Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-11 / 8. szám, csütörtök

19 ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 11. TÉMA: A KLÓNOZÁS Világszerte hatalmas vitát váltott ki az embrióklónozás problémaköre, amely sokak szerint ideológiai és vallási háborút robbanthat ki Emberi őssejtek előállítására Elkerülhetetlen az emberi klónozás? Illusztrációs felvétel Röviddel azután, hogy a brit kormány úgy döntött, gyógyítás céljára engedé­lyezi a 14 napnál fiatalabb emberi embrió klónozását, brit tudósok kijelentették: elkerülhetetlen lesz a jövő­ben egy klónozott baba megszületése, bármennyire is ellenzi a közvélemény a gondolatot. MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS A The Independent című brit na­pilap 32 neves brit tudós - köztük Lord Winston, a lombikbébiprog­ram egyik úttörője és Richard Gardner, a Királyi Tudományos Társaság klónozási bizottságának vezetője - körében végzett felmé­rést a klónozás kérdéseiről. Többségük úgy vélekedett, hogy a szaporodási célú klónozást - amikor klónozás útján előállított emberi embriót ültetnek be az anyaméhbe - húsz éven belül megpróbálják a tudósok végre­hajtani, ha a technikai kérdéseket és a biztonsági problémákat meg­oldották. A tudósok szerint amennyiben si­keresen alkalmazható a gyógyí­tás, elsősorban szervátültetések céljából engedélyezendő embrió­lan Wilmut, az első klónozott bá­rány atyja védelmébe vette a szerv- átültetések céljából végrehajtott emberi embrióklónozást. klónozás, az el fog vezetni a sza­porodás céljából végrehajtandó klónozás tilalmának újragondo­lásához - és esetleges feloldásá­hoz. Nagy-Britanniában a közvé­lemény nagy része - különösen vallási és életpárti csoportok, szervezetek - hevesen ellenzik a kormány azon elképzelését, hogy lazít a jelenlegi jogszabályokon, és gyógyítás céljára szabad utat ad az emberi embrió klóno­zásának. Az új törvény továbbra is tiltja a szaporodási célú klónozási kísér­leteket, ellenzői azonban úgy vé­lik, a liberalizálás könnyen elve­zethet az „embermásolatok” ké­szítéséhez. Az embrióklónozás célja nem az, hogy emberi má­solatokat hozzanak létre. A liberális brit napilap által meg­kérdezett tudósok egy kicsiny ré­sze úgy vélte, hogy a szaporodási célú klónozás „igazolható”, legin­kább akkor, amikor ez az egyet­len lehetőség arra, hogy egy há­zaspárnak gyermeke szülessen. Egyes tudósok úgy vélik, ha meg­felelő módon megmagyarázzák az emberi klónozás problémáját, az bizonyos mértékben elfogad­hatóvá tehető a közvélemény szá­mára. lan Wilmut, az első klónozott bá­rány, Dolly tudományos atyja is állást foglalt az „ügyben” - védel­mébe vette a szervátültetések cél­jából végrehajtott emberi embri­óklónozást. „Az emberi embriók sejtjeinek felhasználása szükséges a kuta­tás szempontjából, és hatalmas lehetőségekkel kecsegtet olyan betegségek gyógyításában, mint a cukorbetegség, a szívinfarktus, a májzsugorodás, vagy a Par- kinson-kór” - hangsúlyozta a skót professzor .