Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-26 / 21. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 26. Gazdaság és fogyasztók Válságban a világ acélipara. Mind az USA, mind az Európai Unió gyártói a fúziókban látják a menekülés útját Nehézfémek és acélos fúziók A kisebb-nagyobb ingadozások ellenére az acélgyártók hosszabb távon mégis biztos piacra, folyamatosan nö­vekvő keresletre számíthatnak. (Illusztrációs felvétel) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Borúlátó amerikai vállalatvezetők New York. Több mint két évti­zede nem volt olyan alacsony az amerikai gazdasági kilátásokba vetett bizalom az amerikai válla­latvezetők körében, mint a tava­lyi utolsó negyedévben. Az átfo­gó vállalatvezetői bizalmi index az előző negyedévről 16 ponttal 31 pontra csökkent. Ez 1980 második negyedéve óta a legala­csonyabb szint; akkor 29-es in­dexet mért az amerikai üzleti szféra által szponzorált hangu­latfelmérő szervezet. (MTI) Nőtt a japán autógyártás Tokió. Japán öt vezető autó­gyártója 6,9%-kal 13 millióra növelte termelését 2000-ben. Az éllovas Toyota először gyár­tott 5 milliónál több autót, 9,5 %-kal többet, mint 1999-ben. A Nissan 9,8%-kal 2,605 millióra, a Honda 2,6%-kal 2,484 millió­ra növelte teljes termelését. A negyedik helyezett Mitsubishi 5,5%-kal több, 1,813 autót gyártott. A ötödik Mazda 931 ezer autót gyártott, 3,3%-kal kevesebbet, mint tavalyelőtt. Az öt vezető autógyártó hazai ter­melése 3,1%-kal 7,75 millióra emelkedett. (MTI) Szakszervezetek és a Davosi fórum Genf. Az alapvető munkavállalói jogok tiszteletben tartásának megígérésére próbálja rávenni a nemzetközi vállalatokat a davosi világgazdasági fórumon a Sza­bad Szakszervezetek Nemzetkö­zi Szövetsége. A120 millió mun­kavállalót képviselő szervezet szerint vannak ugyan előnyei a világgazdasági integrációnak, de a globalizációval párhuzamosan egyre gyakoribbá vált a munka­vállalói jogok megsértése is. A Nemzetközi Munkaügyi Szerve­zet is arra hívta fel a figyelmet, hogy a globalizáció által hajtott gazdasági átalakulás során az el­múlt három évben meredeken emelkedett a munkanélküliség a vüágban. (MTI) Az orosz Gazprom kezébe került a magyar BorsodChem Aggódnak a befektetők ÚJ SZÓ-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Emelkedő termelési költsé­gek, növekvő kínálat, ugyan­akkor csökkenő késztermék- árak jellemzik a nemzetközi acélipart. A szakértők arra számítanak, hogy a gyártók további fúziókkal igyekez­nek elébe menni az ágazatot fenyegető nehéz időknek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Rekordokkal zárta a 2000-es évet a vüág acélipara. Ennek ellenére amerikai szakértők szerint 2001- ben az ágazat akár válságba kerül­het. Más elemzők óvatosabban fo­galmaznak, inkább enyhe vissza­esésről, az acéltermelők helyzeté­nek átmeneti rosszabbodásáról be­szélnek. Elsősorban az USA gazda­sági növekedésének lassulásától, il­letve ennek továbbgyűrűzésétől va­ló félelem áll a hátterében, hogy sok szakértő több jelentős felvevőpia­con az acélkereslet növekedésének megtorpanásával, esetíeg visszaesé­sével számol, míg más területeken - főként a feljövőben lévő ázsiai pia­cokon - változadan ütemű lehet az acél iránti igény növekedése. Ez in­dokolja, hogy egyes előrejelzések szerint 2001-ben világszerte a tava­lyinál csak 1,5-2%-kal több acélter­mékre lesz kereslet, s az ágazat nö­vekedése 2005-ig évi ádagban 2 százalék körül alakul. A kisebb-na­gyobb éves ingadozások ellenére az acélgyártók - tartja a Metal Bulletin Monthly szaklap - hosszabb távon mégis biztos piacra, folyamatosan növekvő keresletre számíthatnak. A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szer­vezet (OECD) által decemberben közölt előzetes adatok szerint a vi­lág acélkereslete 2000-ben rekord­szintet, 738,5 millió tonna készárut ért el, ami 8 százalékos növekedés az előző évihez képest, s 6,5 száza­lékkal haladja meg az 1997-es vál­ságév előtti csúcseredményt. Több­éves rekordnak számít a 846 millió tonnás nyersacéltermelés is. Az árak ugyanakkor alacsony szinten ma­radtak, és nem enyhült a feszültség a nemzetközi piacokon. Az amerikai New Steel magazin januári száma arról ír, hogy már a tavalyi esztendő acélipari recesszióval zárult. A Mor­gan Stanley Dean Witter elemzőcég szakértőjére hivatkozva állítja, hogy az amerikai termelés hanyatiott, miközben az import szárnyalt. Az Brüsszel. Nagyobb erőfeszítéseket kért az Európai Bizottság az EU- tagországoktól a környezetvédel­mi irányelvek megvalósítása terén azzal összefüggésben, hogy a na­pokban új, ambiciózus környezet- védelmi cselekvési programra tett javaslatot. A közösségi környezet­politika gerincét már a 70-es évek elejétől a hosszabb távra szóló akci­óprogramok alkotják, igazi je­lentőségre azonban ezek csak a 80- as évek második felében kezdtek szert tenni. A legutóbbi, ötödik program az 1992 és 2000 közötti időszakra szólt. Margot Wallström, az Európai Bizottság környezetvé­delemért felelős tagja az elkövet­kező 5-10 évre szóló hatodik prog­amerikai üzemek kapacitáskihasz­náltsága, amely az év elején még 95,9 százalékos volt, az év utolsó heteire 70-75 százalék közé esett vissza, 2001-re pedig 70 százalék alatti átlagot jósolnak. Sok helyen zártak be gyárakat, vagy üzemré­szeket, több száz munkást jóval az ünnepek előtt kényszerszabadságra küldtek. A világ - Kína után - máso­dik legnagyobb acélpiacán megin­Az OECD szerint a vi­lág acélkereslete 2000- ben rekordszintet ért el. dúlt a csődhullám is. December utolsó napjaiban az USA negyedik (a világ 22.) legnagyobb acélgyára, az LTV menekült csődvédelembe, s a termelést csak azért tudta fenntar­tani, mert a Chase Manhattan bank az utolsó pillanatban 200 millió dol­láros gyorshitelt nyújtott számára. A clevelandi cég elnöke a több száz­millió dolláros veszteség miatt né­hány héttel korábban lemondott, a menedzsment pedig hozzálátott egyes vagyontárgyak, ingatlanok, üzemek kiárusításához. Erre a sorsa ramot bemutató sajtóértekezletén kijelentette, hogy ezúttal a hangsúly valóban a cselekvésen van, a bizott­ság eredményeket szeretne látni. Az ötödik akcióprogram értékelésekor ugyanis a legtöbb hiányosságot az irányelvek végrehajtásában tapasz­A tagjelölteket is sürgetik: alkalmazzák az EU kör­nyezetvédelmi szabályait. talták. A végrehajtás fontossága mellett Wallström két további alap­elvet, a környezetvédelem más poli­tikákkal való összekapcsolását, illet­ve az információáramlás szükséges­ségét emelte ki az új programmal kapcsolatos célok közül. jutott egy másik nagyüzem, a Whe- eling-Pittsburgh is, a Geneva Steel és a Laclede Steel pedig csak nagy nehézségek árán (friss hitelek és le­építési tervek segítségével) tudott kikecmeregni a csődből. A sza­kértők biztosak benne, hogy az idén további üzemek iratkoznak fel a csődvédelmet kérők listájára. Az amerikai visszaesést elsősorban a gazdaság lassulása magyarázza. Az ágazat több biztos felvevőpiaca (autó- és építőipar, háztartásikészü- lék-gyártás) is visszafogta rendelé­sét, így aztán számos termék ára esett, s 2001 végéig nem számíta­nak emelkedésükre. Ugyanakkor az erős dollár kedvezett az importnak, s a korábban is jelentős japán szállí­tók mellé újabb, olcsón termelő or­szágok (Kína, Tajvan, India, Ukraj­na) iratkoztak fel. Ráadásul az ame­rikai készletek hatalmasak, s amíg nem csökkennek, addig nem várha­tó az ágazat fellendülése. A csődveszély mellett az amerikai acélgyártók tőzsdei értékvesztése is jelezte az ágazat gondjait (a Stan­dard and Poor’s hitelminősítő inté­zet szerint az árfolyamok a tíz évvel ezelőtti szintre estek vissza). Jólle­het, tavaly az acéltermelés az Euró­pai Unió (EU) országaiban is re­kordszintet, 162 millió tonnát ért el, az idén ezen a piacon is megtorpa­násra számítanak. Az okok a legna­gyobb vevők visszafogták megren­deléseiket, s felduzzadtak a készle­tek. így, bár az európai üzemeket a világ legjobbjai és legnagyobbjai kö­zött jegyzik (az első tízben hat euró­pai szerepel), a tőzsdei esés ezeket sem kerülte el. Az európai acélcégek papírjai tavaly átlagosan 55 százalé­kot veszítettek értékükből. Az acél­gyárak többsége az USA-ban és az EU-ban is a további fúziókban látja az előremenekülés útját. Az ágazat ugyanis e téren még lépéshátrány­A hatodik akcióprogram négy fő célterületeként a bizottság az ég­hajlati változásokat, az egészség­ügy és a környezet kapcsolatát, a természetet és az élővilág sok­színűségét, valamint a környezeti erőforrásokkal való gazdálkodást jelölte meg. A megjelölt időtávlat­ból következően a mostani prog­ram már az elsőként csatlakozó új tagországokra is érvényes lesz. A bizottság ezért a tagjelölteket is ar­ra sürgeti, hogy mielőbb igyekezze­nek teljes mértékben átvenni és al­kalmazni az EU környezetvédelmi szabályozását. Ennek elősegítése érdekében az illetékes uniós szer­vek mélyíteni kívánják a párbeszé­det ajelölt országok közigazgatási, illetve környezetvédelemmel fog­lalkozó nem kormányzati szervei­ban van más iparágakhoz képest. Míg például a legnagyobb megren­delőjének számító autóiparban a pi­ac 70 százaléka hat nagy csoport ke­zében van, addig a világ tíz legna­gyobb acélgyártója a globális terme­lés alig 20 százalékát adja. Fúzió révén lett világelső 1999-ben a dél­koreai Posco üzem, amely térségbe­li nagy vetélytársát, a japán Nippon Steelt vásárolta fel. Ezt az utat vá­lasztotta a British Steel és a holland Hoogovens is. Több kínai üzem fú­ziója révén ugrott a világranglista hetedik helyére a Shanghai Baosteel is, és az utóbbi évek egyesüléseivel nőtt nagyra a hatodik francia Usi- nor. A szaklapok most arról írnak, hogy az Usinor, a világranglistán nyolcadik német ThyssenKrupp (szintén egy korábbi, 1997-es egye­sülés eredménye), valamint az Usi- norral egy súlycsoportban lévő lu­xemburgi Arbed fúziója lenne a leg­kívánatosabb, s egyes hírek szerint már folynak is a tárgyalások; igaz, az így alakuló világelső cég létreho­Idén az EU országaiban is az acélpiac megtorpa- ná-sára számítanak. zását még az EU trösztellenes bi­zottságának is jóvá kéne hagynia. Szintén világelsőségre pályázik a brit LNM csoport, amely az utóbbi években kilenc ország tíz üzemét olvasztotta magába. A nagyüzemek terjeszkedési célpontjai között sze­repelnek a kisebb, de többségükben nyereséges kelet-európai üzemek is. Az US Steel például tavaly sze­rezte meg a kassai vasmű részvé­nyeinek többségét, s néhány héten belül külföldi vevő jelenhet meg a privatizációra kiírt lengyel üzemek­ben is. (A HVG alapján) vei és az ottani üzleti szférával is. A hatodik akcióprogram egyik leg- ambiciózusabb célja a globális ég­hajlati változásokkal kapcsolatos. Noha a tavaly októberben Hágában megrendezett nemzetközi klíma­konferencián végül nem született megállapodás, az EU változatlanul érvényesnek tekinti azt a célt, hogy a 2008 és 2012 közötti időszakra 8 százalékkal csökkentse az üveg­házhatást okozó gázok kibocsátá­sát. A program ugyanakkor a 2020- ig terjedő időszakra még ennél is sokkal nagyobb arányú, 20-40 szá­zalékos csökkentést irányoz elő. A bizottsági kezdeményezést kö­vetően a programot még a minisz­teri tanácsnak és az Európai Parla­mentnek is jóvá kell hagynia ah­hoz, hogy érvénybe léphessen. London/Moszkva. A BorsodChe- met bevették: véget ért a magyar cég vezetőségének harca a Gazp- rom-érdekeltségek bekebelezési tö­rekvései ellen - így kommentálta a Vedomosztyi orosz gazdasági napi­lap a magyar vegyi óriás rendkívüli közgyűlésén történt személyi válto­zásokat, azt, hogy az orosz cég kép­viselői megkapták az igazgatótaná­csi helyek többségét. A lap szerint a történet vége akár „happy end” is lehetne, ha az ügyet nem árnyékol­ná be a magyar felügyeleti szerv szándéka a közgyűlés határozatai­nak megtámadására. Minden bizonnyal súlyosbodik a magyar vegyipari vállalatot hóna­pok óta terhelő tulajdonosi válság - írta a Wall Street Journal Europe, mely szerint a közgyűlésen történ­tek kérdésessé teszik a magyar tőkepiaci szabályozás megfelelő voltát. „A szabályozó hatóság nehe­zen küszködik annak bizonyításá­ért, hogy egyszerre tudja szavatolni a tőkepiac átláthatóságát és a tör­vény méltányos alkalmazását” - ír­ta az amerikai gazdasági lap euró­pai kiadása. A BorsodChem igaz­gatótanácsának átalakítása be­London. Az egyetemes gazdaság- történet eddigi legnagyobb éves vállalati profitját termelte tavaly az Exxon Mobil Corp., a legnagyobb amerikai olajipari vállalat az egek­be szökő olaj- és gázárak révén. A cég nettó eredménye 2000-ben 16,9 milliárd dollár volt, csaknem 70%-kal több, mint az addigi válla­lati profit-világrekord. Ez utóbbit a Citigroup amerikai banki csoport jelentette 1999-ről, 10,8 milliárd dollárral. Csak a tavalyi utolsó ne­gyedévben 5,1 milliárd dollár tisz­MTI-HÍR Köln. Az Európai Unió 15 év feletti lakosai közül minden negyedik hozzáfér az internethez: tavaly áp­rilistól októberig az interneten szörfözők aránya 18 százalékról 28 százalékra nőtt. A német gaz­dasági intézet szerint a világhálón való kalandozásban élen járnak az északi nemzetek polgárai: a hol­landok, svédek, dánok, akiknél felhőzi a vállalat kapcsolatát part­nereivel az ellátási láncban, köztük a Mollal és a TVK-val. A Gazprom megjelenése aggasztja a befek­tetőket, mert egyes részvényesek úgy vélik, hogy az Orosz gázipari vállalat nem veszi figyelembe a ki­sebbségi részvényesek érdekeit - ír­ta a Dow Jones hírügynökség. Az osztrák Vienna Capital Partners képviselője, a BorsodChem új el­nöke, Heinrich Georg Stahl tagad­ta, hogy a Gazprom strómanja len­ne. Szerinte a változtatások célja helyreállítani a befektetők bizal­mát, és eloszlatni a bizonytalansá­got a vállalat körül. A BorsodChem Rt. vezérigazgatója Kovács F. Lász­ló marad. John Lauer, a clevelandi Oglebay Norton Co. vezérigazga­tója, a BorsodChem egyik volt igazgatótanácsi tagja azt mondta, hogy a BorsodChemnél már csak kormányzati beavatkozás teremt­het rendet. „Változatlanul bizony­talan, mi a Gazprom célja a Bor- sodChemmel hosszabb távon, és mennyiben része a szerdai átalakí­tás a közép-európai vegyipar kon­szolidálásának - írta a Dow Jones. Közép-Európában a BorsodChem a legnagyobb PVC-gyártó és az egyetlen MDI-gyártó. (m, MH) ta hasznot könyvelt el az amerikai olajcég. Ez a kétszerese volt a Mic­rosoft tavalyi azonos időszakbeli eredményének, jóllehet a piac egyelőre többre értékeli a szoftver- óriást az olajóriásnál: a Gates-biro- dalom piaci tőkeértéke jelenleg 325 milliárd dollár, 50 milliárd dollárral több az Exxonénál. Az Ex­xon profitja meghaladta azt a 14 milliárd dolláros összeget is, ame­lyet az IMF és a Világbank 1996 óta együtt a súlyosan eladósodott sze­gény országok adósságterheinek enyhítését célzó program kereté­ben segélyeibe fordított. minden második már otthoni in­ternet-hozzáféréssel rendelkezik. Németországban a világhálót használók száma 14 százalékról 27 százalékra ugrott, Ausztriában és Írországban tavasz és ősz között számuk megduplázódott. Bár a dé­li országokban - Portugáliában, Spanyolországban és Görögor­szágban - is nő az internetezők aránya, ez még mindig jelentősen elmarad az északi nemzetekétől. Változások Szlovákia kohászatában Pozsony. Szlovákiában az inkább helyi jellegű podbrezovái vasmű­vet leszámítva egyetlen igazán komoly, nemzetközi mércével mér­hető vas- és acélkohászati nagyvállalat működik, a U. S. Steel Kosice. A kassai Kelet-szlovákiai Vasmű (VSZ) az utóbbi hónapok­ban radikális változáson ment keresztül: 2000 októberében az iparvállalatból kivált az acélgyártással foglalkozó U. S. Steel Kosice, amelyért az amerikai USX Corporation 495,5 millió dollárt fizetett. A vasmű „maradéka”, vagyis a VSZ Kosice még mindig 22 céget és 6800 alkalmazottat jelent. Az amerikai tulajdonos ígérete szerint az elkövetkező 10 évben 700 millió dollárt fektet a U. S. Ste­el Kosice cégbe, ennek eredményeként termelése meghaladja majd az évi 3 millió tonna hengerelt anyagot, (shz) Az Európai Bizottság javaslatot tett egy új, a csatlakozandó országokra is érvényes környezetvédelmi programra Brüsszel végre valódi eredményekre vár MTI-JELENTÉS Az Exxon Mobil 16,9 milliárd dolláros nettó nyeresége Világrekordot döntöttek mti-hír Az Európai Unió minden negyedik polgára „hálótárs" Délen kevésbé kedvelik 1 *

Next

/
Thumbnails
Contents