Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
2001-01-10 / 7. szám, szerda
8 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 10. AGRÁRMORZSAK Olcsóbb lesz a BSE-teszt Bécs. A BSE-gyorstesztek költségeit fájlaló kritikák után Herbert Haupt osztrák egészség- ügyi miniszter bejelentette, hogy a szivacsos agysorvadás kórokozóját kimutató szövetségi és tartományi intézetekben ezentúl olcsóbb lesz a teszt elvégzése. Jelenleg egy vizsgálat 1500 schillingbe kerül, míg magánlaboratóriumban csak 500 schilling. Magánvizsgálat eredményét azonban egyelőre nem fogadják el hivatalosnak. A szövetségi és a tartományi laboratóriumokban a költségeket átszervezésekkel lehet csökkenteni - mondta Haupt. Ausztriában január elseje óta kötelező BSE- tesztet végezni minden, harminc hónaposnál idősebb marhán, vágás után. Az eddig elvégzett valamennyi teszt eredménye negatív volt. (MTI) A legkeresettebb virág a rózsa Hága. Tavaly a hat hollandiai virágaukción összesen 7,4 milliárd güldenes (3,36 milliárd eurós) bevételt értek el, ami 10,1 százalékkal több mint az előző évben. A virág-árverezők hétfői leidend bejelentése szerint a legnagyobb részt ebben a vágottvirágok képviselték, 5,1 milliárd gulden értékben - ami 10,9 százalékos plusz - a szoba- és szabadtéri növények előtt. A legkeresettebbek továbbra is a rózsák voltak, 10,6 százalékos növekedéssel. (MTI) Búzahiány Bulgáriában Szófia. Januárra Bulgária búzahiánya 180 ezer tonnára nőtt, aminek hatására a helyi piacon emelkedik a gabonafajta ára és egyre nagyobb az esélye annak, hogy a balkáni ország importra kényszerül az új búzatermés júliusi betakarításáig - vélik helyi elemzők. A búzahiányt az váltotta ki, hogy miközben a tavalyi termés csupán 2,84 millió tonna volt az egy évvel korábbi 3,1 millió tonna után, addig Bulgária jelentős mennyiségben exportált búzát. December 24- ig Bulgária 504 ezer tonna búzát adott a tavalyi termésből, míg az éves hazai kereslet 2,52 millió tonna. A jelenlegi búzahiányt fokozza, hogy a termelők egy része nem adja el a termését a magasabb eladási ár reményében. A kialakult hiány miatt a búza tonnánkénti ára az utóbbi hetekben 60%-kal haladta meg a júliusi szintet. Néhány bolgár gabonakereskedő úgy véli, hogy az év közepén tartandó általános választások előtt az állam valószínűleg jelentős mennyiségű olcsó búzát dob piacra tartalékaiból. (MTI) Eddig 20 millió borzárjegy Budapest. Mintegy 20 millió darab borzárjegyet szolgáltattak ki a múlt hét végéig a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) szervei a felhasználók részére. A közlemény cáfolja, hogy nem lenne elegendő zárjegy, a VPOP szerint a gyártás és kiadás folyamatos. „Valótlanok azok a kijelentések is, hogy a vámszervek bizonyos rangsor szerint szolgálják ki a termelőket. A kérelmek kielégítése kizárólag a beérkezések sorrendjében, a rendelkezésre álló tartalékok figyelembe vételével történik” - áll a közleményben, amely ugyanakkor beismeri, hogy a hibás kérelmek helyesbítése, a nyomdai technikai gondok ideiglenesen egyes zárjegy fajtáknál átmeneti kiszolgálási zavarokat okoznak. (MTI) Növekvő mérleghiány Pozsony. Januártól novemberig 14,3 milliárd koronás külkereskedelmi mérleghiányt ért el a szlovákiai agrárgazdaság. Ez 987 millió koronával több, mint 1999 hasonló időszakában. Az agrártárca adatai szerint a deficitnövekedés elsősorban a gabonabehozatal számlájára írható. A gabonabehozatal évközi növekedése 724 millió koronáról 1,246 milliárd koronára nőtt, miközben a kivitel 1,411 milliárd koronáról 905 millió koronára csökkent. Az agrártárca szakértői szerint a külkereskedelmi mérleg éves szinten nagyobb deficittel zárul. (TA SR) Rekordokat döntöget a nagytapolcsányi Topvar sörgyár Sikeres esztendőt zártak Berlin a 24 hónaposnál öregebb szarvasmarhákon is elvégeztetné a BSE-tesztet, a többi EU-ország nem követi példáját Fokozódó zűrzavar és pánik A német egészségügyi minisztériumban úgy vélik, hogy a korhatárt akkor is leszállítják 24 hónapra, ha az EU nem követi a példájukat. (Archív felvétel) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Megközelítőleg 604 ezer hektoliter sört adott el a múlt évben a nagytapolcsányi Topvar sörgyár. Ez 16 920 hektoliterrel több, mint egy évvel korábban. A 2,7 százalékos évközi növekedés a bevételeken is megmutatkozik - amíg 1999-ben a legnagyobb, kizárólag hazai kézben lévő sörgyár éves bevétele elérte a 600 millió koronát, addig a múlt évben már 690 mülió korona bevételt könyvelhetett el. A cég nem csupán a söreladást növelte - úgy tűnik, egyre kedveltebb a fogyasztók körében a dobozos és csapolt Topvar- kofa energiaszegény üdítőital is. A Topvar tavaly 9,5 ezer hektoliter sört külföldön értékesített. Moszkvában már licenc alapján is gyártják a nagytapolcsányi márkát, miközben tavaly - német, holland dán és cseh sörök versenyében - elnyerte a legjobb licencsörnek járó díjat. Talán a legnagyobb elismerés mégis az, hogy a Topvar Milénium elnevezésű nagytapolcsányi márka kapta a legjobb, első helyezést a Legjobb csehországi sörök 2000- ben elnevezésű versenyben, (ú) Berlin. Egyelőre csak a pánikot és a zűrzavart növeli az Európai Unió kezdeményezte, múlt héten Nyugat-Euró- pa-szerte bevezetett bővített BSE-szűrés - tartják szakmai elemzők. Ezzel egyidejűleg bizonyosságot nyert, hogy több a fertőzött állat az EU- országokban, mint korábban hitték, s a kór a fiatalabb állatokon is kimutatható. ÚJ SZÓ-HÍRÖSSZEFOGLALÓ A január 2-án érvénybe lépett bővített szűrési program előírja valamennyi 30 hónaposnál idősebb állat tesztelését vágás után: enélkül marhahús nem kerülhet kereskedelmi forgalomba. A szűrés kiterjesztésének egyelőre az a következménye, hogy a marhakor elterjedtsége máris nagyobbnak látszik, mint eddig hitték. Németországban egy magán tesztelő cég a múlt héten szivacsos agysorvadás (BSE) kórokozót talált egy 28 hónapos szarvasmarhában, és a német egészségügyi minisztérium pénteken bejelentette, hogy a korhatárt 24 hónapra akarja leszállíttatni. Korábban a 30 hónapnál fiatalabb - vagyis a hús- és csontlisztek szarvasmarha-takarmányozásból való kitiltása után született állatokat biztonságosnak tartották. Spanyolországban és Németországban csak novemberben fedezték fel az első eseteket, de a bővített tesztelés máris gyorsan növeli az ismert esetek számát. A kötelező szűrés első hetében három új BSE-esetet találtak Spanyolországban, és ezzel már összesen öt megbetegedés ismert. Németországban hétre emelkedett az ismertté vált fertőzések száma. A fogyasztók megnyugtatását szolgáló biztonsági intézkedések így nemigen növelhetik a fogyasztók bizalmát. A marhahús-értékesítés 20 és 50 százalék közötti arányban esett vissza Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban és Németországban az egy évvel korábbihoz képest. A BSE-vel összefüggésbe hozott emberi agysorvadás-változatnak Párizs. A francia állattenyésztő és húskerekedó szakmai szervezetek a kormány szemére vetik, hogy magukra hagyta őket a BSE-válság kezelésében, nem biztosítja a január 2-a óta országosan kötelező szűrés műszaki és anyagi feltételeit, annak terheit egyedül kell viselniük, segélykérésükre nem kaptak választ a hivataloktól. Az Európai Bizottság júniusi határidővel elrendelte a 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhák kötelező szűrését vágás után, a francia kormány azonban úgy döntött, hogy már az év elejétől általánosan kötelezővé teszi a szivacsos agyvelősorvadás (BSE) szűrését, és hetente máris 20 ezer állaton végzik el a vizsgálatot. Próba nélkül szarvasmarha nem kerülhet a táplálkozási láncba, azaz nem értékesíthető. A szűrés költsége 500 frank, és ennek az eddig 80 halálos áldozata volt Nyugat-Európában, majdnem mind Nagy-Britanniában, ahol a BSE a kilencvenes években járványos méretet öltött: a 12 milliós állományból 180 ezer állatban találták meg a baj kórokozóját az évek során. A brit marhahúsra 1996- ban elrendelt embargót az EU 1999. augusztusban oldotta fel. Az új, kiterjesztett szűrési program, amelynek megindítása 475 mülió euróba kerül, eddig nagy torlódásokat okozott mindenütt a vágóhi- dakon, mert még kevés a szűrés végzésére engedélyt kapott cég, hiányos a felkészültség. Az EU kárpótlást ígért a teszt hiánya miatt veszendőbe menő állatok után. A német óvatosság ismét megoszthatja az EU-t marhakórügyben, csakúgy, ahogyan két évvel ezelőtt is rossz szájízt hagyott, hogy az EU feloldotta ugyan a brit marhahús tilalmát, de Németország és Franciaország egyoldalúan folytatta a bojkottot. A német egészségügyi minisztériumban úgy vélik, hogy a egyötödét téríti az állam. A szakmai szervezetek panasza szerint az intézkedés nem volt megfelelően előkészítve, csak 15 laboratórium kapta meg egyelőre a svájci Prionics, illetve az amerikai Bioard teszttel végezhető szűrésre az engedélyt, és ez a fele annak, mint amennyire szükség lenne. Negyvenkét további intézA francia vágóhidak csökkentett kapacitással működnek. mény várakozik az engedélyre. A francia mezőgazdasági termelők országos szövetsége (FNSEA) szerint az eredmény katasztrofális: a múlt héten csak 11 ezer tesztet tudtak elvégezni a laboratóriumok, a vágóhidak csökkentett kapacitással működnek, állományuk egy részét kényszerszakorhatárt akkor is leszállítják 24 hónapra, ha az EU nem követi a német példát. Az Európai Bizottság mezőgazdasági szóvivője, Gregor Kreuzhuber úgy nyilatkozott, hogy az a bizottság szerint a 30 hónaposnál fiatalabb állatok szűrése felesleges. Hozzátette: az EU természetesen nem bánja a nagyobb szigort Németországban, csak éppen ez nem adhat jogot a németeknek betiltani a marhaimportot olyan EU-országokból, ahol továbbra is csak 30 hónaposnál fiatalabb állatokat tesztelik vágás után. Miközben Berlinben a BSE-teszt kibővítését fontolgatják, a bajor kormány engedve a tartomány állattenyésztői nyomásának úgy döntött, hogy a szövetségi kormányétól eltérő rendelkezést léptet életbe a BSE által érintett csordákkal kapcsolatban. Edmund Stoiber tartományi miniszterelnök közölte: e- zentúl nem ölik le automatikusan egy-egy gazdálkodó összes szarvas- marháját, ha közülük egynek is a BSE-tesztje pozitívnak bizonyul. A badságra kellett küldeniük munka hiányában. A termelők nem tudják értékesíteni állataikat, és a rendszer lassú működése miatt az a veszély is fennáll, hogy egy idő múlva nem tudnak eleget tenni a piaci keresletnek. A szakmai szervezetek felfordulásnak minősítették a kialakult helyzetet, és felhívták a figyelmet arra, hogy a kedvezőtlen körülmények miatt a marhahús ára mintegy 5-10 százalékkal fog emelkedni, pedig a kereslet csökkent, épp a marhakórtól való félelem miatt. December utolsó hetében 1999 hasonló időszakával összevetve 25 százalékos keresletcsökkenést regisztráltak. Ezzel együtt a válság októberi kezdetétől a vásárlási kedv 45 százalékkal esett vissza. A termelők a tenyésztési költségek növekedését is felpanaszolják. Az állati csontliszt marhatápként való alkalmazását nokormányfő a svájci modell megszív- lelésére szólította fel a berlini kormányt is. Ennek lényege, hogy csak azokat az állatokat küldik kényszer- vágásra, amelyek a pozitív BSE- eredményt produkáló marha előtt és után egy évvel jöttek világra. A gazdálkodó megtarthatja istállóiban a többi állatot, s ha ezeknek tesztje később negatív eredményt hoz, úgy engedélyezhető húsuk és A német óvatosság ismét megoszthatja az EU országait. tejük forgalomba hozatala. A válságülésen Josef Miller bajor mező- gazdasági miniszter szigorúbb büntetéseket követelt azon takarmány- gyártókkal szemben, akikről bebizonyosodik, hogy az üzemeikben készülő tápkeverék állati eredetű anyagokat tartalmaz. (December 2. óta nemcsak kérődzők, de sertések és szárnyasok sem etethetők Németországban állati eredetű takarmányliszttel. Szakértők azt gyanítják ugyanis, hogy az elhullott, illetve kényszervágott állatok tetemeiből készülő őrlemény teijeszti a szarvasmarhák között a szivacsos agyvelősorvadás nevű gyógyíthatatlan betegséget.) A tetten ért gyártók eddig megúszták pénzbírsággal. A német kancellár által életre hívott BSE munkacsoport elnöke, Hedda von Wedel (CDU) közölte: támogatná a fogyasztóvédelmi hatáskörök újraosztását az egészségügyi és a mezőgazdasági tárca között. Nem zárta ki, hogy önálló minisztérium létrehozását fogja javasolni a fogyasztók érdekeinek védelmére. vember közepén megtiltották, és azóta a növényi fehérjék, főként a szója és a napraforgó piaci ára felszökött. Jean Glavany mezőgazdasági és közlekedési miniszter a múlt héten azt ígérte, hogy ezen a héten javulni fog a tesztelés helyzete, újabb tíz laboratórium kapja meg a szűrési engedélyt. A francia agrártárca első embere szerint a szivacsos agyvelősorva- dást terjesztő állati csontliszt exportálásáért Nagy-Britanniát erkölcsileg a vádlottak padjára kellene ültetni „Brit barátaink még azt a luxust is megengedték maguknak, hogy miközben odahaza betiltották az állati liszttakarmány használatát, külföldre eladták. Erkölcsi szempontból ez megengedhetetlen - mondotta a francia miniszter. Franciaország a legkritikusabb időszakban 1985-95 között több százezer tonna importált fertőzött takarmányt importált. Az ELI 60 százalékos exportpiacvesztést szenvedett London. Az Európai Unió elvesztette marhahúsexport-piacainak 60%-át a marhakórválság miatt elrendelt behozatali tilalmak miatt - közölte az Európai Élőállat- és Húskereskedelmi Szövetség (UECBV). A Dow Jones által idézett jelentés szerint a hazai piacokon is súlyos értékesítési nehézségekkel kell szembenézniük a termelőknek: az EU egészének átlagában 10%-kal csökkent a marhahúsfogyasztás, de a legnagyobb országokban Franciaországokban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban - 20-30%-os a visszaesés. Az elmúlt időszakban a legnagyobb külföldi vásárlók közül Szaúd-Arábia, Egyiptom, Algéria, Ausztrália és a Fülöp-szigetek jelentett be importtilalmat az uniós marhahúsra; különösen az egyiptomi importstop jelent fájdalmas kiesést, mivel ez az ország önmaga az EU évi 800 ezer tonnás marhahúsexportjának 30%-át vette fel. A jelentés szerint az unió egyetlen reménye az, hogy Oroszország - amely 40 százalékos arányával az EU marhahúskivitelének legnagyobb egyedi piaca - nem követi a példát. Az EU belső piacán eddig évente 7,5 millió tonna marhahúst értékesítettek. A szerény ausztrál importon belül nagyobb tételek közül az új tilalom érinti a holland virslit, a horvát húspástétomot, a dán sózottmarhahús-konzervet, a német hurkát, a magyar májpástétomot és a spanyol leveskonzerveket. Ausztráliába évente körülbelül 1000 tonna marhahúskészítményt importálnak Európából, ez az ottani fogyasztásnak a 0,2 százaléka. (MTI) Tiltakoznak a francia állattenyésztők - a szarvasmarhaszűrés költséges, az állam csak a kiadások egyötödét téríti Nem megfelelően előkészített intézkedés MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ
