Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-12 / 9. szám, péntek

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 12. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nem lesz recesszió az USA-ban Frankfurt. Egyes félelmekkel ellentétben az USA-ban nem lesz recesszió, az amerikai ka­matdöntéseknek nem lesz köz­vetlen hatása az Európai Köz­ponti Bank (EKB) intézkedései­re - véli az EKB vezető gazdasá­gi szakértője. Hangsúlyozta, hogy az USA gazdasága ugyan gyengül, de szó sem lesz re­cesszióról. Csupán arról van szó, hogy az igen erős amerikai gazdasági növekedés normális szintre áll be. Az eurózónában mérséklődik a gazdasági növe­kedés, de az ütem így is megle­hetősen magas marad. (MTI) Adócsökkentés a megfelelő gyógyír Washington. Azok a függeden gazdasági szakértők, akik közül sokan szkeptikusan fogadták a Bush elnökjelölt kampánya során bejelentett adócsökkentési ter­vet, mára többen megváltoztat­ták véleményüket és úgy vélik, hogy pontosan ez az, amire most szükség van. George W. Bush azt ajánlotta, hogy 10 év alatt 1,3 ezer milliárd dollárral csökkent­sék az adókat. A szakértők 1999- ben és 2000-ben aggályukat han­goztatták. Miután a gazdasági bővülés csillapodott, az elemzők úgy vélik, hogy a Bush-féle adó- csökkentés a gyógyír az amerikai gazdaságra. (MTI) Sorban állnak az érdeklődők Bécs. Privatizálják az Austria Ta- bakot - az ÖIAG állami vagyon­kezelő eladja 41,1%-ot kitevő tu­lajdonát. Hírek szerint szülte sorban állnak az érdeklődők, mi­vel a konszern 2000-ben is javí­tott előző évi eredményein. Az ÖIAG stratégiai befektetőt keres, és el akar kerülni egy újabb tőzsdei kibocsátást. Az ér­deklődők között van a német Re- emtsma, a brit Gallagher, a fran­cia-spanyol Altadis, az állami kézben lévő olasz dohányipari konszern, valamint az amerikai Philip Morris, a British American Tobacco és a Japan Tobacco. Úgy hírlik azonban, az AT vezetése európai vevőt akar. (MTI) Világbanki előrejelzés Washington. A nemzetközi pénzintézet visszafogja a feltö­rekvő piacok idei gazdasági nö­vekedési ütemére vonatkozó ko­rábbi előrejelzését a fejlett orszá­gok, így az USA és Japán gazda­ságnövekedési lassulása miatt. A Világbank egy-két hónapon belül ismerteti legújabb becslését. A növekedési előrejelzés átlagban mintegy fél százalékkal csökken majd, de lesznek olyan országok, ahol ez eléri az 1%-ot. Decem­berben a Világbank a feltörekvő országok esetében átlagosan még 5%-os gazdaságnövekedést jósolt 2001-re. (MTI, Reuters) Elbocsátások a CNN-nél New York. A Time Warner ér­dekeltségek közé tartozó CNN News Group - tévés és interne­tes tevékenysége átszervezése nyomán - jelentős elbocsátá­sokra készül. A Wall Street Jo­urnal szerint 500-1000 ember­nél több menesztése nem vár­ható, de a csoport interaktív te­vékenységében nagy leépítés van kilátásban. A 4000 alkal­mazottat foglalkoztató CNN de­cemberben arra figyelmeztette munkatársait, hogy agresszív változtatásokra készül, és az el­bocsátásokra akár már a jövő héten is sor kerülhet. (MTI) Japánban hódít a mobiltelefon Tokió. Japánban csaknem 60 millióra emelkedett a mobiltele­fon-tulajdonosok száma az el­múlt évben. Ez 19,66%-kal több, mint egy éVvel korábban, amikor 48,46 millió előfizetőt tartottak nyilvánt. A vezeték nélküli szolgáltatás a japán gaz­daság egyik leggyorsabban nö­vekvő területévé vált. (MTI) Már Niki Laudát is vizsgálja az osztrák ügyészség Hosszú bűnlajstrom MTI-JELENTÉS Bécs. Az osztrák AUA állami légitár­saság és a csoportjához tartozó Lau­da Air közötti háborúság legújabb csatája az előzőhöz hasonlóan a bí­róság előtt zajlik. Már nem csak Herbert Brammer és Mario Rehulka AUA-vezérigazgatók ellen folyik el­járás, hanem Nicki Laudát is vizs­gálja az ügyészség. Lapértesülések szerint Lauda ellen névtelen felje­lentés nyomán kezdődött a vizsgá­lat. Az ügyész csupán annyit mon­dott, hogy bekérte azt a könyvvizs­gálóijelentést, melyet Lauda eltávo­lítása előtt rendeltek meg az egykori Forma-l-es bajnok ellenlábasai, mivel a cég veszteségéről eltérő adatok kerültek forgalomba. A Die Presse szerint Lauda ellen a rész­vénytörvény megsértése, látszatüz­letekkel elért személyes nyerészke­dés és csalás miatt folyhat vizsgálat. Lauda úgy nyilatkozott, a feljelen­tésben pénzek elfogadásával vádol­ták. Mindez nem más, mint az AUA két vezérének visszavágása, hogy így tereljék el a figyelmet az ellenük kezdett eljárásról - mondta az egy­kori versenyző. Brammer és Rehul­ka ellen az ügyészség és az érték­papír-felügyelet folytat vizsgálatot. Feltételezik, hogy az AUA a rész­vénytörvény megsértésével vásárol­ta saját pakettjéhez azokat a további részvényeket, amelyekkel megsze­rezte a Lauda Air fölötti ellenőrzést. Niki Lauda, az egykori Forma-1-es bajnok (TA SR-archívum) Görögország január elsejétől tagja az Európai Monetáris Uniónak. Példája bizonyítja, van kiút az alagútból Hellén csoda alig öt év alatt Görögország az olimpia őshazája. Az ország 2004-ben ad újra otthont a nyári ötkarikás játékoknak, ami húzóhatással lesz a hagyományosan sike­res görög iparágra, az idegenforgalomra. (Archív felvétel) 1998 májusában Görögor­szág volt az egyedüli uniós tagállam, amely a közös eu­rópai valutához való csatla­kozás egyetlen feltételét sem teljesítette, s ezért nem vál­hatott az euróövezet tagjá­vá. Az Unió fekete báránya­ként ismert, elégtelenre vizsgázott Hellász azóta pél­dás tanulóvá vált. GÁL ZSOLT Görögország 1981-ben csatlako­zott az Európai Közösséghez (EK), s azóta mindig is a legutolsónak számított a „hátul kullogok” cso­portjából. Az athéni kormányt te­kintették az egyesült Európa fene­ketlen hordójának, amely anélkül nyeli el a Brüsszeltől kapott hatal­mas támogatásokat, hogy annak jelentősebb látható eredménye lenne. A görög kormányoknak so­sem akadt elég erejük a politikai­lag népszerűtlen, kiegyensúlyo­zott gazdaságpolitika felvállalásá­hoz. Költségvetési szigorról szó sem lehetett, hiszen kellett a pénz a bajba jutott állami vállalatok veszteségeinek a pótlására, a kü­lönböző ártámogatásokra, és a há­borgó szakszervezeteket is meg kellett nyugtami az alkalmazottak béremelésével. A görög gazdaság Az athéni kormányt te­kintették az EU fene­ketlen hordójának. azonban túl gyenge lábakon állott ahhoz, hogy a túlburjánzó költség- vetési kiadásoknak stabil hátteret biztosítson, ezért állandósult a költségvetés magas hiánya, tartó­san magas volt az infláció és hatal­masra duzzadt az államadósság. A közösség brüsszeli kasszájából kapott támogatásokat felhasznál­va az EK szegényebb tagállamai közül Írország szédületes fejlődé­sen ment keresztül, de Spanyolor­szág és Portugália gazdasági hely­zete is jelentősen javult, miközben Görögország gyakorlatilag egy helyben topogott. Amikor a maast- richti szerződést (1992) követően az Európai Közösség átalakult Eu­rópai Unióvá, a tagállamok meg­határozták a leendő közös európai pénznemhez történő csatlakozás szigorú feltételeit. Az államadós­ság nem haladhatta meg a bruttó hazai termék (GDP) 60%-át, vagy gyorsan csökkennie kellett, az ál­lamháztartás hiánya nem lehetett magasabb a GDP 3%-nál, az inflá­ció legfeljebb 1.5%-al, a hosszú tá­vú kamatlábak pedig 2%-al halad­hatták meg a három legalacso­nyabb fogyasztói árnövekedést produkáló tagálllam átlagát. Görögország persze fényévnyi tá­volságra volt a maastrichti kritéri­umok teljesítésétől. 1994-ben a közszféra költségvetésének a hiá­nya meghaladta a GDP 11%-át, a görög államadósság élérte a GDP 113%-át és enyhén növekedett(l), a makacs inflációt pedig csak 1995 után sikerült tartósan 10% alá szorítani.-Amikor 1998 máju­sában kiválasztották az Európai Monetáris Unió 11 tagját, Görög­ország kimaradt az elit klubból, mivel a négy közül a csatlakozás egyetlen feltételének sem tudott megfelelni. Az euróövezetből való kimaradás jókora pofon volt Hel- lásznak, de végül is pezsdítőleg hatott. A közös valutához való csatlakozás kényszere felrázta a görög politikát, még a Pánhellén Szocialista Párt (PASZOK) is fe­lébredt Csipkerózsika-álmából. A korábban, főként a Papandreu- kormányok idején, az osztogató gazdaságpolitika mesterének számító szocialisták is képesek voltak arra, hogy hagyományos programjukat feladva felvállalják a szükséges (de sokszor nép­szerűtlen) intézkedéseket. A ki­lencvenes évek - főként az évti­zed második fele - az állami vál­lalatok privatizációjának, a költ­ségvetési kiadások lefaragásának és a közszféra karcsúsításának a korszaka volt. Az eredmények hamarosan meg­mutatkoztak. Az infláció 4% alá csökkent, a gazdasági növekedés üteme felpörgött, a tavalyi évben 4% körül alakult, s az már valósá­gos csodának számít, hogy az előttünk álló évre költségvetési többletet várnak a korábbi hatal­mas hiányok helyett. A javuló gazdasági helyzet lehetővé tette, hogy az athéni kormány elérje deklarált célját. Görögország ez év január elsejétől - teljesítve a csatlakozás feltételeit - tagja lett az Európai Monetáris Uniónak. Ez jelentős fordulat a görög gazda­ságtörténelemben. A napfényes Hellász végérvényesen olyan or­szággá válhat, ahol kiszámítható a gazdaságpolitika, hosszú távon alacsony az infláció, és ez csak kedvezően hathat a gazdasági nö­vekedésre. A frankfurti Európai Központi Bank, amely immár átvette a gö­rög monetáris politika irányítását is, valamint a monetáris unió szi­gorú követelményei garanciát je­lentenek arra, hogy a költségvetési politika ezentúl nem válhat az at­héni kormányok kizárólagos ha­zárdjátékává, s Görögország vé­gérvényesen megszabadulhat a hatalmas költségvetési hiányok, a vágtató infláció és a reménytelen eladósodás rémképétől. A görög sikerek egyben jól példaként szol­gálhatnak arra is, hogy szinte nincs olyan elkeserítő gazdasági helyzetben levő ország, amely okos gazdaságpolitika alkalmazá­sával, és az uniós támogatások se­gítségével ne tudna radikálisan jobbítani helyzetén, ha megvan a kellő politikai akarat, s az eltökélt­ség a sokszor népszerűtlen intéz­kedések véghezviteléhez. Németország tavaly 3,1 százalékos gazdasági növekedést ért el - ez a legjobb eredmény az újraegyesítés óta A vártnál lényegesen nagyobb növekedés ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. A német GDP 3,1 százalék­kal nőtt tavaly, 3,982 billió márká­ra (2,036 billió euró). Az ered­mény a német egyesítés óta a leg­jobb. Elemzők korábban 3 százalé­kot valószínűsítettek. A német gazdaság 1999-ben 1,6 százalékkal nőtt, 1998-ban pedig 2,1 százalékkal bővült. Tavaly há­rom munkanappal kevesebb volt, mint 1999-ben: enélkül 3,3 száza­lékos lett volna a növekedés. A né­met statisztikai hivatal jelentése szerint a GDP a negyedik negye­dévben 2,5 százalékkal volt na­gyobb, mint 1999 utolsó negyedé­ben. A harmadik negyedévben még 2,8 százalékos volt a GDP-nö- vekedés az előző év harmadik ne­gyedéhez képest. A pénzügymi­nisztérium közleménye szerint a további növekedési kilátások is jók, mindazonáltal az idén a növe­kedés „kisebb lassulása” várható, mert csökken a külföldi kereslet, múlik az euró gyengeségének ha­tása és Európa-szerte szigorú a pénzügypolitika. Előzetes összesí­tés szerint tavaly 2,4 százalékkal bővült a bruttó beruházás az 1999- es 3,3 százalékos ütem után. A ter­melőberuházások viszont 9 száza­lékkal nőttek tavaly az 1999-es 6,7 százalék után. A lakossági fogyasz­tás 1,9 százalékkal nőtt tavaly az 1999-es 2,6 százalék után, a közfo­gyasztás pedig 1,3 százalékkal bővült az 1999-es 0,1 százalékos csökkenés után. Az építőipari be­ruházások 2,5 százalékkal vissza­estek az 1999-es 0,5 százalékos többlet után. Az export 12,9 száza­lékkal bővült tavaly az 1999-es 5,1 százalékos növekedés után, az im­port pedig 10 százalékkal gyarapo­dott, 8,1 százalékos 1999-es növe­kedése után. Az előző évvel ellen­tétben, tavaly a növekedés egyik legfontosabb eleme volt a külke­reskedelem: profitált a világmé­retű fellendülésből, a növekvő né­met versenyképességből és az euró gyengeségéből - állapította meg a közlemény. Előrejelzések szerint 2000-ről 56-57 milliárd eurós ke­reskedelmi többlet várható, az 1999-es 65,4 milliárd euró után. Elemzők idénre 2,5-2,7 százalékos gazdasági növekedést jósolnak Né­metországnak. A kormány 2,75 százalékot valószínűsít. Az előre­jelzések valószínűsítik, hogy az Európai Központi Banknak nem kell emelnie irányadó kamatát a közeljövőben. Az UMTS-koncesz- sziók 99,4 milliárd márkás bevéte­lének köszönhetően az államház­tartás 50,9 milliárd márkás több­lettel zárt, ez a GDP 1,3 százaléka. Az egyszeri bevétel nélkül 1,2 szá­zalékos, 48,5 milliárd márka hiány lett volna. Egy évvel korábban 1,4 százalékos volt a hiány: 55 milli­árd márka. Az Erste Bank a középkelet-európai befektetésekről - Csökkent a kockázat, de továbbra is indokolt az óvatosság Első helyen a bankszektort ajánlják MTI-JELENTÉS Bécs. Az osztrák takarékpénztárak Erste Bankja 2001-ben nem túl jó befektetési klímára számít, s elemzői a közép-kelet-európai tér­séget tekintve azt ajánlják, hogy a befektetők maradjanak a konzerva­tív és defenzív befektetéseknél. A nem túl jó légkört az elemzők vá­rakozása szerint az amerikai kon­junktúra esetleges kemény földet érése, s ennek az európai növeke­désre gyakorolt hatása okozza. Ugyanakkor az egyes piacokra jel­lemző egyéni kockázati tényezők ellenére pozitív jeleket is látnak a térségben, valamint jó esélyeket egyes szektorokban és vállalatok­nál. A bank térségbeli négy legfon­tosabb piaca - Lengyelország, Ma­gyarország, Csehország és Horvát­ország tőzsdei fejleményeit tovább­ra is a nemzetközi hangulat hatá­rozza meg. Az Erste Bank közép-ke­let-európai nemzetgazdaságokkal foglalkozó szakértője, Ivan Fabijan- cic Magyarországon számít a legna­A befektetők maradja­nak a konzervatív és de­fenzív befektetéseknél. gyobb, 5,0 százalékos gazdasági növekedésre. Lengyelországban 4,5, Csehországban 3,4 és Horvát­országban 3,3 százalékos bővülést vár. Szlovákiában 3 százalék körüli növekedés várható. A kockázat a térségben az utóbbi öt évben erősen csökkent, de ágazatonként változó. A javulás főleg a nemzet­közi könyvviteli előírások bevezeté­sének, külföldi tulajdonoknak és menedzsmentnek, másrészt a helyi jegybankok restriktiv pénzpolitiká­jának, végül a például a korrupció­ból adódó kockázatot csökkentő el­lenőrzéseknek köszönhető - mond­ták a szakértők. A befektetőknek első helyen a bankszektort ajánlják, amely az egész térségben profitál a továbbra is jó gazdasági környe­zetből, s a jó eredményeket 2001- ben is elősegítik a kamatcsökkenté­sek. Az olaj- és gázszektorban a len­gyel PKN-t tartják a legjobbnak, de ajánlják a MOL-t is, mivel mindkét konszern profitál majd a gázés kőolajárak csökkenéséből, mivel egyiknek sincs saját kitermelése és így vásárolnia kell a nyersanyagot. Az energetikában a térség legjobb befektetésének a cseh CEZ-t tartják, amely nyilván profitál majd a teme- líni atomerőmű áramexportjaiból. A gyógyszeripar terén a horvát Pli- vát ajánlják a magyar Egis és Richter előtt, mivel a Plivának nagy a fej­lesztési kapacitása. E szektorban az elemzők szerint újra megnő a FÁK- piac jelentősége, amely kétszám­jegyű növekedést ígér. A közép-ke- let-európai térségben a technológia­szektor eztán is a nyugati piacok trendjeit követi majd, s az Erste Bank leginkább a lengyel Compu- terland, Prokom és Agora cégeket, valamint a magyar Graphisoftot ja­vasolja, míg a távközlési szektorban az alapvető minőség miatt első he­lyen a Matávot ajánlja a bank.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents