Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
2001-01-25 / 20. szám, csütörtök
8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 25. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Ötmilliós bírság a UPC-nek Budapest. Gazdasági erőfölénynyel való visszaélés miatt a Gazdasági VersMiyhivatal (GVH) versenytanácsa ötmillió forintra bírságolta a UPC Magyarország Kft.-t. A GVH szerint a cég a múlt évben egyoldalúan felemelte előfizetői díjait, és az új műsorkiosztási rendszerre történő átállás során olyan tartalmú levelet küldött az ügyfeleknek, miszerint amennyiben az előfizetőknek nem felelnek meg az új feltételek, akkor a társaság felmondhatja a kábeltelevíziós szerződést. (NGO) Szlovákiai munkások a Suzuki gyárban Esztergom. A csaknem kétezer dolgozót foglalkoztató Magyar Suzuki Rt. esztergomi gyárában az idén tovább bővítik a létszámot. Jól képzett, de állás nélküli magyar vendégmunkások fogadását készítették elő. Felvételük már megkezdődött, 100-200 felvidéki foglalkoztatását tervezik attól függően, hogy mennyit engedélyeznek az erre illetékes szervek. A betanított munkások egy részét Kelet-Magyarország- ról hozza az esztergomi autógyár. Kapcsolatban állnak 6-7, munkaerőt kölcsönző céggel, s az általuk közvetített bérmunkásokkal is gyarapítják a létszámot. Jelenleg 300 főt foglalkoztatnak ily módon. Az esztergomi Suzuki ebben az évben a tavalyinál 20 ezerrel több, összesen 100 ezer személygépkocsi előállításával számol. (NG) Korlátozott hajlandóság Hamburg. A kergemarhakór következtében a németek készek arra, hogy bizonyos korlátok között több pénzt adjanak ki megfelelően tartott állatok húsára, tejére vagy tojásaira - derül ki a For- sa közvéleménykutató-intézet körkérdéséből. A megkérdezettek kétharmada a marhahús esetében elfogadhatónak ítél egy 25%-os áremelkedést. A marhahús duplájára való drágulását már csak a megkérdezettek 5%-a fogadná el. Hasonló a helyzet a tojással, tejjel és a baromfihússal. A tojásért a megkérdezettek 71%-a 33%-kal is többet lenne hajlandó fizetni, a kétszeres árat azonban már csak 13 százalék adná meg. Ugyancsak 71% lenne hajlandó közel 20%-kal többet fizetni a tejért. (MTI) 160 millió munkanélküli Genf. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint az idei év kezdetén mintegy 160 millió munkanélküli szerepelhetett a vüág országainak nyilvántartásaiban. Azokkal együtt, akiket nem regiszráltak munkanélküliként, jelenleg mintegy 840 millió munkaképes korú embernek nincs munkája. A regisztráltak száma két év alatt 20 millióval nőhetett. A munkanélküliek nagy többsége a fejlődő országok lakosa. A világszervezet szerint ha nem kapnak valamilyen átképzési programot ezekben az országokban, akkor még többen szorulnak ki a foglalkoztathatók lehetséges köréből. A kevésbé fejlett államokban a munkanélküliség elsősorban a gazdaság szabadabbá tételét célzó strukturális változások miatt nőtt. (MTI) Izrael európai hússtopja Jeruzsálem. Izrael betiltja az európai marhahús és a marha feldolgozásából származó készítmények importját. A tilalom kiteljed a zselatinra, állati plazmára és a csontörleményre is. A zsidó étkezési előírásoknak megfelelő európai származású marhahúsból, illetve húsalapú termékből Izrael viszonylag keveset importált. Ugyanakkor a hatóságok nem tartják kizártnak, hogy a palesztinok lakta területekre eljuthatott olyan dobozolt marhahús, amely fertőzött állat húsából készült. (MTI) Kizárják a kamatcsökkentést Frankfurt. A német központi bank elnöke, Ernst Welteke kizárta az Európai Központi Bank (EKB) hamaros kamatcsökkentését. Csökkent a különbség az amerikai és az európai gazdasági növekedési ütem között, az olaj ára kissé visszaesett a tavaly őszihez képest, az inflációs nyomás enyhült az eurózónában - fejtegette Welteke, majd hozzátette: Nem hiszem, hogy az EKB-nak követnie kellene a Fedet, vagy hogy bármüyen fordulatot kellene kezdeményezni az EKB pénzügypolitikájában. Előbb meg kell nézni, hogy a körülmények újabb változásai hosszú távúak-e, vagy csak átmenetiek. (MTI) Nőtt a kereskedelmi többlet Moszkva. Oroszország több mint megkétszerezte a kereskedelmi többletét tavaly: a többlet 67 milliárd dollárra nőtt az 1999-es 26,9 milliárd dollárról. A megemelkedett olajárak hatása már a költségvetési többletben is megmutatkozott: ez 176,4 milliárd rubel (28,39 ru- bel/dollár) volt tavaly, a GDP 2,5 százaléka. Egy évvel korábban, 1999-ben 51,4 milliárd rubel volt a költségvetés hiánya, ami a GDP 1,2 százaléka. (MTI) 70 millió dollár a Duna-deltára Bukarest. A Világbank 70 millió dolláros adományt (vissza nem térítendő kölcsönt) készít elő a Duna-delta szennyezettségének csökkentésére. Az adomány lehetővé teszi a Fekete-tenger parti országoknak olyan alapok létesítését, amelyekből környezetvédelmi vállalkozásokat finanszíroznak majd. A cselekvés sürgős, mert a Fekete-tenger gyakorlatilag meghalt, az utóbbi tíz évben vészesen csökkent a halállomány, és a piszkos víz okozta betegségek az egész ökoszisztémát veszélyeztetik. (MTI) Zuhant a Whirlpool nyeresége Washington. A vüág legnagyobb háztartásigép-gyártója, a Whirlpool a negyedik negyedében 67 millió dolláros, részvényenként 1 dolláros nyereséget ért el, szemben az egy évvel korábbi 113 millió dollárral, ületve 1,51 dollárral. A Whirlpool bevételei a negyedik negyedévben 4 százalékkal 2,58 milliárd dollárra csökkentek, s az eredményre ráadásul a piaci túlkínálat miatti árverseny is negatívan hatott. (NGO) Kifogásolt agrártámogatások Budapest. A Magyar Agrárkamara kifogásolja, hogy a napokban meghirdetett agrártámogatásokról szóló rendelettervezetből teljesen kimaradt az EU piacszabályozási rendszerének átvétele. Az agrárönkormányzat vezetése szerint ez azért nagy baj, mert az EU országjelentése a múlt évben az e területen tapasztalható hiányosságok miatt marasztalta el Magyarországot. Amennyiben ez a kérdéskör kimarad a támogatási rendelettervezetből, úgy az azt jelentené, hogy az EU az 2001-2002-ben is kifogásolni fogja. (MTI) Kelet-Európa a Bank Austria elemzői szerint - az öt élenjáró ország 17 milliárd dollárnyi külföldi befektetésre számíthat Az idén is kedvezőek a kilátások Bécs. A Bank Austria elemzői Kelet-Európábán továbbra is jó konjunktúrával számolnak. Jóslatuk szerint ha az amerikai gazdaság növekedési üteme csak 2 százalék lesz, Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában akkor is 4,2 százalékos lesz az idei átlagos növekedés. ÖSSZEFOGLALÓNK Az elemzők arra számítanak, hogy Csehország és Szlovákia kilábal a recesszióból. Ha azonban az amerikai gazdaság növekedése csak 1 százalékos lesz, ez az említett országokban 0,5 százalékponttal csökkenti a növekedést — mondta Marianne Kager, a Bank Austria (BA) népgazdasági osztályának vezetője. A szakértők szerint az amerikai gazdaság „kemény földet érésének” valószínűsége mintegy 40 százalék. A pénzintézet által vizsgált térségben gondot okoz Románia, mert nehéz felbecsülni, hogy mennyire tartósak ott a reformok. Ezért a BA elemzői itt várják a térség legcsekélyebb - 2,0 százalékos növekedését, és úgy látják, hogy ennél Oroszországban (2,8 százalék) és Ukrajnában (3,0 százalék) is nagyobb lesz a növekedés az olajkonjunktúra hanyatlása mellett is. A GDP növekedését tekintve a térségben első helyen Magyarország áll, ahol a várható gazdasági növekedést 2001-ben 5 százalékra teszik a BA elemzői. Szlovéniában 4,5, Lengyelországban 4,3 százalékos idei GDP-növekedést várnak, s arra számítanak, hogy Csehország és Szlovákia kilábal a recesszióból. Várhatóan csökken a növekedés üteme Oroszországban, a GDP a tavalyi 6 százalék után idén 2,8 százalékkal nő, s az olajárak csökkenése leszorítja a fizetési mérleg aktívumát is, akárcsak Ukrajnában. Problematikusnak tartja a BA a nagy lengyelországi fizetési mérleghiányt, amely eléri a GDP 7 százalékát. Az első helyen említett öt országban ez az érték 4 százalék körül jár, amit a BA elemzői elfogadhatónak tartanak. Lengyelországot illetően az elemzők kamatcsökkentést sürgettek. A BA szakértői szerint a jó konjunktúra fő pillére Kelet-Európábán a külkereskedelem: az EU-val való kereskedelmi összefonódás a legtöbb országban elérte az EU-tagállamok közötti szintet. A GDP-hez viszonyítva az export Magyarországon 58,3 százalékot, Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában hasonló értéket tesz ki, csak Lengyelországban csekélyebb - 29,5 százalék ez az érték. A lengyel helyzetet az ország nagyságával hozzák ösz- szefüggésbe a szakértők, s azzal, hogy a kis- és középváüalkozások kiépülőben lévő hálózata főleg a belföldi piacra termel. Gazdaságilag az Európai Unióval leginkább Magyarország fonódott össze, ahol az EU részesedése az egész külkereskedelemben 76,2 százalékot tesz ki. Ezt követi Lengyelország (70,5), Csehország (69,1), Szlovénia (66,1) és Szlovákia 59,4 százalékkal. A magas kőolajárak Kelet-Európá- ban is negatív hatással voltak az árak alakulására, az infláció csökkenése elakadt, ám 2001-ben előre láthatólag tovább csökken majd (Archív felvétel) az infláció. Az olajáraknak tulajdonítható a térségben az inflációs rátából 1,5 százalék, a többit a dollár árfolyama okozta. Az öt kö- zép-kelet-európai ország Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia átlagos inflációja 9,1 százalékra nőtt, A jó konjunktúra fő pillére régiónkban a külkereskedelem. de a BA szerint ez a ráta 2011-ben újra 7,4 százalékra csökken. Magyarország e tekintetben Szlovákia (12,8) és Lengyelország (10,1) mögött a harmadik helyen áll 10,0 százalékkal, Romániában viszont a tavalyi 46,3 százalék után idén 35,0, Oroszországban 19,0 és Ukrajnában 22 százalékos inflációra számítanak a szakértők. A BA megítélése szerint a beruházók Kelet-Európa legtöbb államát megbízható terepnek tekintik, s idén az öt élenjáró ország mintegy 17 milliárd dollárnyi külföldi befektetésre számíthat. (MTI) ' Másfél milliárd dollár Romániának Bukarest. A Világbank kész 1-1,5 müliárd dollár hitelt nyújtani Romániának az elkövetkező négy évben, a támogatást azonban alapvetően attól teszi függővé, hogy a kormány képes-e a gazdasági növekedéshez szükséges reformokat életbe léptemi. A bank elsősorban a romániai vállalkozások működési feltételeinek javítását és a befektetések előmozdítását szolgáló intézkedéseket vár Bukaresttől. Ha azonban a reformok a korábbiakhoz hasonlóan ismét megtorpannak, akkor a kormány csupán 100 millió dollárra számíthat az elkövetkező négy évben a szociális ellátás fenntartására. A Világbank és az EU által kilátásba helyezett támogatásnak azonban összhangban kell lennie az IMF makrogazdasági programjával. (Az NG alapján) Nagyobb hangsúly a környezetvédelmi intézkedésekre A válság óriási veszteségeket okoz az EU költségvetésében Zöldebb agrárium kell Pótbüdzsé a BSE miatt MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az EU mezőgazdasági biztosa szerint a tagjelölt országoknak haladéktalanul hozzá kell kezdeniük a mezőgazdaság kömye- zetbarátabbá tételéhez. Franz Fischler az EU-bővítés mező- gazdasági vonatkozásairól rendezett hágai konferencián azt mondta: az agráriummal összefüggő környezetvédelmi intézkedések jelenleg már mintegy a felét teszik ki az uniós vidékfejlesztési kiadásoknak. Ez az idők jele, és egyértelmű távlatokat jelöl ki a tagságra pályázó országoknak - mondta az uniós agrárbiztos. Fischler szerint a tagjelölt országoknak már most el kell kezdeniük a környezetvédelmi szempontból máris megreformált közös mezőgazdasági politika meghonosítását. „Minél jobban felkészülnek a tagjelöltek a működőképes vidékfejlesztési politika és az életképes agrárszektor kiépítésére, annál több hasznot húzhatnak csatlakozásuk után az uniós agrárpolitika eszköz- rendszeréből és pénzügyi forrásaiból” - mondta a brüsszeli bizottság mezőgazdasági felelőse. Az évi 40 milliárd eurós költségvetésű uniós mezőgazdasági politika további „zöldülését” eredményezi, hogy Renate Künast személyében Olaszország után Németországban is környezetvédő politikus került a mező- gazdasági tárca élére. MTI-JELENTÉS Berlin. Az Európai Unió költség- vetési ügyeinek biztosa nem tudta kizárni, hogy a szivacsos agy- sorvadás-járvány miatt az Unió más kiadásaiból kell lefaragni, s 971 millió eurós pótköltségvetést jelentett be a BSE-költségek fedezetére. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez az összeg valószínfleg nem elegendő a BSE-válság kezelésére, s további eszközök beállítására a pénzügyminisztereknek más területeken kell megtakarításokról dönteniük. Michaela Schreyer elmondta: a 971 millióból 700 milliót az EU országaiban szükséges mintegy 2 milliós marhalevágás kiegyenlítésére fordítanák, hogy az összeomló marhahúspiacot támogassák. A maradék összeget a BSE-tesztek és az intervenciós felvásárlások fedezetére használják. Mint közölte, a decemberben vártnál nagyobbnak bizonyult a valós kereslet- csökkenés, így valószínfleg többet kell fordítani a kiegyenlítésre. Németországban például EU-eszkö- zökkel 400 ezer marha levágása finanszírozható. Az EU-költségvetésben mintegy 11,7 milliárd márka (5,98 milliárd euró) az előirányzat a marhahústermékek támogatására, és 1,96 milliárd márka ezen felül a fertőzött marhahús megsemmisítésére. Szabadkereskedelmi övezetet létesítenek a Balkán-félszigeten? Bulgária eredetileg húzódozott a csatlakozástól Szoros együttműködés nyugati ösztönzésre Genf. Hét balkáni ország megállapodott, hogy az Európai Unióba való felvételük előkészítése érdekében lépéseket tesznek egymás közti kereskedelmük szabadabbá tételére, miután nyugati tisztség- viselők figyelmeztették képviselőiket, hogy a regionális együttműködés az EU-tagság elnyerésének egyik alapfeltétele. Albánia, Bosznia, Bulgária, Horvátország, Jugoszlávia, Macedónia és Románia képviselői közös nyilatkozatot adtak ki genfi tanácskozásuk után, kifejezésre juttatva elhatározásukat egymás közti kereskedelmük szabadabbá tételére. A Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény védnöksége alatt tartott tanácskozás eredménye a Reuters szerint nem kis részben azoknak a nyugati figyelmeztetéseknek köszönhető, amelyek értésre adják, hogy az EU-tagság eA hét balkáni ország liberalizálja az egymás közti kereskedelmet. gyik alapfeltétele a regionális együttműködés. A balkáni országok gazdasági miniszterei, illetve azok képviselői a tárgyalások után bejelentették: a térség gazdasági felvirágzása és stabilitása a kereskedelem akadályainak felszámolásától függ, ezért megkezdik egy megállapodás előkészítését az e- gymás közti kereskedelem liberalizálására és fellendítésére. Diplomáciai források szerint Bulgária eredetileg húzódozott a kezdeményezéshez való csatlakozástól, de Bodo Hombach, a Stabilitási Egyezmény különleges koordinátora végül meg tudta győzni küldötteit. A találkozó után tartott sajtóértekezleten Hombach úgy nyilatkozott, hogy súlyos hiba volna, ha a balkáni térség bármely országa azt gondolná, szomszédainak figyelembevétele nélkül közeledhet az Európai Unióhoz. A regionális együttműködés nemcsak az EU-tagság egyik feltétele, hanem meghatározó jelentőségű a külföldi befektetések szempontjából is, az érdeklődőknek ugyanis határozott jelzéseket kell kapniuk, hogy a háború és szankciók évtizede után a térség jó irányt vesz. Roderick Abbot, az EU brüsszeli bizottsága külkereskedelmi ügyekben illetékes tagjának, Pascal La- mynak a helyettese szerint e balkáni megállapodás sikere esetén a következő lépés a régió és az EU közti szabad kereskedelem megteremtése lehet. Abbot ugyanakkor figyelmeztette a balkáni államokat, hogy a megállapodás nem nyújthat kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb feltételeket egyik partnernek sem. (NG)
