Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-08-02 / 31. szám
Modern élet 2000. augusztus 2. Térségünk geológiai fejlődése még korántsem fejeződött be Nálunk is mozog a föld A királyok és a királynők is viseltek tartánt D. Kovács József A tévékészülék előtt ülve, s látva a világ különböző tájain előforduló, földrengések okozta emberi tragédiákat, a romba dőlt épületeket, általában felsóhajtunk: legalább ebből a szempontból szerencsés helyre születtünk, hál’istennek, minket nem fenyeget ez a veszély. Pedig koránt sincs így. Szlovákiában is mozog a föld, s ha nem is túl gyakran, időről időre azért sor kerül komolyabb rengésekre is. Országunkra azonban nem ez Csak idő kérdése, mikor lesznek újabb erős rengések. Színpompás skót kockák hogy kezdetben még nem álltak rendelkezésre mérőműszerek, így nyilván csak az erősebb rengéseket, vagy ahogy akkor nevezték, a földindulásokat regisztrálták. 1034 és 1763-tól között 55-öt, 1763-tól 1906-ig 332-t, ezt követően pedig több mint 250-et. A Szlovák Tudományos Akadémia becslései szerint valójában négyszer-ötször akkora lehetett a földrengések száma a mai Szlovákia területén. Az elmúlt ezer esztendőben tájainkon Komáromot érte a legerősebb rengés. 1763. június 28- án szinte teljesen elpusztult a város a 8-9-es erősségű lökések következtében. A korabeli híradások szerint a templomok és lakóházak összedőltek, megrongálódtak, megnyílt a föld, homokfolyásokat észlelték: „Nem vala ház és épület káros romlás nélkül, úgy hogy az emberek bajokban mezőre, kertekbe kéntelenítettek magoknak lakást szerezni, amely földindulás négy nap és négy éjszaka tartott légyen.” A romok alatt 63 ember lelte halálát, 102-en megsebesültek. A komáromi epicentrumú rengéseket 87 ezer négyzetkilométernyi területen észlelték, amely majdnem megfelel a mai Magyarország nagyságának. Háromszáz évvel korábban hasonló erősségű rengések rázták meg a gazdag báVilágszerte népszerű a jellegzetes kockás szövet, a tartán. Hazánkban is különös előszeretettel visel sok hölgy a színes minták harmóniájáról nevezetes „skót kockás” ruhakölteményeket öltözékkiegészítőként. Nem is gondolnak (miért is gondolnának) arra, hogy a skót kockás ruhán lévő minták jelentéstartalma szerint az ősi skót Campbells- vagy éppen a Macfarlane-klán szimbólumát öltötték magukra. A cián (törzs) szó tulajdonképpen gyermeket jelent, és a klánrendszer mintegy háromezer évre - az itt élő pikt nép és az ír- gael letelepedők koráig - nyúlik vissza. Skócián kívül - úgy hírlik - csak Albániában maradt fenn ilyen családrendszer. Ezt látszik igazolni, hogy Skócia ősi neve valójában Álba volt. Aligha vitathatóan a rokon vonásokra utal, hogy Albániában és Skóciában hordják a skót szoknyát mint nemzeti viseletét, s a két ország ruházza fel „tisztségviselőkkel” a családot. Több mint száz különálló felföldi skót törzset tartanak számon az Andersontól a Weyssig, sok oldalhajtással, s ezek a törzsek szerte az országban, igya Skót-felföldön és a szigeteken egyaránt élnek. A tartán - ez a sok színárnyalatú, remek anyag -, amelyen a kockákat tucatnyi más színminta keresztezi és szövi át, már a tizenkettedik, tizenharmadik században ismert volt. Érdekes viszont, hogy nem is olyan régtől fogva számít skót nemzeti viseletnek. A skót szoknya a felföldiek öltözetének fő tartozéka volt a tizenhetedik század elejétől. De számos bizonyíték van arra, hogy ennél korábbi - sokkal korábbi - eredetű. Valójában két változatát viselik, az egyik a breacenfeile (öves skót szoknya), a másik a feile beag (kis skót szoknya). Az öves skót szoknya viselőjének roppant sok türelemre van szüksége, hogy a csaknem tizenkét méter hosszú anyagot szakszerűen maga köré csavarja. Olyasféle hagyomány ez, mint nálunk a nemesi címer birtoklása. Külön is említést érdemel hogy: az adott törzs szövőmesterei sosem szőttek más mintájú anyagot. Még rokon törzsek számára sem... Bizonyíték van arra, hogy a királyok és királynők is viseltek egykoron tartánt, az uralkodóház kiadásai között gyakran szerepelt a tartánra kiadott összeg. Az úgynevezett skót (kis) szoknyát az 1746-os cullodeni csata után kezdték mind szélesebb körben viselni. Tehát attól az időtől kezdve, amikor megtiltották a felföldi skótoknak a kilt (az öves skót szoknya) viselését. Ezt a tilalmat a felföldön csak 1782-ben oldották fel. Állítólag Sir Walter Scott érdeme, hogy a skót tartán és a tartánból összeállított különféle öltözékek iránt újra felébredt az érdeklődés. Ő szervezte 1822- ben