Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-25 / 20. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 25. TÉMA: MUNKAVÁLLALÁS MAGYARORSZÁGON A munkaügyi hivatal azt vizsgálja, szükség van-e az adott tevékenységre, kielégíthető-e a szakmai igény helyi forrásokból Szerződés, engedély, vízum Sokan szeretnének Magyar- országon dolgozni. A lehe­tőségekről, a feltételekről kérdeztük a pozsonyi ma­gyar nagykövetség külgaz­dasági tanácsosát. Kurucz Mihály egyebek közt útmu­tatást adott a munkaválla­lási engedély megszerzésé­hez, vázolta a külföldiek társadalombiztosítási és adózási problémáit. INTERJÚ Milyen feltételeket kell teljesí­tenie annak, aki Magyarorszá­gon munkát szeretne vállalni? A magyarországi munkavállalás szabályozott keretek között zajlik. A vállalatok közti kapcsolatban és az egyéni munkavállalás esetében is a legfontosabb a szerződéses kapcsolat. Ez meghatározza a munkavállalás jellegét, a munka­kört és a munkavállalóval szem­ben támasztott kvalifikációs igényt. Ennek birtokában kérhető a helyi munkaügyi hivatal enge­délye. Milyen szempontok alapján ad­ja ki a munkaügyi hivatal az en­gedélyt? A munkaügyi hivatal azt vizsgál­ja, milyen mértékben van szük­ség az adott tevékenységre, kielé- gíthető-e a szakmai igény helyi forrásokból. Ha az adott szakmá­ból valóban hiány van, engedé­lyezik a munkavállalást a kölföldi kérvényező számára. Léteznek ugyan csoportos kérvények is, ilyen esetekben azonban vala­mennyi jelentkező kérvényét egyénileg bírálják el, s ennek alapján adnak engedélyt. Ezek után mi a tennivaló? A munkaügyi hivatal munkavál­lalási engedélyének birtokában SS A vállalkozó ' ott adózik, ahol a jövedelmet ^ szerezte. következik a harmadik lépcsőfok - a munkavállalói vízum meg­szerzése. Ezt a vízumot általában a külképviseleti szervek - nagy- követségek, konzulátusok - inté­zik. Fontos, hogy a kérvényező­Kurucz Mihály: igény és egyeztetés esetén lehetőség van a keretek bőví­tésére. (A szerző felvétele) nek meglegyen az engedélye a munkaügyi hivataltól. Aki magánvállalkozóként sze­rez megrendelést, annak is ha­sonló adminisztratív lépéseket kell megtennie? Vállalkozók esetében nincsenek ilyen megkötések. Náluk elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy ha valaki külföldön jövedelmet szerez, abból miként adózik. Szlovákia és Magyaror­szág között 1995 óta létezik a kettős adóztatást kizáró egyez­mény, ennek értelmében a vállal­kozó ott adózik, ahol a jövedel­met szerezte. Ha tehát egy szlo­vákiai vállalkozó a bejegyzett vál­lalkozása keretében munkát vé­gez Magyarországon, és ott ele­get tesz adózási kötelezettségei­nek, az adózás utáni jövedelmét szabadon kiviheti. Ez akkor érvé­nyes, ha az itteni adókötelesség nem magasabb a magyarországi­nál. Ha nagyobb, akkor a külön- bözetet kell befizetni. Miként oldják meg a társada­lombiztosítási kötelezettsége­ket? Külföldi munkavállalás esetén azért fontos a szerződés megkö­tése, mert abban lefektetik, hogy ki oldja meg ezeket a kérdéseket. Magyarországon arra is lehető­ség van, hogy valaki egyéni ala­pon kössön nyugdíjbiztosítási szerződéseket. A szerződésben azonban az is szerepelhet, hogy ezeket a kötelezettségeket a mun­kaadó rendezi. Az egészségbizto­sítás kérdése még nem egyértel­műen rendezett, azt is mondhat­nám, hogy ez a rendszer leggyen­gébb pontja. A legjobb ezt a kérdést is szerződésben rendez­ni, hiszen sokszor a munka jelle­ge is olyan, hogy jó, ha az illető rendelkezik biztosítással. A két ország között jelenleg az egész­ségügyi ellátással kapcsolatos szerződés csupán az akut esetek kezeléséről szól, minden más té­rítésköteles. Az elmúlt két évben elég