Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-18 / 14. szám, csütörtök

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 18. KOMMENTÁR Hova tűnjön az atom? TUBA LAJOS Az atomenergia a legolcsóbb és legtisztább energiaforrás, hall­juk gyakran az energetika legnagyobb pénzeket forgató ágazatá­ban érdekeltektől. Azt viszont gondosan elhallgatják, hogy van néhány járulékos költség, amely hallatán minden józan ember­nek elakad a lélegzete. Nem csak arról van szó, hogy egy ato­merőmű leállítása többe kerül, mint a felépítése. Az ott használt fűtőanyagnak van egy olyan kellemetlen tulaj­donsága, hogy az urán kiégése után felettébb mérgező radioka- tív izotópok maradnak vissza. Ezeket több százezer évig kell megbízható körülmények között tárolni, míg veszélytelenebb anyagokká bomlanak le. Nálunk a kiégett fűtőelemek egyelőre Bohunicében, különleges konténerekben várnak a sorsukra. Ez az alibizmus azonban több százezer év helyett mindössze ötven évig tartható, így az illetékesek kénytelenek foglalkozni a témá­val. A legeredetibb megoldással annak idején az SDE-es lobbista Kosovan rukkolt elő: ő 20 évre kiszállította volna Oroszországba a hulladékot, hogy azután hazahozzák. Ezzel két legyet ütött volna egy csapásra: a problémát elodázza arra az időre, amikor ő már ki tudja, hol élvezi nyugdíjas napjait, és összehozott volna egy 276 milliárd koronás üzletet, amelynek jótékony következményeit az érdekeltek számára mindenki vé­giggondolhatja. Kosovan bukott (az SDK hisztériája miatt majd­nem a kormány is). Az óra viszont ketyeg, a fűtőelemek gyűlnek, így a téma továbbra is égető. Legújabban a hazai tároló kialakí-' tása a befutó, ehhez állítólag „csak” 78 milliárd koronára lesz szükség. A bökkenő az, hogy egész Szlovákia egy tektonikailag nyugtalan terület, ahol az elmúlt százezer évben bizonyíthatóan több száz méteres mozgások játszódtak le. A szupertároló helyének kijelölésekor viszont azt kell majd bizo­nyítani, hogy ott legalább százezer évig semmi komoly mozgás nem következik be. Az ezzel kapcsolatos információkat egyelőre titkosan kezelik. Számítanak ugyanis az ott élők heves tiltakozá­sára. Tekintettel a probléma súlyára, ehhez a távolabbi vidéke­ken élőknek is csatlakozniuk kell. Ha pedig valaki (beleértve a kormányt is) újra megemlíti a további két mohi reaktor befejezé­sét, akkor azt rövid úton küldjük el a fenébe! JEGYZET lami tisztségviselők között, akiket szüleik magyar nemze­tiségük, származásuk ellenére szlovákul taníttattak. Meg kell hallgatni ezeknek az embereknek a nyilatkozatait, beszédeit. Tele vannak ugyan ambíciókkal, de sem magya­rul, sem szlovákul nem beszél­nek tökéletesen (tisztelet a kivételnek), és akik számára sem az őseik, sem pedig az is­kolában rájuk tukmált nép kul­túrája, hagyományai, értékei és példaképei nem jelentenek szinte semmit. Meg kell hall­gatni a világról, szülőföld­jükről, régiójukról alkotott véleményüket, mérlegelni kell cselekedeteiket, s megkapjuk a választ. Ezután pedig meg kell nézni azokat a vidékeket, ahol az asszimiláció miatt megnőtt az ilyen gyökértelen közéleti sze­replők száma, s nemcsak arra a kérdésre kapunk feleletet, hogy mi lesz a szlovák iskolát járt va­lahol magyar tehetséges polgá­rokkal, hanem arra is, mi lesz az általuk irányított városokkal, falvakkal, közösségekkel. Mi lesz velük, mi lesz ve­lünk...? * Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla-kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerkesztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály- tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapteijesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: B. Némcovej 32, 095/6709548, 6002210, fax: 095/6002229. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz tlace, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com Mi lesz velük? KMOTRIK PÉTER Nyilatkozatot adott ki a Ma­gyar Koalíció Pártjának Orszá­gos Tanácsa az iskolai beíra- tásról. „...az anyanyelvi köze­géből kiragadott gyermek szá­mára az iskolai ismeretek meg­szerzése más nyelven többszö­rösen nehezebbé válik. E hát­rányos helyzetből adódó kez­deti sikertelenség hosszú tá­von rányomhatja bélyegét a gyermek teljesítőképességére, ami rontja az érvényesülés esélyét” - írják egyebek között az MKP vezetői. „De mi van akkor, ha az én gyermekem rendkívüli telje­sítő-, alkalmazkodó- és érvé­nyesülési képességgel rendel­kezik” - kérdezhetné a tamás- kodó szülő. Hogy mi van ak­kor? A válasz egyszerű, csak körül kell nézni az egyes ma­gyarlakta régiókban azok kö­zött a polgármésterek, polgár­mester-helyettesek, járási hi­vatali elöljárók és elöljáró-he­lyettesek, önkormányzati és ál­- Látom, politikusi álarcot öltött (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ SME A parlament nem menesztette Ste­fan Harabint, a legfelsőbb bíróság elnökét; a koalíció óriási kudarcot vallott, olvasható a szlovák napilap­ban. A kormánykoalíció egyhangú­lag jóváhagyta a korrupciós bot­rányba keveredett Harabin leváltá­sát, ám még a kormánypárti hon­atyák sem támogatták a javaslatot. Harabin kihasználva a kérdés halo­gatását és a határozatlanságot, kül­földön saját hazája ellen indított tá­madást. Sikerült elhitetnie a világ­gal: politikai játék áldozata, ügyé­ből nemzetközi ügyet csinált, bizo­nyítandó: Szlovákia nem jogállam. Tény, hogy Harabinnak - a rövidlátó képviselőknek hála - sikerült funk­ciójában maradnia. Remélhetőleg hamarosan jóváhagyják az alkot­mánymódosítást, létrejön a függet­len bírói tanács, mely élén a legfel­sőbb bíróság új elnöke áll. Ha­rabinnak pedig távoznia kell. Az ötszázalékos területcserével a palesztinok előre megkötik saját kezüket, és elfogadják Izrael további területnyereségét A Clinton-terv négy akadálya A Clinton-kormányzat által végső megállapodásra aján­lott csomagterv négy kulcs­témában tartalmaz olyan homályos elemeket, melyek pontosítása nélkül nem le­het előrelépni - állítják pa­lesztin részről. MTI-HÁTTÉR Fejszal Husszeini, Jeruzsálem ügye­inek palesztin főképviselője, aki a múlt héten Hubert Védrine francia külügyminiszterrel tárgyalt Párizs­ban, a Le Monde-nak adott tájékoz­tatásában részletesen elemezte a ki­fogásolt négy témakört, rávilágítva azokra a problémákra, amelyek a palesztin fél szerint akadályozzák a megegyezést. A Clinton-javaslat szerint Izrael Ciszjordániának 5-6 százalékát an- nektálná területcserék, illetve hosz- szú távú területbérleti egyezmények fejében. Husszeini ezzel kapcsolat­ban azt a kérdést feszegeti, müyen bérleti szerződésről lehet szó, ha a területet a későbbiekben benépesí- titk, vagy új települést hoznak lére rajta? Másrészt viszont, ha az Izrael által visszaszolgáltatott palesztin te­rületekbe nem értüt bele Kelet-Jeru- zsálemet és a Holt-tenger partját, akkor nem 5-6, hanem 9-10 százalé­kos terültvisszatartásról van szó, ahogy azt izraeli részről a tavaly jú­liusi Camp David-i tárgyalásokon igényként elő is adták. A Clinton- terv a földkisajátítások ellentétele­zéseként Izrael területének 1-3 szá­zalékos felajánlását kezdeményezi, anélkül