Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-12-20 / 51-52. szám
20 2000. december 20. Kultúra Négy szlovákiai közösség már átvette a magyar kormánytól az államiság ezeréves létét megtestesítő történelmi lobogót „Mintha születésnapot tartanánk” V. Paizs Gábor ____________ Hu szonkét határon tüli egyház- község, gyülekezet kért a magyar kormánytól millenniumi emlékzászlót. A huszonkettőből négy szlovákiai közösség már átvette az államiság ezeréves létét megtestesítő lobogót.- A millennium kapcsán jobbára a lobogó átadása jelenik meg a sajtóban. Ez fontos esemény, de azért ennél többről van szó - mondta az ünnepségsorozat félidején kérdésünkre a Magyar Millennium kormánybiztosa, Nemeskürty István. - Az érzelmi tudatosságot figyelembe véve az ország lakossága két részből áll. Az egyik, talán a nagyobb rész számára a magyar történelem a honfoglalással és Szent István államalapításával, míg a többieknek 1945-ben kezdődik. Ami azelőtt volt, az valami feudális, gonosz ügy, nem is a mi múltunk. Azaz mintha az általam értelmezett nemzeti gondolat és a múlt iránt érzéketlen volna. Ennek ellenére számomra meglepően nagy számban, a 3200 önkormányzatból 2500-an kértek a kormánytól emlékzászlót. Holott tudott, hogy a képviselő- testületek többségét a mai polgári kormány ellenzéke irányítja. Zászlót a kormány tagjai, államtitkárok adhatnak át, de miután érzékeltem, hogy a kormányban nem képviselt pártok is szeretnének ebben részt venni, az országgyűlés alelnökeit is felkértem. Különösen a szocialista Szili Katalin kapott igen sok felkérést. A Tanár Urat hetente hány helyre hívják? Az én esetemben ez nem is fontos. Persze sokkal több helyre, mint ahová el tudok menni. Én a szervezést tartom feladatomnak. Akkor megyek valahova kormánybiztosként az ünnepet egy zászló átadásával megpecsételni, amikor valóban személyes a meghívás. Különben igyekszem, hogy mások végezzék el el ezt a munkát. Amikor 1998 októberében a miniszter- elnök megbízott ezzel a feladattal, a következőt gondoltam át: Mi ez a millennium? Annak ünnepe és emléke, hogy a keresztény magyar állam ezeréves. A mai, nálunk sokkal hatalmasabb és jelentősebb európai államok közül sokan még nem léteztek ezer éve. Például Olaszország, ahogy ma ismerjük, az 1860-as években jött létre. Spanyolország arab kalifátus alá tartozott. Valahogy ezt nem szokták átgondolni. Úgy képzeljük, szervezett Európa létezett, mint ma, és abba mi bekéredzkedtünk. Elcsodálkoztak útleírásaikban a nálunk megfordult nyugatiak, hogy hazájuk viszonyaihoz képest milyen nagy hatalmuk van nálunk az Árpád-házi királyoknak. A második fő kérdés az volt, hogyan-ünnepeljünk. Mifelénk az állami ünnepek szinte rituálisan központiak. A millennium első zászlóátadó ünnepsége egy pilisi faluban, Bajóton volt 2000. január 2-án. Rábeszéltem a miniszterelnököt, miután őt kérték, vállalja el! Mint kiderült, a bajótiak versengeni akartak más falvakkal, hogy a január 2- ával ők legyenek az elsők. Eljött, és ezzel rendkívül nagy hatása volt. A bajótiak ismerik a saját múltjukat. Szépen megszervezték az ünnepüket. Vagy itt van Komárom esete. Szocialista polgármestere van. A várost híd köti össze egy másik ország városával, ahol magyar kisebbség él. Ezt nem szabad kihagyni. Megkértem Orbán Viktort, vállalja el. Azt hiszem, többen voltak a túlpartról, mint »Magyarból«... A szigetvári vár kapujában, Zrínyi kitörése színhelyén állt egy szovjet hősi emlékmű, ami alatt orosz katonák nyugodtak. A helybeliek millenniumi emléket szerettek volna ott látni. Hónapokon át leveleztünk a külügyminisztériumon keresztül az orosz hatóságokkal, mire hozzájárultak, hogy ha a temetőben síremléket állítanak a katonáiknak, akkor lebonthatják a vár kapujában lévőt. És így történt. Nyugalom és türelem is kell a jó dolgokhoz. Többen voltak a túlpartról, mint „Magyarból”. Ünnep a templomban: itt Zebegény polgármestere, Krebsz Ferenc veszi át az emlékzászlót a kormánybiztosról. A szerző felvétele A kiegyezést követően, egyetlen kisebb gazdasági válságot leszámítva, majd három évtizedes zavartalan fejlődés után ért a nemzet 1896-hoz. A pesti Nagykörút, a Hősök tere, a mélyvezetésű metró 1970-es átadásáig Mill-FAV néven a kontinens első földalatti vasútjaként tárgyiasult formában Is maradt ránk valami a honfoglalás ünnepéből. Most igen sok helyen felújításokat, templomok rendbetételét kötjük az ünnephez. 