Edinburghban a híres és látványos - „Mindenki skót, mindenki tartánban” - fogadást IV. György király tiszteletére. Az évek hosszú során minden törzs tartánja (és az eredeti motívumokat meghamisító utánzatok számos változata) elterjedt az egész világon. Ma már a ruhákon és öltözékkiegészítőkön kívül bútorszövetnek, fürdőruhának, au- tóülés-huzatnak, sőt még kutyatakarónak is szívesen felhasználják ezt a nemes anyagot. Ezek után okkal felmerülhet a kérdés: vajon ez a színpompás kockás szövet mindig eredeti környezetéből érkezik hozzánk? A. T. A tilalmat a felföldön csak 1782-ben oldották fel. A tartánt és kiltet remekül díszítő öves skót táskák és skót kockás szövetek bemutatója Glasgow-ban. 1034-ben jegyezték fel az elsőt, azóta 660 esetről van tudomásunk. a jellemző, a politikai földrengések sokkal inkább. Annak ellenére is, hogy néhány hete Pozsony környékén műszerek nélkül is észlelni lehetett rengéseket, az utóbbi 60-70 év tapasztalataiból kiindulva elmondható, hogy Szlovákia területén, kicsi a szeizmikus tevékenység. Viszont ha hosz- szabb időtávon vizsgálódunk ahogy azt a szakemberek te1983-ban Törökország déli részén 44 falu és több mint kétezer ember esett a földrengés áldozatául. A főrengést több erős utórengés is követte. kus tevékenységre a jövőben is számíthatunk - mondja a fentebb említett esetek kapcsán dr. Peter Moczo, az SZTA Geofizikai Intézete szeizmológiai részlegének vezetője. - Csak idő kérdése, mikor kerül sor újabb erős földrengésekre. Ez az idő lehet öt, ötven, de még több év is, biztosat senki sem tud. Tény, hogy a július elején tapasztalt rengések nem az erős kategóriába tartoztak. Komárom korabeli látképe. Az 1763-as földrengés során szinte az egész város elpusztult. Hét templom és 279 ház dőlt romba, hatvanhárom ember életét vesztette. szik - könnyen megállapítható, hogy térségünkben is elég jelentősek a földmozgások. 1034-ben jegyezték le az első, területünket is érintő földrengést, s azóta még további 660 esetről van tudomásunk. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, nyavárosok környékét is. 1443. június 3-án Selmecbányát és a környező tárnákat súlyos károk érték, s emberi áldozatokat is követelt a földrengés. Az 1858-as zsolnai földmozgások során a város összes épülete megrongálódott. Az utolsó, nagyobb erejű rengések 1906-ban következtek be. Ekkor a Nagyszombattól nem messze fekvő Dobrá Vodában, amely aktív szeizmikus gócnak számít, volt a nagy területen észlelt rengések központja.- Szlovákia területének földtani fejlődése még nem fejeződött be, ezért hasonló szeizmiMűholdképet tessék! A Space Imaging Inc. elnevezésű coloradói magánvállalat közzétette az első olyan műholdas fényképfelvételt, amely a katonai kémműholdak által készített felvételekével már összevethető minőséget nyújt a felbontási képesség tekintetében. A mintegy 650 kilométer magasságból készített fényképen a washingtoni belváros látható, és jól megkülönböztethetők rajta az épületek, valamint a járművek is. A Clinton- kormányzat 1994-ben engedélyezte a kereskedelmi célú űrfényképezőgépeket. A Space Imaging mellett már három más magánvállalkozás is készülődik, hogy megfelelő űreszközt bocsásson fel. A legvidámabb temető Az ügyes kezű Stan Ion Patras 1929-ben elhatározta, hogy egyedi fejfákat farag az erdélyi Sapinta megboldogultjainak. A síremlékeken nemcsak vidám jeleneteket örökített meg, de kis verseket is fabrikált a jobb létre szenederült falubeliekről. Eleven színekkel kifestett fejfái, az elhunytra jellemző rigmusai az élet szeretetét hirdetik. Ileanáról, a hatvanhárom évet élt háziasszonyról ezt tudhatja meg (prózai fordításban) az utókor: „Szerettem jókat főzni mindenkinek. Először mindig megkóstoltam az ételt, hogy tudjam, ízle- tes-e, amit az asztalra teszek. ” Hatszázan nyugszanak a vidám temetőben, közöttük a mester, aki előrem megfaragta saját síremlékét, ezzel a felirattal: „Szerettem volna tovább élni,, hogy befejezzem a munkáimat. Hatvankét országból jöttek hozzám látogatóba, sok államfővel találkoztam. Ha most jönnek, már nem találnak meg.” Házát múzeummá alakították, a népszerű fejfákat azóta tanítványa, Dimitru Pop faragta. Gengszterek, reszkessetek! Napjaink legnépszerűbb kutyasztárja Rex. Gyönyörű nélmet juhász, okos szeméből kiolvashatjuk, hogy nem közrendőrrel állunk szemben. A népszerű német sorozat, a Rex felügyelő címszereplője akkor lép színre, amikok a trükkös bűntények kifognak az emberi elmén. Ha szorul a hurok, a megoldás négy lábon érkezik.