Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-12-06 / 49. szám
Tanácsadó 2000. december 6. Az afelandrák kényes szobanövények, csak magasabb páratartalmú helyiségbe valók Mérsékeljük az öntözést A mikulásvirághoz hasonlóan az afelandra is csak „szezonnövény”, amelyet elvirágzását követően általában elhanyagolnak. Ehhez az is hozzájárul hogy viszonylag kényes növény A nemzetség mintegy 200 délamerikai faja közül nálunk leginkább az Aphelandra squarrosa és fajtái, valamint az A. aurantiaca ismertek. Az A. squarrosa szára vöröses. Széles, lándzsa alakú levelei erősen bordázottak, az erek mentén fehéres elszíneződéssel, ezért levéldísznövényként is nagyon attraktív. Sárgás színű torzsavirágzatát viaszszerű fellevelek veszik körül, június-október folyamán virágzik. Az A. aurantiaca levelei világosabb zöldek, az erek mentén ezüstösek; piros virágait novembertől február végéig hozza. Az afelandrákat télen világos ablakban tartsuk, ügyeljünk azonban rá, hogy közvetlen napfény ne érje őket. A tavaszi - kora őszi hónapokban inkább félárnyékban legyenek. (Megjegyzendő, hogy elég jól elviselik az árnyékot is.) A nemzetség szobanövényként tartott fajai viszonylag hőigényesek, nyáron 20 fok feletti, télen 16 és 20 C- fok közötti (inkább 18 C-foknál magasabb) hőmérsékletet igényelnek. Ha a virágzás idején magasabb a helyiség hőmérséklete, akkor a növényt naponta többször permetezzük meg vízzel. November-decemberben teleltetni kell, ilyenkor a szak- irodalom szerint 10-40 C-fokos hőmérsékleti határok között tartsuk. Januárban emelnünk kell a helyiség hőmérsékletét, mivel az új hajtások képződése csak 18-20 C-fokon indul meg. Ehhez azonban napi 14 órán át tartó megvilágításra is szükség van, amelyet páraigényesek, ezért azt is jól elviselik, ha a leveleken a pára lecsapódik. A levegő magas páratartalma az egyik, tán legfontosabb előfeltétele a növény egészséges fejlődésének. A száraz levegőt még télen is rosszul viseli. Ugyancsak bőséges öntözést igényel. Nyáron ügyelni kell rá, hogy talaja sohase száradjon ki. Télen öntözését kissé mérsékeljük. A növényt márcimeg mesterséges fénnyel is ki kell egészíteni. Az afelandrák nagy levelei sokat párologtatnak, közben nagyon ustól augusztusig hetente egyszer NPK műtrágya 18:6:12 arányú oldatával tápoldatoz- zuk. Ez a virágok képződésére, számára, nagyságára is kedvező hatással van. Legformásabbak a fiatal, egyéves növények. Ha a későbbiekben is szépen fejlett, jó formájú növényeket szeretnénk kapni, akkor évente erősen vágjuk vissza, s január-május folyamán ültessük át őket. Bokrosodásukat a vezérhajtás visszacsípésével serkenthetjük. A fiatal növényeknél az átültetésre évente kétszer, az idősebbeknél egyszer vagy kétévente kerüljön sor. A növények számára köny- nyű, lombföld, tőzeg, meleg- ágyi föld és homok 1:1:1:1 arányú keveréke a legmegfelelőbb. Az afelandrákat fejdugványozással szaporíthatjuk. Ezt azonban kissé megnehezíti, hogy általában csak megfelelő termesztőberendezésben, 22-25 C- fokos talajhőmérsékleten sikeres. A 10 cm-es fejdugványokat nagyobb cserepekbe, tőzeg és homok keverékébe ültessük. Az afelandrák viszonylag kényes szobanövények. Inkább csak magasabb páratartalmú helyiségbe valók. Ha a növényekét túlöntözzük, vagy ha éppen kevés vizet kapnak, lehullatják leveleiket. Ha a levegő páratartalma alacsony, akkor szélük bepödrődik. Ilyenkor a legyengült növényeken a pajzs-, leválás a gyapjastetvek, valamint a takácsatkák is megjelennek.