ko­moly munkaerőmozgás indult meg a két ország közt, de so­kan panaszkodnak a szűk ke­retszámokra. Lesz ebben vala­milyen változás? Információink szerint a jelenlegi igények kielégíthetők a rendelke­zésre álló keretszámokon belül. A kölcsönös foglalkoztatási egyez­mény részét képező kiegészítő jegyzőkönyvben az illetékes tár­cák évente meghatározzák a fog­lalkoztatási keretet. Az 1999-es év egy átmeneti időszak volt, ta­valyra a keretet nyolcszáz főben határozták meg. Erre az évre pedig ezer fő részére nyújt mun­kavállalási lehetőséget az előze­tes egyeztetés alapján a két tárca közötti megállapodás. A rendszer pozitívuma, hogy igény és egyez­tetés esetén további létszámnöve­lésre is lehetőség van. Vélemé­nyem szerint az ipari parkokra vonatkozó szlovák törvény elfo­gadása kedvezően hatna a kétoldalú megállapodás kiegyen­súlyozott érvényesítésére. » Az egészségbizto­sítás kérdése a rendszer leggyen- . . gébb pontja. \\ Az utóbbi időben sok szó esik a státustörvényről. Ez milyen változást hozna? Bár a törvény még csak az előké­szítés fázisában van, az már nyil­vánvaló, hogy kedvezőbbé teszi a munkavállalási lehetőségeket. Aki tehát majd a törvényben meghatározott igazolvánnyal rendelkezik, szabadabban vállal­hat munkát. A részletekkel azon­ban az országgyűlés döntése után érdemes foglalkozni. Mi történik azzal a személlyel, aki feketén dolgozik Magyaror­szágon, és tetten érik? Jelenleg pénzbüntetéssel sújtják. Vannak ennél keményebb szank­ciók is, de ezekkel főként a mun­kavállalókat sújtják. Az ügyintézés labirintusa - I. Munkavállalási engedély ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Az ügyintézés labirintusa - II. Tartózkodási kérelem A külföldiek magyarországi mun­kavállalását a szociális és család­ügyi minisztérium 8/ 1999. számú rendelete szabályozza, az intézke­dések 2000. január 1-jén léptek életbe. A törvény értelmében egyéni és csoportos engedélyt le­het kérelmezni. A foglalkoztató olyan személy lehet, aki érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, ám nem közvetítettek ki részére olyan magyar munkaerőt, aki ren­delkezett volna a megjelölt alkal­mazási feltételekkel. A törvény szerint érvényes munkaerőigény­nek azt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a kérelem benyújtá­sát megelőzően: legalább harminc nappal korábban, de hatvan nap­nál nem régebben nyújtott be, vagy régebben nyújtott be, de azt legalább hatvannaponként meg­újította. A munkaügyi központokban be­szerezhető formanyomtatványok kitöltésén kívül a következő ok­mányokat kell a kérvényhez csa­tolni: 1. a külföldi szakképzettségéről szóló okirat hitelesített másolata, valamint hiteles magyar fordítása; 2. a külföldi alkalmasságáról szó­ló orvosi igazolás, illetve ennek hitelesített másolata, valamint hi­telesített magyar fordítása; A kérelemhez kiegészítésként csa­tolandó mellékletek (a foglalkoz­tató működési jogosultságát meg­alapozó iratok): ♦ társasági szerződés, alapító ok­irat hitelesített másolata; ♦ cégbejegyzés, bírósági végzés, vállalkozói igazolvány hitelesített másolata.; A kérelem benyújtásának helye: u az általános szabályok szerint a kérelmet a külföldi foglalkoztatá­sának helye szerinti munkaügyi központnál kell benyújtani. Kivételek: ♦ a kérvényt a foglalkoztatás megkezdésének helye szerinti munkaügyi központnál kell be­nyújtani akkor, ha a munka ter­mészetéből adódóan a foglalkoz­tatás több megye területére ter­jedhet ki; ♦ a kérvényt a foglalkoztató szék­hely szerinti munkaügyi központ­nál kell benyújtani, ha a foglalkoz­tató a külföldit több, különböző megye területén levő telephelyén kívánja majd foglalkoztatni. Az engedélyt a munkáltatónak küldik meg, s az a kérelemben meghatározott munkáltatónál és munkakörben, illetőleg meghatá­rozott szerződés keretei között és munkakörben legfeljebb egy évig érvényes. Az érvényességi idő le­járta után annak meghosszabbí­tásáért kell folyamodni. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A magyarországi tartózkodási enge­dély kiállításának módozatait a 64/1994. számú Kormányrendelet a külföldiek beutazásáról, magyar- országi tartózkodásáról és beván­dorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény szabályozza. A tartózkodási engedély megszerzé­sére egy külképviselet által kiadott vízum szükséges. Miniszteri enge­déllyel a vízumkérelem rendőrkapi­tányságokon is benyújtható. Magáncélú utazásra - a beutazás és tartózkodás céljától függően - turis­ta-, látogató-, üzleti, munkavállalá­si, jövedelemszerzési, tanulmányi vagy más tudományos, továbbkép­zési célú beutazásra jogosító vízum, gyógykezelési, átutazó- és beván­dorlóvízum adható ki. A vízum sür­gősségi kiállításának ára 100 DEM. A külföldinek a tartózkodási kére­lem benyújtásakor, valamint tartóz­kodása során rendelkeznie kell ér­vényes útlevéllel, magyarországi megélhetést biztosító anyagi eszkö­zökkel, magyarországi lakással, a tovább- vagy visszautazáshoz szük­séges anyagieszközökkel, valamint hat hónapnál tovább érvényes útle­véllel. A tartózkodási engedély irán­ti kérelemhez mellékelni kell a tar­tózkodási célt, a magyarországi megélhetést és lakást, valamint a ki­utazás feltételeit igazoló okiratokat, 2 darab fényképet, a kérelem be­nyújtásakor be kell mutatni az érvé­nyes útlevelet. A kérelemhez 4000 forintos okmánybélyeget kell mellé­kelni. A Magyarországon munkát vállaló személynek a huzamos tartózkodá­si engedély kérésekor Budapesten a következő iratokat kell felmutatnia a rendőrségen: munkaszerződés (eredeti és fénymásolat), munka- vállalási engedély (eredeti és máso­lat), munkaszerződés, munkáltató által kibocsátott, a nettó jövedelem­ről szóló igazolás, az APEH-től sze­mélyi jövedelemadó igazolása, a magyarországi lakás hat hónapnál nem régibb földhivatali tulajdonosi lapja, bérelt lakás esetén nyüatkozat a tulajdonos részéről a lakásban tar­tózkodás jogcíméről, a tulajdonos által kitöltött szállásbejelentő, két fénykép, okmánybélyeg, egészség- ügyi igazolás. A tartózkodási enge­délyek kiadása vagy a tartózkodási idő meghosszabbítása megtagadha­tó, ha a kérelmező nem tudja igazol­ni a tartózkodásához és kiutazásá­hoz szükséges feltételek fennállását vagy további tartózkodásának cél­ját, illetőleg magyarországi tartóz­kodása alatt nem tartja be a hatá­lyos magyar közegészségügyi jog­szabályok előírásait. A rendőrható­ság az elutasító határozatban közli, hogy a kérelmező köteles elhagyni az országot, (index) RÖVIDEN Munkavállalási engedély Az engedély birtokában a külföldi törvényesen és meghatározott időre dolgozhat egy adott cégnél. Budapesten havonta 2500 mun­kavállalási engedélyt adnak ki. Munkaügyi ellenőrzés A munkáltató csak olyan külföldivel létesíthet munkaviszonyt, aki munkavállalási engedéllyel és munkavállalás céljából kiadott vízum­mal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Ezeknek a dokumen­tumoknak a hiteles másolatát köteles megőrizni és az ellenőrzést vég­ző szerveknek felmutatni. A munkáltató és a külföldi a magyarországi munkavállalás meghiúsulását, valamint a foglalkoztatás megszűnését öt napon belül köteles bejelenteni az engedélyező munkaügyi köz­pontnak. A külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélye­zésére vonatkozó szabályok megtartását a munkaügyi központ kere­tében működő megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi fel­ügyelőségek ellenőrzik. Ha azt állapítják meg, hogy az engedélyben foglaltaktól eltérő munkakörben vagy munkahelyen foglalkoztatják a külföldit, az illetékes munkaügyi központ visszavonja az engedélyt. Tartózkodási engedély A határon túli magyarok 90 napnál tovább csak engedéllyel tartóz­kodhatnak Magyarországon. 