2000-re is ugyanúgy tudunk majd visszaemlékezni 2100-ban, mint 1896-ra? Mennyire lehet maradandó e második ünnep szelleme? A mai Magyarországot össze sem lehet hasonlítani a Kárpátmedence 1896-os Magyarországával. Ez egy rabszolgaságból szabadult, kínok között a felszínre törekvő ország. Nem állíthat annyi és olyan emlékeket, mint amennyit 1896-ban tett. Akkor kötelessége volt a nemzetnek, hogy Országházat emeljen, vagy felépítse az Iparművészeti Múzeumot. Ma ezt nemcsak leheteüen, hanem nézetem szerint majd olyan értelmetlenség lett volna, mint a Rákosi- években megkezdett néhány gigantikus építkezés. Ezzel együtt szükségesek az emlékek is. Ha egy önkormányzat úgy gondolta, szobrot, képzőművészeti alkotást akar létrehozni, akkor azt támogattuk. De ez az övék, amit nem »kaptak«, mint régebben, amikor X falu »kapott« egy új iskolát, kultúrházat »ajándékba« a párttól vagy az államtól. Most önmagukat ajándékozták meg azzal, amit jónak láttak. Ezzel azt is támogattuk, erősödjön minden magyar közösségben a saját múltja és önérzete. Kezdeményeztük, ha még nincs neki, akkor minden falu, város írassa meg a saját történetét. Több száz ilyen monográfia jelent meg, bemutatva, kik ők, honnan jöttek. Én azt tartottam fontosnak, átéli az ország lakossága a létezésének örömét, vagy nem. Ahogy a családban a családfőt, vagy a tagok egymást ünnepük. Hát átélik... A legtöbb önkormányzat az ünnepét templomban tartotta. Eleinte még félve kérdezték: szabad-e? Ez azt jelentette, hogy a keresztény Magyarország ezer évét valóban keresztény módon, a településen megtalálható valamennyi felekezet jelenlétében akarják ünnepelni. Kérem, emeljen ki néhány olyan kezdeményezést, amely leginkább találkozott az ön felfogásával. A Millenniumi olvasó- és énekeskönyvre vagyok a legbüszkébb. Kisiskolásoknak adtuk, de nem tankönyvként. Mindenkihez szól. Akármilyen szép egy szobor, nem szól mindenkihez. A megjelenése óta az ünnepeken rendszerint ebből hangzik el egy vers vagy ének. A mondák, mesék, versek gyűjteményét sajátos módon a feketepiac is felértékelte. A 60 ezer, határon túli magyarságnak félretett példányból a jövő márciusig 12 500 elsős, és másodikos alapiskolás szlovákiai magyar diák ajándékként fogja megkapni. Pozsonyban bemutatták Az ember tragédiáját, Budapesten operapályázatot hirdettek. Hogyan jelent meg a művészetekben a millennium? Határokon innen és túl Az ember tragédiájának kilencféle színrevitelét támogattuk. Néhány alkotást magam rendeltem. Ilyen Kő Pál vörös márványból kifaragott Szent István- szobra. A Gellért-hegyen, a Sziklakápolna előtt szeretnénk felállítani. A főváros akadékoskodása miatt ez még, sajnos, várat magára. Marton László A szarvassá lett fiúk mondája alapján készített egy szép kutat. Ezt a XII. kerületben fogják felállítani. Melocco Miklós Szent István koronázásáról készít Esztergomnak egy monumentális kompozíciót. 2001. augusztus 20-ára fogjuk leleplezni. Sajnos, a Magyar Állami Operaház pályázata a szerző tragédiája lett. Bozay Attila Az ember tragédiájának egy részét dolgozta ki, és amikor közölték vele, hogy ő nyert, aznap meghalt. Torzó maradt a mű. Gellért püspök legendája alapján Szokolai Sándortól rendeltem egy zeneművet, ami az ünnep nyitányaként került előadásra az operában. Hidas Frigyes megkomponálja Szent István Intelmeit. Ezt 2001 augusztusában fogjuk bemutatni. A magyar 56-ra gondolva mutattuk be Lajtha László 56-os szimfóniáját, amely 57- ben hangzott el először Párizsban. Persze ettől kezdve ő is, meg a műve is eltűnt a süllyesztőben. Terényi Ede kolozsvári zeneszerzőt megkértem, komponáljon egy művet az 1956-os forradalom emlékére. Dubrovai László Gyurkovics Tibor verseire írt egy művet. E három utóbbi darabot október 21-én együtt bemutattuk a Zene- akadémián. Nagy sikerrel, bár egyetlen kivétellel a média nem vett róla tudomást. Ugyanakkor ebből az alkalomból az olasz kormány szándéka szerint a budapesti olasz intézet idén is hangversenyt adott. Ha lejár a megbízatása, miről fog írni? Nem tudom. Amíg ezzel foglalkoztam, úgyszólván egy sort sem tudtam leírni. Jövő ilyenkorra kiadunk egy albumot, amelyben statisztikai pontossággal közreadjuk, hogy mi történt. Úgy, mint eleink is megtették a honfoglalás albumának kiadásakor. No meg elszámolunk a pénzzel... „JÖVŐ ilyenkorra kiadunk egy albumot, no meg elszámolunk a pénzzel...” A szép, szőke Renée könnyesre nevettette az idei cannes-i filmfesztivál közönségét Csillag született Carrey egén Jim Carrey legmegszállottabb rajongója harmincegy éves, filmenként háromtól ötmillió dollárig terjed a gázsija, továbbá Sandra Bullock és Júlia Roberts léptékű karriert jósolnak neki az álomgyárban. A szép, szőke Renée Zellweger könnyesre nevettette az idei cannes-i filmfesztivál közönségét sziporkázóan szellemes alakításával a Betty nővér című szappanopera-paródia címszerepében. Olyannyira ünnepelték a francia Riviérán, hogy a nézők „megszavazták” számára a legjobb női alakítás ki nem osztott díját. A Houstonban született, ártatlan tekintetű színésznő svájci apjától és norvég anyjától örökölte európai kinézését. A Jerry Maguire nagy felfedezettje volt Tóm Cruise feleségének szerepében. A magyar mozik műsorán az év egyik nagy vígjátéksikerében látható, a kissé őrült Farrelly fivérek rendezte Én és én meg az Irénben Jim Carrey hálójába kerül. A Keresd a nőt! című filmjükkel befutott testvérek közös barátNagyvonalú, kedves, udvarias, romantikus. Egyszóval fantasztikus. juknak, Carreynak kettős szerepet találtak ki, egy kedves rendőrét, akit felesége hűtlenül elhagyott, és ettől szenvedve arrogáns, közönséges macsóvá züllik. Renée nemcsak szerepe szerint szeretett bele az ezúttal csupán kétarcú komikusba. Jelenleg ők számítanak Hollywood álompárjának. „Nem lakunk együtt, nem jegyeztük el egymást, és nem házasodtunk össze, ahogy az amerikai bulvársajtó híresz- telte mondja Renée. - Egyszerűen csak halálosan szerelmesek vagyunk egymásba. Az Én és én meg az Irén hozott össze minket. És azóta elválaszthatatlanok vagyunk. Jim a legmulatságosabb és legszeretetreméltóbb férfi, akivel valaha találkoztam.” Carrey két félresikerült házassággal a háta mögött úgy érzi, Renée-ben végre rátalált szíve hölgyére. Mint mondja: „Renée nemcsak szép, de nemes, gyengéd, nőies, régimódi lány, akit nem lehet elkábítani könnyed flörtökkel. Egy tiszta nő, amilyenből kevés terem manapság.” A Zellweger lánynak a párkapcsolatokat illetően határozott elvei vannak, amelyekből csak Jim kedvéért engedett. „Mindketten tudtuk, hogy ez szerelem első látásra, de én ragaszkodtam ahhoz, hogy a forgatás befejezéséig csak a munkára koncentráljunk. Időközben barátok lettünk, és miután befejeztük a filmet, éreztem, hogy rettenetesen hiányzik a közelsége. így hát néhány hónap múlva én hívtam őt fel. Magamon is meglepődtem, mert én konzervatív vagyok a párkapcsolatot illetően. Soha nem éreztem szükségét annak, hogy tapasztalatszerzés céljából, kíváncsiságból belemenjek ilyenolyan viszonyokba. Jim pedig annyira más, mint a legtöbb férfi! Nagyvonalú, kedves, udvarias, romantikus. Fantasztikus ember, akiért csak rajonga- ni tudok!”
