Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-31 / 25. szám, szerda

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 31. Budapest ciánpert indít Bukarest ellen Budapest. A magyar állam várhatóan februárban nyújtja be kártérítési keresetét a Fő­városi Bírósághoz a romániai Aurul cég ellen a tavaly febru­ári tiszai ciánés nehézfém­szennyezéssel kapcsolatban - közölte tegnap Szecskay And­rás, a Szecskay Ügyvédi Iroda vezetője. A magyar államot képviselő nemzetközi ügyvédi iroda vezetője szerint a Fővá­rosi Bíróság az első tárgyalást jó esetben az évvégére, illetve a jövő év elejére írja ki. (MTI) Újabb zavargások Koszovóban Kosovska Mitrovica. Szerb nacionalisták kézigránátokat dobtak egy albán házára a ko­szovói Mitrovicában hétfőn, aminek következtében egy 15 éves albán fiú meghalt, ketten megsebesültek. Több tucatnyi albán gyűlt össze a megosztott koszovói város déli felében, hogy eltorlaszolja a szerbek lakta városrészbe vezető utat. Egy autót felgyújtottak és az ENSZ-rendőrség több autójá­nak ablakait bezúzták. Az al­bán tömeg állítólag az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet több munkatársát megverte. (MTI) Borisz Jelcin is influenzás Moszkva. Borisz Jelcin volt orosz elnököt tegnap a Kreml- kórházba szállították, vírusos influenza gyanújával, magas lázzal. Jelcin holnap ünnepli 70. születésnapját, s nagyon valószínű, hogy ezúttal a kór­házban fogják köszönteni ju­bileuma alkalmából.Az első orosz elnök 1996-ban koszo­rúér-műtéten esett át, s azt követően elég sokat beteges­kedett. Egyes vélemények sze­rint fiatalkori súlyos középfül- gyulladása is hozzájárult gya­kori rosszulléteihez és egyen­súlyzavaraihoz. (MTI) Kórházban kezelik (CTK/AP) Ma ítélet várható a Lockerbie-perben Camp Zeist. A bíróság ma hir­det ítéletet a Pan Am amerikai légitársaság London-New York járatának felrobbantásával vá­dolt két líbiai állampolgár pe­rében. A jumbo a skóciai Lockerbie fölött zuhant le 1988. december 21-én. A 270 emberéletet követelő kataszt­rófa ügyében egy skót bíróság folytatta le a pert egy hollandi­ai amerikai katonai támasz­ponton. Ha a vádlottakat bű­nösnek találják, életfogytiglani büntetés vár rájuk. (MTI) Megtiltanák a fegyverviselést Budapest. A magyar kormány tegnapi ülésén azt javasolta, hogy az országgyűlési képvise­lők, a kormánytagok, az ál­lamtitkárok, a helyettes állam­titkárok, a minisztériumi fő­osztályvezetők és a polgármes­terek a jövőben ne részesül­hessenek lőfegyvertartási en­gedéllyel - közölte Borókai Gábor kormányszóvivő. (MTI) Indiai tüntetők hétfőn úttorlaszokkal és felvonulással tiltakoztak Gustavo Noboa ecuadori kormánya ellen Qui- tóban. A rendőrség könnygázzal oszlatta szét a tömeget. (CTK/AP-felvétel) Még a választások előtt sor kerülhet Jasszer Arafat és Ehud Barak találkozójára Egész Izrael megbénult Tel-Aviv. Az Izraelt megbénító általános sztrájk miatt nem lehet Izraelbe légi úton be­utazni, sem kiutazni onnan, a nemzetközi repülőterek nem működnek, de teljesen meg­bénult a tengeri kikötők és a vasútak közlekedése is. MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ' Jasszer Arafat palesztin vezető - enyhítem próbálván a davosi világ- gazdasági fórumon tett Izrael-elle- nes kirohanásán - hétfőn este Egyiptomban kijelentette: az Izrael­lel való békekötést kívánja. A Davos- ból hazatérő Arafat Sarm-es-Sejk- ben találkozott Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel, ahol azt sem zárta ki, hogy bizonyos zsidó tele­pek megmaradjanak a Jordán nyu­gati partján. Arafat a világgazdasági fórumon a palesztinok elleni „fa­siszta katonai agresszió” elkövetésé­vel vádolta meg Izraelt. Az egyipto­mi elnök Ariel Saronról, aki a febru­ár 6-i kormányfőválasztás esélyes jobboldali jelöltje, annyit mondott, hogy ha megválasztják, kénytelen lesz vele együttműködni, mert Izra­el és Egyiptom között békeszerző­dés van érvényben. Hozzáfűzte azonban, hogy „szörnyű dolgokat” hallott róla. Kofi Annan ENSZ-főtitkár csúcsta­lálkozót próbál szervezni Ehud Barak leköszönő izraeli kormányfő és Jasszer Arafat palesztin elnök kö­zött. A találkozóra még a február 6-i izraeli miniszterelnök-választás előtt kerülne sor. A névtelenségéhez ragaszkodó palesztin forrás el­mondta, hogy az ENSZ főtitkára erőfeszítéseket tesz Barak és Arafat találkozójának megszervezésére, és a palesztin félnek semmi kifogása sincs egy csúcstalálkozó ellen. Hoz­zátette azonban, hogy tudomása szerint jelen pillanatban semmilyen döntés sem született ez ügyben. Gilad Ser, az izraeli miniszterelnök kabinetfőnöke kijelentette, Ehud Barak nem záija ki az Arafattal való személyes tárgyalás lehetőségét a február 6-i időpontig. Ser megerősí­tette, hogy tud a csúcstalálkozó megszervezésére irányuló nemzet­közi erőfeszítésekről. Úgy vélte, hogy az izraeli fél részéről nem len­ne bölcs dolog elutasítani az esetle­ges kezdeményezéseket. Más források olyan értesülésekről számoltak be, amelyek szerint már csütörtökön létrejöhet az izraeli­palesztin csúcstalálkozó, amelyet Egyiptomban, Hoszni Mubarak egyiptomi államfő védnöksége alatt tartanának meg. Sáron vezet Barakkal szemben Egy héttel a miniszterelnök-választás előtt Ariel Sáron, a jobboldali Likud vezetője, egyben kormányfőjelöltje továbbra is jelentős előnnyel bír a munkapárti Ehud Barakkal szemben. A Gallup intézet felmérése szerint Sáron 52 százalékos eredményre számíthat Barak 32 százalékával szemben Sáron támogatottsága további két száza­lékponttal erősödött. Az 1300 főre kiterjedő reprezentatív közvéle­mény-kutatásból az is kitint, hogy a lakosság 77 százaléka Sáron di­adalára számít, és csak 11 százaléka bízik Barak győzelmében, (m) Tiltakozási örvény követte a törökországi örményekről szóló törvényt Párizs elismerte a népirtást MTI-HÍREK Párizs/Ankara. Jacques Chirac el­nök jóváhagyásával törvényerőre emelkedett az 1915-ös törökországi örmény népirtás elismeréséről ho­zott nemzetgyűlési törvény, amelyet a francia parlament január 18-án szavazott meg. Az elnök által hétfőn szentesített új törvényt tegnap hir­dették ki a hivatalos közlönyben. A párizsi hivatalos állásfoglalás súlyos feszültséget gerjesztett Párizs és An­kara viszonyában, jóllehet az egy­mondatos törvényszöveg - amely kinyilvánítja, hogy „Franciaország mti-hír Zágráb. Ratko Mladics volt boszniai főparancsnok kiadását kérte Belg- rádtól egy héttel ezelőtt Carla Del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvény­szék főügyésze - erről tájékoztatott tegnap a zágrábi Vjesnik. A lap a törvényszékhez közel álló forrásra hivatkozva adott hírt arról, hogy a főügyész belgrádi látogatásán bizo­nyítékokat adott át a jugoszláv veze­tésnek arról, hogy milyen háborús bűnöket követett el Ratko Mladics és egy másik volt boszniai szerb nyilvánosan elismeri az 1915-ös ör­mény népirtást”’ - nem utal az Osz­mán Birodalom végnapjaiban lezaj­lott deportálások és öldöklések fele­lőseire. Örmény adatok szerint 1,2-1,5 millió örmény vesztette éle­tét a kegyetlenkedések során, a tö­rökök szerint 250-500 ezer áldozat­ról lehet szó, ezek azonban a két fél közötti ellenségeskedésekben, s nem népirtás következtében vesz­tették életüket. A párizsi polgármesteri hivatal hét­főn arról döntött, hogy emlékművet állít a fővárosban az örmény népir­tás áldozatainak emlékére. tisztségviselő, Szlavko Zupljanin. Carla Del Ponte kérte a két boszniai szerb gyanúsított kiadását Hágá­nak. Hága úgy véli: Belgrád igen könnyen teljesítheti e két gyanúsí­tott kiadását, mivel Mladics és Zup­ljanin is külföldi állampolgár, és a jugoszláv alkotmány csak jugoszláv állampolgárok kiadását tiltja. Mla­dics az utóbbi években Belgrádban telepedett le, néhány hete azonban sem a volt boszniai szerb főparancs­nok, sem pedig Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnök nem tar­tózkodik Jugoszlávia területén. Bülent Ecevit török miniszterelnök -válaszul a törvényre - tegnap beje­lentette, Törökország felülvizsgálja politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait Franciaországgal. A tö­rök külügyminisztérium rámutatott nyüatkozatában, hogy Ankarát megdöbbentette a párizsi döntés, és mélyen elítéli ezt a török-francia kapcsolatokra újabb csapást mérő határozatot. „Törökországnak lehe­tetlen ártani ilyen szégyenteljes cse­lekedetekkel”, és e döntés megvaló­sítása csak újabb károkat okoz a tö­rök-francia kapcsolatokban - olvas­ható a dokumentumban. Első fokon ítélet született Pető Iván pert nyert Budapest. A Pesti Központi Kerü­leti Bíróság tegnap első fokon megállapította, hogy a Magyar Nemzet 2000. július 6-án megje­lent, Politikusok és üzletemberek a korrupció gyanújában című cikké­ben megsértette Pető Iván szabad demokrata politikus jó hírnév vé­delméhez fűződő személyiségi'jo­gát. A bíróság nem jogerős ítéleté­ben a kiadót 500 ezer forint nem vagyoni kártérítés kifizetésére kö­telezte. (MTI) Carla Del Ponte bizonyítékokat adott át Zágrábnak Mladics kiadását kérik Egyedül a reformkommunisták nem kaptak egy fillért sem Német pártadományok MTI-JELENTÉS Berlin. A kormánypártból ellenzé­ki erővé vált német uniópártok kapták 1999-ben is a legtöbb ado­mányt a gazdaság képviselőitől - derül ki az alsóházban jelen lévő pártok pénzügyi beszámolóiból. A Süddeutsche Zeitung tegnapi szá­mában közölt összeállítás szerint a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) összesen 125, húszezer márkát meghaladó adományban részesült 1999-ben. A CDU legnagylelkűbb támogatói között volt a Deutsche Bank (737 000 DEM) és Klaus Krone berlini vállalkozó (438.642 DEM). Érde­kes módon a pénzügyi beszámoló­ban, amelyet Wolfgang Thierse házelnök tett közzé, már adomány­ként szerepel az a 2,5 miihó márka, amelyet a hamburgi Ehlerding há­zaspár eredetüeg kölcsönként utalt át a CDU-nak. (Ez a házaspár nyerte el, még a Kohl-kormány idején, a több ezer vasutaslakás ér­tékesítésére kiírt pályázatot.) A CSU legfőbb támogatója 1999- ben a bajor tartományi fémfeldol­gozó és villamosipari szövetség volt, amely 450 ezer márkával já­rult hozzá pártkassza feltöltésé­hez. Az SPD első számú szponzora 1999-ben a Dresdner Bank volt (100 500 DEM), megelőzve a baden-württembergi és az észak- rajna-vesztfáliai fémipari munka­adók szövetségeit (100 000, illetve 66 000 DEM), a Porsche céget (50 000 DEM) és a Philipp Morris do­hányvállalatot (41 000 DEM). A Bundestag pártjai közül egyedül a reformkommunista PDS nem ré­szesült gazdasági adományban 1999-ben. Hajókkal, repülőgéppel és helikopterrel mentenek Kitartóan kutatnak MTI-HÍREK Kijev. Tovább kutatnak a Pamjaty Merkurija ukrán hajó pénteki ka­tasztrófája során eltűnt személyek után. A rendkívüli helyzetek mi­nisztériumában tegnap azt közöl­ték, hogy 12 személyt keresnek. (Hétfőn még úgy tájékoztattak, hogy az Isztambulból a krími Jevpatorijába tartó hajó fedélze­tén 51 személy tartózkodott, kö­zöttük 20 utas, a katasztrófa kö­vetkeztében 14-en életüket vesz­tették, 32 személy megmenekült és öt ember sorsa volt ismeretlen.) Vád a volt államfő ellen Estrada sikkasztott? Manila. A Fülöp-szigetek állam- ügyészsége tegnap azzal vádolta meg Joseph Estrada volt államfőt, hogy hivatali ideje alatt több száz­millió dollárt sikkasztott el. Edu­ardo de los Angeles, a vizsgálatot végző ügyészek csoportjának ve­zetője szerint bizonyítékok van­nak arra, hogy Estrada hat külön­böző álnevet használva nyitott számlákat tizenö bankban. A ha­tóságok eddig 10-15 milliárd pezóról (200-300 millió dollár) szóló megmagyarázatlan átutalá­sok nyomára bukkantak a számlák átvizsgálása során. Joseph Estra- dát korrupcióval, a nép bizalmá­val való visszaéléssel, jogtalan előnyök juttatásával, az alkot­mány megsértésével vádolják, és ezért kényszerítették lemondásra január 20-án. Az új manilai veze­tés megtiltotta Estradának, hogy elhagyja az országot. (MTI) Tegnapi adatok szerint nem talál­tak újabb áldozatokat, a kutatást folytatják. A mentésben tíz hajó, egy repülőgép és egy helikopter vesz részt. A mentőtutajokról ki­emelt 32 túlélőt Szevasztopolban ápolják, állapotuk kielégítő. A ka­tasztrófa okának felderítésére bi­zottság alakult, amely Leonyid Kosztjucsenko szállítási miniszter vezetésével a helyszínen tanulmá­nyozza a baleset körülményeit. A krími ügyészség bűnvádi eljárást kezdett a pénteken a hajó kapitá­nya ellen, akit akár 15 év elzárás­sal is sújthatnak. Csecsenföldi robbanás Merénylet Kadirov ellen Moszkva. Gudermesz határában a szakadárok újabb pokolgépes merényletet hajtottak végre Ahmed-Hadzsi Kadirov ellen, de a Moszkva párti köztársasági kor­mányzat vezetője sértetlen ma­radt, csak testőrségének hét tagja sebesült meg könnyebben. Orosz források szerint a nagy erejű po­kolgép ugyanott robbant, ahol tíz nappal ezelőtt Kadirov fia, Ram­zan ellen követtek el sikertelen terrortámadást. A hatalmas deto­náció több gépkocsit megrongált, de Kadirov konvoja tovább tudott haladni. Csecsen források szerint a támadásban a partizánok egy páncélozott harcjárművet és tiégy gépjárművet semmisítettek meg, egy testőr meghalt, hét pedig megsebesült, viszont Kadirov jár­műve ki tudott bújni a tűzcsapás alól, és a vezér elmenekült a hely­színről. (MTI) Moszkva félti a balti államokat a csatlakozástól Már 2002-ben kezdődhet a NATO keleti bővítése MTI-HÍR Varsó. A NATO már 2002-ben döntést hozhat arról, hogy meg­kezdi a csatlakozási tárgyalásokat egy vagy több tagjelölttel - jelen­tette ki a Rzeczpospolita című len­gyel napilapnak adott interjúban Klaus-Peter Klaiber, az észak-at­lanti szövetség politikai ügyekért felelős főtitkárhelyettese. Klaiber szerint politikai döntésről van szó: a NATO-nak el kell gon­dolkodnia azon, hogy az új tagok fölvétele növeli-e egész Európa biztonságát és stabilitását, figye­lembe kell vennie Oroszország várható reakcióját, és azt is, mit ad a bővítés magának az észak-atlanti tömbnek. A balti államok csatlako­zása növelné a földrész, különösen Észak-Európa stabilitását, de te­kintetbe kell venni Oroszország ezzel kapcsolatos - a főtitkárhe­lyettes szerint - irracionális állás­pontját. Moszkva elfogadná Ro­mánia vagy Bulgária NATO-tagsá- gát, de minden eszközzel igyek­szik távol tartani az észak-atlanti szövetséget a balti államoktól. Klaiber hangsúlyozta, elvileg az sem zárható ki, hogy Moszkva is folyamodik NATO-tagságért, s ha ilyen kérés érkezne, a szövetség megvizsgálná azt. Jóllehet - tette hozzá a főtitkárhelyettes - ennek ma kicsi a valószínűsége. Oroszor­szággal szemben a NATO a biza­lomépítés politikáját követi, amelynek egyik sikere a NATO moszkvai tájékoztatási irodájának megnyitása. Klaiber szerint addig nem lesz bé­ke és stabilitás Európában, amíg nem sikerül kialakítani az együtt­működést Oroszországgal.

Next

/
Thumbnails
Contents