1999-ben 30 ezren nyújtottak be ké­relmet huzamos tartózkodási engedélyre, ebből 29 501-et megad­tak. A kérelmet benyújtók közül 8449 román, 4456 kínai, 2047 uk­rán és 2023 jugoszláv állampolgár volt. 1999 végén összesen 60 894 külföldi állampolgár élt huzamos tartózkodási engedéllyel Ma­gyarországon, ebből 11.825 román, 4849 kínai, 3963 pedig jugo­szláv állampolgár. Tavaly júniusban 76.052 külföldi élt bevándorlá­si engedéllyel Magyarországon. Romániából érkeznek a legtöbben 2000 első félévében 4977 bevándorlási kérelmet nyújtottak be Ma­gyarországon. A kérelmezők között továbbra is a román állampol­gárok (2142) vannak a legtöbben, őket a kínaiak (799) követik, harmadik helyen szerepelnek a jugoszláv állampolgárok (695), a negyediken pedig az ukránok (546). 2000 első félévének végén 76.052 külföldi élt bevándorlási engedéllyel Magyarországon. Kö­zöttük 30 693 román, 9199 jugoszláv, 5331 német, 3135 ukrán, 2626 kínai, 2380 a cseh és szlovák állampolgár, valamint 7399-en érkeztek a szovjet utódállamokból. Állampolgárság, útlevél Magyar útlevelet csak a teljes jogkörű magyar állampolgárság meg­szerzése biztosít. 2000 második felében összesen 2819 állampolgár- sági kérelmet nyújtottak be, ezek közül 2636-ot fogadtak el. Az 1999-ben magyar állampolgárságot megszerzők 17 százaléka visz- szahonosított, 75 százalékának a felmenői között voltak magyar ál­lampolgárok, 7 százaléka családi kapcsolatban áll magyar állampol­gárral (pl. házastársa magyar állampolgár), 1 százaléka azoknak az aránya, akik nem sorolhatók a fenti kategóriákba. A honosítottak- nak, visszahonosítottaknak több mint a fele Romániából települt át. Az államhatárra érkező külföldi a magyar hatóság felhívására köte­les igazolni, hogy rendelkezik a magyarországi beutazásához, tartóz­kodásához és kiutazásához szükséges anyagi fedezettel. Anyagi fedezet A szükséges anyagi fedezet elsősorban: ♦ magyar vagy magyarországi pénzintézetnél átváltható külföldi fizetőeszközzel; ♦ érvényes meghívólevéllel; ♦ a külföldit magyarországi pénzintézetnél készpénz felvételére jogosító okirattal (bankszámlaszerződés, betétkönyv stb.); ♦ magyarországi kereskedelmi forgalomban elfogadott készpénz­helyettesítő fizetőeszközzel (csekk, hitelkártya stb.) igazolható. Ezrével teremtenek új munkahelyeket Esztergomi lehetőség ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Clustemek, vagyis fürtnek nevezik, amikor egy nagyvállalkozás eltart több középvállalkozást, ezek pedig hasonló lehetőséget biztosítanak a kisvállalkozásoknak. Ocskay Gyula, az esztergomi önkormányzat tér­ségfejlesztési megbízottja szerint erre épül az az elképzelés is, hogy a Suzuki autógyár beszállítási költsé­geinek csökkentésére egy ilyen be­dolgozó üzemekből álló ipari par­kot hozzanak létre a város mellett. A tervek szerint öt éven belül 25 ilyen üzem települne a környékre. Ez egyebek mellett hatalmas mun- kaerő-felszívó hatással is jár majd. Tekintettel arra, hogy Esztergom­ban és környékén a munkanélküli­ség már most hét százalék alatt van, nyilvánvaló, hogy a határon túli te­rületek is munkaerőbázisnak szá­mítanak. Jelenleg négy-ötezerre becsülik azt az igényt, amelyet a ha­táron túlról kellene kielégíteni. Az oldal anyagát írta és összeállította: Tuba Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents