Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-11 / 8. szám, csütörtök

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 11. KOMMENTÁR Hangolnak a zenészek TUBA LAJOS Csak a negyedik évre várt sterilitás sejlett fel Mikulás Dzurinda kor­mányfő keddi programadó nyilatkozatából. Míg az előző két évében a koalíció a konkrét feladatok meghatározásával igyekezett bizonyítani a választóknak, idénre csak általános célokat határoztak meg. Ezek homályossága legfeljebb a CSKP kongresszusaival vagy Meciarék mondanivalójával vetekszik. A politikában persze semmi sem történik véletlenül, az említett két hatalomnak is jó oka volt arra, ahogyan cse­lekedett. A mostani koalíciót azonban azért választottuk, hogy éjt nappallá téve igyekezzen ledolgozni a korábbi évtizedekben összesze­dett hátrányt. Ez nem leheteüen, hiszen Magyarországon és Lengyel- országban akadtak olyanok, akik a rövid távú politikai bukást is vál­lalva végigvitték, amit kellett. Sőt, valószínűleg Csehországban is ren­deződik a helyzet, és magunkra maradunk. Illetve lesznek társak, de ezek egy időzónával tovább találhatóak. Azt sejthettük, hogy a válasz­tások évében nem lesz túl nagy az igyekezet a köz szempontjából pa­zarló és önpusztító rendszerek megreformálására. A harmadik évben azonban még joggal elvárhatnánk tőlük, hogy valamit megvalósíta­nak abból, amivel anno a szavazatainkat kérték. Ezért még azt is ta­lán elnézzük nekik, hogy amíg mi egyre szorosabbra húzzuk a nad­rágszíjat, ők például asszisztensek képében a parlamentben néhány nap alatt százmilliókat adományoztak maguknak. így még fájdalma­sabb látni, amint kezdik elkenni a dolgokat. A kormány kötelezettség­vállalása olyan, hogy teljesítését mindenki úgy magyarázza majd, ahogyan akarja. Mert az uniós csatlakozáshoz azzal is közelebb lehet kerülni, ha a szlovák határra érkezőkkel az egyenruhások nem bán­nak úgy, mint a ronggyal, de elvégezhetjük a közigazgatási, a nyugdíj- biztosítási és az egészségügyi reformot is. A vállalkozási biztonság ja­vítása is képlékeny fogalom, ennek teljesítése szintén ezer módon ma­gyarázható. Dzurinda keddi bejelentése már nem csak egy a nem a legjobban sikerült teljesítményei közül, ezúttal az egész kormánykoa­líció minősítette magát. Idestova két éve igyekszünk megtanulni az uniós módszereket, miközben az erre szolgáló PHARE-program nagy része az államapparátus átalakítására megy el. Pedig az uniós projek­tumokra csak akkor adnak pénzt, ha az eredmény elérése mérhető in­dikátorokkal bizonyítható. Nos, a kormány idei célkitűzései ennek kö­zel sem felelnek meg. Ily módon sajnos szinte biztos a sikertelenség. Akkor viszont marad a kimosakodás, a másikban való hibakeresés. Az elmúlt napokban néhány kormánypárti politikus már ebben a té­mában is hangolni kezdett. Ez pedig elég szomorú perspektíva. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I megvalósítani a semmit, mint négyből! Négy sovány prioritá- socskát bármely csóró afrikai ál­lam képes kiizzadni, nem egy szépreményű EU-tagjelölt. Ne keverjük már össze az életszínvo­nalat a prioritásokkal, prodzsek- telni azért még lehetne, hogy a klasszikust idézzem: a határ a csillagos ég. Nem szégyellte Nos­tradamus sem, aki egy belga pasi legújabb felfedezése szerint nem is volt jós, híres könyvét is csak összelopkodta korábbi szerzők műveiből. Nagy.kókler volt az öreg, de megértem, nem p volt sem az első, sem az utolsó. Itt senkinek sem jutott eszébe, hogy a könyvtárak mélyén ott porosod­nak az egykori nagyívű (hét­vagy három-) éves tervek? Azok is csak a fantázia torzszülöttei voltak, mint az össznépi dupla­bér, hát miért ne? Tuti, hogy sen­ki nem vette volna észre, kivéve a szomszéd házmestert. Ő az egyet­len az országban, aki még hisz abban, hogy a főgonoszok elnye­rik méltó büntetésüket. Ha a kormánynak több prioritása volna, írásom is hosszabb lehe­tett volna. Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (59233401, fax: 59233338) Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezetők: Madi Géza, Holop Zsolt (58238342) Rovatvezetők: Juhász László - politika (58238339), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra (58238313), Urbán Gabriella - panoráma, téma (58238339), Fábián Éva - régió (58238310), Tomi Vince - sport (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, fax: 58238343 Fiókszerke§ztőségek: Nagykapos: 0949/6382806, Kassa: 095/6002225, Rimaszombat: 0866/5684214, Rozsnyó: 0942/7329857, Komárom: tel., fax: 0819/7704200, Nyitra: 087/6522543. Kiadja a Grand Press Rt. és a Petit Press Rt., Dostojevského rad 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 59233101, fax: 52967472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziacik - kereskedelmi osztály -, tel.: 59233201, fax: 52920051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály-, tel.: 59233401, fax: 59233338, Roman Schlarmann, pénzügyi osztály, tel.: 59233169 Marketing: 59233274, lapterjesztés, laprendelés: 59233403, fax: 59233339 Hirdetési osztály: 58238262, 58238332, 59233200, 59233240, fax: 58238331, 52920051, 52921372, E-mail: reklama@ujszo.com , inzercia@vyvsme.sk ; Kassa: Kovácska 28, 095/6709548, 6709559, fax: 095/6709558. Nyomja a CONCORDIA KFT., Bratislava. Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., PrNS Rt., D. A. CZVEDLER KFT. Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Grand Press terjesztési osztályán és a PrNS-ben. Külföldi megrendelések: Versus Rt., ES-vyvoz dacé, Kosická 1, 813 80 Bratislava. Index: 48271. Engedélyszám: 5/2 Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. E-mail: redakcia@ujszo.com BŰVÖS négyes MALINAK ISTVÁN Állandó rettegésben élhet ez a pár millió ember itt, a Tátra és a Duna között. Már Nostradamus is megmondta, a harmadik évez­red első századában akkora csa­pások érnek bennünket, hogy na! Azért kellett megnyitni a ha­tárokat, hogy ide is begyűrűzze­nek a világot rettegésben tartó feneségek? Igaz, hogy a szegé- nyítetturánlövedék-szindróma, az ebola, a kergemarhakór meg egyéb istencsapásai egyelőre há­zon kívül rekedtek, de van egy kormánykoalíciónk. A szuper- és hipermarket-őrület okozta össz­népi agysorvadásos tüneteket statisztika hiányában ignorálom. Szóval koalíció. Van neki négy darab prioritása erre az eszten­dőre. Hát ide sorvadtunk a tava­lyi huszonkettő után? Már ter­vezni sem tudunk nagystílűén? Szűzi leányszobák rózsa'szín ál­mait is ellopjuk? Mégis nagyobb teljesítmény huszonkettőből Párbeszéd a falon (Internet) TALLÓZÓ SME Ha a beteg megkérdezi a patikust, mit vegyen torokfájás ellen, nem mindig kap őszinte választ, a gyógy­szergyártó vállalatok ugyanis a na­gyon vad konkurenciaharc során egyre gyakrabban arra próbálják rá­bírni a patikusokat, hogy az ő ter­méküket ajánlják fel a betegeknek. Évente a világon több mint 350 mü- liárd dollár értékű gyógyszer fogy el, s ennek 65%-a különböző vita­minok, immunrendszer-erősitők és más, recept nélkül kapható gyógy­szerek. Szlovákiában vannak olyan gyógyszergyártó cégek, melyek munkatársai folyamatosan járják az otszág patikáit, betegnek álcázva magukat. Ha a patikus az ő cégük gyógyszerét ajánlja a naiv kérdésre, felfedi kilétét, és mondjuk 1000 ko­ronával ajándékozza meg az illetőt. Ha nem így történik, sajnálattal közli, hogy nem a helyes gyógyszert ajánlotta. Mégis el kell ismerni, hogy a gyógyszertárosok többsége egyelőbe viszszautasítja az ilyen durva, közvetlen nyomást. A MÚOSZ elnöksége szerint a sajtóban állandó lehetőség van a különböző vélemények megjelentetésére Alkotmánysértő a lex Pokol Többszörösen alkotmány- sértő a Pokol Béla kisgazda országgyűlési képviselő által a válaszadási jogról benyúj­tott