Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-31 / 25. szám, szerda

8 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 31. AGRÁRMORZSÁK Románia importra szorul Bukarest. Romániának az új ter­més betakarításáig 800 ezer ton­na búza behozatalára van szük­sége. A kormány legutóbbi ülé­sén döntést hozott arról, hogy 100 ezer tonna búzát felszabadí­tanak az állami stratégiai tarta­lékokból. A román szakminiszter szerint ez a mennyiség arra az időre szükséges, amíg megindul­hat az amerikai kormányköl- csönnel biztosított búzabehoza­tal. A tavalyi aszály miatt a várt­nál jóval kevesebb búzát arattak Romániában. A román sajtó már akkor a búzaválság veszélyéről cikkezett, de a román agrártárca korábbi vezetése rendre alapta­lannak minősítette a válságról szóló híreket. (MTI) Tovább csökkent a német söreladás Wiesbaden. A német sör igen­csak keresett külföldön, a hazai kereslet azonban csökken. A szö­vetségi statisztikai hivatal adatai szerint a német sörfőzdék tavaly 110 millió hektoliter sört adtak el, 0,4%-kal kevesebbet, mint 1999-ben. Ezzel folytatódott az évek óta tartó csökkenés, amely csak 1999-ben a hosszan tartó szép idő és az ezáltal meghosz- szabbodott sörszezon miatt sza­kadt meg. 1994-ben még csak­nem 116 millió hektoliter német sört adtak el. Németországban a sörfogyasztás 1,7%-kal 99 millió hektoliterre csökkent. Az Euró­pai Unióba irányuló sörexport vi­szont 15,6%-kal 7,9 millió hekto­literre emelkedett, (m) Kelendő a magyar szürkemarha Apajpuszta. Növekszik az érdek­lődés az ősi fajtaként számon tar­tott magyar szürkemarha iránt, amely hamarosan ismét keresett élelmiszer lehet a nyugat-euró­pai piacon. A szürkemarha ko­rábban jó jövedelemforrást jelen­tett, az intenzív állattartás térhó­dításával azonban más marhafaj­ták kerültek előtérbe. Most azon­ban újra nagy a szürkemarha ke­letje, miután a BSE-kór ezt a faj­tát nem támadja meg. (MTI) Amerika és a svájci sajt lyuka Bécs. Az amerikai hatóságok csökkentették az úgynevezett svájci sajtban lévő lyukak elfo­gadható méretét. A február 22- én életbe lépő norma szerint az eddigi legfeljebb két centiméte­res átmérő után alig egy centimé­teres lehet a lyuk átmérője. A szabályozás oka, hogy a kisebb lyukak mellett a nagysebességű szeletelő gépeken kevésbé törik majd a sajt és így kevesebb hulla­dék keletkezik. A svájci mezőgaz­dasági hivatal sajnálja a történte­ket, noha az említett „svájci sajt” kifejezetten amerikai termék, és így valójában semmi köze sincs Svájchoz. Bern azért helyezke­dett szembe az új amerikai nor­mával, mert szerinte az sérti az WHO élelmiszerkódexét. A má­sik érv tudományos: az ementáli sajt eredendően nagylyukú, s a jellegzetes lyukakat egy bizonyos tejbaktérium által termelt szén­dioxid hozza létre. (MTI) Az Unilever kiárusít Rotterdam. A brit-holland Unilever élelmiszer- és mosószer- gyártó 1 milliárd euróért eladja tucatnyi európai leves- és szósz­márkáját az amerikai Campell Soup Company-nek, a világ leg­nagyobb levesporgyártójának. A tranzakciót még az EU szakbi­zottságának is jóvá kell hagynia. Az Unilever az üzletág eladásával a brüsszeli versenyfelügyelet ki­kötését teljesíti, amely október­ben döntött így, azután, hogy az Unilever 2000júniusában 20,3 milliárd dollárért megvette az amerikai Bestfoods élelmiszer- ipari konszernt. Az eladás érinti Nagy-Britanniában a Batchelors, Franciaországban és Belgiumban a Royoco, és Németországban a Heisse Tasse instant levesporo­kat, a Németországban forgal­mazott Raguletto tésztamártáso­kat, valamint a majonézmárká­kat és egyéb szószokat. (MTI) Már az USA-ban is aggódnak Chicago. Az amerikaiak eddig alig vettek tudomást a BSE-ről. Egészen addig nem volt beszéd­téma, amíg Texasban vesztegzár alá nem helyeztek egy szarvas- marha csordát, amiért állati táp­szerrel etették az állatokat. A Purina Mills Inc. már beismerte, hogy termékei hús- és csontőrle­ményt tartalmaznak. BSE-t még nem regisztráltak, de az agrár­iparban és egyes piacokon máris félreverték a harangokat. A McDonald’s részvényeinek és a határidős szarvasmarha üzletkö­téseknek árai mélyrepülésbe kezdtek. Egyes szervezetek sze­rint a texasi karantén azt mutat­ja, hogy lyukak tátonganak a BSE-elleni védőhálón. (MTI) Osztrák sertésbotrány - 20 éve tudtak a visszaélésekről Félnek a fogyasztók MTI-JELENTÉS Bécs. Ausztriában egyre több jel utal arra, hogy a gyógyszerekkel a sertéstenyésztésben való visszaélés már a 60-as évekre visszanyúlik, de a 80-as évek eleje óta nyilvánossá is vált. Az illetékes minisztert egyre több támadás éri, miközben a hús- fogyasztás csökkenése miatt egyre súlyosabb gondokkal küzd az egész húsipar. A Der Standard szerint az illetékes minisztériumoknak leg­később a nyolcvanas évek eleje óta tudniuk kellett, hogy a tenyésztők különféle gyógyszerekkel - így an­tibiotikumokkal és hormonokkal etetik a sertéseket. Az utóbbi na­pokban pedig előkerült egy eddig titokban tartott EU-jelentés is arról, hogy az Unió ellenőrei lesújtó áll­apotokat találtak a tenyészetekben, sőt, gyanújukat fejezik ki, hogy az EU Bizottságának félévente benyúj­tandó osztrák jelentések valóban tükrözik-e a kötelező ellenőrzések során tapasztaltakat. Ebben az EU- jelentésben az is szerepel, hogy a gazdák állatorvost játszanak, s pél­dául gyógyszereket adagolnak az állatoknak - amit a Der Standard szerint már a 60-as években jelen­tettek az állatorvosok. Közben Stájerországban 23, Alsó- és Felső-Ausztriában 13 gazdaságot zároltak, de csak részben a gyógy­szerek adagolása miatt. Számos esetben ugyanis a takarmányban találtak gyógyszemyomokat. E há­rom tartomány adja az ausztriai sertéstenyésztés közel 90 százalé­kát. A szarvasmarháknál jelentkező szivacsos agysorvadás (BSE) és a sertéstenyésztésben a gyógyszer­adagolás miatt kirobbant botrány miatt Ausztriában a húsforgalom alig néhány hét alatt közel 40%-kal csökkent. Ezen nem változtat az sem, hogy a január 1. óta köte­lezően elvégzett, immár közel 2000 BSE-teszt kivétel nélkül negatív eredménnyel járt, s hogy erősen vi­tatott, milyen veszélyekkel jár az antibiotikumok adagolása. A forga­lom csökkenése miatt számos hús­ipari cég immár tárgyalásokat foly­tat a Munkaerő-piaci Szolgálattal. A legtöbb helyen egyelőre heti egy napon fél munkaidőre kívánnak át­térni, másutt a szabadságokat akar­ják kiadni, remélve, hogy elkerül­hetik az elbocsátásokat. Kergemarhakór - Nyugat-Európában eddig mintegy 57 ezer szarvasmarhát vágtak le megsemmisítés céljából Riasztó piaci helyzet alakult ki Olasz állattenyésztők és hentesek a római törvényhozás előtt. Nem érte­nek egyet a kormány döntésével, hogy azokon a farmokon, ahol pozitív BSE-esetet találnak, az egész állományt le kell ölni. (Fotó: TA SR/AP) Brüsszel. Az EU-tagországok marhahúspiacát a szivacsos agysorvadás (BSE) miatt súj­tó válság mélyebb, mint gon­dolni lehetne, a piaci hely­zetre vonatkozó legutóbbi mutatók riasztóak - állapí­totta meg az Európai Bizott­ság mezőgazdaságért felelős tagja az uniós agrárminiszte­rek legutóbbi tanácsülésén. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Franz Fischler emlékeztetett arra, hogy számos unión kívüli ország betiltotta az EU-ból származó mar­hahús importját, a tavalyi évről je­lentős kapacitásfelesleg húzódott át az ideire, s 2001-ben további több mint 10 százalékos fogyasztás- csökkenésre lehet számítani. A fo­gyasztás csak a múlt év októbere, a BSE-válság újabb hullámának kez­dete óta 27 százalékkal csökkent a tagországokban. Fischler szerint 10 százalékos fogyasztáscsökkenéssel számolva idén mintegy 785 ezer tonna felesleg halmozódhat fel az unió marhahúspiacán, még akkor is, ha teljesen kihasználják a meg­semmisítésre történő felvásárlásra megállapított 500 ezer tonnás kere­tet. Nem jelentene megoldást sze­rinte az intervenciós célú felvásár­lás sem, nemcsak költségvetési kor­látok miatt, hanem azért sem, mert nincs elég tárolókapacitás. Ha az unió így járna el, az az ilyen támo­gatásokra fordított kiadások robba­násszerű növekedését idézné elő, ami viszont más mezőgazdasági ág­azatokban kényszerítené ki a támo­gatások csökkentését - figyelmez­tetett Fischler. Az agrárbiztos a megsemmisítésre történő felvásárlás programjának minél szélesebb körű alkalmazásá­ra sürgette a tagországokat, emlé­keztetve arra, hogy december ele­jén tartott ülésén a miniszteri ta­nács is ilyen döntést hozott. Szerin­te a szóba jöhető lehetőségek közül még mindig ez a megoldás a legki­sebb rossz: olcsóbb a többinél, se­gítséget jelent azoknak a tenyész­tőknek, akik nem tudják eladni ál­lataikat, és lehetővé teszi, hogy az ágazat a legalacsonyabb áron sza­baduljon meg a leggyengébb mi­nőségű marhahústól. Ezáltal csök­kenhetnek a feleslegek, és lehetővé válik egy minimális piaci árszint fenntartása, ami kedvező a tenyész­tőknek. Az árak Franciaországban és Írországban már megfigyelhető pozitív alakulása is igazolja ezt a feltételezést érvelt Fischler. A megsemmisítésre történő felvá­sárlás programja egyébként eddig még csak ugyanebben a két ország­ban kezdődött el (a program nem kötelező a tagországokra, amelyek szabadon dönthetnek arról, élnek-e a lehetőséggel), bár helyenként Spanyolországban és Luxemburg­ban is beindult. Franz Fischler tájé­A megsemmisítésre történő felvásárlás két országban kezdődött el. koztatása szerint eddig mintegy 57 ezer szarvasmarhát vágtak le meg­semmisítés céljából, 60 százaléku­kat Franciaországban, 28 százalé­kukat Írországban. A biztos arra is kérte a tagországokat, hogy tájé­koztassák a bizottságot minden olyan támogatási intézkedésről, amelyeket nemzeti szinten vezetnek be. Az állami segélyekre vonatkozó közösségi szabályozás szerint az ilyen intézkedéseket egyébként is előzetesen be kell jelenteni a bizott­ságnál, amelynek jóváhagyási joga van. Bizottsági szóvivők tájékozta­tása szerint eddig egyedül Spanyo­lország tett ilyen bejelentést. Nyugat-Európában óriási gondot okoz a kergemarhakór megfékezését célzó óvintézkedések végrehajtása Nem tudják elégetni a veszélyes hulladékot MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az EU-tagországok több­sége nehezen boldogul azoknak az intézkedéseknek a végrehajtásával, amelyeket részben a múlt évvégén, részben január 1-től léptettek ér­vénybe az uniós intézmények a szarvasmarhák szivacsos agysorva- dásos betegsége (BSE) terjedésé­nek megfékezésére - derült ki az Európai Bizottság jelentéséből. A legfontosabb intézkedés az volt, amelynek értelmében január 1-től nem kerülhet be a táplálkozási láncba olyan 30 hónaposnál idő­sebb szarvasmarha, amelyen levá­gása után nem végeztek BSE-tesz- tet. A legtöbb tagország arról szá­molt be, hogy a rendelkezésre álló rövid idő és több helyütt a megfe­lelő felszerelések, illetve szakkép­zett személyzet hiánya miatt ne­hezen tudták végrehajtani az in­tézkedést. Problémákat okozott annak az előírásnak a betartása is, hogy már a vágóhídon el kell távo­lítani az állatokból a BSE-fertőzés szempontjából legveszélyesebb részeket, mindenekelőtt a gerin­coszlopot. Egyes tagországok ar­ról tájékoztatták a bizottságot, hogy a vágóhidak nagyarányú áta­lakítása nélkül a vágás gyakorlati­lag lehetetlenné válik. A bizottság az év első napjaiban kérte fel a tagországokat, hogy gyűjtsék össze az intézkedések al­kalmazásával kapcsolatos tapasz­talatokat, és a lehető legrövidebb időn belül juttassák el Brüsszelbe az információkat. A bizottság által előkészített kérdőív alapján a ta­gországok képviselői már az állat­egészségügyi állandó bizottságnak a hónap közepén tartott ülésén be­számoltak az eddigi eredmények­ről. Az Európai Bizottság ennek alapján készítette el előzetes jelen­tését, amelyet az agrárminiszterek tanácsának hétfői ülésén terjesz­tett elő. Valamennyi tagország végrehajtotta az úgynevezett kije­lölt kockázathordozó anyagok (ge­rincoszlop, belsőségek stb.) köte­lező eltávolítására vonatkozó in­tézkedést, bár ezek megsemmisí­tésével már gondok vannak. Az ilyen anyagokat elvileg el kellene égetni, de nem mindenütt van elég olyan létesítmény, amely alkalmas erre és a kapacitása is megfelelő a hirtelen megnövekedett igények kielégítésére. A tagországok egy része egyelőre, kapacitásbővítésre várva tárolja a megsemmisítendő hulladékokat, mások más tagor­szágokba szállítják át őket ottani megsemmisítésre. Az elhullott vagy egyéb ok miatt kényszervágásra küldött állatok tesztelésével egyik tagországban sincsenek különösebb nehézsé­gek, leszámítva a kapacitások e té­ren is jelentkező szűkösségét. A tagországok egy részében minden egyes elhullott állatot tesztelnek. A jelentés szerint február közepé­re várható, hogy a legtöbb helyen rendelkezésre áll a valamennyi szükséges vizsgálat elvégzéséhez szükséges kapacitás. Nehézsége­ket okozott annak az intézkedés­nek a végrehajtása is, amely sze­rint állati eredetű feldolgozott fe­hérjéket nem szabad takarmányo­zásra felhasználni. Itt is részben az idő rövidsége jelentett gondot, de az intézkedések jó néhány technikai részletével kapcsolatos bizonytalanság is késleltette a végrehajtást. Eközben megkez­dődött a tilalom alá eső termékek kivonása a piacról, bár a tagorszá­gok többsége arról számolt be, hogy ez időigényes lesz. Nincs egyezség a költségek fizetéséről Brüsszel. Az EU agrárminiszteri tanácsában megállapodás született arról, hogy a szarvasmarhák szivacsos agysorvadása elleni harc újabb intézkedéseként kötelezővé teszik a gerincoszloppal érint­kező húsrészek eltávolítását a levágott állatokból. Ugyanakkor a mi­niszterek nem jutottak dűlőre abban a kérdésben, hogyan finanszí­rozzák a marhakor miatt szükségessé vált számos állategészségügyi és piacvédelmi intézkedést. Bizottsági vélekedés szerint a marha­húspiaci szektor az összeomlás küszöbére jutott, a válság máris ri­asztó méreteket öltött. A tagországoknak ezentúl havonta jelentést kell előterjeszteniük arról, hogyan haladnak a marhakor megféke­zésére hozott közösségi intézkedések végrehajtásával, (m) A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2001. január 28-án) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap folyószámla ÍSOB 5,20-5,60 5,706,10 6,206,60 6,607,00 6,807,20 7,107,50 1,505,50 Bank Austria Creditanstalt 4,45-5,30 4,65-5,50 5,256,10 5,356,20 5,356,20 5,456,30 1,50 Banka Slovakia 5,80 6,50 6,80 7,40­8,00 3,50 HypoVereinsbank Slovakia 5,40 5,406,90 5,406,90 5,406,90­5,507,00 1,50 Investicná a rozvojová banka 5,00-5,90 5,806,30 6,507,00 6,807,30 7,107,60 7,307,80 2,204,50 Istrobanka 5,50-5,80 6,006,10 6,706,80 7,007,10 7,307,50 7,507,60 3,00 Ludová banka 5,00 5,25 5,75 6,25­6,006,50 2,003,75 Pol'nobanka 5,20-5,60 5,706,05 6,156,65 6,507,00 6,757,25 7,007,50 2,754,25 Prvá komunálna banka 5,00 5,70 6,50 7,00 7,50 7,70 2,003,00 Tatra banka 5,556,05 5,956,45 6,356,85 6,406,90 6,607,10 2,00 Devin banka 5,60-5,80 6,907,10 7,007,20 7,508,00 7,908,30 8,508,80 2,005,50 Slovenská sporitel'na 5,50-5,60 6,006,10 6,256,35 6,656,90­6,857,10 3,50 Vseobecná úverová banka 5,65 5,706,10 5,706,70 7,007,10 7,05-7,25 7,307,40 3,004,20

Next

/
Thumbnails
Contents