azonban, hogy meghatároz­ná, ebbe beelértendő-e a kelet-jeru- zsálemi arab óváros. Palesztin részről elutasítják, hogy az osztozkodás vezérlő elve a száza­lékos területi rendezés legyen, s no­ha nem zárkóznak el a terültcsere gondolatától, kiindulópontjuk sze­rint a cserére felajánlott területek­nek önértékben, teljedelemben és elhelyezkedés szempontjából azo­nosnak kell lenniük, biztosítva a le­endő palesztin állam területi folyto­nosságát és lehetséges fejlődését. A palesztin kiindulópont szerint te­hát nem lehet szó olyan cseréről, amely Jeruzsálem környékén lévő területekért a Negev sivatagban kí­nálna kárpótlást. Az ötszázalékos területcsere azt je­lentené, vélekedik Husszeini, hogy a palesztinok előre megkötik saját kezüket, és elfogadják Izrael további területnyereségét, hiszen a ciszjor- dániai zsidó telepek ez idő szerint a terület 1,8 százalékát foglalják ma­gukban. Husszeini emlékezten: arra, hogy a kolóniák egy részét Izrael fel akarja számolni, a többséget viszont három tömbben kívánná összevon­ni - azaz kevesebb mint 1,8 száza­léknyi ciszjordániai terület megtar­tásával számol. Az ötszázalékos igény ennek fényében mi mást szol­gálna, mint a kolóniatömbök ki­bővítését és Kelet-Jerzsálem teljes leválasztását Ciszjordánia többi ré­szétől vetődik fel palesztin részről a kérdés. Husszeini álláspontja sze­rint ez a javaslat, mely a palesztin tárgyalófél elutasításába ütközik, végső soron hat különálló darabra szabadakul Ciszjordániát: Gázára, az óvárosra és újvárosra osztott Ke- let-Jeruzsálemre, valamint annak külvárosára, s a zsidó kolóniák beé- kelésével Észak- és Dél-Ciszjordáni- ára. Bili Clinton javaslata szerint Je­ruzsálem megosztásakor annak az elvnek kell érvényt szerezni, hogy ami arab, az a palesztinoké, ami pe­dig zsidó, az az izraelieké. Igen ám, de mi határozza meg egy terület zsi­dóságát - vetik fel a palesztinok - a lakosságsűrűség, vagy önmagában az is, hogy ott egy kultikus hely van? Ennek példájaként említi Husszeini a Szent Völgyet, ami az Olajfák hegyének nyugati oldalánál levő zsidó temetőtől az óváros déli részéig tart a Kidron-völgyben, ma­gában foglalja az arab lakosságú Szilvan falut (ezt tekintik az izraeli­ek Dávid király hajdani városának), ahol lakik néhány izraeli telepes, de a három monoteista vallás mind­egyikének több szent helye is itt van. Ha ez a körzet izraeli fennható­ság alá kerül, akkor véglegessé válik Jeruzsálem bekerítése. A várost nyugatról a Givaat Zeev és Pisgat Zeev kolóniafüzér övezi, Maale Adumim kolónia nyugatról, Gus Et- cion pedig délről ékelődik a város és Ciszjordánia közé, így a Szent Völgy odacsatolásával izraeli gyű­rűbe kerülne a város egésze, s egyet­len autóúttal maradna összekötte­Az ötszázalékos igény a kolóniatömbök kibővítését szolgálná. tésben Ciszjordániával, ezt az utat azonban szintén Izrael ellenőrzi. Az amerikai elnök palesztin szuvereni­tást javasolt a Mecsetek platójára és zsidó fennhatóságot a „nyugati fal­ra”. De mit értünk „nyugati falon”? - érdeklődnek a palesztinok. A ma­gaslatot övező 450 méter hosszúsá­gú nyugati fal egészét, vagy annak alsó részét, a Siratófalat, amely az egykori Salamon-templomhoz tar­tozott? Ha az egész fal beleértendő, akkor izraeli szuverenitás alá kerül a Via Dolorosára kivezető föld alatti alagút, melynek feltárásakor, 1996- ban palesztin lázadás robbant ki. Ha ezt a részt izraelinek ítélik, akkor az arab város alapzatának egy része kerül izraeli kézbe. Ezt a megfogal­mazást tehát meg kell változtatni - érvel Husszeini -, a Siratófalról kell beszélni, s azt kell kimondani, hogy a szent helyek fölötti szuverenitás­ról van szó, s mindkét fél kötelezett­séget vállal a másik szent helyeinek tiszteletben tartására. A menekül­tek problémája a palesztin ügy meg­kerülhetetlen része, amit nem lehet függőben hagyni. Ha a palesztin menekülteket megfosztják a vissza­térési jogtól, az destabilizálja az egész térséget. Libanon, Szíria és Jordánia nem képes integrálni a te­rületén élő több mint kétmillió me­nekültet. A palesztin vezetők pedig nem mondhatják azt az 1948-ban hazájukból elűzötteknek: lemond­tunk a visszatérési jogotokról. Ebben a kérdésben Izraelt valósá­gos pszichózis kerítette hatalmá­ba, valahányszor ez a kérdés szó­ba kerül, mindjárt azt gyanítja, hogy Izrael állam zsidó karakterét akarják szétzúzni mondják a pa­lesztinok. Szerintük Izraelnek el kellene fo­gadni a visszatérési jog elvét, a pa­lesztinoknak pedig úgy kellene ezt az elvet a gyakorlatba áttenni, hogy lecsendesítsék az izraeli fé­lelmeket. Félelmeket lehet kezelni, a pszichózist azonban nem - véle­kedik erről Husszeini. A menekül­teknek választást kell kínálni a visszatérés, a befogadó országok­ba vagy más országokba való lete­lepedés és az otthonaik elhagyásá­ért felajánlandó kártérítés között. Végül pedig a biztonság kérdésé­ben a palesztinok arra kíváncsiak, mi célt szolgálna a Clinton által ja­vasolt nemzetközi katonai jelenlét a demüitarizált Ciszjordániában, ha emellett Izrael megtarthatná azt a jogát, hogy veszély esetén ka­tonailag közbelépjen. Es miért ja­vasolja a néhány nap múlva távozó amerikai elnök, kérdik, hogy Izrael vegyen részt a nemzetközi erőben, ha nem azért, hogy más országok ellen katonai felvonulási terepként használhassa Ciszjordániát? Negyven év leforgása alatt kilenc legfelső szintű politikust gyilkoltak meg Afrikában puccsok, államcsínyek során Politikai áldozatok MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS Jóllehet a hivatalos kongói rádió még nem erősítette meg, de nyugati fővárosokban biztosra veszik, hogy meggyilkolták Laurent-Désiré Kabi- lát, a Kongói Demokratikus Köztár­saság elnökét. Az AFP ismertette az 1961 óta erőszakos cselekmény kö­vetkeztében elhunyt afrikai vezető politikusok névsorát. 1961. január 17.: Feltehetően a ko­rábbi gyarmati hatalom, Belgium és az Egyesült Államok hírszerzése, a CIA közreműködésével meggyilkol­ták Patrice Lumumbát, az első kon­gói miniszterelnököt. 1980. április 12.: William Tolbert li­bériái államfőt, az Afrikai Egység­szervezet elnökét meggyilkolták a Sámuel K. Doe vezette puccs során. 1987. október 16.: A Burkinai Köz­társaságban (Burkina Faso) lezaj­lott puccs során a fővárosban, Oua­gadougouban életét vesztette Szan- kara köztársasági elnök. 1989. november 26.: Államcsíny során meggyilkolták Ahmed Ab- dallaht, a Comore Iszlám Szövet­ségi Köztársaság elnökét. 1990. szeptember 10.: Polgárhá­borúban lázadók megölték Samu­el K. Doe libériái elnököt. 1993. október 21.: Tuszi harcosok kudarcba fulladt puccskísérlet so­rán meggyilkolták Melchior Nda- daye államfőt, Burundi első hutu elnökét. 1994. április 6.: Kigaliban lelőtt és felrobbant repülőgépén életét vesztette Juvénal Habyarimana ruandai és Cyprien Ntyriamira bu­rundi államfő. 1999. április 9.: A fővárosban, Nia- meyben lezajlott államcsíny során testőrei meggyilkolták Ibrahim Bá­ré Mainassarát, a Nigeri Köztársas­ág elnökét. Laurent-Désiré Kabila, a legújabb áldozat (TA SR/AP-felvétel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents