Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-30 / 24. szám, kedd

Kultúra ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 30. Nem vonult vissza, ma is kiveszi részét a munkából Életfa díjas tánckutató ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Takács András hetvenéves. Ebből az alkalomból köszöntötték őt barátai, pályatársai. Az Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes székházának dísz­termében a somoijai gyermektánc- csoport és az Ifjú Szivek tánckara adott műsort Takács András tiszte­letére. A hetvenesztendős néptánc­kutató pályáját ezen az összejövete­len nem méltatták hosszú, hangza­tos beszédek, hanem a pályatársak, barátok, kollégák mondtak el egy- egy rövid történetet, elevenítették fel közös munkájuk emlékeit. Ennek is köszönhető, hogy a születésnapi ünnepség rendkívül meghitt és jó hangulatú volt. Takács András a Csemadok nép­tánc-szakelőadójaként 1951-ben kezdte szervezni a műkedvelő néptánccsoportokat, koreografált és gyűjtött, a Népes tánckarának művészeti vezetője volt. Később, egészen 1959-ig az Ifjú Szivek tánckarának művészeti vezetője és koreográfusa volt, emellett együttesvezetőket és koreográfu­sokat nevelt, módszertani anyago­kat írt. Harminckét esztendőt szentelt a Csemadoknak szakelő­adóként, szervezőként. 1969-ben a Csemadok Központi Bizottsága országos titkárává választották, a prágai események után azonban leváltották, kizárták a pártból, tíz évig nem publikálhatott. 1989-ben rehabilitálták, 1992-ben nyugdíj­ba vonult. 1995-1996-ban az Ifjú Szivek megbízott igazgatója volt. Amikor a hudeci kultúrpolitika megfosztotta az együttest jogala­nyiságától, lemondott. Jelenleg a Szlovákiai Magyar Folklórszövet­ség tiszteletbeli elnöke. Takács Andrást a magyar állam 1994-ben Életfa Díjjal tüntette ki. (ki) Hégli Dusán, az Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes igazgatója köszön­tötte az ünnepeltet. Novák Ferenc (Tata) és Takács András (Somogyi Tibor felvételei) Detektívtörténet a magyar irodalomban Pozsony. Benyovszky Krisztián Detektívtörténet a magyar iroda­lomban: variációk egy témára címmel tart előadást holnap tizen­négy órakor az írószervezetek Lőrinckapu utcai (Laurinská 2.) székházának ötödik emeleti üléstermében, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Rigoletto 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Marat-Sade 19 KIS SZÍNPAD: Picasso a Lapin Agile bárban 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Csongor és Tünde 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: A sebezhetetlen (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOST: Tán­cos a sötétben (dán-svéd) 15,17.30, 20 MUZEUM: Esőcseppek a for­ró kövön (fr.) 19 CHARLIE CENTRUM: Million Dollars Hotel (am.- ang.-né.) 16, 20.30 Az utálatos após (am.) 18.30 Az élet forrása (cseh) 17.30 Acid House (ang.) 20.30 A keresztapus (am.) 18.15 Táj­kép (szí.) 18 Brian élete (ang.) 20 A harmadik sárkány (szí.) 19.30 KASSA CAPITOL: A sebezhetetlen 15.45,18, 20 ÚSMEV: A hatodik napon (am.) 16,18.15,20.30 DRUZBA: A Grincs 16,18,20 TATRA: Táncos a sötétben (dán-fr.-svéd) 15.30,20.30 A kupa (bhutáni-auszt.) 18 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Viharzóna (am.) 17, 19 LÉVA - JUNI­OR: A sejt (am.) 16.30, 19 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: A kereszt­apus (am.) 18 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: A Grincs (am.) 18 AZ ILLYÉS KÖZALAPÍTVÁNY PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA A 2001. ÉVRE Az osztályon kívüli munka különböző formáit (tehetséggondozó programok, szakköri és felkészítő munka, ve­télkedők) is támogatja az alapítvány. Az osztályon kívüli tevékenység népszerű formái a kézművesfoglal­kozások. (Dömötör Ede illusztrációs felvétele) Az Illyés Közalapítvány Kuratóriu­ma a 2001. évre pályázatot hirdet a Szlovákiában élő magyar közös­ségek önazonosságának megőrzé­sét, fejlődését, hagyományainak ápolását, valamint az anyanyelv fennmaradását célzó programok támogatására. Pályázati feltételek: Pályázati űrlap kitöltése, valamint határidőn belüli beküldése, 2 pél­dányban. Az Illyés Közalapítvány által a pályázónak nyújtott összes eddigi támogatások elszámolása, kivéve az elszámolási határidőn belüli támogatásokat. A pályáza­ton részt vehetnek a jogalanyiság­gal rendelkező, bejegyzett, a meg­adott témakörökben tevékenysé­get kifejtő szlovákiai magyar szak­mai és civil szervezetek és termé­szetes személyek. A pályázati díj - 300 Sk-befizetése. A pályázati felhívás nem vonatko­zik a könyvkiadás támogatására, a magyarországi oktatási intézmé­nyekben folytatott tanulmányok és az ottani pedagógus-továbbképzés támogatására, valamint a magyar- országi anyanyelvi és szakmai tá­borozásokon, nyári egyetemeken való részvétel támogatására, mivel ezekre a célokra más magyaror­szági szervezetek különítenek el forrásokat. Az Illyés Közalapítvány testületéi csak a pályázati feltételeknek meg­felelő, hiánytalanul benyújtott pá­lyázatokat bírálják el. A pályázatokat 2001. február 28-ig (a postáraadás utolsó napja) lehet beküldeni a következő levélcímre: Spolocnosf Zoltána Fábryho; P. O. Box 247; 810 00 Bratislava 1 Pályázni csak a Szlovákiai Alku- ratórium által kiadott Pályázati Adatlapokon lehet. Az adatlapok beszerezhetők a Csemadok terüle­ti titkárságain és a Szlovákiai Alkuratórium titkárságán, Po­zsonyban (tel.: 07/529 22807). A pályázati felhívás és az adatlapok letölthetők továbbá az internetről a HYPERLINK „ http://www . ba. telecom.sk/ika.szalkurat” www.ba.telecom.sk/ika . szalkurat című honlapról is (2001. február 5-től). Külön felhívjuk pályázóink figyel­mét, hogy ez évtől új pályázati űr­lapokon lehet pályázni. Kitöltésük­höz bővebb felvilágosítást az Adat­lap Kitöltési Útmutató tartalmaz, amelyet minden pályázó kézhez kap. A pályázati díjat banki átutalással a következő bankszámlára lehet utalni: Komercní banka, a.s. Bra­tislava, c. úctu: 110 000 2251/ 8100. A pályázati díj előnyomtatott pos­tautalványon is befizethető, ame­lyet a Pályázati Adatlappal együtt lehet beszerezni. Pályázni a következő szakterülete­ken, illetve témakörökben lehet: 1. KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉS 1.1. Hivatásos és félhivatásos szín­házak, illetve együttesek művésze­ti tevékenységének támogatása. 1.2. Közösségépítő, valamint mű­velődési, ismeretterjesztési és módszertani tevékenységet folyta­tó szervezetek és klubok, minimá­lisan 3 járást érintő, illetve orszá­gos rendezvényeinek támogatása. 1.3. Országos, illetve többrégiós (min. 3 járás) hatáskörrel működő nem hivatásos művészeti csopor­tok és társulások működésének és rendezvényeinek támogatása. 1.4. Képző- és fotóművészeti ren­dezvények támogatása (kiállítá­sok, tárlatok). 1.5. Országos ifjúsági szervezetek és szerveződések rendezvényének támogatása. 2. OKTATÁSÜGY 2.1. Középfokú szlovákiai magyar iskolák (állami, magán- és egyházi iskolák) és oktatásüggyel foglalko­zó szakmai szervezetek módszer­tani és oktatási jellegű programjai­nak támogatása. 2.2. Oktatással foglalkozó szlová­kiai magyar szakmai szervezetek központi és területi szervei mőködési költségei térítésének tá­mogatása. 2.3. Tehetséggondozó programok támogatása. 2.4. Középfokú magán- és egyházi iskolák épületfelújításra kidolgo­zott pályázatainak támogatása. 2.5. A középfokú oktatási és neve­lési intézményeknek tanszerek, tárgyi eszközök és berendezések beszerzését előirányzó projektu­mainak a támogatása. 3. EGYHÁZAK ES HITÉLET A keresztény-keresztyén értékren­det és a nemzettudatot erősítő kö­zösségépítő programok támogatása. 3.2. Történelmi egyházak és szer­vezeteik támogatása. 3.3. Egyházi épületek javítási vagy építési költségeihez való hozzájáru­lás. 4. CSEMADOK-SZERVEZETEK 4.1. A Csemadok-szervezetek orszá­gos és regionális rendezvényeinek támogatása. 4.2. A Csemadok-szervezetek, vala­mint központi és területi szervei mőködtetésének és beruházásai­nak támogatása. 5. HELYI ES REGIONÁLIS PROJEK­TUMOK 5.1 Helyi és kisrégiós közösségépí­tő, valamint művelődési és ismeret- terjesztő tevékenységet folytató egyesületek, klubok, valamint ren­dezvények támogatása. 5.2 Nem hivatásos helyi művészeti csoportok (irodalmi színpadok, amatőr színjátszók, folklórcsopor­tok, kórusok, zenekarok, ének- és tánccsoportok, iskolai mővészeti csoportok) tevékenységének támo­gatása. 5.3. Helyi ifjúsági programok támo­gatása. 5.4. Óvodák és alapiskolák fejlesz­tésének támogatása (tanszerek, tárgyi eszközök, és berendezések beszerzése). 5.5. Az osztályon kívüli munka for­máinak felkarolása (tehetséggon­dozó programok, szakköri és felké­szítő munka, vetélkedők). 5.6. Helyi és kisrégiós szakmai pro­jektumok támogatása (szemináriu­mok, szakmai nápok). 6. TUDOMÁNY 6.1 A szlovákiai magyar tudomá­nyos intézmények keretében folyó, közösségi hasznú, tudományos te­vékenységek (kutatási tervek) tá­mogatása, beleértve a dokumentá­ciós tevékenységet is. 6.2 A szlovákiai magyar tudomá­nyos intézmények jól megalapozott tevékenységtervezettel alátámasz­tott, minimálisan szükséges fenn­tartási mőködési és beruházási célú támogatása. 6.3 Uj kutatási eredményeket be­mutató tudományos konferenciák, szemináriumok részköltségeinek térítése. 6.4 Intézményekhez nem kapcsoló­dó közérdekű egyéni kutatási ter­vek megvalósításának támogatása. 7. LAPKIADÁS 7.1. A gyermek- és ifjúsági lapok tá­mogatása. 7.2. Folyamatosan megjelenő, or­szágos terjesztésű irodalmi és peda­gógiai szaklapok támogatása társa­dalmi és közszolgálati funkcióik el­látására. 7.3. Folyamatosan megjelenő or­szágos és regionális terjesztésű la­pok, hetilapok és folyóiratok támo­gatása. A pályázatra vonatkozó további in­formációk az Illyés Közalapítvány Szlovákiai Alkuratóriumának tit­kárságán kérhetők telefonon, a 07/ 5292 2807-es számon vagy e-mai- len az ika.szalkurat@ba.telecom.sk címen. Határon túliaknak is Nyolcvan éve született Mario Lanza, aki kiváló énekes és rokonszenves színész volt Hősi szárnyalás és lírai érzelmek Nemzeti Táncszínház Budapest. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma július 1- jével megalapítja a Nemzeti Tánc­színházát, amely Budán, a Várszín­házban kap helyet. A Nemzeti Tánc­színház a táncművészet minden á- gának otthont ad majd, így a klasz- szikus balett, a néptánc és a kortárs mozgásművészet területén született produkcióknak, musicaloknak, táncjátékoknak is. Az intézményben gyermekszínházi előadásoknak is teret biztosítanak. A Nemzeti Tánc­színház befogadó intézmény lesz, rendszeres bemutatkozási lehetősé­get adva vidéki és határon túli e- gyütteseknek is. A teátrum feladata lesz ugyanakkor fesztiválok, szak­mai tanácskozások és közönségta­lálkozók szervezése is. A táncművé­szek részéről már két évtizede fel­merült az igény egy olyan intéz­ményre, amely állandó bemutatko­zási helyet biztosít e művészeti ág különböző műfajaiban alkotóknak. A Táncszínház működését szeptem­berben, a 2001/2002-es színházi évad nyitányakor kezdi meg. (MTI) MTI-PANORÁMA Nyolcvan esztendeje, 1921. janu­ár 31-én született Philadelphiá­ban a ma már főként csak filmsze­repeiről ismert olasz származású amerikai tenorista, Mario Lanza (eredeti nevén Alfredo Arnold Cocozza). Lanza fiatalon először a sporttal jegyezte el magát, s csak tizenki­lenc évesen kezdett el zongorázni. Énekelni előbb autodidaktaként, majd később Rosatinál tanult. Szép olaszosan csengő tenor hangjával egy zenei fesztiválon tűnt fel a Berkshire Music Center­ben. 1942 és 1945 között katonai szolgálatot teljesített, majd a rádi­óban énekelt, és koncerteket a- dott. Mint operaénekes 1947-ben debütált New Orleansban, ahol a Pillangókisasszony Pinkertonját és az André Chenier címszerepét énekelte nagy sikerrel. 1949-ben került Hollywoodba, s ott rövid időn belül az akkor igen divatos zenés filmek népszerű sztárja lett. Világhírnevét Á nagy Caruso (1951) című film főszerep­lőjeként nyújtott alakításának kö­szönhette. Ezután opera-, hang­verseny és slágerénekesként egy­aránt nagy sikerrel szerepelt, fő­ként Európában. További filmjei - Az éjféli csók, Halászlegény frakk­ban, A diákherceg, Szerenád, hogy csak néhányat említsünk a sok kö­zül - szintén öregbítették hírnevét. Mario Lanza nemcsak kiváló éne­kes, hanem rokonszenves, jó meg­jelenésű színész is volt, akinek jel­Világhírnevét A nagy Caruso című filmnek köszönhette. legzetesen csengő olaszos tenorja egyaránt kitűnően érzékeltette a hősi szárnyalást és a bensőséges lí­rai érzelmeket. Karrierjének tetőpontján, 1959. október 7-én ragadta el őt a halál Rómában, 38 éves korában. Ope­rai fellépései, máig népszerű felvé­telei és filmjei mellett azonban az­zal is beírta nevét a zenetörténet­be, hogy - akárcsak Benjamino Gigli tette a magyar származású Carelli Gáborral - (jóllehet tudtán kívül) elindította énekesi pályáján korunk három sztártenorjának egyikét, Jósé Carrerast. Történt ugyanis, hogy az akkor még nem is egészen hatéves kisfi­út, Jósét szülei Barcelonában egy napon elvitték moziba, ahol - az akkori szokás szerint - egymás után két filmet játszottak. Ezek egyike A nagy Caruso volt, a cím­szerepben Mario Lanzával. A film - nem is annyira „minden idők legnagyobb tenoristájának” Carusónak élettörténetével, ha­nem sokkal inkább Lanza gyönyö­rűen csengő hangjával - olyan nagy hatással volt a kisfiúra, hogy másnapra szülei csodálkozására, hibátlanul elénekelte a filmben hallott valamennyi áriát, és attól fogva már nem is hagyta abba az éneklést. Azóta pedig, hogy szülei megvették neki élete első gramo­fonját két lemezzel együtt (Mario Lanzával A nagy Carusót és Giuseppe di Stefanóval nyolc ná­polyi népdalt) a kis Jósé állandóan bővítette repertoárját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents