Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
2001-01-20 / 16. szám, szombat
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 20. KOMMENTÁR Új szín a Fehér Házban JUHÁSZ LÁSZLÓ A magyarok ma Jimmytől búcsúznak, az amerikaiak pedig Bilitől. Örök nyugalom vár Magyarország Királyára, sűrű hétköznapok Amerika Elnökére. Mindketten a csúcson fejezték be. Bili Clinton nyolcéves elnökösködése végén elégedetten távozhat a Fehér Házból: ha az izraeli-palesztin békét nem sikerült is tető alá hoznia, Amerika gazdaságát soha nem látott magasságba emelte. Felröppentek William Jefferson Clinton népszerűségi mutatói is, ha lett volna rá mód, harmadszor is ót választották volna az amerikaiak elnökké. De nem tehették, így - miután Gore-ra szavaztak többen - mától George W. Bush az Egyesült Államok elnöke. Kérdés, hogyan tudja majd idősb Bush fia leszüretelni és eltenni télire az örökbe kapott konjunktúra gyümölcseit. Igaz, nagy a kamra, a befőzéssel viszont sietnie kell, ha nem elődje, akkor a papa receptjét kell használnia. Nyugalomba vonul ugyanis a népességrobbanás idején született nemzedék, amelynek orvosi ellátásra, szociális juttatásra, nyugdíjra lesz szüksége. Hamar elcsoroghatnak a dollárbüliók. A második kérdés, hallgat-e külpolitikai tanácsadóira a diplomácia ábécéjét nemigen ismerő Bush. Díszes a csapat, ez kétségtelen, nemcsak arra ügyelt az elnök, hogy az amerikai etnikai színskála minden koloritja ott legyen kormányában, hanem valós politikai tapasztalattal rendelkező, sokat próbált rókákat is bevitt kabinetjébe. Condoleeza Rice asszony pedig egyenesen Kelet-Európa- specialista. Ha elég teret enged nekik, átvészelheti legalább az első négy évet. Rendkívül megosztott Amerikát örökölt a republikánus Bush, a demokrata kormányzat kétségbevonhatatlan eredményei fele-fele arányban választották ketté a szavazópolgárokat, legelőször tehát egységet kell teremtenie. Hiába keserű tehát a szájíz, a történelmi tényt el kell fogadni, sőt drukkolni kell Bushnak, aki mától - maga sem érti talán, hogyan - a világ legbefolyásosabb politikusa. JEGYZET Októberben 16,2, novemberben 19,7, január elején pedig a választópolgárok 20,9 százaléka adta volna voksát a Smerre. A párt két év múlva valószínűleg bekerül a parlamentbe, sőt nagy esélye van arra, hogy kormányt alakít. Mint annak idején a ZRS és az SOP. De mi lesz ezután? Fi- co még ficánkol. Egy sajtótájékoztatón kijelentette, vannak támogatói, pártja anyagiakban nem szenved hiányt. De meddig? A kellemes ígéreteket elhiszik az emberek, a rideg valóság azonban Szlovákiában még dühíti a választópolgárokat. Néhány év múlva Fico sem lesz több, mint az eddigi sikerpártok veztői voltak. Ezek a politikusok az adófizetők pénzén válnak idővel senkivé. Az alábbi történet a Gömör- ben játszódott le. Az egyik földesúr apró csaláson kapta rajta az intézőt. Elrenttentő példaként kiköttette egy fához. A férfi arcát ellepték a legyek és a szúnyogok. A földesúr megsajnálta, szólt inasának, hajtsa el a vérszívókat. Az inas ugrott, de az ember rászólt: Hagyd, ezek már jóllaktak, ha elkergeted, helyettük éhesebbek jönnek. A földesúr elgondolkodott az intéző szavain, s parancsot adott, oldják el. Inkább alkalmaz tovább egy olyan családfőt, aki évek hosszú során apránként szedte meg magát, mint egy újat, akinek szintén lesznek igényei. Ha pénzről van szó, én nem hiszek az önzetlenségben. Fico támogatói is szeretnék valamikor sokszorosan visszakapni „befektetett” pénzüket. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310),Tomi Vince-sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1,811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziaäk - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332,59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051,52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32,095/6709548,6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press tetjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlace, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com A hálás utókor FARKAS OTTÓ Hamzík magyarázza pártja bizonyítványát. A Polgári Egyetértés Pártjának elnöke lapunk kérdésére elmondta, nem az SOP, hanem a kabinet vesztette el a választópolgárok bizalmát. Tévedés. A választópolgár olyan, mint a vőlegény. Ha „megismerte” a menyasszonyt, már nem találja annyira vonzónak. Hacsak nem találta meg benne élete értelmét. A közvélemény-kutatások eredményei szerint Szlovákia választópolgárainak nagy része egyetlen pártban sem bízik, legalább ugyanennyien támogatják ugyan valamelyik pártot, de nem kötelezték el magukat mellette. Ők azok a bizonyos vőlegények, akik ha megismerik az arát, nem találják vonzónak. 1994-ben az ország egyik sikerpártja a Ján Eup- ták vezette munkáspárt volt, amelynek támogatottsága ma az egy százalékot sem éri el. A ZRS a semmiből tornászta fel magát a parlamentbe, és négy év után eltűnt a politika süllyesztőjében. Két évvel ezelőtt jött az SOP. Támogatottságuk a januári közvélemény-kutatások szerint 2,8 százalékra csökkent. Pedig ők adták az országnak a köztársasági elnököt is. Aztán jött Fico. A Smer vezetőjének népszerűsége már-már Meciaréval vetekedik, s ha így halad, hamarosan lekörözheti.- Uram, miért nem vásárol maga is szupermarketekben, mint a többiek? (Peter Gossányi karikatúrája) HÉTVÉG(R)E Nálunk már akarni sem Ez a hét ismét a baloldalról és az MKP-ról szólt. A kormány hosszú vajúdás után jóváhagyta a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartájának aláírását, a magyar egyetem kérdésében némi előrelépés történt, de a közigazgatási reform továbbra is megoldatlan. MOLNÁR NORBERT Milan Ftácnik személyében az SDT megpróbálta az egy héttel elhalasztott nyelvi charta módosítását, ám ezúttal is sikertelen volt, s így Eu- bomír Fogas tartózkodása mellett a kabinet végre elfogadta a nemzetközi dokumentumot, amely, ha minden igaz, egy kis nyelvi biztonságot hoz a vonatkozó törvények Babüonjába. Az MKP másik kormányprioritása, az önálló magyar kar létrehozása koalíciós tanácsi támogatást kapott, meg pénztámogatást kap az EU-tól, Budapesttől és magától Szlovákiától is, ám a döntés az akadémiai tanács kezében van, amely viszont elég kevés hajlandóságot mutat létrehozásának megszavazására. Az okok szakmaiak - állítja a rektor. Politikai akarat lett, szakmai nincs. A közigazgatási reform végrehajtására azonban egyelőre csak a szimpla akarat van meg, se a politikai, se a szakmai szempontok nem egyeznek. Újabb maratoni tárgyalásra jöttek össze a koalíció szakemberei, hogy az MKP magyar többségű megyéjére nemet mondjanak. Lassan unalmassá válik az egész huzavona. A szlovák' partnerek egyszerűen nem hajlandók figyelembe venni a magyar álláspontot, amibe belejátszik az is, hogy Kvarda József, az MKP fő közigazgatási szakértője autonómiát emleget a koalíciós társak meggyőzése közben. Pedig tudhatja, az autonómia szó - értelmezés nélkül is - leprás a szlovák köztudatban. Bár ez újabb baki nélkül sem láttam nagy esélyt a megegyezésre, így meg csak egy MKP nélküli területi reformot lehet elképzelni, amit elképzelni is rossz. A nevesítetlen földek kérdésében is hajthatatlan a baloldal. Bár néha az az érzésem ezzel kapcsolatban, csak az SDE tudja, miről beszél pontosan. Ha az MKP miniszteri klubjába nyugodt lelkiismerettel ellátogat Koncos, és netán mégis valamiféle elvi-politikai megegyezés születik, akkor is szinte biztos, hogy szakértői szinten dörzsölt apparátcsikjaik csapdát állítanak az MKP-nek. A szlovákiai baloldali mentalitás kiütközött a Szociális Biztosító új igazgatójának megválasztásánál is. Az még nem botrány, hogy az igazgatótanács nem a kormány jelöltjét választotta meg, bár a kabinet garantálja végsősoron a biztosító fizetőképességét. Az viszont már fölöttébb furcsa, hogy a kormányban TALLÓZÓ PRAVDA A lap információi szerint a turócs- zentmártoni gépgyárban a közelmúltban megpróbálták kijátszani az adóhatóságot és a hitelezőket. A gyár egy 7 millió koronás bevételét nem a saját számlájára, hanem a helyi szakszervezetére kérte. Az egyik ok az lehetett, hogy ezzel visszafizessék azt a kölcsönt, melyet a szak- szervezet korábban a fizetésekre adott, de valószínűbb, hogy egyszerűen azt akarták elkerülni, hogy a pénzt lefoglalják a hitelezők. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a pénz a szakszervezeti számláról egy, a gyár leányvállalata által újonnan létrehozott számlára vándorolt. Innen már csak egy lépés volt, hogy a pénz nagy része egy magánszemély számlájára kerüljön. Az 5,8 millió koronát akkor foglalta le a rendőrség, amikor az illető felesége megpróbálta a számláiról kivenni. A rendőrségi szóvivő elmondta, nem ez az első ilyen típusú esetük. elég egyhangúlag támogatott Frantisek Kurej (még Peter Magvasi miniszter is felemelte a kezét) csak 3 szavazatot kapott. A baloldali tárcavezető és két beosztottja ellene szavaztak, vagyis az, aki miniszterek akaratát képviselte, megbukott. Később meg azt hangoztatta, hogy a legjobb jelölt nyert. Ha még nem fordult meg Magvasi úr fejében, hogy lemondjon, lassan kezdhetne gondolkodni, Rudolf Schuster államfő újra bekavart, tragikus tévedésnek nevezte a németek kitelepítését, majd visszakozott. A magyarokról megint elfeledkezett. Talán majd egy magyar származású elnök, ha lesz... Torgyán József újabb dél-amerikai turnéjáról hazaérkezett Budapestre. És egyre agresszívebb, csak nála van az igazság, nem hordptt még a Föld a hátán ennyire igazságtalanul bántott embert, mint a vidék minisztere. Most már csak arra vagyok kíváncsi, mikor fogy el Orbán Viktor türelme. MAGYAR TŰKOR Még meg sem jött, és már el is ment FORRÓ EVELYN A kormány szóvivője alapvető tévedésben él. Amikor ellenzéki honatyák azt firtatták levélben, vajon miért nem ismerteti a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a miniszterelnöki utakat is, Borókai azt találta mondani, hogy a jelentést a kormányfő rendelte meg, és Orbán Viktor a saját útjaival tisztában van. Igen ám, csakhogy az adófizetőknek is joguk van tudni, merre és mennyiért utazik a kormány feje. Mindazonáltal igazán öröm, hogy legalább a miniszterelnök tudja, mikor hová utazik, mert néha az az érzése az embernek, vannak olyan kormánytagok, akik már arra sem emlékeznek, most éppen jönnek vagy mennek! De nem erről akartam írni, inkább arról, mi lesz a gyerekekkel? Az Or- bán-gyerekekkel! Olvasom, hogy a három nagyobb a papával síel Ausztriában, igen ám, de most nincs szünet, iskolában lenne a helyük. Szegények, persze, nem tehernek arról, hogy Torgyán József éppen most jött haza kéthetes latin-amerikai - ahogy ő mondta - országkép- formáló útjáról. A kérdésem, tó igazolja a hiányzásukat? Ami Torgyánt illeti, szó, mi szó mindhárom helyen, ahol járt, államfőnek kijáró tisztelettel fogadták, mondja ő, és miért ne hinnénk el neki. Ha már nem lehetett szegényből köztársasági elnök, legalább külföldön ünnepeljék ilyen módon. A sajtó ékelődött egy sort, hogy Torgyán rövid látogatást tett hazánkban, hiszen alig hűlt tó a repülőgép motorja, máris melegíthették újra, indult Németországba, ahol pokolian fontos beszédet kell mondania a zöld heteken. Hogy mikor teremt rendet a kisgazdák házatáján, azt nem tudni, de valószínűleg még elegendőnek tartja, hogy összehúzza szemöldökét, és szigorúan néz. A jelek arra utalnak, hogy a Fidesz meghátrált saját bátorságától, történt ugyanis, hogy több politkusa, igaz, név nélkül, de az egyik napilap tudtára adta, hogy a kisgazdák körüli válság miatt egyelőre szünetelteti a tárgyalásokat a választási szövetségről. Alighogy megjelent az írás, máris cáfolták. Valószínűleg nem azért szellőztették meg az ügyet, hogy Torgyán hazafelé a repülőn olvassa el, és ijedjen meg. Nem olyan ijedős, feltehetően az ő tarsolyában is lapul még egy-két apróság. A hét igazi eseménye megítélésem szerint méltánytalanul kevés visszhangot kapott, nevezetesen, hogy meghiúsult a lenyúlás minősített esete. Az új egészségügyi miniszter közbenjárására visszavonták a cégbíróságon a Nemzeti Egészség Kht. alapításáról benyújtott dokumentumot. A tervezett közhasznú társasággal nem az egészségügy járt volna jól, hanem néhány ember pénztárcája. Ez a terv nem jött be. OLVASÓI LEVÉL Futok a pénzem után „Nem oldódott meg a nevesítetlen- földek kérdése sem” - nyilatkozta Mikulás Dzurinda miniszterelnök úr év végi értékelésében, pedig a lakosság nagyon szeretné, ha már végre megoldódna. Lassan tíz éve lesz, hogy földtulajdonosok ezrei özönlötték el a hivatalokat, hogy nevesítsék a nevesíthetőt. Padláson, pincében kutattak a régi kacatok közt a dokumentumok után, mert a szóéiban gyakran kifelejtették a hagyatékból a földeket. Testvér a testvértől követelte jussát (s az adta, ha akarta), mert a földnek csak egy örököse lehetett a családból. Igaz, hogy a restitúcióval vissza lehetett igényeim az elkobzott földeket, ha tudta az örökös, hogy elkobozták azokat. Sok esetben, mire elkészültek a birtoklapok a bűvös betűvel, már régen lejárt a jelentkezés határideje. Nem jártak jobban azok az özvegyasszonyok sem, akiket özvegyi nyugdíjuk csökkentésével zsaroltak, hogy adják át háztáji földjüket az államnak. Mivel férfierő híján a földet nehezen tudták a hivatás, gyermeknevelés mellett megművelni, nem csoda, ha föld helyett inkább a pénzt választották, mert kenyeret, tejet, ruhát a szóéiban is csak pénzért adtak. Ha időben elkészült is az identifikáció, fogalmunk sem volt róla, mit jelent a lap jobb szélén álló százas szám, s mire a szövetkezetben felvilágosították, hogy az azt jelenti, földjük állami tulajdonba került, már lekéstek a kárpótlásról. Az identifikáció rajtuk kívül is sok embernek szerzett meglepetést. A valamikori szántóföldön sokféle építmény is volt: ház, út, még szerencse, ha csak keresztben szelte át és nem hosszában. A maradék sem csak annak a szövetkezetnek a használatában volt, ahová apja, nagyapja bevitte - jutott abból a szomszéd falvak szövetkezetébe is. Mivel ott elfelejtett a transzformációba jelentkezni, nem is számították tó a földre járó vagyonrészét. A szövetkezetek fizették a bérleti díjat - egyik többet,-másik kevesebbet. Váratlan halálesettel a földtulajdonosok száma újakkal szaporodott. Fel sem ocsúdtak fájdalmukból, már fizettek: becsüs, közjegyző, bíróság, adóhivatal - mind kivetette a sarcot. Amíg a telekkönyvi hivatal tulajdonjogukat igazoló értesítésére vártak, addig sem unatkoztak, mert a változatosság kedvéért, most az eddig jól működő szövetkezet jutott csődbe, s a falu többi földtulajdonosával együtt már ők is fénymásoltattak, ajánlott levelet küldözgettek a vagyonrész megmentésére. Egy szép napon megjött a hivatalból a várva várt levél. Beleolvastak, s majdnem sóbálvánnyá változtak. A hivatal értesítése arról szólt, hogy az örökhagyó földje valamikor az ötvenes években állami tulajdonba került, csak eddig elfelejtették bejegyezni - de most megtették. Amíg ezek az embertelen törvények érvényben vannak (beleértve a Magyarországon élő örökösöket diszk- rimináló 1964-es rendeletet is), addig a károsult mást nem tehet, mint kínjában elénekli a régi slágert, futok a pénzem (örökségem) után, utol sem érem? Talán... M. Katalin Vágsellye
