Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
2001-01-25 / 20. szám, csütörtök
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 25. ■■ - , >, ú-, \ ' ,. $ h ^ ' ' í* ' ~ ,, ' HELYREIGAZÍTÁS KOMMENTÁR Nem igazgatás, izgatás TUBA LAJOS A kormány készíti a nemzeti régiófejlesztési tervet, de maga sem tudja, milyen régiókra, hangzott el kedd este a legnézettebb esti híradóban. Ez így nem igaz, az emb'tett, régen várt anyag az uniós önkormányzati beosztás úgynevezett NUTS II-es szintjére készül. Ebből nálunk négy van, ami ugyan kissé illegális, hiszen Brüsszellel 1996-ban egy más tartalmú megállapodást írtunk alá, de ennek rendezése várhatóan nem megoldhatatlan. A hibát vétő kolléga azonban akaratlanul is beletalált a probléma kellős közepébe. Mert ugyan nálunk készen a nagyrégiós terv, csak éppen nem tudjuk, ki fogja megvalósítani. Az uniós felfogás szerint - és ehhez idomul a támogatási alapok filozófiája is - egy ilyen régiónak már képesnek kell lennie az önkorrekcióra. Ez azt jelenti, hogy régión belül a gazdagabb körzetek anyagilag segítik a gyengébbek felzárkózását. Ezt számszerűsítették is, mondván, egymillió lakos alatt nehezen alakul ki ilyen helyzet. Mivel fiatal országunk újra közigazgatási reform előtt áll, azt hihetnénk, hogy ezt a milliószor hangoztatott uniós modell alapján végezzük el. Magánbeszélgetéseken bármelyik kormánypárti politikus egyet is ért ezzel. A politika viszont nem enged, így a négy nagy, de uniós méretekben éppen csak az életképesség határán egyensúlyozó régió bevezetése helyett rettenetes káosz alakult ki. Erről mindenki tudja, hogy értelmeden, de politikai öngyilkosságnak tartaná a kimondását. Sőt, már ennek a káosznak a törvénybe iktatásáért is szurkolnunk kell, hiszen ha nincs önkormányzat, nincs semmi. Hajói alakulnak a dolgok, és ősszel feláll az új rendszer, a szükségesnél sokkal tarkább közigazgatást kell megtanulnunk. Járásokat és kerületeket, megyéket és régiókat, ezek pedig majd véletienül sem fedik egymást. Az elmúlt tíz évben megélt hasonló reformok alapján nyugodtan kijelenthetjük: tíz emberből kilenc nem látja át, aminek már politikai következményei is lehetnek. A közigazgatás uniós közeh'tése sehol sem egyszerű feladat. Magyarországon már a második kormány riadtvissza a megye-régió ellentét kezelésétől. Ott azonban ezeréves hagyományt kellene megbontani. Nálunk üyen probléma nincs - akadnak viszont elegen, akik kreálnak helyette mást. JEGYZET Koldusok és fajgyűlölők SÓKI TIBOR Nem fenékig tejfel a menekültek sorsa Angliában. Erről tanúskodik az is, hogy a brit hatóságok kézikönyvet jelentetnek meg a rendőröknek arról, hogyan kezeljék a menekültek ellen elkövetett rasszista támadásokat. Az ezzel kapcsolatos hír szerint ugyanis a fajgyűlölő inzultusok mindennapossá váltak. Tavaly jelentések érkeztek összecsapásokról a jövevények és a helybeliek között Doverből, ahova a menekültek érkeznek. 2000 augusztusában néhány afgánt - akik a brit szigeteken keresték a békés jövőt - ki kellett költöztetni Hullból, mivel támadások célpontjává váltak. Ráadásul a menekültellenes magatartás nem csupán szélsőséges csoportokra jellemző. A britek egy része úgy véli, nem mindenki érkezik tisztességes szándékkal. (Ezt a véleményt - a szlovákiai romákkal kapcsolatban - sokan osztják Pozsonyban is.) A népszerű Sun napilap tavaly romániai cigányokról cikkezett, akik a nekik járó segélyt koldulással egészítették ki - meglehetősen hatékonyan. A lap szerint óránként húsz fontot is összekunyeráltak a mosdatian gyerekeiket mutogató „cigány élősködők”. Akadnak olyan bevándorlók is, akik valóban kénytelenek koldulni. Devonból jelentették, hogy az ottani menekültek közül többen nem kaptak segélyt a kormánytól, s koldulásból vagy jótékony szervezetektől kapott alamizsnából tartották fenn magukat. Nagy-Britanniában többé nem lehet meggazdagodni a menedéket keresőknek járó segélyekből. Az ide érkezők ugyanis már nem készpénzt kapnak, hanem élelmiszerre és ruhára beváltható jegyeket. A heti negy- venfontnyi támogatás fejenként pedig nem sokra elég Londonban. (A legolcsóbb kifőzdékben négy-öt font egy adag étel, a közlekedés áráról nem is beszélve.) Mint ismeretes, a támogatási rendszer reformját a Szlovákiából is érkező álmenekültek áradata tette szükségessé. Ugyanez ok miatt módosítják idén a menekültjogi kérvények elbírálásának menetét. A jelenlegi rendszer szerint az, akinek elutasítják a kérvényét, akár háromszor is fellebbezhet (s ezzel még nem merültek ki teljesen a lehetőségei) . Valószínűleg ez az oka annak, hogy bár a szlovákiai romák nem kaptak menedékjogot, még mindig szép számmal akad belőlük a ködös Albionban. Lapigazgató: Slezálcné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla-kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel,, fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,81109 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziaéik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit-értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszd: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlace, Kosická 1,813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com- Miniszter úr, vonatra siet, vagy a fizetését viszi a bankba? (Peter Gossányi rajza) vatunkban (Új Szó, 2001. január 20.) megjelent Nálunk már akarni sem elég című cikkemben tévesen azt írtam, hogy Peter Magvasi miniszter a kormány ülésén támogatta Frantisek Kurej jelölését a Szociális Biztosító igazgatói székébe. Sőt, ezért arra szólítottam fel a minisztert, hogy gondolkodjon el lemondásán. Mivel az ülésen Bauer Edit államtitkár képviselte a szociális és családügyi minisztériumot, természetesen ő emelte fel kezét Kurej jelölése mellett. A minisztérium a sajtó- törvényre hivatkozva követeli, hogy ezért a miniszter úr elnézését kérjem, ezúton megteszem. Mindez nem változtat a tényen, hogy Peter Magvasi a Szociális Biztosító igazgatójának megválasztásakor nem a kormány egyhangúlag megválasztott jelöltjét támogatta. így továbbra is fenntartom véleményemet. Molnár Norbert Ha elfogadják a chartát, akár magyar nyelven is köthetünk munkaszerződést az ország egész területén Jelentősen bővülnek jogköreink az élet számos fontos területén Hosszú vajúdás után a múlt héten a Dzurinda-kabinet elfogadta a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját. A dokumentum Szlovákiában érvényes változatát - hatályba lépése előtt - ugyan még ratifikálnia kell a törvény- hozásnak, azonban már most is világos: a magyar kisebbség jogkörei lesznek a legnagyobbak. JUHÁSZ LÁSZLÓ Az Európa Tanács 1992-ben kelt dokumentuma Európa kulturális gazdagságának és hagyományainak megóvását célozza, a történelmi kisebbségi nyelvek védelmének eszközét választva e nemes cél eléréséhez. A charta megalkotói a preambulumban hangsúlyozzák a kulturális kölcsönhatás és a többnyelvűség értékét, és rámutatnak: a regionális vagy kisebbségi nyelveket nem lehet a hivatalos nyelvek és azok megtanulása szükségességének a rovására védeni, illetve támogatni. A charta általános rendelkezései között elsősorban azt határozza meg, mely nyelvek minősülnek regionálisnak vagy kisebbséginek. Ezek azok, amelyeket „valamely állam adott területén az állam olyan polgárai használnak hagyományosan, akik az állam fennmaradó népességénél számszerűen kisebb csoportot alkotnak, és amelyek különböznek ezen állam hivatalos nyelvétől/nyelveitől, azonban ez nem foglalja magába sem az állam hivatalos nyelvének/nyelveinek dialektusait, sem a bevándorlók nyelveit”. A szlovák kormány által elfogadott formájában a charta a magyar, a bolgár, a cseh, a horvát, a német, a lengyel, a roma valamint a ruszin, illetve ukrán nyelvek használatát szabályozza. A kormány január 17-én kelt nyilatkozata szerint a charta rendelkezései azokon a területeken lesznek érvényesek, amelyeken a kisebbség részaránya legalább 20 százalékos. A charta bírálóinak vitorlájából hivatott kifogni a szelet az a kitétel, mely szerint a dokumentum egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, mintha az feljogosítana bármely olyan lépésre, amely veszélyeztetné az államok szuverenitásának és területi integritásának elvét. Ennek alapján eleve kizárt az a nemzetféltő körök által felrótt állítólagos törekvés, hogy a charta területi autonómia elérését segítené elő. A szlovák kormány nyilatkozatában részletesen felsorolja, a charta mely rendelkezései vonatkoznak az egyes kisebbségi nyelvekre. Az alábbiakban a legtöbb joghoz jutó magyar nyelvre érvényes előírásokat ismertetjük. Az oktatásban az óvodától az alap- és középfokú iskolákig, valamint a szakközépiskolákban és szakmunkásképzőkben elérhetővé teszik a szakközépiskolai és szakmunkásképzést magyar nyelven. A charta - ratifikálása után - lehetővé teszi az egyetemi és más felsőoktatási képzést magyar nyelven. Ez a kormány nyilatkozata szerint a pedagógusok és teológusok oktatására, a kulturális dolgozók és művelődésszervezők képzésére vonatkozik azzal a kitétellel, hogy az ne menjen a szlovák nyelvű oktatás rovására. A tantárgyak többségét azonban - beleértve a szaktantárgyakat is - magyar nyelven kell tanítani. A dokumentum aláírásával Szlovákia vállalja, hogy a felnőtt- oktatásban és továbbképzésben legyenek olyan tanfolyamok, melyek elsősorban magyar nyelven valósulnak meg. Szlovákia mint a charta aláírója köteles intézkedni annak érdekében, hogy biztosítva legyen a magyar történelem és kultúra oktatása, és az ehhez szükséges alap- és továbbképzés. Az anyanyelvi oktatás fejlesztésében tett intézkedések figyelemmel követésére felügyelő szervek jönnek létre. Fontos hozadékai lesznek a charta elfogadásának az igazságszolgáltatásban is. Azokon a területeken, ahol a 20 százalékos klauzula teljesül, a büntetőeljárásokban szavatolják a vádlott jogát, hogy a saját anyanyelvét használja, és biztosítják, hogy az indítványok, az írásos és szóbeli bizonyítékok ne minősülhessenek pusztán azon az alapon elfogadhatatla- noknak, mert magyarul készültek. Polgári eljárásokban megengedik, hogy ha egy peres félnek személyesen kell megjelennie a bíróságon, úgy ott saját regionáNem igaz, hogy a charta a területi autonómia elérését segítené elő. lis vagy kisebbségi nyelvét használja anélkül, hogy az számára külön költséget jelentsen. Lehetővé teszik a magyar nyelvű dokumentumok és bizonyítékok benyújtását is, ha szükséges, tolmácsok és fordítások segítségével. Az országban készült jogi okmányokat nem minősíthetik érvénytelennek pusztán azért, mert magyar nyelven íródtak. Hozzáférhetővé kell tenni a legfontosabb állami törvényeket, valamint azokat, amelyek különösen a regionális nyelvek használóit érintik, feltéve, hogy e szövegek másként nem hozzáférhetők. Jelentős mértékben bővülnek az anyanyelvi jogok a közigazgatásban és a köziszolgálati szervekkel való kapcsolattartásban is. Szlovákiának gondoskodnnia kell arról, hogy a közösséggel kapcsolatban álló tisztviselőik a regionális vagy kisebbségi nyelveket - esetünkben a magyart - használják azokkal a személyekkel fennálló kapcsolataikban, akik hozzájuk ezeken a nyelveken fordulnak. Ahol 20 százaléknál több magyar él, a regionális vagy helyi közigazgatásban is megengedik anyanyelvűnk használatát. Szóbeli vagy írásbeli kérelmeinket benyújthatjuk anyanyelvűnkön, és a regionális és helyi testületek hivatalos dokumentumaikat is kötelesek lesznek közzétenni magyarul is. A helyi testületek közgyűlési vitáiban a regionális vagy kisebbségi nyelveket használják, ami azonban nem záija ki az állam hivatalos nyelvének, vagyis a szlovák használatát. A helyneveknél lehetővé teszik a regionális vagy kisebbségi nyelveken hagyományos és helyes formák használatát vagy elfogadását, ha szükséges a hivatalos nyelv szerinti elnevezésekkel együtt használva. A közigazgatási hatóságok megengedik, hogy kérelmet magyarul is előterjesz- szünk, és úgy is kapjunk rá választ. Ha szükség van fordításra vagy tolmácsra, azt is be kell biztosítaniuk, és a lehetséges mértékben ki kell elégíteni azokat az igényeket, „melyek arra irányulnak, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatának területein a regionális vagy kisebbségi nyelvet ismerő köztisztviselőket nevezzenek ki”. A charta bizosítja a családnevek használatát, illetve felvételét magyar nyelven. A tömegtájékoztatásban a dokumentum biztosítja a magyar nyevű műsorok létjogosultságát. A charta rendelkezései szerint meg kell könnyíteni a magyar rádió- és tévéműsorok rendszeres sugárzását, illetve az audiovizuális műalkotások készítését és terjesztését. Meg kell könnyíteni legalább egy magyar nyelvű sajtóorgánum fenntartását, és fedezni kell a magyar tömegtájékoztató eszközök többletköltségeit. A charta ratifikálásával az ország vállalja, hogy biztosítja „a szomszédos országokból egy regionális vagy kisebbségi nyelvvel azonos vagy hasonló nyelven készült rádió- és televízióadások közvetlen vételének szabadságát, és nem akadályozza a szomszéd országok ilyen nyelvű rádiós és televíziós adásainak továbbsu- gárzását.” A magyar kisebbség érdekeit képviseltetni kell a rádió- és tévétanácsban is. A kulturális tevékenységről és intézményekről szóló cikkben a kormány egyebek között segíti a magyar nyelven készült műalkotások fordítását, szinkronizálását, hogy azokat más nyelveken is megismerhessék, és fordítva: ugyanez érvényes a más nyelvű műalkotások magyarra való átültetésére. A kulturális szervezeteknek tevékenységükbe a magyar nyelv és kultúra ismeretét és használatát megfelelő mértékben be kell iktatniuk, ehhez olyan személyzetet kell biztosítani, amely jól ismeri a magyar és a szlovák nyelvet. Ez utóbbi rendelkezés betartásának azonban nem szabad ellentétben állnia a munkajogi törvény diszkriminációellenes rendelkezéseivel. A magyar közigazgatási, kereskedelmi, gazdasági, társadalmi, technológiai vagy jogi terminológiát is fejleszteni kell, a terminolóNéhány rendelkezés az ország egész területén érvényes lesz. giai kutatások támogatásával. A fenti rendelkezések betartását azokon a területeken is szavatolni kell, amelyek kívül esnek a regionális vagy kisebbségi nyelvek hagyományos használati területein, de az ott élő kisebbséginyelv-hasz- nálók száma ezt indokolja. Szlovákia határon túli művelődés- politikájában helyet kell adni a magyar kultúrának is. A regionális vagy kisebbségi nyelvek érdekében megkönnyítik és támogatják a határokon túli együttműködést, különösen annak a területnek a regionális vagy helyi szervei közötti együttműködést, ahol ugyanazt a nyelvet azonos vagy hasonló formában használják. A gazdasági és társadalmi élettel kapcsolatos rendelkezések egy része az ország egész területére érvényes. Nem szabad megakadályozni, hogy az árukhoz magyar nyelvű használati utasítást mellékeljenek, sőt, ha a charta hatályba lép, akár munkaszerződéseket is köthetünk az anyanyelvűnkön. Arról is gondoskodni kell, hogy a kórházak, nyugdíjasházak, otthonok lehetőséget teremtsenek arra, hogy az egészségügyi, életkori vagy egyéb okból gondozásra szorulókat regionális vagy kisebbségi nyelvükön fogadják és kezeljék, az ország egész területén. Természetesen ebből sem származhat hátránya a magyar nyelvet nem beszélő munkavállalóknak, fűzi hozzá a kormánynyilatkozat. A charta Szlovákiában használható változata tehát elkészült, most már csak a törvényhozáson a sor. Aztán persze rajtunk, hogy éljünk is az általa nyújtott lehetőségekkel.