-prVannak olyan évjáratok, amelyek nem boldogulnak a megszokott adagokkal A nehezen deríthető borok kezelése A borkezelő elsőrendű feladata a bor tisztaságának megteremtése, ennek pedig nincs hatékonyabb, egyszerűbb és olcsóbb módja, mint a derítés. Derítéskor a tisztulás bonyolult, kolloidkémiai és elektromos folyamatok lejátszódásával megy végbe. Ezek érvényesülésének mértéke a bor ösz- szetételéhez és állapotához helyesen megválasztott és szakszerűen végrehajtott derítéstől függ. Gyakorlatilag deríthető- ségük szempontjából, köny- nyen, nehezen és speciális előkezelések után deríthető borokat különböztetünk meg. Az első csoportba tartozók a leggyakrabban használt ismert derítőanyagokkal, adagokkal és arányokkal jól tisztulnak. Vannak azonban olyan évjáratok és borok, amelyek derítéskor a megszokott adagokkal és arányokkal nem boldogulnak. Olyankor először szélesebb körű, tájékozódó derítési próbákat kell végeznünk. Először határozzuk meg a bor sárgavérlúgsó-igényét, majd a derítőszerekből készítsünk a szokásosnál hígabb próbaoldatokat: csersavból és zselatinból 1 ezrelékest (0,1 ml-nyi 10 ml borba adagolva megfelel 1 gramm/100 liter), bentonitból 1%-os vizes szuszpenziót (1 ml = 10 gramm/1001), 15%-os kovasavból 1,5 ezrelékes (0,1 ml = 10 ml/100 1). Kémcsőállványra helyezett 12 db kémcsőbe 10-10 ml-nyi kezelendő bort mérünk, majd a kémcsövekbe adagoljuk a sár- gavérlúgsót és a táblázatban megjelölt derítési variációknak megfelelő derítőszer-mennyiséget. A kémcsövek tartalmát jól ösz- szerázzuk, és 12 óra múlva értékeljük az eredményt. A legtisztábbra sikerült minta ösz- szetételét tekintjük alapnak az ezután végrehajtandó próbaderítéskor. Ha az egyik kémcső tartalmát sem találjuk megfelelőnek, további tájékozódó próbák szükségesek. Azonban már csak kis eltérések legyenek a viszonylag legjobbnak ítélt kémcsőbe adagolt derítőszerek mennyiségétől, az arány változatlanul hagyása mellett. A harmadik csoportba sorolható borok hibás must vagy borkezelés folytán jönnek létre. Ezek csak speciális előkezelések után deríthetők. Ilyenek szükségesek pl. a nagyobb mennyiségben pektint, polisza- haridokat (gumik, nyálkák, mézgák) vagy polifenol vegyü- leteket tartalmazó borok esetében. Az első ok megszüntethető pl. enzimkezeléssel. Az enzimek működésére 45-50 C-fok hőmérséklet a legkedvezőbb. De nem lesz akadálya a derítésnek, ha a bort élesen megszűrjük, még jobb, ha ultraszűrést végzünk. A szőlőfürt szilárd részeiből a mustba préselt nagy mennyiségű polifenol a fehérboroknál narancsos színárnyalatban, ún. „fenolszínben” mutatkozik meg. Ez a szokványos eljárásokkal nem, csak nagy adagú (50-300 gramm/1) zselatinkezeléssel szüntethető meg. Kertészet és Szőlészet Derítdszer 1 2 3 4 5 : 6 7 ■ 8 9 10 ti 12 Csersav, g/100 I' 4 4 6 i6 8 8— —Zselatin, g/100 I 20 10 6 9 4 26 ~ 5Bentonit, g/100 i~~~ 60 60 60Kovasav, ml/100 I— 50 50 Zselatin, g/100 i~6 5 Megkérdeztük a szakértőt Elévülnek a tartozások? Régi lakbértartozásom van (1995-ből). A lakbért átutalással fizettem, és valószínűleg egy-két hónapit nem utaltak át a számlámról a lakásom bérbeadójának. Ő nem szólított fel a lakbérfizetésre egészen ez év januárjáig. Mivel régi dologról van szó és nem tudtam utánanézni az adatoknak, nem fizettem ki a kért összeget. Ekkor bepereltek. Tudom, hogy nem nagy összegről van szó, de kíváncsi volnék, hogy lehet-e ezt még követelni, mert azt hallottam, hogy négy év után a tartozások elévülnek. Érdekes kérdést tett fel. Jogrendünkben - mint ahogy más államok jogrendjében is - természetesen az elévülés szabályozva van. Az idő múlásának ugyanis nagyon fontos joghatásai vannak, nevezetesen az elévülés azt jelenti, hogy az igény érvényesítésének elmulasztása esetén egy bizonyos idő eltelte után állami kényszerrel (bírósági úton) nem érvényesíthető, habár az alanyi jog nem szűnik meg. Magyarán: ha tartozom valakinek, akkor a hitelező vagy hajtsa be a velem szembeni kintlevőséget egy bizonyos, törvény által megszabott időben, vagy számoljon azzal, hogy ennek az időnek az eltelte után -bár a kintlevősége nem fog megszűnni (ugyanúgy az én tartozásom sem),-nem tudja majd bírósági úton érvényesíteni. Az elévülés jogpolitikai indokai több tényre utalnak, Szabó Elena jogász például arra, hogy idővel már bizonytalan lehet egy tartozás megítélése (probléma lehet a megfelelő tárgyi bizonyítékokat felsorakoztatni, stb.). Ezért a jogalkotó a civil (polgári) jogban három, a kereskedelmiben pedig négy évben határozza meg az elévülési időt. Ez az általános elévülési idő, és természetesen vannak alóla kivételek; lehet ez az idő bizonyos jogviszonyokra hosszabb, és lehet rövidebb is. A konkrét esetben három év alatt évült el a követelés, azaz legkésőbb 1998 végéig kellett volna a lakás bérbe adójának bírósági úton érvényesítenie a követelést. Most már késő, azaz akkor késő, ha Ön feláll a bíróságon, és elmondja, hogy a felperes követelése elévült, és Ön ezt azt elévülést érvényesíteni óhajtja. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. Tehát kedves olvasónknak igaza van, amikor úgy gondolja, hogy ha a hitelező be akarta volna hajtani a követelést, tette volna meg ezt abban a hároméves határidőben, ami a rendelkezésére állt. Grafológia Jelige: Bizakodó. Nem szeretné, ha azt hinnék önről, hogy befolyásolható. Ezért megpróbál kifelé határozottságot mutatni, és eltakarni igazi személyiségét, szétszórtságát mások elől. Ez feledé- kenysége miatt nem mindig sikerül. Félelmekkel küzdő vezéregyéniség, aki jelenleg képtelen életének irányítására. Türelmetlen, kapkodó. Lassítson egy kicsit! Időbeosztást és rendszerességet kell tanulnia. Legfontosabb az, hogy érzelmeit a józan ítélőképessége alá rendelje, és ne féljen a jövőtől. Ne adjon lehetőséget másoknak arra, hogy önt felbosszantsák, mert az állandó belső feBartalos Mária grafológus szültség, a stressz felborítja szervezetének anyagcseréjét. Bizakodhat, mert a célja: a másokról való gondoskodás. Persze ezt úgy tegye, hogy ön is jól érezze magát. Köszönöm a bizalmát. Gyermeklélektan Jelige: Egy. „Az iskola és a tanítónő szerint nagyon problémás a fiam. Főleg a magatartásával van baj: visszabeszél, állítólag durva a gyerekekkel meg a tanító nénivel szemben is, máskor meg ok nélkül elsírja magát, vagy elkezd nevetgélni. Az iskolában már nincs hozzá türelmük (szerintem), és így azt üzente az osztályfőnöke, hogy el kell vinni pszichológushoz. Hát, nem is tudom... Igaz, hogy otthon is gyakran rossz a viselkedése, ideges is, de hát nem csoda - problémák vannak nálunk is. Én még el is vinném a pszichológushoz, mert hallottam, hogy tudnak segíteni, de félek: mit fognak ott tőlem kérdezni, és egyáltalán - hogyan Is történik az egész.” Kedves Anyuka, először is meg kell, hogy mondjam, senki se kényszerítheti Önt, hogy pszichológushoz vigye a gyermekét, ez a szülők saját döntésétől függ. Viszont ha a tanító és Ön is úgy látja, hogy a gyermek körül problémák vannak, tényleg ajáblatos megbeszélni a dolgot a szakemberrel - az esetleges súlyosabb gondokat is megelőzendő. Hiszen mindnyájan a gyermek érdekében tevékenykedünk, neki szeretnénk segíteni. De előfordulhat, hogy a szülő is tanácsra szorul, illetve szeretné megbeszélni a neveléssel kapcsolatos gondokat-bajokat. És persze örömöket is. Kérem, ne féljen a pszichológiai tanács- adástól-együttműködéstől. Mi is történik a tanácsadóban? Dr. Hadas Katalin Elsőként lehetőleg a szülővel (általában az anyával) beszélünk, és sok mindenre „kíváncsiak vagyunk”. Ez nem felesleges kíváncsiság: a gyermek mai állapotára, helyzetére nagyon sok minden hatással volt és van. Rákérdezünk tehát a terhesség és a szülés lefolyására. (Nem sérült-e meg a kicsi ebben az időszakban? Még az enyhébb születési sérülések is érzékenyebbé tehetik az ideg- rendszert.) Megtudakoljuk, hogy szoptatott-e az anya, és meddig. Döntően fontos, hogy volt-e a gyermek kiskorában tartósan idegen környezetben, volt-e kórházban. Mikor kezdett járni, beszélni, mikor és milyen módon lett szobatiszta. Mennyire volt korlátozva a szabad mozgásban. Milyen az ún. családi légkör, zajlottak-e előtte jelenetek. Milyenek a családban használt nevelési módszerek, mennyire következetes a nevelés. Nagyon fontos ismernünk az egész család érzelmi hálózatát: milyen a házastársak viszonya egymáshoz, a gyermekekhez, milyen a testvérek kapcsolata, milyen a vizsgált gyermek viszonya a családtagokhoz, stb. A szülők után - ugyancsak négyszemközt - foglalkozunk a gyermekkel is. A többszöri találkozások alatt - különböző játékok, beszélgetések és tesztek alapján megpróbáljuk felmérni a gyermek, illetve a serdülő lelkiállapotát, érzelmi helyzetét, és igyekszünk minél őszintébb, jó kapcsolatba kerülni vele. A serdülők gyakran ellenzik, hogy a szülőkkel beszéljünk, később azonban általában megértik és elfogadják, hogy a szülőkkel az ő érdekükben kívánunk beszélni. Rendkívül fontos ugyanis a gyermekkel folytatott egyéni pszichoterápia mellett a szülőkkel való harmonikus együttműködés. (Sajnos, megtörténik az is, hogy a szülő elzárkózik előle.) A pszichológus munkájának lényege abban áll, hogy - közösen együttműködve a gyermekkel és a szülőkkel, és persze az iskolával is - „rendbe hozza” a család és a gyermek érzelmi kapcsolatát. Ugyanis (hacsak nem idegrendszeri károsodásról van szó) a viselkedészavarok hátterében leggyakrabban az érzelmi kapcsolatok torzulása áll. Kedves Anyuka, ahhoz, hogy a gyermeke körüli problémák oldódjanak, az Önök hathatós segítségére is szükség van. Kérem, keressék fel bizalommal a pszichológiai tanácsadót, amely minden járá si székhelyen működik.
