Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
2001-01-25 / 20. szám, csütörtök
16 Régióink-fotó verseny ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 25. FOTÓVERSENY Teljesült a helybeliek álma: az ezredvéget a kastély nagytermében búcsúztatták Ez a kép 1932-ben készült. „A bajcsi állami birtokhoz tartozó Újtagi településen nőttem fel a bátyáimmal. Ezen a felvételen még teljes a családunk. Azóta 1920-ban született bátyám elesett a Donnál, a másik, aki 1924-ben született 1966-ban hunyt el, tragikusan. Az egyedüli élő én vagyok, 1926-ban születtem. Ez az egyetlen családi kép, melyet nagy-nagy szeretettel őrzök" - írja Vendel László Udvaráról. Felejthetetlen nagyapánk, Bors István, 1964-ben. A féltve őrzött emléket hatják. A verseny azonban folytató- Gujber Lászlóné küldte be Hegysúrról. dik tovább, várjuk felvételeiket! A múlt igézetében HAJTMAN BÉLA monda szerint hajdan a Baracska-helységek alapítójának őse az egyik nomádszerű portyázásból hazatérve rendkívül értékes ékszerekre tett szert, s azt felajánlotta a királynénak, cserébe a négy fiának egy-egy települést kért, melyeket meg is kapott: egyet Bács megyében, egyet Fejér, egyet Bars megyében, egyet pedig valahol Tren- csén alatt. így lett a történelmi Magyarország területén négy Baracska nevű helység. Az Érsekújvári járáshoz tartozó 880 lelket számláló Barsbaracska községet a pápai ti- zedszedők „Barakcha” néven említik először, az 1298-as esztergomi káptalan bizonyságlevelében is így szerepel a település. A 19. század elején a Kelecsényiek, Simonyiak és az Ambrók voltak a község birtokosai. Baracska gesztenye- és jegenyefák övezte központjában a Kelesényi grófi család tulajdonába tartozott az eredeti kúria tervrajza alapján épült kastély, melynek utolsó lakói a 2. világháború kitörése előtti években Mirbach Emil és felesége Kele- csényi Mirbach Irén voltak. Az U alaprajzú manzárd tetőszerkezetű 1888-ban újjáépített kastély a park déli irányából közelíthető meg. A bejárati ajtóhoz lépcsők vezérnek fel, a sarkakat toronyszerű manzárdtetős oldalszárnyak zárják. A 2 fő részből álló - központi főbejáratból vezető nagyterem és az előcsarnokból mindkét irányba nyíló oldalsó épületszámyak - építményt 3,77 ha területű zöldövezet veszi körül. Sajnos a kastély épülete a két világháború alatt megrongálódott, s az azt követő időszakban enyészetnek indult. Értékes dísztárgyak tűntek el, a grófi család alapította könyvtár is megsemmisült. (Kelecsényi Rafael testvére, József az irodalom lelkes pártfogójaként volt ismeretes.) Családi könyvtárukat a Mátyás udvarából származó arannyal díszített bőrkötésű „Cor- viniák” is ékesítették. Sajnos az impozáns épület berendezésére, belső terére vonatkozólag nem maradtak fenn képes vagy írásos kordokumentumok. Sajnos múlt századunk (nóta bene: a 20.) első felében fellépő új rendszer eszmevezérei, főideológusai nem tartották nagy becsben a múlt örökségét, nem viseltettek kellő tisztelettel őseik hagyományai iránt, így régi történelmi emlékeink merültek feledésbe elévülő épületeink ódon falaival. Végül 1994-ben a kastély újjáépítésére meghirdetett pályázaton a Selmecbányái székhelyű Combin építkezési vállalat került ki győztesen. A község polgármesterének, Ján Markoviénak köszönhetően sikerült támogatókat szerezni az újjáépítési munkálatok költségeinek fedezésére. Főleg a Pro Slovakia és a Határon Túli Magyarok Hivatala nyújtott anyagi támogatást. A kastély egy részének (nagyterem) átadásának ünnepségére 2000. december 29-én 18 órakor kerül sor. A bejárati ajtó előtti zöld szalagot a járási elöljáró, Marencák Ladislav vágta át. Minden várakozást felülmúlva a község lakosaival zsúfolásig megtelt a csarnok. A vendégeket és a helybélieket Szobonya Szerén alpolgármester köszöntötte megnyitó beszédében. Ján Markovié röviden vázolta a kastély történetét. A kétnyelvű kultúrműsorban versek hangzottak el, énekszámok csendültek fel. Az érsekújvári Csema- dok mellett működő Keller Táncstúdió táncosai zárták az est kulturális részét. A helyi önkormányzat meghívását elfogadta Czimbalmosné Molnár Éva is, a pozsonyi székhelyű Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének igazgatója, valamint a község szülötte, a HTMH elnöke Szabó Tibor, ki köszöntőjében Tamási Áront idézve szülőfaluja iránti vonzalmáról tett vallomást, a szülőfalujába látogató politikust. Ján Markovié polgármester és Ladislav Marencák, járási elöljáró a szalag átvágásával megnyitják a kastélyrészt (A szerző felvétele) AD: RÉGIÓINK: Pázmány vagy Pázman, ez itt a kérdés! Baj van a családnevekkel MOTESIKY ÁRPÁD römmel fogadtuk a nyelv- vagy „névtörvényt” annak tudatában, hogy gyermekeinket Tündének, Csillának, Csabának, Mátyásnak, esetleg Bo- tondnak köteles - kérésünkre - bejegyezni az anyakönyvvezető, legyen a név héber, kelta, görög, latin, vagy éppen szláv eredetű. Ám arról, hogy a vezetékneveket, családneveket, őseink történelmi nevét miként jegyezzék és kerüljenek okmányainkba, nem tudom, hogy történt-e törvényszerű megállapodás, hathatós intézkedés!? Nem mondok újat, ha leszögezem, hogy nálunk a családnév, vagy vezetéknév a XV-XVI. században alakult ki, és azóta is apai ágon öröklődik. Nagyon hosszú lenne felsorolni, hogy mely neves magyar személyiségek - királyok, művészek, írók, költők - neveit a szlovák helyesírásra, államnyelvre és még sok más képtelenségre hivatkozva „szlovákul” írják, így lesz aztán Pázmányból Pázmán, Csordákból Cordák, Ravaszból Ravas és Sebőkből Sebök, sőt Sebok, már az „ö”-ről eltüntetik a két pontot. Láttam már olyan kiadványt is, amelyben a magyar összefoglalóban, rezümében magyarul írták Csordák Lajos, Sovánka Károly és Stróbl Alajos nevét, de a szlovák resumé már Ludovít Cordák, Karol Sovánka és Alojz Strobl művészekről és műveikről írt. Legutóbb a Zi- vot című képes, szlovák hetilapban (2000 novemberében), bárón Ladislav Mednansky képe és neve kacsintott vissza rám és váltott ki bennem nem éppen kellemes érzéseket. Ugyanis sosem tagadtuk, hogy Mednyánszky bárói család sarjai Lengyelországból származtak, de már 1227-ben II. Endre király „honfiúsította” a családot. A szerteágazó, nagytekintélyű, Magyarország történelmében mindig fontos szerepet betöltő családnak, a beckói ág leszármazottja volt Mednyánszky László (1852-1919) Mednyánszky László festőművész, jövőre lesz születésének 150. évfordulója. Most azonban nem erről van szó, hanem nevének meghamisításáról, vagy elírásáról (?), amelynek orvoslására nem látok lehetőséget. Nincs szándékomban szankcionálni a magyar neveket szántszándékkal „elíró” szlovák lapokat, vagy az írások szerzőit gályarabságra, enyhébb esetben egy két hetes „közérdekű” fizikai munkára küldeni, de legalább annak lehetőségét kellene biztosítani, megadni, hogy a magyar nevek elleni „merényletet” ugyanazon lapban kiigazítsák, a nevet helyes formában közöljék. - „Kedves Olvasóink, báró Mednyánszky László nevének leírásakor tévedtünk, amikor Ladislav Mednansky-t írtunk” - csak annyit és nem többet, számomra - talán mások számára is - elegendő elégtétel lenne. De kanyarodjunk vissza Vágsellyé- hez, ahol utca hideti P. Pázman nevét. Részemről nem az első eset, hogy neheztelnem kellett a vág- sellyeiekre. Még 1998 nyarán emléknapot rendeztek a vágsellyei kollégium (1598-1998) megalakulásának 400. évfordulójára. A jezsuiták - Jezsuita Szerzetesrend, a Jézus Társasága (Sociuetas Jézus -, történetének vizsgálódásakor olyan nevek kerültek említésre és íródtak be kultúránk történelmébe, mint Pázmány Péter, Oláh Miklós, Homonnay György, Forgách prímás, Káldi György és Dobokai Sándor. Pázmány sokszor megfordult Sellyén, de tanított is az intézetben. Az oktatás magas szinten folyt, a rendházat és a kollégiumot fokozatosan bővítették. A vágsely- lyei jezsuita kollégiumban tanult Bottyán János (1640-1709), a későbbi Vak Bottyán, a híres kuruc generális. Azon a bizonyos emlékülésen jeles előadók avattak be bennünket a Jezsuita Szerzetesrend működésébe, amely a mai Szlovákia területén is mindenképpen az egyetemes tudományok és kultúra fejlődését, szervezését és terjesztését szolgálta. De a 400. évforduló alkalmából az egykori Jezsuita Kollégiuim falára mégis csak egynyelvű, szlovák emléktábla került! RRGíÓlKiK AZ ÚJ SZÓ MELL! A mellékletet szerkesztette: Fábián Éva és Malik Éva Levélcím: Régióink, Grand Press Rt., Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 824 88 Bratislava, tel.: 07/58238310 Egy boldog nagymama, Kázmér Izabella Nagyabonyból - unokái Mónika, Magdika és fia, Sanyika társaságában ——i---------------------------------------- mii ........................................................................ i Mimin i mm — —— — g-y .—— — — ■ mi ;■■■■« :
