Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-07-26 / 30. szám
Tanácsadó 2000. július 26. A lakótelepi parkban álló egy-két tölgy alatt is teremnek Gyilkos galócák A gyilkos galóca és számos más mérgező faj illatos, fehér húsát gyakran megrágja a csiga. A gombamérgezések veszélyeire már évszázadokkal ezelőtti könyvekben is találunk feljegyzéseket, amelyek valóban igaz megfigyeléseken alapultak. Ilyen például a következő: „Óvakodjunk a fehér lemezű, borítékból (azaz bocskor- ból) kinövő gombáktól!” Aki ezt a tanácsot megszívlelte, az a gyilkos galóca okozta mérgezést biztos elkerülte. Hiszen a legtöbb halálos mérgezést okozó gyilkos galóca (Amanita phalloides) zöldessárga, fehéresre fakuló, selymes fényű kalapja alatt sűrű fehér lemezek sorakoznak. Fehér vagy halvány kalapú márványos tönkjén fehér gallér, alján pedig fehér bocskor van. Ez vette körül tojás- szerűen, zárta magába fejlődése kezdetén az egész gombát - ebből emelkedett ki a kalap és a tönk. A gyilkos galóca és a tőle csak fehér kalapjával különböző fehér gyilkos galóca (A. verna) még a szárazabb nyarakon is megjelenik, a síkságokon éppen úgy, mint a hegyekben. Nem létfeltételük az erdő - kifejlődésükhöz néhány tölgy, gyertyán vagy másféle erdőalkotó fa is elegendő. A lakótelepi parkban álló egy-két tölgy alatt is teremnek, vagy az erdő széléből kikanyarított kertben, ahol a gyümölcsfák, a szőlő között vagy a kerítés mellett egy-két erdei fát még meghagytak. A lomb- és fenyőerdőkben gyakranjelenik meg együtt a mérgező párducgalóca (A. pantherina) és az ehető piruló galóca (A. ru- bescens). A mérgező, nagyon jó ízű, karcsú tönkű párducgalóca húsa megtörve sohasem pirul, míg az ehető fajra a sérülések (pl. lárvarágások) mentén a lassú színváltozás jellemző. A piruló galóca biztos meghatározó jegye a széles, tönkre simuló fehér vág}' sárga, jól láthatóan barázdált gallér is. A párducgalóca gallérja sohasem barázdált. A világító tölcsérgomba (Omphalotus olea- rius) melegkedvelő. Korhadó tüskökön csoportosan terem. Gyakran összetévesztik a sárga rókagombával (Cantharellus ciba- rius). Pedig a rókagomba mindig a talajban él, termőteste csak ott jelenik meg. Tölcsér alakú kalapja alján („oldalán”) lemezek helyett csak redői, ráncai vannak. KbM (feldolgozás) A barackmoly károsította hajtás elhervad, majd elpusztul Segítenek az apró fürkészek A barackmoly (Anarsia lineatella) kifejlett hernyója 8-10 mm hosz- szú. Teste vörösbarna, világosabb harántsávokkal, feje és nyakpajzsa fekete. A lepke 5-7 mm-es, elülső szárnya hamuszürke, szabálytalan alakú és elhelyezkedésű barna és fekete hosszúkás foltokkal tarkított. A fiatal hernyók telelnek át, főleg az egyéves vesz- szők kéregrésze alatt rágott üregben. Tavasszal, a melegebb idő beköszöntével elhagyják a telelőhelyüket, és a zsenge hajtásokba rágják be magukat. A károsított hajtások elhervadnak. A barackmoly jelenlétét erről áprilisban könnyen felismerhetjük, mert a hasonló kárt okozó keleti gyümölcsmoly ebben az időszakban még hernyó, illetve báb alakban telel. A barackmoly kifejlett hernyói április végétől kezdve zömmel károsításuk helyén bábozód- nak. A lepkék május közepétől július elejéig rajzanak, a tenyészeti idő folyamán 3 nemzedék fejlődik. A 3. nemzedék fejlődésben lévő hernyói telelnek át. A barackmoly hernyóit jócskán tizedeli egy apró termetű fürkész (Paralitomastix varicornis). A fürkész egyeden petéből származó 25-30 lárva a barackmoly hernyójában fejlődik ki, és gubóikat is a hernyóban készítik el, amelyben bábozódnak. A gubók a hernyó testét kitöltik, és a kifeszült bőrön keresztül jól láthatók. A bábokból hamarosan kikelnek a kis fürkészek, s petéik lerakásával újabb hernyók pusztulását okozzák. E kis fürkész tevékenységének következménye, hogy a ve- télytárs nélkül maradó keleti gyümölcsmoly rövid idő alatt kiszorította a barackmolyt az őszibarackosokból. Amíg ugyanis az - természetes ellenségek hiányában - szinte korláüan mértékben szaporodhatott, addig a barackmoly hernyóinak 20-98 százalékát pusztítják el a fürkészek. Tavasz- szal még látható egy-egy barackmoly, de május közepétől kezdve a parazita hatására majdnem nyomtalanul eltűnnek. Kora tavasztól szeptember végéig ajánlatos állandóan szemmel tartani az őszibarackfákat. Az első hervadó hajtások megjelenésekor még van lehetőség a mechanikai védekezésre. Ha a hervadó hajtásokon csak fűrészporszerű ürülékcsomócska láthatói mézga- folyás nélkül, akkor a hernyók még a hajtásban vannak. Ezek levágásával, megsemmisítésével a kelen gyümölcsmoly és a barackmoly hernyóinak jelentős része elpusztítható. Néhány naponként ismételjük meg ezt az eljárást, így néhány fa esetében az egész te- nyészidőszakban megoldható a védekezés. Nagyobb gyümölcsösökben azonban a permetezés nélkülözheteüen. Kertészet és Szőlészet Gyermeklélektan Jelige: Nyár. „Szüleim nem értik a mai ifjúságot. Apám akkor lenne boldog, ha nyáron ki sem lépnék a házunk ajtaján. Ha valahová menni akarok, hosszú erkölcsi dumákat kell végighallgatnom, hogy kivel hogyan kell viselkednem, hogyan kell beszélnem, stb. Este nem maradhatok sokáig, pedig szeptembertől már kilencedikes leszek. Vannak osztálytársaim, akik éjfélig is maradhatnak bárhol. Ha ez így megy tovább, kiközösítenek, s nem lesznek barátaim.” Ha a te szomszögedből nézzük a dolgokat, valószínűleg igazad van. Elhiszem, hogy vonz az az életstílus, ahogyan a barátaid élnek. Ebben a korban ez magát a paradicsomot jelentheti, az igazi szabadság érzetét keltheti. De: írod, hogy szeptembertől már kilencedikes leszel, s te is Dr. Hadas Katalin olyan korlátlanul szabad szeretnél lenni, mint barátaid, akikkel „nem törődnek” annyit, mint veled. Hidd el, hogy ez csak látszatszabadság. Még abban a korban vagytok, amikor szükségetek van a felügyeletre, jó tanácsokra. Most az tetszik neked, ahogy a barátaid szülei viselkednek, de lehet, hogy pár év múlva hálás leszel szüleidnek azért, hogy nekik nem volt mindegy, hol töltőd az éjszakáidat kilencedikes korodban. Ha eléggé nagynak és érettnek érzed már magad, akkor próbáld egy kis ideig a szüleid szemszögéből szemlélni a dolgokat. Lehet, ha az ő szemükkel nézed a világot, igazat adsz nekik. Szedd össze 14 éved minden tapasztalatát, s próbáld megtervezni a jövődet: tűzd ki azokat a célokat, amiket el szeretnél érni, gondold végig, hogy ezeket miként érhetnéd el. Nagy a valószínűsége, hogy ezek valahol össze fognak csengeni a szüléidtől hallott intelmekkel. S akkor majd rádöbbensz arra, hogy a hosszú erkölcsi dumáknak mi az igazi mondanivalójuk. Ha erre ráébredsz, akkor megváltozik majd a szemléleted is a szüléidét illetően. Megkérdeztük a szakértőt Visszakaphatjuk-e a pénzünket? Jelige: Futok a pénzem után. „Milyen jogai vannak a polgárnak egy olyan társasággal szemben, amelyre csendestársi szerződés alapján egy bizonyos összeget bízott rá, s a szerződést a benne foglalt feltételeknek megfelelően egy év elteltével felmondta? A társaságnak komoly problémái vannak, és nem tudja kifizetni sem a kamatot, sem pedig a befektetett pénzösszeget. Legutóbbi információim szerint a közeljövőben átutalják a befektetett összeg 30 százalékát kötvények formájában, a kamatról viszont szó sincs. Szerintem jogosultak vagyunk a kamatra is, sőt a felmondás lejárta utáni hónapokra járóra is. Fordulhatok ilyen esetben bírósághoz? Milyen esélyünk van arra, hogy visszakapjuk a pénzünket?” Kedves olvasó, pontos választ csak akkor tudnék adni, ha elküldte volna a szerződést is. Ha a szerződés valóban csendestársi jogviszonyt alapító szerződés, akkor a szerződés megszűnte után 30 nappal a vállalkozó a vállalkozás eredményétől függően köteles visszaszolgáltatni a csendestársnak a betétet megemelve vagy csökkentve. Tehát - ahogy írta - volt egy 6 hónapos felmondási idő, ami annyit jelent, hogy Ön benyújtotta a felmondást, és a szerződés hat hónap elteltével megszűnt. Ezután kezdődik a 30 napos (vagy más) idő a betét eredményektől függő visszaadására. Pontosan ezért kellene kidolgozni a szerződés megszűnésének napjára vonatkozóan egy rendkívüli zárómérleget. Ha e szerint veszteséges a társaság, akkor a veszteség megfelelő részében a csendestárs is osztozik, tehát a visszaadandó betét ezzel a veszteséghányaddal csökken. Ellenben ha nyereséges, akkor a betétet a megfelelő nyereséghányaddal megemelve kell(ene) visszaadni. Ha perelni akar, mindenképpen szakemberrel kell megvizsgáltatni a szerződést, mert az szabja meg a felek jogait és kötelességeit. A perköltség attól függ, milyen az az érték, ami a per tárgyát képezi: keresSzabó Elena jogász kedelmi ügyekben a bírósági illeték ennek az értéknek a 4 százalékát teszi ki. Ha pert nyer, az alperesnek meg kell térítenie a kifizetett illetéket is, ha viszont pert veszít, akkor Önnek kell kifizetni az alperes részére az ő perrel kapcsolatos kiadásait. És még egyszer hangsúlyozom: ha valakire pénzösszeget bíz csendestársként, akkor tudatosítani kell, hogy osztozik a vállalkozás sorsában, mind a nyereségben, mind a veszteségben. Mivel ez a kérdés többször szerepel olvasóink leveleiben, közöljük Szabó Elena magyarázó cikkét a csendestársi viszonyról. A csendestárs jogai és kötelességei A csendestársi jogviszony két fél jogviszonya, melyek közül az egyik, a csendestárs részt vesz betétjével a másik - a vállalkozó - vállalkozásában, és ebből a részvételből joga keletkezik a nyereségrészesedésre. A csendestársi jogviszony tehát olyan írásbeli szerződéssel jön létre, mellyel a csendestárs arra kötelezi magát, hogy a vállalkozónak bizonyos betétet szolgáltat, valamint hogy annak vállalkozásában részt vesz, a vállalkozó pedig kötelezi magát arra, hogy a csendestársnak a vállalkozás eredményétől függően nyereségrészesedést fizet. Egyértelmű tehát, hogy a szerződéssel, amelyet a csendestárs a vállalkozóval köt, nem keletkezik semminemű gazdasági társaság, a szerződés joghatásai csak a csendestárs és a vállalkozó közötti jogviszonyra korlátozódnak. Ezért nem beszélünk tehát csendestársaságról, hanem csak csendestársi jogviszonyról. A csendestársi jogviszonyról szóló szerződés egyik alapvető jellemzője, hogy a csendestársnak a vállalkozó vállalkozásában valamilyen részesedése van, és a vállalkozó kizárólag egyedül lép fel a kereskedelmi jogviszonyokban. A csendestárs szemszögéből . tehát a vállalkozó meg nem határozott számú üzleteiben való részvételt jelenti. Mi kell ahhoz (formailag), hogy egy szerződést csendestársi jogviszonyt megalapító szerződésnek nevezhessünk? Mindenekelőtt a szerződő felek pontos megnevezése és jogi besorolása (csendestárs - vállalkozó), a csendestárs betétjének meghatározása (tehát hogy pontosan mi is képezi ezt a betétet: pénzösszeg, dolog, jog vagy más vagyoni érték), végül pedig meg kell állapítani a nyereségnek azt a részét, amely a csendestársnak a vállalkozás eredményéből a hányad szerint jár, és amelyre nézve a vállalkozó kötelezi magát, hogy ki is fizeti a csendestársnak. Csendestárs lehet mind természetes személy, mint jogi személy, függetlenül attól, hogy vállalkozó-e vagy sem, hiszen maga a csendestárs nem vállalkozik. A másik szerződő fél viszont kell, hogy a Kereskedelmi Törvénykönyv szabályai szerint vállalkozónak minősüljön. Ez a jogi forma lehetővé teszi azoknak az értékeknek az aktiválását, melyek olyan személyek tulajdonában vannak, akik valamilyen okból nem akarnak vagy nem tudnak önmaguk vállalkozni. A hitelszerződéssel vagy kölcsönszerződéssel ellentétben a csendestárs betétje csökkenhet az esetleges veszteség meghatározott hányadával, és így a csendestárs akár az egész betétjét is elveszítheti. A legtöbb esetben a törvény csak a határt szabja meg, amih túl nem szabad menni. Ezen a határon belül azonban a felek úgy egyeznek még, ahogyan akarnak. így van ez a csendestársi jogviszonyt szabályozó kérdésekben is. A csendestárs köteles a megegyezés szerinti időben a betét tárgyát átadni a vállalkozónak vagy lehetővé tenni neki annak felhasználását, s ha ilyen időben nem állapodtak meg, akkor a szerződés megkötése után. Ha a szerződés másként nem rendelkezik, a vállalkozó a betétet képező dolog átvételével ennek a dolognak a tulajdonosává válik. Ha a betétet ingatlan képezi, akkor a vállalkozó a szerződés tartama alatt jogosult annak használatára. Ha a betétet valamilyen jog képezi, akkor a vállalkozó jogosult annak gyakorlására a szerződés tartama alatt. A csendestársnak joga van betekinteni az üzleti feljegyzésekbe és számviteli dokumentumokba, és joga van az éves zárómérleg másolatára. Tehát a csendestárs nem vesz részt egyenesén a vállalkozásban, nem jogosult határozatokat hozni, melyek a vállalkozást érintik vagy befolyásolhatják, de a törvény egy ellenőrzési jogot biztosít a számára, amelynek segítségével tájékozódni tud a vállalkozást illetően. Az éves zárómérleghez is hozzászólhat, de nincs joga befolyásolni elfogadását vagy visszautasítását. A betétet illetően például tanácsos leszögezni, mikor és hogyan adja át a betét tárgyát a csendestárs a vállalkozónak, avagy mikor engedi át neki használatra, illetve javallott abban is megegyezni, hogy a vállalkozónak keletkezik-e a betét átadásával tulajdonjoga, és ha igen, milyen feltételekkel. Hasonlóan abban is ildomos lenne megegyezni, hogy milyen sorsra jut majd a betét a társaság megszűnése után (pl. meg kellene egyezni abban, hogy a vállalkozó a betétet köteles lesz visszaszolgáltatni a csendestársnak). Ha mondjuk, a szerződő felek abban egyeznének meg, hogy a csendestárs nem fogja viselni a vállalkozó eseüeges kudarcának terheit, és a vállalkozás csődje esetén sem fogja vállalni a csőd következményeit, akkor az már nem csendestársi jogviszony, mivel ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a csendestárs osztozik a vállalkozó sorsában. A csendestársi jogviszony ötféle módon szűnhet meg: a/ ha a szerződés határozott időre volt megkötve, a meghatározott idő elteltével; b/ felmondással, amelyet a naptári év vége előtt legalább hat hónappal kell benyújtani (ez akkor szokványos eljárás, ha a szerződés határozatlan időre van kötve, bár meg lehet egyezni másféle feltételekben is); c/ a csendestárs betétjének a vállalkozó veszteségében történő kimerítésével; d/ annak a vállalkozásnak a befejezésével, amelyben a csendestárs betétjével részt vett, függetlenül attól, hogy milyen jogi indokból történt >'gy; e/ a vállalkozó vagyona ellen történő csődnyitással, illetve a csődnyitást célzó keresetnek abból az indokból való elutasításával, hogy a vállalkozónak nincs elégséges vagyona. Amikor a szerződés megszűnik, a vállalkozónak harminc napon belül vissza kell adnia a csendestársnak a betétet, természetesen a vállalkozás eredményétől függően csökkentve vagy megemelve.