egyéni törvényjavaslat - állapította meg a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsé­gének (MÚOSZ) elnöksége keddi ülésén. MTI-HÁTTÉR Az elnökség közleménye szerint a törvényjavaslat elfogadása esetén a MÚOSZ előzetes normakontrollt kér a köztársasági elnöktől, és ha ez nem vezet sikerre, akkor az Al­kotmánybírósághoz fordul. A MÚOSZ elnöksége szerint nincs szükség a módosító javaslatra, mert a jelenlegi jogi szabályozás alapján is többféle bírósági és egyéb eljárás indítható, ha becsületsértő vagy ha­mis vádakat tartalmazó publikáci­ók jelennek meg. Ugyanakkor a tör­vény elfogadásával lehetetlenné válna a lapok, valamint a rádió- és televízióműsorok szerkesztése, mert bírósági határozattal kényszeríte- nék ki bármilyen vélemény közlé­sét, ez pedig súlyosan sértené a sza­bad véleménynyilvánítást és a saj­tószabadság érvényesülését. A törvényjavaslat az újságírószö­vetség szerint azért is alkotmá­nyellenes, mert az ellenvélemé­nyek közlésére kötelező válaszadá­si jog bevezetése ütközne az 1986- ban elfogadott sajtótörvénnyel, miközben még utalás sincs a sajtó­ról szóló törvény kétharmadot igénylő parlamenti módosítására. A MÚOSZ elnökségének állás­pontja szerint a nyomtatott sajtó­Példamutató a cseh köz- szolgálati tévé alkalma­zottainak magatartása. ban és az elektronikus médiu­mokban a jelenlegi feltételek mellett is állandó lehetőség nyílik a különböző vélemények megje­lentetésére. A MÚOSZ elnöksége levélben biztosította szolidaritá­sáról a prágai közszolgálati tele­vízió függetlenségéért kiálló cseh kollégákat, akik példamutató magatartást tanúsítottak a kö­zép-kelet európai régióban élő újságírók számára. A közlemény szerint a MÚOSZ a rendszerváltás óta folyamatosan azt az álláspontot képviseli, hogy a pártoknak ki kell vonulniuk a köz- szolgálati médiumok irányításából. Minden olyan törekvés, amely a pillanatnyi parlamenti csatározá­soknak szolgáltatja ki a közmédiu­mok tevékenységét, sérti a sajtó- szabadság és a demokratikus tájé­koztatás alapelveit - áll a MÚOSZ közleményében. Az uránfegyver gondolata nem az Atlanti-óceán túlpartján fogalmazódott meg, már Albert Speer fejében is megfordult Hitler idej ében is éltek a halálos fémmel MTI-PANORÁMA A kiváló páncéltörő képességekkel rendelkező urán katonai célú al­kalmazásának gondolata nem az Atlanti-óceán túlpartján fogam- zott meg legelőször. Albert Speer, a hitleri III. Biroda­lom fegyverkezési minisztere a második világháború idején előál­lott súlyos wolframhiány miatt döntött a kevésbé drága, de ugya­nolyan kemény, s kisebb olvadé- konyságú fém mellett. A Libérati- on című francia lap cikke szerint az amerikaiak a hatvanas évek vé­gén, a szovjet harckocsik legyőzé­sének módozatait keresve jutottak el ismét e fém hasznosításának öt­letéhez. Az amerikaiak akkor fej­lesztették ki a Fairchilde A-10-es harci gépet, amelyre megszerkesz­tették a GAU-8A típusú sorozat­lövő ágyút. Az új fegyver boszorká­nyos gyorsasággal, egy perc alatt 4200, egyenként 3 centiméter át­mérőjű aprócska lövedék szétsp­A kis méret ellen- súlyozására választották a tömör fémet. riccelésére volt képes. A kis méret ellensúlyozásának kényszere veze­tett el a megfelelően tömör fém ki­választásához. A nukleáris ipar melléktermékeként előállított sze- gényített uránium volt a megfelelő anyag. A GAU-8A üzemeltetéséhez az amerikai hadiipar százmillió darab kis lövedéket gyártott ezek­ben az években. Az amerikai hadsereg a mai, 105 és 120 mm-es harckocsielhárító löve- gekből több mint másfél millióval rendelkezik. Harci körülmények között háromszor kerültek alkal­mazásba. Első ízben az 1991-es Irak elleni Sivatagi Vihar hadművelet során, amikor 940 000 repülő­gépről kilőhető és 14 000 harcko­csiról indított lövedéket használtak fel. Összesen mintegy 300 tonna szegényített urániumot szórtak szét Kuvait és Irak sivatagaiban. 1994-95-ben az amerikai légierő 10 800 lövedéket lőtt ki a szerb erőkre Boszniában, majd 1999 ta­vaszán, a koszovói háború idején 31 000 bomba és gránát hullott a harci cselekmények területére. Az ezredfordulón kétes hírnévre szert tett harci eszközt az Egyesült Álla­mok, Oroszország, Nagy-Britannia és Franciaország gyártja. Ez utóbbi kizárólag harckocsi-elhárító löve­dékeket állít elő, s ha hinni lehet a hivatalos közléseknek - tamásko- dik a francia liberális lap - nem ve­tette még be őket éles helyzetben. Gyártásukhoz, akárcsak London, Párizs is nagy mennyiségű szegé­nyített urániumalapú fémet vásá­rolt Washingtontól. A fegyverrel rajtuk kívül mintegy tucatnyi, főként közel-keleti or­szág rendelkezik - véli tudni a Li- bération. Moszkvát nem annyira az Európai Unió, elsősorban a NATO térségbeli államokkal való bővülés kilátása zavarja Orosz aggodalmak az EU-bővítés miatt MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Oroszország több szempontból is aggasztónak tartja magára nézve az Európai Unió bővítésének kö­vetkezményeit, és azt szeretné, ha nagyobb beleszólása lenne az ez­zel kapcsolatos ügyekbe - állapí­totta meg a Financial Times. A tekintélyes brit gazdasági napi­lap szerdai számában közölt elem­zése szerint az orosz elképzelések még csak most kezdenek formá­lódni. Moszkva nem erőlteti a dol­got, de már emlegeti - mondta egy nyugati diplomata, aki szerint azonban az unió határozottan el fog hárítani minden olyan nyo­mást, hogy Oroszország valamifé­le „tárgyalói” státushoz jusson a bővítési folyamatban. Az EU-tagjelölt országok többsége korábban a Szovjetunió csatlósálla­ma vagy éppen tagköztársasága volt, Oroszországot mégsem annyi­ra az EU, mint inkább a NATO tér­ségbeli államokkal való bővülésé­nek kilátása aggasztja - emlékeztet a lap. Moszkva azonban szoros ke­reskedelmi kapcsolatokat, valamint aránylag liberális vízummegállapo­dásokat tart fenn a tagjelöltekkel, és a bővítés veszélyeztetheti ezeket. Igor Ivanov orosz külügyminiszter a Financial Timesnak elmondta, hogy az EU „hivatalos konzultáció­kat” ígért Oroszországnak a bőví­tési kérdésekkel kapcsolatban, de ez egyelőre „nem éppen intézmé­nyesített megállapodás”, és korai lenne még megmondani, milyen jogi formát kap végül. Oroszor­szág számára mindenesetre az EU- bővítés nem 100 százalékig pozi­tív, de nem is 100 százalékig nega­tív - fűzte hozzá a politikus. Diplomaták szerint a legnehezebb kérdés, amellyel kapcsolatban Oroszország esetleg beleszólási jo­got igényelhet magának, kétségkí­vül Kalinyingrád, a Lengyelország és Litvánia - két EU-tagjelölt - kö­Moszkva szeretné, ha Kalinyingrád megtarthat­ná a vízummentességet. zé ékelődött orosz enklávé ügye. Moszkva azt szeretné, ha a kali- nyingrádiak megtarthatnák a ví­zummentességet a két szomszédos országgal, a szigorú schengeni rendszer alkalmazásának az EU- csatlakozással járó kötelezettsége azonban ezt kétségessé teszi. Oroszországot a Kalinyingrád és az ország többi része közötti for­galmat szabályozó tranzitmegálla­podások sorsa is aggasztja, Len­gyelország és Litvánia viszont az ottani társadalmi problémák átter­jedésétől tart. Az EU-bővítés közép- és kelet-eu­rópai exportpiacoktól foszthatja meg Oroszországot, amely ezért azt szeretné, ha különleges keres­kedelmi megállapodásokat tart­hatna fenn a tagjelöltekkel azok csatlakozása után is. A FT által idé­zett egyik nyugati diplomata sze­rint azonban ez lehetetlen. Ivanov arra is kitért, hogy Orosz­ország szerint javítani kellene a balti köztársaságokban élő orosz kisebbségekkel való bánásmódot. Az unió álláspontja viszont az, hogy a balti tagjelöltek már teljesí­tették a tagság politikai feltételeit, köztük a kisebbségekkel való mél­tányos bánásmód kritériumát is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents