka annak, hogy a kommunisták a mostani vitában az egyik felet sem támogatták, hanem mindkettőt bírálták. Kétségtelen azonban, hogy a pártok a rendelkezésükre álló eszközökkel állandóan megpróbálnak a lehető legnagyobb befolyást szerezni a televízióban. Mindezt természetesnek is lehetne tekinteni, ha a játszma műiden téren korrektül folyna, de sajnos nincs így. A televíziót felügyelő parlamenti tanácsnak kilenc tagja van, de közülük négyet a szociáldemokrácia, hármat a polgári demokrácia nevezett ki, míg a Szabadság Uniónak és a keresztény- demokrata néppártnak egy-egy képviselője van, a kommunistáknak pedig egy sem. Ez nem felel meg a parlamenti erőknek, s a tanács ezen összetételét a Zeman-Klaus megállapodás tette lehetővé. A törvény szerint a testületben a különféle társadalmi rétegeket képviselő személyiségeknek kellene ülniük, de helyettük ismeretlenek vannak benne, akik mögött csak pártjaik állnak. A probléma gyökereit tehát itt kell keresni, illetve még ennél is mélyebben; a Cseh Televízióról szóló törvényben (s általában a médiatörvényekben), amelyek kezdetlegesek, számos problémát nem szabályoznak és különféle értelmezésre adnak lehetőséget. Ezért mondta Havel elnök, hogy a törvény szellemére, s nem csak a betűjére kell figyelni. Az új törvényekről a pártok azonban már évek óta csak vitatkoznak. Társadalmi válságnak kellett kirobbannia, hogy a kormány végre papírra vesse az új törvény javaslatát, s azt gyorsított eljárást kérve a parlament elé terjessze. Az új televíziós, ületve sajtótörvény(ek) elfogadása lényeges lépés lenne a probléma tartós rendezése felé. A szerző prágai munkatársunk Új vezetésről álmodnak a sztrájkoló tévések (CTK-felvétel)
