Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-16 / 12. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 16. Gazdaság és fogyasztók H A Szlovák Takarékpénztár megmarad lakossági banknak, ám osztrák színvonalon fog gondoskodni az ügyfeleiről Európai hálózat részévé válik A Szlovák Takarékpénztár központja. Hodossy Károly, a takarékpénztár elnökhelyettese: „Ügyfeleink a jövőben a hálózaton belül Horvátország­tól Csehországig a közös infrastruktúrának köszönhetően olcsón vehetik igénybe a szolgáltatásokat." (Somogyi Tibor felvétele) A múlt héten a legnagyobb hazai banknak számító Szlo­vák Takarékpénztár állami kézből osztrák magántulaj­donos kezébe került. Az ezzel kapcsolatban várható válto­zásokról beszélgettünk Ho­dossy Károllyal, a takarék- pénztár elnökhelyettesével. TUBA LAJOS Mit vásárolt meg a múlt hét csü­törtökén az Erste Bank? Az Erste Bank a Szlovák Takarék- pénztár többségi részvénycsomag­ját, a részvények több mint 88 szá­zalékát vásárolta meg. Ez azt jelen­ti, hogy itt ezentúl ő irányít. A tran­zakció 425 millió euróba került, ami nagyon kedvező ár. Igaz, előtte a hitelportfoliót jelentősen megtisz­tították. Az állam a konszolidáció­hoz nagyon felelősségteljesen állt hozzá, és mindent megtett azért, hogy ezt a bankot egészségessé, működőképessé, valamint eladha­tóvá tegye. Ismeretes, hogy ez 36 milliárd koronába fog kerülni. Mit emelt ki az állam a konszoli­dáció keretében a takarékpénz­tárból? A két konszolidációs szervezetbe áthelyezett hitelek nagy része még a kisprivatizáció idejéből szárma­zik. Ebben az időszakban a bank­A 90-es évek elején az ak­kori bankvezetés hatal­mas hibákat követett el. nak még hiányzott a tapasztalata, mivel azelőtt legfeljebb a lakosság­nak nyújtott építkezési hiteleket és házassági kölcsönöket. A kilencve­nes évek elején emiatt az akkori ve­zetőség hatalmas hibákat követett el. A takarékpénztárnak önerőből nem volt ereje, hogy ezekre a rossz hitelekre tartalékokat képezzen és így vált szükségessé az állam bea­vatkozása. Az 1994 és 1998 közti időszak­ból is örököltek rossz hiteleket? Ebben az időszakban már nagyobb hitelekről volt szó, amelyek meg­ítélése során sajnos a politikai be­folyásnak is szerepe volt. A privatizáció előtt a három ér­deklődő nagyon részletesen ele­mezte a takarékpénztár helyze­tét. Ez milyen eredménnyel zá­rult? Mind a három részletesen átvizs­gálta a bank könyvelését. Ezenkívül a privatizációs tanácsadónk útmu­tatása alapján létrehoztunk egy ún. data room-ot. Ebben a bank összes adata hozzáférhető volt, mindössze a személyi adatok hiányoztak. így például a hitelszerződésekről ki­húztuk a konkrét neveket és szemé­lyi adatokat. A bank helyzetével kapcsolatban mindhárom ér­deklődő kellemesen meglepődött. Mi lehet annak az oka, hogy a ta­karékpénztár eladásával kapcso­latban sem a közvéleményben, sem pedig a politikában nem nyil­vánult meg komoly tiltakozás? Ez engem is meglepett. Azt hi­szem, hogy az emberek rájöttek ar­ra, hogy a stratégiai befektetők nem hoznak rossz dolgokat az or­szágba. Egy jó befektető nyereség­gel igyekszik működtetni a cégét, munkahelyeket hoz létre, adót fi­zet, aminek köszönhetően csökken az infláció, növekszik az életszín­vonal stb. Ebből a szempontból két különbséget látok a hazai és a kül­földi befektetők között: az utóbbi­aknak lényegesen nagyobb tapasz­talatuk van és a források előterem­tése sem jelent számukra akkora problémát. Ennek ellenére el kell mondanom, hogy még fiókvezetői gyakorlatomból rengeteg olyan hazai vállalatot ismerek, amely a munkavégzés professzionalitását tekintve példaként állítható Nyu- gat-Európában is. Ez azt bizonyít­ja, hogy a vállalkozás színvonala nem nemzetiségtől, hanem a vál­lalkozó képességeitől függ. A takarékpénztár tehát új tulaj­donost kapott. Ez a jövőben mi­lyen változásokat jelent majd? A legfontosabb változás, hogy a ta­karékpénztár az Erste Bank cso­portjának tagjává válik és átveszi a hálózatban bevezetett könyvelést, illetve módszereket. De ez azt is je­lenti, hogy ügyfeleink a jövőben a hálózaton belül Horvátországtól Csehországig egy sor előnnyel és a közös infrastruktúrának köszön­hetően olcsón vehetik igénybe a banki szolgáltatásokat. Az osztrák bankok egyébként is híresek arról, hogy nagyon adnak a banki szol­gáltatások minőségére és arra, hogy az ügyfél jó érzéssel távozzon a bankból. Mi természetesen tud­juk, hogy ez eddig nálunk nem mindig volt tökéletes. Milyen változásokat fog tapasz­talni az ügyfél mondjuk egy év múlva a Szlovák Takarékpénztár kirendeltségeiben? A szolgáltatás minőségének említett változásán kívül a jelenlegi kínálat is karcsúsodni fog, illetve új, az ügy­felek számára érdekes termékek je­lennek majd meg. Az ügyfelek által már nem nagyon használt, elavult termékeket meg kell szüntetni és helyettük érdekes, modem befekte­tési lehetőségeket kell kínálni. A privatizációs szerződés aláírá­sakor az új tulajdonos is hangsú­lyozta, hogy marad a lakossági bank jelleg. Ez mennyiben vo­natkozik a kisvállalkozókra? A lakossági bankok a lakossági hite­lek nyújtása mellett mindig is finan­szírozták a kis- és középvállalkozá­sokat. Ez a két tevékenység szerte a világon összefügg, már csak azért is, mert ez hasonló infrastruktúrát, főleg fiókhálózatot és szakember- gárdát- tételez fel. Tekintettel a kisprivatizáció rossz tapasztalatai­ra, ez nálunk egy ideig dilemma tár­gya volt, de megfelelő kockázati menedzsment mellett ez az ágazat is nyereséggel működtethető. A takarékpénztárnak sok községi kirendeltsége van. Az új helyzet­ben nem fenyeget ezek bezárása? Minden a nyereségességüktől függ. Vannak olyan községek, ahol sok a betét, meglepően aktívak az ügyfe­lek, ezeket a fiókokat természete­sen meghagyjuk. Vannak viszont olyanok is, ahol csak néhány betét­könyv van, és az ott tartott összeg haszna még az alkalmazottak fize­tését sem képes fedezni. Ezek fenn­tartásának nincs értelme és meg­szüntetésükről végül is az ott élők döntenek azzal, hogy nem mutat­A stratégiai befekte­tők nem rossz dolgokat hoznak az országba. nak érdeklődést irántuk. E folya­mat már egyébként beindult, mi a 625 kirendeltségből több mint szá­zat bezártuk. Igaz, mellette nyitot­tunk újakat is, olyan helyeken, ahol igény mutatkozott rá. A Die Presse című bécsi napilap szerint Ausztria egyértelműen profitál a magyarországi gazdasági növekedésből A magyar bérek közelednek az osztrákhoz MTI-HÍR Bécs. A Die Presse című bécsi lap „Ausztria profitál a magyarországi gazdasági növekedésből” címmel közölt cikket tegnap a magyar gazdasági eredményekről és a két ország gazdasági kapcsolatairól. A lap megállapítja, hogy a refor­mországok közül elsőként Ma­gyarország vágott bele a privatizá­cióba, ez jelentős külföldi beruhá­zásokat vonzott, s azzal az ered­ménnyel járt, hogy ma már a bruttó hazai össztermék (GDP) 80%-át a magángazdaság termeli, a külföldi beruházások pedig főleg zöldmezősek, kisebb részben a meglévő cégek bővítése felé for­dulnak, s lassan több tőke áramlik Csehországba és Lengyelországba, mint Magyarországra. Ezt kö­vetően a lap Peter Rejtőt, Ausztria magyarországi gazdasági képvise­letének vezetőjét szólaltatja meg, aki elmondta: az osztrák cégek jól kihasználták a magyar gazdasági fellendülést és kiépítették a kétol­dalú üzleteket, s tavaly mind az osztrák export, mind az import 20%-kal nőtt. Magyarország Né­metország, Olaszország és Svájc után Ausztria negyedik legje­lentősebb exportpiaca, a magyar import egészéből pedig 10% szár­mazik Ausztriából. Az országban 7-8 ezer osztrák cég tevékenyke­dik mondta Rejtő. Ausztria egyéb­ként a fordulat óta 2000 közepéig több mint 22 milliárd schillinget fektetett be Magyarországon 3300 vállalatba. Időközben a magyaror­szági bérek egyes ágazatokban kezdik behozni az ausztriai bérek­kel szembeni elmaradásukat: Ke- let-Magyarországon az arányszám még 1:8, de a gazdasági fellendü­lést élvező térségekben, mint Bu­dapesten és Nyugat-Magyarorszá- gon a bankoknál, biztosítóknál és a távközlésben ez az arány már 1:2-írta a cikk. A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2001. január 14-én) 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap Lakossági folyószámla CSOB 5,20-5,50 5,706,00 6,206,50 6,606,90 6,807,10 7,10-7,40 1,505,50 Bank Austria Creditanstalt 4,45-5,30 4,55-5,40 5,15-6,00 5,356,20 5,356,20 5,456,30 1,50 Banka Slovakia 5,80 5,806,50 5,906,80 6,307,40­6,508,00 3,50 HypoVereinsbank Slovakia 5,40 5,406,90 5,406,90 5,406,90 5,507,00 1,50 Investicná a rozvojová banka 5,30-6,30 6,106,80 6,707,50 7,107,80 7,408,10 7,808,50 2,205,20 Istrobanka 5,505,80 6,006,10 6,706,80 7,007,10 7,307,50 7,507,70 3,00 tudóvá banka 5,00 5,50 6,00 6,25­6,006,50 2,003,75 Pol'nobanka 5,305,70 5,756,10 6,256,75 6,75-7,25 7,007,50 7,25-7,75 2,008,50 Prvá komunálna banka 5,00 5,70 6,50 7,00 7,50 7,70 2,003,00 Tatra banka 5,55-6,05 5,95-6,45 6,356,85 6,406,90 6,607,10 2,00 Devin banka 7,007,20 7,407,60 8,008,20 8,308,50 8,809,00 9,309,50 2,005,50 Slovenská sporitel'na 6,506,60 6,406,50 6,55-6,65 6,656,80 6,75-7,00 3,50 Vseobecná úverová banka 5,75 5,706,20 5,906,90 7,007,20 7,25-7,45 7,507,70 3,004,20 GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nevet változtat az Otcina Biztosító Pozsony. Az Otcina Biztosító feb­ruár elejétől UNIQA Biztosítóra változtatja nevét. A változásra a biztosító többségi tulajdonosá­nak, az UNIQA International Ver­sicherungsholding GmbH-nak a döntését követően kerül sor. Az UNIQA konszern a Horvátor­szágban, Csehországban, Svájc­ban és Olaszországban található leányvállalatait is átnevezi. Az Otcina Biztosító, előzetes ered­mények szerint, a tavalyi évben 15 millió koronás nettó nyeresé­get könyvelhetett el. (TA SR) Elbocsátások a Slovakofarmánál Pozsony. A Slovakofarma gyógy­szergyár konkurenciaképességé­nek fenntartása érdekében ápri­listól 307 alkalmazottat bocsát el. Pavel Hraska, a cég szóvivője szerint az intézkedést a szlovák egészségügy kritikus helyzete is szükségessé teszi. A Slovakofar- mának 672,6 millió koronával tartoznak az egészségügyi intéz­mények. A galgóci üzemben 1669 alkalmazottat foglalkoztat­nak, köztük 1116 nőt. (SITA) Több alkalmazott a magánszférában Pozsony. 1995 és 1999 között 14,7 ezerrel csökkent a foglal­koztatottság Szlovákiában. A nők a foglalkoztatottságon 1999-ben 44,4 százalékban ré­szesültek - áll a statisztikai hi­vatal legfrissebb jelentésében. Míg az említett időszakban a közszféra foglalkoztatottsága 23 százalékkal csökkent, a ma­gánszféra foglalkoztatása 15 százalékkal nőtt. 1995-ben a magánszféra 56,5 százalékban részesült a foglalkoztatásból, öt évvel később ez már 66 száza­lék volt. (SITA) BSE-gyanús eset Ausztriában Bécs. Első ízben észlelték BSE- fertőzés gyanúját egy ausztriai szarvasmarhánál. Az állat Tirol­ban, a német határ közelében született és vorarlbergi állatke­reskedő útján eladták a német Baden-Württemberg tartomány­ba. Azt a tiroli farmot, ahol az ál­lat 1993-ban született, az Auszt­riában érvényes válságterv értel­mében lezárták. Miután a mar­hát Baden-Württembergben vág­ták le, a gyorsteszt ellenpróbáját a tübingeni egyetemen végzik, ahová a szükséges agyszövetet azonnal elindították. (MTI) Olaszországi kergemarhakór Róma. Olaszországban egy gyorsteszt alapján a hétvégén rá­bukkantak az első kergemarha- kór-esetre: egy Brescia környéki szarvasmarhatelepen nevelke­dett tehénben mutatták ki a BSE-kór jelenlétét. A csütörtö­kön levágott állaton három gyorstesztet hajtott végre a terü­letileg illetékes kísérleti állat­egészségügyi intézet. (MTI) VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMÉBE Mélyrepülésben a jen Az elmúlt héten az euró a 0,93- 0,95 USD, a dollár a 115-118 JPY szinteken ingadozott. A hét nagy vesztese a jen volt, amely­nek jegyzései mind az euróvaí, mind a dollárral szemben rég nem látott mélységbe zuhantak. Ennek legfőbb okát ezúttal is a tokiói tőzsde szolgáltatta, ahol tovább folytatódott a részvény- árfolyamok esése. A legfőbb tőzsdei mutató, a Nikkei-index értéke 27 hónapos mélypont kö­zelébe ereszkedett. Japán koc­kázati besorolása az utóbbi időkben kedveződenebb kategó­riába került, ami megnehezíti és drágábbá teszi a hitelfelvételt a piacokon. A szigetországi valuta emiatt, valamint az igen borús kilátásoknak köszönhetően ve­szített értékéből. A dollár ugyan átmenetileg valamelyest magára talált a múlt héten, az euróval szembeni több mint 10%-os gyengülés után a devizapiacok rendezik soraikat, mielőtt új po­zíciókat nyitnának. A kilátások azonban egyáltalában nem ne- vezhetőek rózsásnak, az Egye­sült Államok gazdasági növeke­dése oly mértékben fékeződött le, hogy már akár a recesszió le­hetősége is reális veszélyként je­lentkezik. Az euró egyre ked­vezőbb megvilágításba kerül, amelyben a biztató növekedési kilátások játsszák a főszerepet. Az Euroland meghatározó térsé­gét jelentő Németországban a GDP 2000-ben a vártnál is gyor­sabb, 3,1%-os ütemben bővült. Ezen a héten előreláthatólag a 0,93-0,96 USD-szintek körül fognak ingadozni az euró jegy­zései. (MH) LEGKEDVEZŐBB VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem A legkedvezőbb valutavétel Árfolyam Bank USD 46,91 VUB DEM 22,81 Pol'nobanka, SLSP Osztrák schilling 3,24 Tatra banka, Pol'nobanka Svájci frank 28,97 ING Angol font 69,60 ING A legkedvezőbb valutaeladás Pénznem Árfolyam Bank USD 44,96 ING DEM 21,83 Banka Slovakia Osztrák schilling 3,10 IRB, Tatra banka Svájci frank 27,77 Tatra banka Angol font 66,75 Devín banka Érvényes január 15-én. A feltüntetett árak nem veszik figyelembe a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. január 16-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,632 Magvar forint (100) 16,465 Angol font 68,328 Német márka 22,309 Cseh korona 1,238 Olasz líra (1000) 22,534 Francia frank 6,652 Osztrák schilling 3,171 Japán ién (100) 38,834 Spanvol peseta (100) 26,223 Kanadai dollár 30,709 Svájci frank 28,257 Lengyel zloty 11,243 USA-dollár 46,191

Next

/
Thumbnails
Contents