„Az embrió ma­gában hordozza az emberi lét le­hetőségét, de nem önálló szemé­lyiség: még nem alakult ki benne a differenciált idegrendszer, a- mely másoktól megkülönbözteti őt. Éppen ezért úgy gondolom, hogy az embrió sejtjei felhasznál­hatók bizonyos betegségek gyó­gyításában” - mondta a profesz- szor egy orvoskonferencián. Egy nappal korábban, ugyanezen a tanácskozáson II. János Pál pápa elítélte ezt az eljárást, erkölcsileg elfogadhatatlannak minősítve az emberi klónozást. A nagy tekinté­lyű tudós így reagált a pápa sza­vaira: az embrióklónozás célja nem az, hogy „emberi másolato­kat hozzanak létre”, és a szakér­tők teljes mértékben egyetérte­nek a szentatyával abban, hogy meg kell őrizni minden emberi lény személyiségét. Nemcsak Nagy-Britanniában és Olaszországban, hanem szinte vi­lágszerte hatalmas vitát váltott ki az embrióklónozás problémakö­re. Ennek apropóján foglalkozott behatóan a témával a Corriere della Sera című lap. Egyebek közt több olyan szervezet véleményét is kikérte, amelyek a beteg jogai­nak védelmével foglalkoznak. Teresa Petrangolini, a betegek jo­gaival foglalkozó bíróság titkára szerint a tudományos kutatásba szenvedőket kell hogy szolgálja. „Az embrióklónozás esetében azonban ideológiai és vallási há­borúba keveredünk. Felháborító, hogy egyes politikusok ezt a vitát is arra használják fel, hogy a kö­vetkező választásra maguk mellé állítsák a katolikusokat.” Gianni Pezzoli, a milánói Par­kinson Intézet vezetője az üggyel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az emberi klónozást a bete­gek érdekében tudományos szempontból kell megközelíteni. Az Európai Bizottság a gyógyító célú klónozással kapcsolatos vita folytatása mellett foglalt állást, s úgy vélekedett, hogy az EU vég­rehajtó szerve is hozzájárulhat a nyílt véleménycseréhez. Romano Prodi, a bizottság elnöke szerint a klónozás etikai vonatko­zásaival kapcsolatos viták során az EU-ban is különféle véle­mények jutottak kifejezésre, s ezt a sokféleséget tiszteletben kell tartani. A bizottság célja e tekin­tetben az, hogy a tudomány és a technológia fejlődésének ered­ményeit összekapcsolja az euró­pai polgárok által közösen vallott értékek védelmével és megerősí­tésével. Az Európai Unió alapszerződései a tagállamok hatáskörébe utalják az etikai kérdésekkel kapcsolatos jogi szabályozás felelősségét. Az unió ugyanakkor még 1998-ban kiadott egy irányelvet a biotech­nológiai találmányok szabadal- maztathatóságáról, szabályozva azokat a feltételeket, amelyek mellett biológiai eredetű anya­gok felhasználásán alapuló talál­mányok szabadalmi oltalmat kaphatnak. Az első klónozott embriók A biotechnológia történetébe alighanem vízválasztóként kerül majd be az első emberi embrió klónozása, amely még 1998 no­vemberében történt, ám az akko­ri szűkszavú bejelentésnél részle­tesebb beszámolót csak sokkal később hoztak nyilvánosságra. A massachusettsi Advanced Cell Technology (ACT) biotechnológi­ai cég kutatói egy tehén petesejt­jének eltávolított magja helyébe ültettek be emberi DNS-t, és az így létrejött sejtet 12 napig hagy­ták osztódni. A kutatók az eljá­rást emberi őssejtek előállítására fejlesztették ki: azt remélik, hogy ezekből az embrionális fejlődés kezdetén levő, még differenciá­latlan sejtekből a továbbiakban különféle emberi szövetek nö- veszthetők transzplantációs cé­lokra. Ezzel szerintük egy csapás­ra két, a szervátültetések előtt tornyosuló akadály is leküzdhe­tő: az emberi szervezetben az idegen szövetekkel szemben fel­lépő kilökődési reakciók, és a be­ültetésre alkalmas szervek és szö­vetek hiánya. A szakértők szerint az őssejtekből tenyészthető szövetek (majd szervek) lehetséges klinikai al­kalmazásainak köre a Parkinson- kórtól a cukorbetegségen át a kü­lönféle szerv- és szövetcserékig szinte mindent magában foglal. Az ATC kutatói egyben hangsú­lyozták: nem áll szándékukban emberek klónozása, a kutatás ki­zárólag őssejtek tenyésztésére, majd ezekből különféle emberi szövetek „termelésére” korláto­zódik. Az ACT kutatói egy felnőtt férfi testi (bőr) sejtjéből kivont örökle­tes információt jutattak be egy tehén petesejtjének eltávolított magja helyére, majd megfelelő biológiai táptalajon megindítot­ták a sejt osztódását, amelynek eredményeként embrionális em­beri őssejtek jöttek létre. Az emb­rió fejlődését a tizenkettedik na­pon megszakították. Számos szakértő szerint ugyanis az „em­beri lét” a normális terhesség 14. napja táján kezdődik, amikor a megtermékenyített petesej be­ágyazódik a méhfalba. (ÉT) Beláthatatlan következmények Ma még beláthatatlan etikai, társadalmi, egészségügyi és jogi kö­vetkezményei lehetnek az embrióklónozásnak. A tudósok, kuta­tók szerint azonban a köz véleménye a következő 10-20 évben ugyanolyan mértékben meg fog változni erről a bonyolult problé­máról, ahogy az elmúlt 20 évben megváltozott a szaporodással kapcsolatos tudományok, a mesterséges megtermékenyítés kér­désében. A kutatók véleménye szerint túlságosan gyorsan öregszik a világszerte ismert első klónozott birka Dolly egy birka, báránynak öltözve SCIENTIFIC AMERICAN A világszerte ismert klónozott birka érzékenyebb a betegségek­re és valószínű, hogy nem éri meg az öregkort. Skót tudósok szerint ennek oka az lehet, hogy génjei egy 6 éves fajtársából származnak. Egyelőre nincs ugyan egyértelmű bizonyí­ték arra, hogy Dolly idő előtt fog elhalálozni, mégis aggasztó jelek mutatkoznak a híres klónozott birka kromoszómáinak vizsgála­tai során. A kromoszómák végein ún. telo- mérák találhatók, amelyek egy­fajta védőszerepet látnak el, s meghatározzák a sejtek öregedé­sének ütemét. Érzékenyebb a betegsé­gekre és valószínű, hogy nem éri meg az öregkort. Egy adott sejtvonal élete során a sorozatos osztódások miatt e telomérák folyamatosan rövidül­nek. Ha végleg elkopnak, akkor ez jelzés az adott sejtek számára, hogy „öngyilkosságot” kövesse­nek el, vagyis bekövetkezik a programozott sejthalál. Dolly esetében a telomérák máris sokkal rövidebbek, mint azt az ál­lat 3 éves kora indokolná (egy át­lagos birka 10-13 évig él). A beje­lentés által kiváltott legtalálóbb reakció a következő volt: Dolly egy birka, báránynak öltözve. A biológusok egyébként előre meg­jósolták a klónozás ilyen jellegű következményeit. A kiónok eseté­ben valószínűleg nagyobb a kó­ros sejtosztódás, a rák kockázata is, amely akkor következik be, ha a sejtek elvesztik önpusztító ké­pességüket, s vég nélküli osztó­dásba kezdenek. Mindezek ellenére Dolly egyelőre teljesen egészséges, s az utóbbi két évben utódokat is szült. Dolly 1997-ben lett a világ leghí­resebb állata, hiszen ő volt az el­ső, viszonylag fejlett fajba tartozó egyed, amely klónozással ké­szült. Persze még lényegesebb, hogy a klónozáshoz felhasznált geneti­kai anyagot egy teljesen kifejlett és differenciálódott testi sejtből nyerték ki, egészen pontosan egy másik birka tőgyéből. Embrioná­lis sejtekből ugyanis már koráb­ban is sikerült ldónokat létrehoz­ni (majmok esetében is), ezek ge­netikai anyaga azonban még igen rugalmasan változhat. A szenzáció Dolly esetében az volt, hogy egy sejt genetikai órá­ját sikerült „lenullázni”, s a kro­moszómákat egy saját genetikai anyagától megfosztott petesejtbe beültetve újraindítani az egész egyedfejlődést. A genetikai vizsgálatok tovább folynak Dolly utódai, az 1998- ban született Bonnie, illetve a nemrég világra jött három bárány esetében is. Bonnie tesztjei eddig nem mutatnak rendellenes telo- mérarövidüléseket, de ő termé­szetes úton fogant, s génjeinek fe­le apjától származik. Az eredmé­nyek megerősítik a genetikusok azon véleményét, mely szerint nem lehetne „sorozatban” kió­nokat gyártani anélkül, hogy időnként ne használnának frissí­tésként természetes eredetű ge­netikai anyagot. A kiónok egymásból való szár­maztatásakor a genetikai anyag leromlása ahhoz lenne hasonló, mint amikor egy eredeti kép má­solatáról újabb másolatot készí­tünk, és így tovább. A kutatók szerint azonban semmi ok nincs arra, hogy a jövőbeli klónozások során ilyen elvet kövessünk. Dolly 1997-ben lett a világ leghíresebb állata. Ő volt az első, viszonylag fejlett fajba tartozó egyed, amely klónozással készült. NÉHÁNY SORBAN Britney, a genetikailag módosított tyúk Az edinburgh-i Roslin intézet tudósai „megalkották” a genetikailag módosított tyúkot, melynek „fehéijedús” tojásai segítséget nyújthat­nak rákellenes gyógyszerek előállításához. Az intézet szakemberei­nek a Virágén amerikai biotechnológiai társaság kutatóival együtt a tyúk génállományának módosításával sikerült egy élő gyógyszergyá­rat létrehozniuk. A tudósok azt remélik, hogy felgyorsíthatják a haté­kony és olcsón előállítható gyógyszerek kutatását a különféle daga­natok, köztük a bőr-, a méh- és a mellrák gyógyítására. Britney tojásá­nak fehéijéje olyan különlegesen előállított proteint tartalmaz, amely a 2 éven belül piacra dobható gyógyszerek alapjául szolgálhat. (PAN) „Férfipetesejtek" hozhatók létre Calum MacKellar, az Edinburgh i Egyetem biokémiatanára szerint a klónozás terén végzett kutatások elvezethetnek ahhoz a technológiá­hoz, mely lehetővé teszi, hogy férfi pároknak saját génjeikből gyere­kük szülessen. MacKellar szerint a Dolly bárányt létrehozó klónozási eljárással - amikor egy sejtmag nélküli sejtbe egy másik sejt magját ül­tetik be - ún. „férfipetesejtek” hozhatók létre, melyeket a férfi partner spermáival meg lehet termékenyíteni. A férfipetesejt létrehozása oly módon történik, hogy laboratóriumi körülmények között egy donor petesejtmagját kivonják, s helyére egy sperma sejtmagját „ültetik be”. Az új petesejtnek akkor már férfi öröldtő anyaga lesz, és lombikban megtermékenyíthető, a magzat a férfi pár mindkét tagjának örökítő anyagával rendelkezik. A magzat kihordásához béranya kell. (MTI) Klónozzunk dinoszauruszt! A dinoszauruszok valójában nem haltak ki: génjeik a dinoszauru­szokkal közeli rokonságban lévő madarakban tovább élnek-vettette fel az amerikai lap. Ugorjunk néhány évtizedet előre az időben! Te­gyük fel, egy csoport számítógépőrült úgy dönt, klónoznak egy dinót. Madárgéneket összevetve meghatározzák az „általános madár” gén­térképét. Ezután pszeudogéneket (ősrégi gének másolatait) oltanak bele a géntérképbe, génmanipulációval a toliakért felelős gének he­lyére a hüllőbőrgéneket rakják, a csőr helyére fogakat, lekicsinyítik a szárnyakat, a testméretet megsokszorozzák. Rövidesen megvan a re­ceptjük egy hatalmas hüllőszerű állatra. Hőseink ilyen módon számí­tógépek segítségével meghatározták egy dinoszaurusz DNS-recept- jét. Sok tudós szerint sikerülhet nekik a receptből egy valódi állat lét­rehozása is klónozás útján. (Newsweek)

Next

/
Thumbnails
Contents