Új Szó, 2001. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

2001-01-10 / 7. szám, szerda

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. JANUÁR 10. Fischer beszélt a megvert rendőrrel Berlin. A német külügyminisz­ter telefonon beszélt azzal az egykori rendőrrel, akit a múlt héten felbukkant fényképfel­vételek szerint ököllel bántal­mazott 1973-ban. Joschka Fischer feltehetően személye­sen fog bocsánatot kérni az ál­tala annak idején egy erőszak­ba torkolló utcai demonstráció során bántalmazott embertől. Egy másik„rendőraffér” miatt feljelentés fenyegeti az alkan- cellár-minisztert. Az ügy pi­kantériája, hogy a feljelentő a néhai szélsőbalos terrorista, Ulrike Meinhof leánya. (MTI) Ejtettek két vádpontot Camp Zeist. A Lockerbie-per ügyésze bejelentette: ejti a két gyanúsítottal szemben az ösz- szeesküvésre és a légi bizton­ság veszélyeztetésére vonatko­zó vádpontot, csupán a gyil­kosság vádját tartja fenn. A két líbiait azzal vádolják, hogy ők helyezték el Málta szigetén a Pan Am légitársaság járatán azt a pokolgépet, amely 1988. december 21-én a skóciai Lockerbie felett felrobbantotta a Boeing 744-est, és ezzel 270 ember halálát okozták. (MTI) Egy hét haladék Pinochetnek Santiago. Az illetékes chilei vizsgálóbíró január 15-re ha­lasztotta Augusto Pinochet tá­bornok, volt államfő január 9- re tervezett kihallgatásának időpontját. A bíró azt is elren­delte, hogy holnap és pénte­ken folytassák le Pinochet álta­lános és elmeorvosi kivizsgálá­sát, amelyen megállapítják, hogy a 85 esztendős egykori diktátor egészségügyi állapota egyáltalán lehetővé teszi-e bí­róság elé állítását. (MTI) Tony Blair brit miniszterelnö­köt az Irak elleni szankciók fel­oldását követelők dobálták meg Bristolban. (TA SR/EPA) Biljana Plavsics feladta magát Belgrád. Hágába utazott Biljana Plavsics volt boszniai szerb elnök, ahol a Nemzetkö­zi Törvényszék fogházán kí­vül, különleges körülmények között tölt majd el „bizonyos időt”. Plavsics az első nő, aki bizonyos időt a törvényszék felügyelete alatt tölt el. A tör­vényszék megerősítette, Plavsicsot háborús bűnök el­követésével vádolják. (MTI) Bevándorlók a vagonban Bécs. Három illegális beván­dorlót szabadítottak ki vasuta­sok Bécsújhely teherpályaud­varán egy vagonból, ahová az embercsempészek zárták be őket. A Jugoszláviából érke­zett két nő és egy férfi szerint fejenként 300 márka ellené­ben egy magyar embercsem­pész Budapesten zárta be őket a vagonba azzal az ígérettel, hogy Schwechaton cinkosa majd kiengedi őket, ám ez nem történt meg. (MTI) George W. Bush nem akarja kegyelemben részesíteni elődjét, mert reméli, ejtik a vádat Bili Clinton ellen Albright a négy évről Már támadják a jelölteket Washington. George Bush megvá­lasztott amerikai elnök kijelentette: itt az ideje, hogy Bili Clinton távozó elnök bírálói felhagyjanak a múltra való összpontosítással. Többen u- gyanis felvetették, a Fehér Házból való kiköltözése után nem kellene-e vád alá helyezni Clintont, a Lewin- sky-ügyben elkövetett hamis tanú­zás miatt. Néhányan úgy véleked­nek, Bushnak elnöki kegyelemben kell részesítenie. Bush reméli, erre nem is lesz szükség, mert a vád alá helyezésre sem kerül sor. A demok­rata törvényhozók azonban nem tü­relmesek Bushsal, akinek már janu­ár 20-i beiktatása előtt rohamokat kell visszavernie, egyes miniszterje­löltek szenátusi meghallgatása kap­csán. A bírálatok kereszttüzében Linda Chavez munkaügyi minisz­terjelölt áll, akiről kiderült, 1992- ben otthonában alkalmi munkákkal látott el egy Guatemalából érkezett, illegális bevándorlót. (MTI) Fogjuk meg és vigyük! Bush megkezdte a hurcolkodást a Fehér Házba. (CTK/AP-felvétel) Sikerek és félsikerek Washington. Madeleine Albright abban a tudatban távozik posztjá­ról, hogy teljesítette a rábízott fel­adatot. A még nem egészen két hé­tig hivatalban lévő amerikai kül­ügyminiszter úgy nyüatkozott: te­vékenységének csúcspontja az volt, hogy hozzájárult a balkáni helyzet rendezéséhez, „ahol most demok­ratikusan megválasztott kormá­nyok működnek. Még sok tenniva­ló maradt, de úgy hiszem, mi is so­kat csináltunk” - fűzte hozzá. A számára csalódást jelentő prob­lémák közül az amerikai diplomá­cia vezetője azt emelte ki, hogy Ku­bában nem történt változás, s nem sikerült rendezni a közel-keleti helyzetet sem. Ugyanakkor elége­dettségét fejezte ki a NATO kibőví­tése fölött, s nagyra értékelte, hogy olyan, teljesen új külpolitikai kér­désekkel is foglalkozhatott, mint a kábítószerek, az éghajlati változá­sok és a nők helyzete. (MTI) Már az Egészségügyi Világszervezet segítségét kérik a Balkán-szindróma miatt Tíz tonna urán az égből Több mint négymillió nőt adnak el évente a világon Rabszolgák Európában MTI-JELENTÉS Strasbourg. Több mint négymillió nőt adnak el évente a világon, s kö­zülük sokan az úgynevezett házi rabszolgaság áldozataivá válnak - derül ki az Európa Tanács jelentésé­ből, amely júniusban kerül a stras- bourgi szervezet parlamenti köz­gyűlése elé. A fiatal nőket ügynök­ségek toborozzák (amelyeket nekik kell fizetniük), vagy emberkereske­dők áldozatai, illetve munkaadóju­kat követik külföldre. Franciaor­szágban a becslések szerint több ezer női áldozata van a házi rabszol­gaságnak. Gazdáik többsége nyu­gat-afrikai, közel- és közép-keleti, de 20 százalékuk francia. A rabszol­gákkal dolgoztatok 20 százalékát védi a diplomáciai mentesség - köz­tük van egy olasz és öt francia (kül­földön állomásozó) diplomata. Az általuk foglalkoztatottak többsé­gükben Indiából, Indonéziából, a Fülöp-szigetekről és Sri Lankáról ér­keznek. Belgiumban a felmérésben szereplő áldozatok többsége a Fü­löp-szigetekről való, és Brüsszelben szolgálatot teljesítő diplomatáknak dolgozik. A jelentés készítője, a nők és férfiak esélyegyenlőségével fog­lalkozó ET-bizottság számos jogi in­tézkedést javasol. Külön említi a diplomaták által alkalmazott sze­mélyek hathatósabb védelmét és a diplomáciai mentesség feloldását olyan esetekben, amikor alapos a gyanú, hogy egy diplomata emberi jogokat sértett. Erdélyi magyar egyetem - oktatás csak a jövő tanévben Késik az akkreditáció Belgrád/Brüsszel/Washing- ton/Moszkva. Bemard Kouchner koszovói ENSZ- megbízott arra kérte az Egészségügyi Világszerveze­tet (WHO), hogy mielőbb küldjön szakértőket a tarto­mányba, segítve ezzel az urántartalmú NATO-lősze- rek hatásának kivizsgálását. ÖSSZEFOGLALÓ A koszovói nemzetközi békeerő­ben (KFOR) részt vevő országok többsége egészségügyi csoporto­kat küld a tartományba, hogy szű­rővizsgálatnak vessék alá katoná­ikat. Az úgynevezett szegényített uránt tartalmazó lövedékburkolat kü­lönleges átütő erőt biztosít, és rendkívül hatékony a páncélosok ellen. A NATO - főként az ameri­kai haderő - nagy mennyiségben alkalmazott ilyen lövedékeket a Koszovó miatti, Jugoszlávia elleni 1999-es offenzíva során. Madeleine Albright amerikai kül­ügyminiszter úgy nyilatkozott az uránbevonatú lövedékek kérdésé­vel kapcsolatban, hogy nincs bizo­nyíték a rákos megbetegedésekkel való közvetlen összefüggésre. Az USA Európában állomásozó had­serege cáfolta a Die Weltnek azt az értesülését, hogy Németország te­rületén is használtak szegényített urániumlövedékeket. Az Európai Bizottság illetékes szolgálatainak tegnapi ülésén döntés született arról, hogy az unió végrehajtó szerve szakértői testületet bíz meg annak kivizsgá­lásával, milyen következmények­kel járhatott a gyengített uránium felhasználása boszniai és koszovói mti-hírek Stockholm/Bécs/Brüsszel. Ro­mano Prodi, az Európai Bizottság elnöke szerint az EU jelenlegi hat hónaponkénti váltásban működő soros elnöki rendszere hosszú tá­von nem működtethető. Egy svéd lapnak adott nyilatkozatában Prodi „hatástalan politikai turizmusnak” nevezte a soros elnöki rendszert. Hozzátette: „a jelenlegi rotációs rendszert nem folytathatjuk. Ez a berendezkedés nagyon nagy prob­lémát okoz a munkánkban, mindig más tárgyalási kultúrával és más emberekkel találjuk magunkat szemben”. Az elnök szerint rövid ideig még biztosan fenntartható a jelenlegi állapot. Abszolút szükségszerűnek nevezte Thomas Klestil osztrák államfő az katonai műveletekben. A bizottsá­gi apparátuson belül tartott ta­nácskozással párhuzamosan a so­ros svéd elnökség kezdeményezé­sére az EU politikai és biztonsági bizottsága is napirendjére tűzte a Balkán-szindróma néven ismert jelenséget. Wesley Clark, az európai NATO- erők volt főparancsnoka szerint a szövetségesek korábban már kéz­hez kapták azokat a koszovói tér­képeket, amelyek az urániumtar­talmú lövedékek kilövésének hely­színeit jelölik, így ezeknek az or­szágoknak a katonai parancsnokai felelnek csapataik biztonságáért. Clark, aki irányította a NATO ko­szovói légicsapásait elismeri,, hogy Koszovóban használtak szegényí­tett uránt tartalmazó lövedékeket. „Háborúban álltunk, olyan fegyve­reket alkalmaztunk, amelyek ren­delkezésünkre álltak” - mondta, emlékeztetve, hogy akkor egyetlen fő cél volt: a lehető legnagyobb mértékben meggyengíteni Szlobo- dan Milosevics hadseregét. Az urá­niumtöltetek szavatolták a megfe­lelő erőt ahhoz, hogy megsemmi­síthessék az ellenség harckocsijait. Clark szerint egyébként a szegé­nyített urán nem okoz sem daga­natos, sem leukémiás megbetege­Európai Unió bővítését, a Bécsben akkreditált diplomatáknak adott újévi fogadásán. Az elnök kifejtette: a bővítés a legnagyobb hozzájáru­lás a kontinens stabilitásához és biztonságához. Klestil hangsúlyoz­ta, Ausztria támogatja a soros svéd EU-elnökség programját, amelynek fő súlypontjai között van a bővítés, továbbá a foglalkoztatás és a kör­nyezetvédelem. „Az Európa szívé­ben fekvő Ausztria meggyőződése, hogy a mostaninál nagyobb, közös Európának mindenekelőtt stabil Közép-Európára van szüksége, s hogy az itteni népek ezért különös felelősséget viselnek a térség stabi­litásáért és biztonságáért” - mond­ta. A bővítéssel, s hogy ezzel kitágul a béke és a biztonság övezete Euró­pában, megnő a jelentősége az Eu­rópai Unió és Oroszország partneri déseket, de veszélyes lehet, ha an­nak gőzét esetleg beszívja az em­ber. Ilyenkor ugyanis a szennyező anyag megtelepedhet a csontokon. Csakhogy a töltetek esetében ez a gőz a lövedék felrobbanásának pil­lanatában azonnal eloszlik a leve­gőben. Az orosz védelmi tárca szakértői szerint a Jugoszláviára csapást mérő NATO-erők összesen 31 ezer szegényített uránt tartalmazó lövedék vetettek be, s így csaknem tíz tonna urán szóródott szét az érintett körzetekben. Hamarosan orosz katonaorvosok indulnak Ko­szovóba, hogy megvizsgálják, mi­lyen hatással lehettek a területen állomásozó orosz békefenntartó egységek katonáira a Jugoszlávia ellen bevetett uránmagvas NATO- lőszerek, és a körleteknél felderít­sék a sugárzásbiztonság esetleges problémáit. Nincsenek urántartalmú NATO- bombák az Adriai-tengerben, a Ju­goszlávia elleni légi csapásokban bevetett harci gépek ilyen bombá­kat nem süllyesztettek a tenger mélyére - erősítette meg a NATO. Uránt tartalmaznak viszont azok a lövedékmaradványok, amelyeket egy olasz újságíró szolgáltatott be az SFOR-nak Szarajevóban. kapcsolatának is - hangsúlyozta. Az Európai Bizottság készen áll ar­ra, hogy együttműködjön az unió soros elnöki tisztségét betöltő Své­dországgal a csatlakozási tárgyalá­sok felgyorsítása érdekében - jelen­tette ki a testület bővítési kérdése­kért felelős tagja. Günter Ver­heugen azt követően nyilatkozott újságíróknak, hogy megbeszélést folytatott Mart Laar észt miniszter- elnökkel, akinek országát az egyik legfelkészültebb EU-tagjelöltnék nevezté. Laarral Prodi és Verheu­gen a csatlakozási folyamatot érin­tő több konkrét kérdésről tárgyalt. „A mostani tárgyalások alapján még megalapozottabb a remény, hogy Észtországgal már 2002 vége előtt le lehet zárni a csatlakozási tárgyalásokat” - mondta Verhe­ugen. MTI-HÍR Bukarest. Az Erdélyben tervezett magyar nyelvű magánegyetemen a jövő tanévtől kezdődhet meg az ok­tatás, ha az egyetemet működtető Sapientia alapítvány megkapja a ro­mán állami akkreditációs bizottság­tól az ideiglenes működési enge­délyt - közölte Tónk Sándor, az ala­pítvány elnöke a Krónika című erdé­lyi lappal. A Sapientia alapítvány eredetileg azt remélte, hogy a ma­gyar költségvetési támogatással lé­MTI-HÍREK Budapest/Bukarest. A román kül­ügyminisztérium meglepetéssel ér­tesült a Magyar Máltai Szeretetszol­gálat vezetőjét, Kozma Imre atyát a borsi határátkelőn ért támadásról. A román hatóságok vizsgálatot kezdtek, hogy milyen körülmények között történhetett meg ez a sajná­latos eset és kik vettek részt benne - hangsúlyozta az a közlemény, ame­lyet a román külügyminisztérium juttatott el az MTI-hez. A közle­mény leszögezi: a külügyminisztéri­um elítéli ezt az esetet. A román saj­MTI-HÍR Podgorica. A montenegrói rendőr­ség hivatalosan is megerősítette, is­meretlen tettes agyonlőtte a podgo- ricai belügyminisztérium egyik ma­gas rangú tisztviselőjét. A 42 éves Darko Raszpopovicsot hétfő dél­tesülő egyetem már tavaly ősszel megkezdheti tevékenységét, de az akkreditálás elhúzódó folyamata miatt a tervezett kapunyitás idén februárra módosult. Tónk emlékez­tetett arra, hogy öt szakot illetően már tavaly júniusban eljuttatták az akkreditációs bizottsághoz az irato­kat. A bizottság ma száll ki Csíksze­redába, hogy helyszínen vizsgálja meg a magánegyetem részlegét. A júniusban kérelmezett öt szak közül egyelőre csak három beindításának feltételeit veszik számba. tó a Bihar megyei rendőr-főkapi­tányság közleményét ismertette, amely szerint a rendőrség vizsgála­ta nem igazolja Kozma atya állítását az őt ért támadásról. A Jurnalul National című lap szerint nem is tör­tént támadás, az egész esetet csak Kozma atya találta ki, hogy „zajt csapjon maga körül a sajtóban”. Kozma atya számára érthetetlen a lap állítása. Közölte: az atrocitás a határőrbódétól mintegy 20 méterre történt, az állomás jól kivüágított volt, s szerinte a határőrök láthatták a vele történteket, mert nem a sötét­ben várakozott kocsijával. után saját háza előtt gyilkolták meg. Egyelőre nem tudni, ki állhat a me­rénylet mögött. Egy év alatt máso­dszor fordult elő, hogy magas rangú montenegrói tisztségviselőt ért tá­madás. Tavaly Goran Zugicsot, Müo Djukanovics elnök biztonsági ta­nácsadóját lőtték le. Újságírókat is sújt a szindróma Párizs. Marie-Claude Dubin francia újságírónő, aki 1991-ben a Si­vatagi Vihar helyszínéről tudósított az Irak elleni öbölháború ese­ményeiről, majd 1994-95-ben Boszniából küldte jelentéseit lapjá­nak, a Le Párisién című francia lapnak adott interjúban elmondta, ugyanolyan tünetektől szenved, amelyek a Franciaországban mindmáig nem elismert öbölszindrómára utalnak, s melyek azono­sak a Balkánon is használt urániumtartalmú fegyverek hatásának tulajdonított megbetegedéssel. Az újságírónőt tegnap hallgatta meg a francia nemzetgyűlés vizsgálóbizottsága. (MTI) Kozma atya nem érti, miért állítják, hogy nem verték meg Román sajtókampány Romano Prodi bírálja az Európai Unióban alkalmazott úgynevezett rotációs rendszert Az EB a tárgyalás gyorsítása mellett Megölték a belügyminisztérium alkalmazottját A második áldozat

Next

/
Thumbnails
Contents