Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
2001-01-26 / 21. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 26. Politika 5 Bárdos Gyula szeretné, ha a probléma úgy oldódna meg, hogy ne a polgár legyen az, aki ismét a zsebébe nyúl és fizet Csak pótmegoldásról van szó Nemrég felháborodást váltott ki a UPC kábeltársaság bejelentése: februártól emelik a szolgáltatás díját. Néhány nappal ezelőtt újabb rossz hírről számolhattunk be: Ladislav Ballek (SDE), Jirko Malchárek (SOP), Frantisek Miklosko (KDH) és Bárdos Gyula (MKP), a kulturális és médiabizottság tagjai a parlament elé terjesztettek egy, a koncessziós díjak emeléséről szóló javaslatot. A javaslat okairól Bárdos Gyulát kérdeztük. SZENTGÁLI ANIKÓ Mi a lényege az Ön és kollégái által kidolgozott módosító javaslatnak? Eredetileg a kormánynak kellett volna előterjeszteni a televízió- és rádiókészülékekért fizetett illetékek emeléséről szóló javaslatot, hogy a közszolgálati tévé és rádió ne legyen anyagilag teljesen ellehetetlenítve. Erre nem került sor. Most viszont a televízióról és rádióról szóló törvénynél valószínűleg más módon rendeződik ez a kérdés. Úgy, hogy azok esetében, akik nem fizetnek illetéket - mert a törvény értelmében bizonyos személyek mentesülnek e kötelezettség alól - az állam ezt kompenzálja. Ha ez megvalósul, viszszavonjuk az általunk előterjesztett javaslatot. Kizárólag azért fogalmaztuk meg a módosítást, ha nem lenne az említett törvény, a problémával legalább lehessen foglalkozni a parlamentben. Az előterjesztési határidők olyanok, hogy már most be kellett nyújtani a tervezetet, hogy ez a téma egyáltalán napi\\ Én sem azért * írtam alá a tervezetet, mert ettől a probléma megoldását várnám. « renden legyen. Nem túl fontos dologról van tehát szó, inkább egy pótmegoldás arra az esetre, ha mégsem sikerülne a közszolgálati médiumok anyagi helyzetén javítani. Tény, hogy a közszolgálati médiumok anyagi gondokkal „Az általam is aláírt javaslat taktikai húzás, hogy a kormányt gyorsabb és hatékonyabb munkára serkentsük". (Somogyi Tibor felvétele) küszködnek, és hogy megpróbálnak segíteni ezen. Az Önök által kidolgozott javaslat lényege azonban az, hogy emelik a koncessziós díjakat, és az egyszerű ember, aki nem tud olvasni a sorok között, csak azt tudatosítja: ha a parlament jóváhagyja, ezentúl 120 koronát fizetünk a tévé- és rádiókészülékért. Nem számítanak az emberek elégedetíenségére? Még friss a UPC körüli botrány. Ők is hasonló arányban emelték a díjakat, és az általuk kínált csatornák színvonalát nem lehet összehasonlítani a közszolgálati média színvonalával. Szeretném hangsúlyozni: a koncessziós díjak emeléséről szóló törvénytervezet, melyet magam is aláírtam, pótmegoldás. En sem szeretném, hogy ezt jóváhagyják. A médiabizottság tagjai így próbálnak nyomást gyakorolni, hogy a témával a kormány megfelelő szinten foglalkozzon. Tudom, hogy furcsán hangzik, és én sem azért írtam alá a tervezetet, mert ettől a probléma megoldását várnám. A parlament visszaadta a közszolgálati televízióról és rádióról szóló törvénytervezetet. Az MKP-nak sikerült meggyőznie a partnereket, hogy a tervezet ebben a formában nem jó. Közel 239 ezren nem fizetik a koncessziós díjakat. Nem csak nyugdíjasok és más okból mentesített polgárok. Nem jelentene megoldást, ha ellenőriznék az illeték befizetését? Természetesen a 239 ezer személyből nem mindenki mentesül a fizetés alól, és egyetértek azzal, hogy szigorítani kellene az illetékek behajtását. Meg kell találni az ellenőrzés leghatékonyabb módját. Mi van akkor, ha erre nem kerül sor, tehát ha a kormány nem akarja kifizetni a nemfizetők helyett az Uletékeket? A médiabizottság törvénytervezetét a parlament valószínűleg nem fogja támogatni, és mi nem is azért dolgoztuk ki, hogy ha törik, ha szakad, mindenképpen ragaszkodunk a megvalósításához. Tehát nem kell attól tartanunk, hogy hamarosan 170 koronát fizetünk a tévé- és rádiókészülékekért? Szeretnénk, ha a probléma úgy oldódna meg, hogy ne a polgár legyen az, aki ismét a zsebébe nyúl és fizet. Ezt sem helyesnek, sem indokoltnak nem tartom. Az általam is aláírt javaslat taktikai húzás, hogy a kormányt gyorsabb és hatékonyabb munkára serkentsük. Ugyanis ha a kabinet nem akarja, hogy a parlament komolyan foglalkozzék a javaslatunkkal, akkor hamarabb kell lépnie. A kulturális és médiabizottság négy tagja, köztük Ön is, Dániába látogatott. Hogyan értékeli a múlt heti utat? Az ottani partnerszervezettel, tehát a dán parlament kulturális és médiabizottságával, a kulturális minisztérium, a közszolgálati televízió és rádió, valamint a filmintézet képviselőivel a kultúra támogatásáról, a közszolgálati média helyzetéről és a legiszlatív megoldásokról tárgyaltunk. Dánia az Európai Unió tagja, ilyen szempontból valóban olyan ismeretekre tettünk szert, melyeket az uniós tagság elérése érdekében mi is hasznosítani tudunk. Partnereiket a szlovákiai viszonyokról is tájékoztatták. Milyen kép rajzolódott a szlovákiai média közszolgálatiságáról? A közszolgálati televízióra és rádióra mindenképpen szükség van. Egyrészt mert a kereskedelmi televíziók bizonyos témákkal nem foglalkoznak, sőt egyes csoportok, kisebbségek a kereskedelmi televíziókban nem igazán kapnak helyet. Ezzel szemben az állam a \\ A közszolgálati te- r levízióra és rádióra mindenképpen szükség van. >N közszolgálati televízión és rádión keresztül megpróbálja az ország valamennyi polgárát megfelelő információval ellátni. Természetesen nem lehetünk elégedettek a közszolgálatiság helyzetével, hiszen tudjuk, hogy a televízió és a rádió esetében nagyon nehéz időszakot tudhatunk magunk mögött. 1994 és 1998 között a televízió a politikai kormányzat szócsöve volt. 1996-ban kezdődött a köz- szolgálati média anyagi ellehetetlenülése, amikor a kétszeresére emelték az áfát, és a tévé s a rádió adóssága is a kétszeresére halmozódott. Számunkra, a kisebbségben élők számára az sem lehet mellékes, hogy az előkészületben levő törvénytervezet szavatolja a kisebbségeknek az anyanyelven történő megfelelő információközvetítést. Állítólag a házelnöknek nem volt más választása, mint Dzurinda ellen szavazni Migas szerint megbízható a baloldal ÚJ SZÓ-TU dósItás Pozsony. Jozef Migas úgy véli, pártja igazi államalkotó elem. „Ott voltunk 1992-ben a függetlenségi nyilatkozat jóváhagyásánál, kivettük a részünket a modem szlovák állam létrehozásából.” - összegezte a Demokratikus Baloldal Pártja (SDE) elnöke az elmúlt évtized legfontosabb pillanatait a politikai erő megalakulásának 10. évfordulója alkalmából. Ezzel szemben a baloldal legnagyobb kudarcának azt tartja, hogy pártja nem mindig lépett fel erélyesen és határozottan követelései teljesítése és céljai megvalósítása érdekében. „Olykor talán túl demokratikusak vagyunk” - véli az elnök, aki pártja legnagyobb pozitívumának a problémákkal szemben tanúsított felelősségteljes hozzáállást, és a megbízhatóságot tartja. Ennek ellenére a párt támogatottsága kicsi. A házelnök elismerte, ez részben a klientelizmussal és korrupcióval gyanúsított egyes párttagokról szárnyra kapott hírekkel is magyarázható, ám a baloldal belső elemzéséből kiderült: a kormány megszorító, a polgárok szemszögéből nézve kedvezőtlen szociális-gazdasági intézkedései miatt csökken a párt népszerűsége. Ezen jobb politikával és az életszínvonal emelésével lehet változtatni. A jövőben nem zárkóznak el egyetlen politikai erő elől sem, ám az elnök szerint korai még a stratégiai partnerekről beszélni. Migas szerint most a jelenlegi kormányra kell összpontosítani. A kérdésre, hogy a tízéves évfordulón hogyan értékeli a Mikulás Dzurinda ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról való nevezetes szavazását, Migas ingerülten azt válaszolta: „1999 ősze és 2000 tavasza a baloldal számára nem volt szokványos időszak a kabinet működése szempontjából. Pártunkra nyomást gyakoroltak, közös megegyezés alapján a baloldali javaslatokat mindig leszavazták a partnerek. Ez nincs összhangban a koalíciós szerződéssel, és nem korrekt viselkedés a többiek részéről. Ha a figyelmeztetés és tiltakozás ellenére sem szűnik meg egy nem normális állapot, akkor nem marad más lehetőség, mint szintén nem standard módon reagálni. Ezt nem titokban tettem, nem hoztam létre titkos csoportot, nem szerveztem kampányt, hanem a parlamentben nyilvánosan fejeztem ki az álláspontomat. Ezt korrektebb eljárásnak tartom a titkos szövetségek és kampányok szervezésénél, aminek semmi köze a politikai kultúrához. Tudom, hogy erőltetett volt, ám az SDE elnökeként a koalíció további működése érdekében ezt a lépést meg kellett tennem. A párt ezt megértéssel fogadta, és az országos tanács vonatkozó döntése egyértelmű volt.” (sza) Naszvadi romák példája Alaptalan a RIS vádja Naszvad. Alaptalannak minősül a Szlovákiai Roma Kezdeményezésnek (RIS) a Naszvadi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolát támadó feljelentése - döntöttek tegnap az oktatási intézményben járt képviselői vizsgálatot folytató honatyák. Ismeretes, hogy a községben külön iskolát létesítettek a roma gyerekek részére, a RIS ezért hátrányos megkülönböztetés címen feljelentést tett. A. Nagy László, a parlament emberi jogi és nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke azonban megállapította: a negyven éve működő naszvadi modell segít a roma gyerekek felzárkózásában. Hasonlóan vélekedett a romaproblémával foglalkozó kormánybiztos is. Vincent Danihel irodájának munkatársa, Viliam Zeman szerint a naszvadi pedagógusok türelmesek a roma gyerekekkel, tudnak velük bánni, és ezért dicséretet érdemelnének. Kiemelte, hogy Naszvadon külön óvodát létesítettek a romáknak, sok kisgyerek ugyanis csak cigányul tud kommunikálni, ráadásul nincs tisztában az alapvető higiéniai és társadalmi szokásokkal, s az óvoda mindezt orvosolni tudja. (TA SR) Mások mondták Migasékról Gyurovszky László (MKP): „Az ellenzékhez mérten a Demokratikus Baloldal Pártja igyekvő, a kormánykoalíción belül ezt azonban másképp képzelném el”. Peter Zajac (DS): „Migas pártja képtelen volt átlépni a tíz éve maga után hurcolt árnyékot. A koalícióba úgy lépett, mint aki tudatosítja, Szlovákia számára ez az egyetlen járható út. Ugyanez a párt viszont képtelen rászánni magát a reformra”. Jaroslav Volf (SDSS): „Meg ha különváltak is az útjaink a múltban, ugyanazokat az értékeket védjük, mint az SDE”. (ú) ■HH* röviden Hirdetés a VÚB eladásáról Pozsony. „Az Általános Hitelbank (VÚB) többségi tulajdonrészének eladásáról szóló hirdetést február 5-én tesszük közzé a külföldi gazdasági szaklapokban” - nyilatkozta Viliam Vaskovic pénzügyi államtitkár. A pénzügyminisztérium tervei szerint február 9-ig lezárul az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint az International Finance Corporation társulása a VÚB-ben. Ezek együttesen 25 százalékos tulajdonrészhez jutnak. A két intézet társulását követően kerül sor a stratégiai befektető belépésére, akinek a fennmaradó többségi részvénycsomagot adják el. (SITA) Csökkenő érdeklődés az IRB iránt Pozsony. Ha a Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) többségi részvénycsomagjának eladása nem jár sikerrel, a pénzügyminisztérium más módon igyekszik rendezni a pénzintézet helyzetét, nyilatkozta Viliam Vaskovic pénzügyi államtitkár, aki a tárca konkrét terveit egyelőre nem imertette. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter január eleji nyilatkozata szerint az IRB iránt eddig 4-5 befektető érdeklődött. Ezek száma azonban mára kettőre csökkent. (SITA) Ha nem akarunk törvényt sérteni, együtt kell működnünk Vigyáznak az adatainkra ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az adatvédelmi ellenőrzési hivatal a Statisztikai Hivatallal együttműködve ellenőrzi a májusi népszámlálás törvényességét és az adatok védelmét. Már elkészült az a biztonsági tervezet, amely szavatolja az adatok védelmét. A népszámlálásról szóló törvény kimondja, valamennyi állampolgár köteles rendelkezésre bocsátani személyi adatait, tájékoztatott Eubos Stankoviansky, az adatvédelmi kormánymegbízott helyettese. Ha ezt a polgár elutasítja, 100 ezer koronás pénzbírsággal is sújtható. A két hivatal a számlálóbiztosok munkáját is felügyeli majd, akiket titoktartás köt. Ha ezt megsértik, akár 500 ezer koronára is megbüntethetőek. A számlálóbiztosok kötelessége ellenőrizni, a lakos hiánytalanul ki- töltötte-e az íveket. „Ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy a polgárra vonatkozó adatokat tartalmazó ív névtelen legyen” - mondta Stankoviansky. A népszámlálás következő fázisában a begyűjtött adatokat betáplálják a számítógépes rendszerbe, majd a nyomtatványokat megsemmisítik. Az adatok feldolgozása a tervek szerint júniusjúlius folyamán kezdődne, és megközelítőleg hét hónapot vesz igénybe, tájékoztatott Stankoviansky. (szm) Walter Rochel az Euro-klub meghívására Kassán tárgyalt Futunk a vonat után ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. Tegnap a helyi művelődési akadémia Euro-klubjának vendége volt Walter Rochel, az Európai Bizottság szlovákiai küldöttségének vezetője és Pavol Hamzík integrációs kormányalelnök. Az önkormányzati képviselők, civil szervezetek és állami hivatalnokok részvételével zajló nyilvános fórum témája hazánk uniós csatlakozása, az ehhez szükséges jogharmonizáció, valamint az előcsatlakozási alapok működése volt, különös tekintettel a közeljövőben ránk váró feladatokra. Rochel ismertette az Európai Unió tervezett lépéseit, melyek elősegítik az integrációt, és rendkívül pozitívan értékelte a kormány eddigi munkáját, kiemelve, hogy Szlovákia a tárgyalások során egyre jobban megközelíti Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot, amely államok két évvel előtt kezdték a csatlakozási tárgyalásokat. Az Európai Bizottság képviselője reálisnak tartja, hogy hazánk a visegrádi országokkal együtt lépjen az EU-ba, ám nehezményezte, hogy az elfogadott határozatok a kelleténél lassabban valósulnak meg, a lakosság pedig még mindig kevés információval rendelkezik az Unió működéséről. Hamzík ismertette a legfrissebb közvélemény-kutatási adatokat, melyek szerint hazánk lakosságának 70-75%-a támogatja az uniós csatlakozást, s ez jóval a környező országok átlaga fölött van. A legnehezebb munka ez év első felében vár a kormányra, az alkotmánymódosítás, a kisebbségi és a gazdasági kérdések mellett többek közt 80 ezer oldalnyi jogszabályt kell összhangba hozni az európai legisz- latívával, ehhez pedig hiányoznak a felkészült és jól fizetett szakemberek. (juk) Schuster: nyilvánosan meg kell nevezni a problémákat Nem csak pénzkérdés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az államfő az ország NATO-csatlakozásának kérdése kapcsán egy-, esetleg kéthetente rendszeresen találkozna a védelmi miniszterrel - erről Rudolf Schuster számolt be Paige Reff- fel, Szlovákia NATO-integrációs stratégiájáért felelős tanácsadójával tartott megbeszélése után. Az elnök meggyőződése, hogy a kormánynak minden áron pénzt kell találnia a költségvetésben a csatlakozással kapcsolatos tervezetek finanszírozására. Schuster úgy véli, túl gyakran hivatkozunk pénztelenségre, pedig az integrációval összefiiggésben teljesítetlen ígéreteink nem pénzkérdésként vetődnek fel. „Úgy gondolom, hogy ha Stank védelmi miniszter megismerkedik a tárca helyzetével, nyilvánosan megnevezi a megoldásra váró problémákat” - szögezte le az államfő. A védelmi tárca élén történt változást értékelő Reff szerint fontos a politikai egység megteremtése, hogy mindenki egyetértsen abban, a NATO- csatlakozás az ország legfontosabb prioritása, (sárp) Paige Reff hangsúlyozta, fontos az egyetértés NATO-ügyben (TA SR)
