Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-29 / 23. szám, hétfő

Kultúra oktatás ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 29. SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Bajazzók, Parasztbecsület 19 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Terezka 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: A sebezhetetlen (amerikai) 15.30,18,20.30 MLADOST: Táncos a sötétben (dán-svéd) 15,17.30, 20 MÚZEUM: Esőcseppek a forró kövön (francia) 19 CHARLIE CENTRUM: Million Dollars Hotel (amerikai-angol-német) 16, 20.30 Az utálatos após (ameri­kai) 18.30 Az élet forrása (cseh) 17.30 Acid House (angol) 20.30 A keresztapus (amerikai) 18.15 Tájkép (szlovák) 18 Brian élete (an­gol) 20 A harmadik sárkány (szlovák) 19.30 KASSA CAPITOL: A sebezhetetlen (amerikai) 15.45,18, 20 ÚSMEV: A ha­todik napon (amerikai) 16,18.15,20.30 DRUZBÁ: A Grincs (ameri­kai) 16,18, 20 TATRA: Táncos a sötétben (dán-francia-svéd) 15.30, 20.30 A kupa (bhutáni-ausztrál) 18 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Viharzóna (amerikai) 17,19 XXVI. DUNA MENTI TAVASZ A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Duna- szerdahelyi Területi Választmánya és a Pódium Színházi Társaság meghirdeti a gyermekszínjátszó együttesek, kisszínpadok, bábját­szó együttesek és szólóbábosok fesztiválját. A seregszemlére jelentkezési lapok a Csemadok területi választmánya­in szerezhetők be. Jelentkezési határidő: 2001. febru­ár 28. A jelentkezési lapok beszerezhető­ek a Csemadok területi választmá­nyainak titkárságain. A jelentkezési lapokat kérjük a következő címre küldeni: OV Csemadok, Trhovisko 825/8, P.O.BOX 16., 929 01 Dunajská Streda A korábbi évektől eltérően a cso­portok válogatására regionális fesz­tiválokon kerül sor, amelynek idő­pontja: 2001. április 15 - május 5. A fesztivál időpontja és helyszíne: 2001. június 6-9., Dunaszerdahely Pontos információkkal a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választ­mánya szolgál (tel+fax: 0709/552 24 78, mobil: 0905/358 529) GYERMEK KÉPZŐMŰVÉSZETI VERSENY A Duna Menti Tavasz szervezőbi­zottsága gyermek képzőművészeti versenyt hirdet A versenybe, alkotá­saikkal az alapiskolák diákjai jelent­kezhetnek a következő kategóriák­ban: I. kategória 1-4. évfolyam n. kategória 5-9. évfolyam A beküldött munkák készülhetnek rajz- és festészeti technikákkal, te­matikailag kötetlenül. Beküldési határidő: 2001. április 20. Cím: OV Csemadok, Trhovisko 825/8, P.O.BOX 16., 929 01 Dunajská Streda Az eredményhirdetésre a szakmai zsűrizést követően a Duna Menti Ta­vasz fesztiválon kerül sor: Kiss Gy. Csaba esszé- és tanulmánykötetének bemutatója Mítoszok és valóság ÚJ SZÓ-HÍR e-ifí 4Ú. CSASA Talán kevesen tudják, hogy a len­gyel himnusz Európa kelen felének legnépszerűbb himnusza volt, számos változata, utánzata szüle­tett. Például 1862-ben Ukrajnában, ahol Pavol Csubinszkij nemcsak hangulatát és retorikáját, hanem az első sorát is átvette, persze, Uk­rajnára vonatkoztava: „Nem halt még meg Ukrajna”. A lengyel him­nusz inspirálta a horvát Ljudevit Gaj Jos Hrvatska ni propala (Nincs még veszve Horvátország) kezdetű versét is. De a „Nem halt még meg Lengyelország” dacos, pattogó dal­lama előtt egy másik éneket, az ’’Isten, ki Lengyelhont” kezdetűt tartották nemzedékeken át a len­gyel himnusznak. Furcsa módon ez a dal eredetileg a lengyeleket el­nyomó orosz cárt dicsőítette, aki a bécsi kongresszus határozata értel­mében Lengyelország királya lett. Szövegét lengyel szerzője Sándor cár uralkodásának első évforduló­jára írta. De nem kellett sok idő ah­hoz, hogy a cár-királyra áldást kérő ének a lengyel szabadságvágy kife­jezésévé váljon, természetesen tel­jesen megmásított szöveggel. Ez is mutatja a nemzeti himnuszok eset­legességét, amelyek korántsem olyan egyedülállóak és csak egy nemzetre jellemzőek, ahogy min­den nép a sajátjáról töredenül hi­szi. A cseh és a magyar himnuszt összehasonlítva minden műfaji, ér­velési, stílus- és hangulatbeli kü­lönbözőség ellenére is mindkét versben kitapinthatóak a közép-eu­rópai nemzeti szimbólumok sajá­tosságai, a romantika gondolatvi­fcJJX CSA&A RppfT _____rút tt ilJiÓMAtyi'AfiOító.iíAG KIADÓ lága csakúgy, mint a tragikus élet­érzés és a nemzeti identitás gyötrő kétségei. A fentiek - sok érdekes, továbbgon­dolásra késztető megállapítással együtt - pénteken hangzottak el a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet estjén, melynek vendége, Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész a közép­európai himnuszok közös vonásai­ról tartott előadást. A rendezvény egyben módot adott legújabb könyvének bemutatására. A Felsőmagyarország Kiadó gondo­zásában tavaly megjelent Nyuga­ton innen - Keleten túl című műve­lődéstörténeti esszé- és tanul­mánykötet számos magyar-szlovák vonatkozást taglaló írást tartal­maz, s benne található a nemzeti jelképekről, himnuszokról szóló dolgozat is. (vk) A festő vonzerejét növeli kalandokban bővelkedő, tragikus élete is, amely miatt „elátkozott művésznek" tartották Caravaggio-láz tört ki Rómában ^ . m ^■ A bécsi Művészettörténeti Múzeum Dávid Góliát fejével c. festményén Góliát feje Caravaggio önarcképe Több mint hatvanezer elő­jegyzés érkezett Itália minden pontjáról annak a kiállításnak a megtekintésére, amely ja­nuár 26-án pénteken nyűt meg a római Giustiniani Palo­ta épületében, s amelyen a közönség Caravaggio több al­kotását is megtekintheti. MTI-HÍR A megnyitás napján kígyózó sor állt az olasz szenátusnak otthont adó épület előtt, amelynek termeit most eíőször, e kiállítás kedvéért nyitot­ták meg a közönség előtt. A palota annak a gazdag római mecénás csa­ládnak a nevét viseli, amelynek két tagja, Vincenzo Giustiniani márki és Benedetto Giustiniani bíboros an­nak idején ugyanezen a helyen ki­alakította a több mint hatszáz kora­beli remekműből álló gazdag gyűj­teményét. Helyet kapott benne Caravaggio, Veronese, Luca Cam- biaso, Lorenzo Lotto, Annibale és Ludovico Carraci, Giovanni Bagli- one és Nicolas Poussin számos fest­ménye, de több szobor is, így Miche­langelo Krisztusa. A gyűjtemény a későbbiekben szétszóródott, több darabját árverésre bocsátották. Az egyik legnevesebb vásárló III. Fri­gyes Vilmos porosz király volt, aki az 1815-ös párizsi árverésen 157 festményt vásárolt. A most kiállított hetven alkotás nagyobbik része ép­pen Berlinből tért haza. A két Giustiniani korának több tehetséges művészét is felkarolta, felvilágosult szemléletet próbálva meghonosíta­ni az akkori katolikus egyházon be­lül. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy nagy tisztelői voltak Caravaggio (valódi nevén: Miche­langelo Merisi) művészetének, amely saját korának irányvonalá­hoz képest lázadónak minősült. A római közönség számára most az ó képei jelentik a legfőbb vonzerőt a kiállításon, amelynek címe “Cara­vaggio és a Giustinianik”. A Giustinianik eredeti gyűjteményét tizenöt Caravaggio-kép gazdagítot­ta, ebből azonban csak nyolcat is­mernek korunkban. Emezek közül is három elpusztult a háború alatt egy berlini tűzvészben 1945-ben, így öt látható a mostani kiállításon, köztük a Lanton játszó fiú, a Bűnbá­nó Szent Jeromos és a Szent Tamás hitetlensége. A hatalmas érdeklődés is bizonyítja, Caravaggio napjainkban reneszán­szát éli. Mert szó sincs arról, hogy rajongóinak nem lenne bőven alkal­muk alkotásainak megcsodálására akár magában Rómában is. A Galleria Borghese, a Galleria Doria Pamphili, a Kapitóliumi Múzeum, a Vatikáni Képtár, a Coppi Gyűjte­mény- a templomokról nem is szól­va - mind-mind egy vagy több alko­tásával büszkélkedhetnek, ráadásul a látogató biztos lehet abban, hogy az olasz fővárosban, a festő leghosz- szabb működésének színhelyén, eredeti Caravaggiót lát. Mert ez bi­zony nem minden neki tulajdonított műről mondható el. Számos képről hosszú évtizedek óta folynak a vi­ták, és van rá példa, hogy ugyanaz a művészettörténész egyszer eredeti­nek, másszor korabeli kópiának, ne­tán más festő alkotásának minősíti a vitatott festményt. A bécsi Kunsthis­torisches Museum három olyan al­kotást is birtokol (Rózsafüzéres ma­donna, Dávid Góliát fejével, Tövis­koronázás), melyek szerzősége vita tárgyát képezi. A párizsi Louvre-ban látható Wignacourt-portré és a fi­renzei Galleria Corsini Barberini - képmása is megkérdőjelezhető, nem valószínű, hogy Caravaggio ke­ze alól került ki. Igaz, hogy azért Rómában is akad egy - a Galleria Nazionale d’ Arte Antica gyönyörű Narcissusa -, amelynek eredetiségét illetően megoszlanak a vélemények. Nem csoda ez a bizonytalanság, ha tudjuk, hogy Caravaggio - a Máltán festett Keresztelő Szent János lefeje­zése kivételével - egyetlen képét sem írta alá. Az olasz barokk festőóriás iránt fel­támadt hatalmas érdeklődés jól pél­dázza a művészi ízlés koronkénti változásait. Kortársai körében ko­rántsem aratott osztatlan sikert, brutális realizmusa, szokatlan szer­kesztésmódja, mellbevágó szenve­délyessége, a konvenciók semmibe­vétele, nyers, rusztikus alakjai gyak­ran megbotránkoztatták a megren­delőket, akik több esetben vissza­utasították az elkészült képet. Ez történt a Louvre-ban látható Mária halálával is, amely eredetileg a ró­mai Santa Maria in Trastevere templom számára készült. Mária élettelen testének nagyon is szem­betűnő romlandósága, a püffedt has, a véraláfutásos, meztelen lá­bak, a szegényes környezet szent­ségtörésnek tűnt a derék papok sze­mében. De nem nientesült a bírála­toktól a Vatikáni Képtár döbbenetes erejű Sírbatétele sem, amelyet Ru­bens, Fragonard, Géricault és Cé­zanne másolt alázatosan; az egyik monsignore egyenesen barbár má- zolmánynak minősítette. A római francia templomban látható Szent Máté evangélista a második válto­zat; az elsőt, amelyen Szent Máté írástudatlan öreg paraszthoz hason­lított, aki a kezét irányító angyal se­gítsége nélkül egyetlen betűt sem tudna papírra vetni, nem voltak haj­landók átvenni a templom papjai. Az eredeti, elutasított változat egyi­ke volt azoknak a Caravaggio- képeknek, amelyek 1945-ben Ber­linben a tűz martalékává váltak. A festő vonzerejéhez hozzájárul ka­landokban bővelkedő, tragikus éle­te is, amely miatt „elátkozott” mű­vésznek tartották. A korán árvaság­ra jutott, sokáig hányódó, nyomor­gó művész szerencsétlen természe­tű, nyughatatlan, összeférhetetlen ember volt. Ivott, kártyázott, mind­untalan zavaros ügyekbe, kocsmai és utcai verekedésekbe keveredett, többször ült börtönben. Kétszer is menekülni kényszerült Rómából, utoljára emberölés miatt. Befolyá­sos pártfogói - főleg nagy műveltsé­gű, művészetszeretó főpapok - ke­gyelmet igyekeztek számára kiesz­közölni, ezért indult vissza bújdosásából 1610-ben Rómába, de csak a pápai állam határáig jutott el. Felderítetlen körülmények között - valószínűleg napszúrás következté­ben - halt meg, hajóra várakozva a tengerparton. Mindössze harminc­hét éves volt. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége hozzászólása az érettségi vizsgák új koncepcióját taglaló vitához Tisztelt Miniszter Úr! Továbbítjuk Önnek a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségé­nek az érettségi vizsga új koncepci­ójával kapcsolatos észrevételeit. A tervezet mérlegelésénél a nyilvános vitára bocsátott kerettervből indul­tunk ki. Észrevételeink a következők: 1/ A tervezett reform révén el kell érnünk az érettségi vizsgák hiteles­ségének és objektivitásának javítá­sát, továbbá államunknak az euró­pai politikai-gazdasági és kulturális struktúrákba való integrálódását szem előtt tartva oda kell hatni, hogy az érettségi vizsgák rendszere és tartalma kompatibilis legyen a fejlett európai államok érettségi vizsgáinak rendszerével és tartal­mával. Ezért támogatjuk az érettségi vizs­gák központilag irányított extern részét. Javasoljuk, hogy már a reform elő­készítésének jelenlegi szakaszába vonják be a felsőoktatási intézmé­nyek oktatóit, hogy törvénymódosí­tások útján elérhető legyen az a cél, hogy felsőoktatási intézményeink elfogadják az érettségi vizsgák eredményeit a jelentkezők felvéte­lénél. Célszerű lenne elérni, hogy a középiskolai végzettség külföldön is hitelesnek számítson, ezért az érettségi vizsgák elemeit és tartal­mát ebből a szempontból is alapos megfontolás tárgyává kell tenni (pl. írásbeli érettségi vizsga matemati­kából, nyelvi vizsgák). 2/ Javasoljuk, hogy az érettségi vizsga kötelező tantárgyainak kivá­lasztása során vegyék figyelembe a polgárok anyanyelven való művelő­désének jogát. Javasoljuk, hogy az érettségi vizsgák első kötelező tan­tárgya az iskola oktatási nyelve le­gyen. Ez a vizsga a diák általános műveltségi szintjét tükrözi, és ered­ményét a felsőoktatási intézmé­nyeknek . el kellene fogadniuk (pl. az érettségi vizsgák átlagos osztály­zatának elfogadásával). 3/ A következő helyen a nem szlo­vák oktatási nyelvű középiskolák­ban az államnyelvből tett kötelező vizsgának kellene állnia, ám e vizs­ga tartalmilag nem lehet azonos a szlovák oktatási nyelvű iskolák szlovák nyelv és irodalom tantárgy­ból tett vizsgájával. Míg a szlovák iskolákban a szlovák nyelv és iroda­lom vizsga úgy tekintendő, mint az iskola oktatási nyelvéből tett vizsga, amely a diák általános műveltségé­be enged betekintést (a nem szlo­vák oktatási iskolák esetében az is­kola oktatási nyelvéből tett vizsga tölti be ugyanezt a szerepet), az ál­lamnyelvből tett vizsga elsősorban a diák kommunikációs képességei­ről és az e nyelven folytatandó ta­nulmányokra való alkalmasságáról ad képet, és ezért nyelvvizsga jelle­gűnek kell lennie. A felsorolt ajánlásokat a következő érvekkel támasztjuk alá: 1/ Az oktatással kapcsolatos infor­mációkhoz való szabad hozzájutást a főiskolai felvételik során is biztosí­tani kell. A középiskolai érettségi vizsgák felsőoktatási intézmények általi elfogadásával hangsúlyt nyer­ne, hogy az oktatás közügy, amely­nek céljai és formái a szabad polgár egyéni céljaival és érdekeivel azo­nosak. A polgár érdeke, hogy a fel­sőoktatási intézménybe jelentkező diák középiskolai tanulmányainak utolsó évében ne kényszerüljön két- szer-háromszor ugyanabból a tan­tárgyból vizsgázni. 2/ Az érettségi vizsgák elemeinek és tartalmának meghatározása so­rán a polgár művelődésre való jo­gát is figyelembe kell venni, ezért a vizsgák tartalmát tekintve az egyes iskolatípusokban oktatott tan­anyag tartalmából kell kiindulni. Hangsúlyozottan arra kell töreked­ni, hogy az érettségiző diákok a kö­zépiskolai tanulmányaik során szerzett ismereteik maximumát mutassák be. 3/ Meg kívánjuk jegyezni, hogy az érettségi vizsgák új koncepcióját előkészítő tesztek íratása során a magyar oktatási nyelvű iskolák ta­nulói szlovák nyelvből ugyanazokat a központilag kidolgozott kérdése­ket kapták, mint a szlovák oktatási nyelvű középiskolák tanulói, holott a minisztérium által ezen iskolák számára kidolgozott tantervek je­lentős eltéréseket tartalmaznak. Míg a szlovák iskolák diákjainak többsége számára a szlovák nyelv az anyanyelvvel azonos, a nem szlovák oktatási nyelvű iskolák ta­nulóinak esetében ez általában nem áll fönn. Amennyiben a vizsga célja objektív képet adni a diák álta­lános műveltségi szintjéről, a pol­gárok művelődésre való jogának szempontjából a tárcának ez a lépé­se elfogadhatatlan. Bízunk abban, hogy észrevételein­ket figyelembe veszik az érettségi vizsga új koncepciójának kidolgo­zása során, és hozzájárulnak a ter­vezet minőségi javításához. Tisztelettel Az SZMPSZ Országos Választmá­nya Komárom, 2001. január 17.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents