Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-22 / 17. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 22. Politika 5 Anna Malíková, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke: „Ne az én pénzemből pénzeljék a magyar főiskolát!" Állítólag szereti a magyarokat Anna Malíková butaságnak, felesleges luxusnak tartja a Kassán tervezett európai roma egyetem kialakítását. ^ (Fotó: archívum) A Szlovák Nemzeti Párt az MKP-t soviniszta, etnikai elv­re épülő politikai erőnek mi­nősítette. Szerinte követelé­sei megalapozatlanok, mert a magyarok Szlovákiában át­lagon felüli jogokkal rendel­keznek. A kormány elismer­te, van még mit javítani a ki­sebbségek helyzetén. Erről és a magyarokhoz való viszo­nyáról Anna Malíková nem­zeti párti elnököt kérdeztük. SZENTGÁLI ANIKÓ Mi a véleménye egy önálló ma­gyar kar létrehozásáról Szlová­kiában? Az itt élő magyar kisebbségnek nincs szüksége semmilyen speciá­lis magyar karra vagy főiskolára. Ennek egyszerű oka van: a magyar nemzetiségű állampolgárok is mű­velődhetnek és képezhetik magu­kat szlovák nyelven. Elvégre ők is a Szlovák Köztársaság állampolgá­rai. Az, hogy a kormánykoalíció egyetért a magyar párt zsaroló fel­tételével, a kabinet gyöngeségét és törékenységét bizonyítja, és azt, hogy a hatalmon lévő politikusok mi mindenre képesek, milyen mér­tékben képesek meghátrálni csak azért, hogy megmaradhassanak funkciójukban legalább addig, amíg a magánosítás lezajlik. Egyetértek Önnel, hogy a ma­gyar anyanyelvű diákoknak is le­hetőségük van továbbtanulniuk a szlovák felsőoktatási intézmé­nyekben. Ugyanakkor érdemes elgondolkodni azon is, hogy Ro­mániában, ahol az iskolák jogál­lása hasonló a miéinkhez, sike­rült bebiztosítani a magyar és a németajkú lakosság számára az anyanyelvi oktatást az óvodától az egyetemig. Például a kolozs­vári Babes-Bolyai egyetemen magyar, illetve román nyelven folyik képzés, és ez nem jelent problémát. Nem gondolja, hogy a számtalan szlovákiai kar közül legalább egyet az itt élő magya­rok is megérdemelnének? Nem arról van szó, hogy megér- demlik-e vagy sem. Nem lehet ösz- szehasonlítani az összehasonlítha­tatlant. Miért? Az iskolák jogállása ha­sonló a két országban. Románia megelőzi hazánkat az anyanyel­vi felsőoktatás terén. Ha már párhuzamot vonunk, akkor más példát is érdemes felhozni. A franciaországi Elzászban élő német kisebbségnek még alapiskolái sin­csenek, miközben csaknem 800 ezer német él ott. Tehát kétszer, ha nem háromszor annyian vannak, mint a Szlovákiában élő magyarok. Ennek ellenére Franciaországot de­mokratikus államnak tartják. Első­sorban a hazai feltételekből és igé­nyekből kell kiindulni, nem össze­hasonlíthatatlan párhuzamokat vonni. A magyarok száma és a sta­tisztikai adatok alapján nem ártana kiszámolni, vajon hányán látogat­nának egy ilyen magyar főiskolát, illetve kart. Vagy ez az intézmény csak a főiskolai képzés igényességé­nek, nehézségi fokának az enyhíté­sét szolgálná? Esetleg alacsonyabb lesz a mérce, hogy diákokat szerez­zenek? Könnyebbek lesznek a fel­vételik, vagy az évközi vizsgák? Ezenkívül az sem elhanyagolható szempont, hogy Szlovákiának van- e ilyesmire pénze. A magyar kart nemcsak a magyar kisebbség által befizetett adókból pénzelnék, ha­A magyar kart r nemcsak a magyar kisebbség által befize­tett adókból pénzelnék, hanem mindannyi- . . unk pénzéből. V> nem mindannyiunk pénzéből, és ez engem a szlovák állam rendes ál­lampolgáraként igenis elgondol­kodtat. Mi a prioritás? Főiskolát ad­ni a magyaroknak, Észak-Szlováki- ában pedig szlovák nyelvű alapis­kolákat számolnak fel, miközben nincs elég diák, akik a magyar főis­kolára járnának? Igazságos ez? Ugyanígy butaságnak tartom a Kas­sán tervezett európai roma egye­tem kialakítását. Fölösleges luxus egyetemet alapítani annak az 5-10 romának Szlovákiában, akik képe­sek lennének azt elvégezni. A Vasárnapnak adott interjúban Ön cáfolta, hogy nem szeretné a magyarokat. Az imént elhang­zottak alapján még egyszer fel­teszem a kérdést: Malíková asz- szony, miért nem szereti a ma­gyarokat? Csak azt tudom megerősíteni, amit akkor mondtam. Nem felel meg a valóságnak, hogy nem szeretem a magyarokat, esetleg a politikusok­kal kapcsolatos bírálatom alapján tűnik így. Nem vagyok rossz ember, és nem gyűlölök valakit csak azért, mert magyar nemzetiségű. Még a főiskoláról vannak magyar baráta­im, a mai napig találkozgatunk. Sohasem volt problémánk a kom­munikációval, sőt az egyik kolléga­nő nagyon szép földrajztankönyve­ket ír szlovák és magyar tanulók számára. Kellemes élményeim is vannak a magyarokkal. Az egysze­rű emberekkel lehet jó viszonyt ki­alakítani. Az olyan politikusokkal szemben viszont, mint Duray Mik­lós, Bugár Béla és mások az MKP soraiból, tartani kell a távolságot. Nem gondolja, hogy elutasító álláspontjával, a magyar karhoz való negatív viszonyulásával en­nek ellenkezőjét igazolja? Azaz hogy igenis azt gondolhatják az emberek, Ön ellenszenvvel vi­seltetik irántuk? Őszintén mondom, én a rokon- szenvet nem szoktam megvásárol­ni - sem a politikában, sem a ma­gánéletemben. Elsősorban azt kell tudatosítani, hogy mindannyian Szlovákia állampolgárai vagyunk, és az állam mindenkivel szemben egyformán viselkedik, egyforma jogokat biztosít. Ha valaki ennél többet akar, átlagon felüli jogokat, fizesse meg! Ne az én pénzemből hozzanak létre egy magyar főisko­lát! Talán a befizetett adómmal vá­sároljam meg azoknak a rokon- szenvét, akik az állam által biztosí­tott jogokon kívül többletjogokat szeretnének? Ugyanúgy mehetnek főiskolára, mint a többiek. Ha van hozzá tehetségük és eszük, felvé­telt nyernek, és a szlovák nyelv sem okozhat problémát. Szlovákul minden szlovák állampolgárnak kell tudnia, ezzel az állam iránt is egyfajta tiszteletet fejeznek ki. Egyetértek Önnel, hogy Szlová­kia minden állampolgárának nemcsak kötelessége, érdeke, hanem illik is beszélnie, sőt jól bírnia a szlovák nyelvet. A kettő azonban nem zárja ki egymást. Értsem úgy az iménti kijelenté­sét, hogyha a magyar kart nem az állami költségvetésből, a szlo­vák adófizetők pénzéből finan­szíroznák, hanem a magyarok tegyük fel képesek lennének elő­teremteni a szükséges anyagia­kat - akár külföldi alapokból, alapítványoktól, bőkezű támoga­tóktól, jótékonysági rendezvé­nyekből, gyűjtésekből stb -, ak­kor változtatna álláspontján, és nem kardoskodna a kar ellen? Nyilvános gyűjtésből, vagy ehhez hasonló, az Ön által is említett for­rásokból nem lehet egy főiskolát eltartani. Ez egy jól csengő popu­lista jelszó lenne a kezdet kezde­tén, de egy ilyen iskola biztosan nem lenne életképes. Bizonyos tör­vények érvényben vannak, és vé­gül úgy is állami pénzből működ­tetnék az intézményt, és ezzel nem tudok egyetérteni. Minden állam egy kerek egészet alkot, és meg­vannak a maga prioritásai. Az ok­tatásban a legfontosabb prioritás: mindenki számára biztosítani az alap-, közép- és főiskolai képzést. Szlovákiában mindenkinek lehető­sége van képességeinek megfelelő­en képezni magát. Őszintén mon­dom, próbálom megérteni a ma­gyarok követelését, azonban leg­nagyobb igyekezetem ellenére sem sikerül. Hangsúlyozom, a ma­gyar politikusokra gondolok, az ő követeléseiket nem értem, ugyanis meggyőződésem szerint nem az egyszerű emberek akarják a ma­gyar főiskolát. Minek az nekik? Ha ügyesek, okosak, szlovákul is ké­pesek tanulni, és elvégzik azt. Szlovákoknak árt a nyelvi charta Pozsony. Politikai csalással készítette és fogadta el a kormány a ki­sebbségek nyelvhasználatáról szóló európai chartát - jelentette ki Anna Malíková, hozzátéve, hogy az ügyben az Európa Tanácshoz fordul. A SNS elnöke kifejtette: a kormány által elfogadott doku­mentumhoz nem csatolták sem a szlovákiai kisebbségek, sem a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának véleményét. Figyelmez­tetett a hátrányos megkülönböztetésére, amely szerinte a szlováko­kat sújtja majd a vegyes lakosságú területeken. Ezt cáfolta Csáky Pál miniszterelnök-helyettes. A Magyar Koalíció Pártja politikusa szerint a charta nem áll ellentétben az alaptörvénnyel, elfogadása komoly megegyezésnek számít, melynek hírét a külföld is pozití­van fogadta. Malíková szerint Mikulás Dzurinda kormánya a „ma­gyar szélsőségességet” támogatja. (SITA) Az RMDSZ vezetői szerint a parlamenti és elnökválasztás a romániai magyarság megerősödését jelentették Ellenvetés nélkül jóváhagyott egyezmény MTI-JELENTÉS Marosvásárhely. A Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség belső parlamentjének számító testület, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) - ellenszavazat nélkül, ki­lenc tartózkodás mellett - jóvá­hagyta azt a megállapodást, ame­lyet az RMDSZ vezetése kötött a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) kisebbségi kormá­nyának parlamenti támogatásáról. A tavaly december 27-én kötött együttműködési megállapodás jó­váhagyása mellett az SZKT állás- foglalást fogadott el a novemberi választások eredményéről, a vá­lasztási kampányról és a választás után kialakult helyzetről. A tanács megállapította, hogy a parlamenti és elnökválasztás a romániai ma­gyarság, az RMDSZ megerősödését jelentette a romániai politikai élet­ben. Ugyanakkor aggodalmát fe­jezte ki a szélsőséges nacionalista erők előretörése miatt, s leszögez­te: a felelős politikai pártok össze­fogásával kell elszigetelni ezeket az erőket. A sikeres kampány, a vá­lasztási eredmények bebizonyítot­ták a romániai magyarság felelős magatartását. A szövetségnek az a feladata, hogy a magyarság érde­keit szem előtt tartva, az RMDSZ programját követve támogassa azokat az intézkedéseket, amelyek Románia demokratizálódását segí­tik. Az állásfoglalás megállapította, hogy ennek érdekében jött létre a PDSR-vel kötött megállapodás, mely behatárolt időre konstruktív ellenzéki szerepet szán az RMDSZ- nek. A tanács azt a reményét fogal­mazta meg, hogy a kezdeti pozitív lépéseket mások is követik az erdé­lyi magyar közösség, Románia minden állampolgára hasznára. Az állásfoglalásból kimaradt az a mondat, amely arra utalt, hogy a szövetség egyes vezető tisztségvi­selőinek a kampány során tanúsí­tott viselkedése eltávolíthatta vol­na az RMDSZ-től a választókat. Az a megállapodás született, hogy az ilyen eseteket a szövetség etikai bi­zottsága vizsgálja majd meg. Az egész napos vitában elhangzottak­ra adott válaszában Markó Béla, az RMDSZ elnöke a tiszteletbeli el­nök, Tőkés László magatartását bí­ráló észrevételejt kapcsán leszö­gezte: ki kell mondani, hogy „nem lehet egyszerre igennel és nemmel élni ugyanabban a szervezetben. Ez a legalapvetőbb emberi, erkölcsi és politikai kötelesség”. Tőkés László úgy vélte, hogy jelenleg az elvtelen megegyezésen alapuló po­litika „győzedelmes szakaszba ju­tott”, s az RMDSZ „a román politi­ka asszimilációjának sínpályáján van, s már fékezni sem lehet”. Tő­kés László úgy nyilatkozott: jelen­leg nagy az elbizonytalanodás, az RMDSZ belső ellenzékében is.„Én magam is bizonytalan vagyok, a je­lenlegi helyzetet nem lehet a klasz- szikus politikai képletekkel leírni - mondta. Tisztelt Olvasó! E heti telefonos kérdésünk: Ön szerint a botrányok után le kellene-e mondania Torgyán József magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek? IGEN: 0972 262 300 NEM: 0972 262 301 Válaszaikat csütörtök éjfélig várjuk. Egy hívás díja maximum 5 korona. RÖVIDEN Fico javaslata kizárná a kisebbségeket Pozsony. Szükség van a választási rendszer megváltoztatására - tartja Róbert Fico. A Smer elnöke szerint a választási küszöb feleme­lése megszilárdítaná a pártok egységét. Peter Kresák (SOP) szerint a Fico által javasolt változtatás a demokrácia visszafejlődését hozná. Ráadásul teljesen kizárja a kisebbségek képviseletének lehetőségét - állapította meg Kresák. (SITA) Jozef Migas utazgathat Pozsony. Ebben az évben is körülbelül tizenöt millió koronát különí­tettek el a törvényhozás költségvetésében a honatyák külföldi útjai­nak fedezésére. A jövőben azonban figyelembe veszik az utak célját is: elsőbbséget élveznek Szlovákia integrációs törekvéseit előremozdí­tó utak - közölte a törvényhozás alelnöke. Pavol Hrusovsky elmond­ta: az Európa Tanácsban Szlovákiát képviselő öt honatya évente egy­millió koronát „emészt fel”. Hrusovsky szerinte Jozef Migas házelnök a jövőben is minden hivatalos meghívásnak eleget tesz majd. (SITA) Mivel élt vissza az MKP? Pozsony. Nem lehet csupán a Demokratikus Baloldal Pártja (SDK) és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) közötti ellentétről beszélni, hiszen az utóbbi követeléseinek teljesítéséhez a kormánykoalíció összes pártjá­nak kell kompromisszumos megoldást keresnie - mondta Eubomír Andrassy a Markíza televízióban. Az SDL képviselője bírálta az MKP- t, amiért az alkotmánymódosítás elfogadását a nevesítetlen földek rendezéséhez, valamint a magyar kar létrehozásához köti. (SITA) Tűz ütött ki a Tatry vontatóhajón Bécs. Valószínűleg elektromos zárlat keltette szikra okozott tüzet teg­nap az osztrák Hamburg közelében tartózkodó Tatry szlovák vontató­hajó fedélzetén. A jelentések tetemes anyagi kárról számoltak be, a le­génység tagjai közül senki sem sérült meg. (CTK) Csak az örökösök örökölnek Pozsony. A földet, melynek tulajdonosai a holokauszt áldozatai let­tek a fasiszta szlovák állam idején, csakis az áldozatok örökösei vehe­tik birtokukba - jelentette ki Pavel Koncos földművelési miniszter. Hozzátette: erről már tett javaslatot a szlovákiai zsidó hitközségek tiszteletbeli elnökének. (TA SR) Kétszer is elgázolták a kerékpátost Pozsony. Súlyos közúti baleset történt a cseh határ közelében: egy it­tas autóvezető elgázolt egy kerékpárost. A helyszínről elmenekült, gépkocsiját a közeli erdőben rejtette el, ám később jelentkezett a rendőrségen. Az áldozatot szerencsétlenségére elkapta egy arra hala­dó másik gépkocsi, majd két kilométeren át vonszolta maga után. Amikor az utóbbi autó vezetője erre ráeszmélt; szintén elmenekült. A kerékpáros a kórházban belehalt sérüléseibe. (SITA) Mindenkiben maradt egy kis bolsevik Pozsony. Ha a polgárok erkölcsi értékek figyelembevétele nélkül tö­rekszenek a pénz megszerzésére, veszélybe kerülhet az állam egysége -jelentette ki Ladislav Pittner. A belügyminiszter szerint minden­kiben, aki átélte a kommunista rendszert, megmaradt egy „kis bolse­vik”, azaz csak a saját érdekeit nézi. (SITA) Elfogadható az alkotmánymódosítás tervezete? Frakcióvezető kerestetik SITA-INFORMÁCIÓ. Privigye. Már nem javasolja az al­kotmánymódosítás tervezetének to­vábbi csiszolását a Demokratikus Baloldal Pártja (SDL), sőt megígéri: mind a huszonkét képviselője az el­fogadás mellett szavaz majd - jelen­tette ki a párt elnöke. Jozef Migas le­szögezte: pártja Támogatja a köz- igazgatási rendszer reformját, ám nem ért egyet Róbert Fico (Snier) javaslatával a választási küszöb fel­emelésével. Remélte, a jövő hét fo­lyamán megegyezés születik a nevesítetlen földek kérdésében, pártja azonban nem hajlandó el­mozdulni eddigi álláspontjáról. Az MKP elutasító magatartása esetén sem hajlandó feláldozni Pavol Koncos földművelésügyi minisztert. Egyelőre nincs eldöntve, ki lesz az SDL-frakció vezetője. Migas szerint „egyelőre nincs jelentkező”. Megszületett a megállapodás a KDH és az SDK között Kiválás után szerződés SITA-HÍR Pozsony. A Szlovák Demokratikus Koalíció (SDK) és a Keresztényde­mokrata Mozgalom (KDH) köt elő­ször politikai szerződést azon pár­tok közül, melyek képviselői az SDK jelöltlistáján kerültek a parlament­be - közölte Ivan Simko. A megálla­podás egyik legfontosabb célja ren­dezni a bevételek elosztásának módját, valamint rögzíti, mi a teen­dő, ha a még az SDK színeiben a tör­vényhozásba került képviselő helye megüresedik - magyarázta az SDK képviselője. Hozzáfűzte, reméli, a szerződés hozzájárul a kormányko­alíció egységének megerősítéséhez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents