Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-11-15 / 46. szám
Tanácsadó 2000. november 15. 11 Pisztricgomba a tűzhelyen A pisztricgombát csak fiatalon, mindig meghámozva - pikkelyes bőrét lehúzva - használhatjuk fel étkezésre. Készíthetünk belőle levest, salátát, vadasmártást, kiránthatjuk, savanyíthatjuk. Mindezt dr. Lévai Judit Terítéken a gomba c. könyvéből részletesebben is megismerhetjük. Leves pisztrlcgombából Hozzávalók: 20 dkg gomba, 10 dkg füstölt szalonna, 1 köteg petrezselyemzöld, őrölt bors, gyömbér, szerecsendió. A gombát meghámozzuk, apróra vágjuk, majd a felkockázott szalonnával és az említett fűszerekkel együtt hideg vízben feltesszük főni. Szárított pisztricgombából fűszerezésre szánt gombaport készíthetünk. A szennyeződéstől megtisztított gombát szeletekre vágva, felfűzve megszárítjuk. Utána előmelegített sütőben utószárítást végzünk, és az összezsugorodott gombaszeleteket porrá daráljuk. A por készítésére még a rostos, szívós rönk is alkalmas. Megjegyzés: a szárított pisztricgomba csak porításra alkalmas, mert anyaga már nem vesz fel vizet - kemény marad. (feldolgozás) A legfelső ásónyomnyi földet rakjuk külön halomba Fák költöztetése Nem eléggé előrelátó telepítés után indokolt lehet a sűrűn álló gyümölcs- vagy akár a díszfák áttelepítése más helyre. Az egy- három éve ültetett fák áttelepítése nem okoz különösebb nehézséget (A). Az egész úgy történhet, mintha most kerülnének először elültetésre. A kiválasztott új helyükön legalább 50x50x50 cm-es gödröt kell ásni. A legfelső ásónyomnyi földet rakjuk külön halomba, hogy majd az kerüljön először a gyökerekhez. Ezután a helyéből kiemelni kívánt fát óvatosan ássuk körbe - legalább fél méterre a törzstől. Ásóval alávágva és oldalt körbevágva vagdaljuk el a gyökereket, hogy legalább másfél arasznyi hosszúságban megmaradjanak. A körbe- ásás során keletkező gyökérsebfelületek közül a roncsoltabbakat metszőollóval vágjuk ferdén simára. Utána már lehetőleg azonnal ültessük el a fát a szokott módon, kedvező mélységben. Ha száraz a talaj, akkor különösen fontos a beöntözés. Az átültetett fa mellé karót is tehetünk, s hozzákötve a fát megelőzhetjük az esetleges későbbi megdőlést. Ezermester A pisztricgomba fehérkorhadást okoz Diófáink gyilkosa Mi okozza a csonthéjasok elhalását? Metszések során is fertőződhetnek a fák A pisztricgomba (Polyporus aquamonus) egyike a legnagyobb farontó gombáknak. Kalapjának átmérője vetekszik bármely tapló- gdmbáéval, esetenként elérheti a fél métert is, többnyire azonban 10-30 cm. Megfigyelték, hogy az élő fában megtelepedett gomba termőteste (kalapja) általában nagyobb, mint a kiszáradt fatus- kókban élőké. A kalap fiatalon domború, szélei lefelé hajlanak, később lapos, töl- csérszerűen bemélyedő, homorú; félkör vagy vese alakú. Felső része fehéres vagy rozsdasárga, rásimuló sötétbarna pikkelyekkel. Vastag, rövid, oldalt ízesülő tönkje van. Ennek színe alapi részén barnásfekete, a kalap felé világosabbra, krémszínűre változik. A termőréteg - mely hálózatosán lefut a tönkre - pórusai halványsárgák, sekélyek (3-10 mm) és tágak, jellegzetesen szögletesek, jó határozójegyek. Spórái fehérek, számosak. A kalap húsa fehér, a még fiatal példányoké sajtkeménységű, ehető; az idősebbeké taplószerű, száraz, kemény. A gomba termőteste a megtámadott fákon májustól október végéig fejlődik ki. Gyakori gazdái a hárs, nyír, fűz, a kőris, szü, tölgy, bükk, s nem ritkán egyes gyümölcsfák is, mint pl. a cseresznye, meggy, alma, dió. Magyarországi mikológusok (gombákkal foglalkozó kutatók - a szerk.) 1982-ben a pisztricgombának a diófákban való tömeges megtelepedésétől, elszaporodásáról adtak hírt. A megtámadott fák ágait mintha leforrázták volna. A gomba szaporítóképletei, spórái a kisebb-nagyobb sebeken mikroszkopikus méretű repedéseken át hatolnak be a gazdaszervezet szöveteibe. A kifejlődő mi- célium lassan, de megállíthatada- nul terjed, s végül elpusztítja a fát. A parazita a gazdaszervezet szöveteiben rejtve él, ugyanis csak tenyészteste van. Jelenlétére csak néhány apró, sárguló levélke utal. A termőtest (a tönk és a kalap) ugyanis csak az ág, a fa elhalása után jelenik meg. A pisztricgomba által megtámadott fatest az ún. fehérkorhadás jeleit mutatja. Az ilyen faanyag vüágosabb, puhább, mint az egészséges részek, végül szalmaszerűen törékennyé, majd szivacsos állagúvá válik. Az ellene való védekezés rendkívül körülményes. Az olyan fát, amelyen a pisztricgomba megjelent, ajánlatos kivágni és tűzre vetni, hogy további terjedésének esélyeit a minimumra csökkentsük. pr A kórokozók közül gyümölcsöseinkben főként az egyes rákosodást okozó baktériumok és gombák jelentenek gondot. Ezek egyebek mellett a kajszi- és az őszibarack, a cseresznye és a meggy elhalásos betegségeit okozzák. E betegség már a telepítést követő évben is jelentkezhet úgy, hogy az ősszel elültetett csemete nem hajt ki, vagy ha tavasszal kizöldül is, gyengén fejlődik, sokszor 1-2 év múlva elpusztul. Az ok többféle lehet: kiszáradás, elmaradt kalluszosodás a szemre metszés helyén, különböző kórokozók megtelepedése a törzsön, a mechanikai sérülés vagy a nyúlrágás helyén. Fertőződhetnek a fák az alakító, ritkító metszések során, amikor a metszési felületeken keresztül támad a gomba vagy a baktérium. A fertőzések helyén rákos, mézgás sebek keletkeznek, s végül kisebb-nagyobb gallyak, vázágak pusztulhatnak el. Gyakori jelenség, hogy különböző lombkárosítók - állatok, gombák - elszaporodása korai lombhullást okoz. A vesszők, a termőnyársak nem érnek be, télen elfogynak, s ezek az elszáradt képletek is fertőzési kapuvá válnak. A kajszifák rákosodását, gutaütését a Pseudomonas syringae baktérium és a Cytospora rubescens (C. cincta) okozza; az őszibarackfák korai elhalását pedig főleg a Cytospora rubescens, a Chondro- stereum purpureum gombák és a Ps. syringae baktérium. A cseresznyefán és a meggyen a C. leucos- tom és a Ps. mors-prunorum károsít. A baktériumok és a gombák közösjellemzője, hogy csak a sebzéseken keresztül képesek fertőzni, akár kicsi (fagyrepedés, kéreg- molyfúrás, levélripacs), akár nagyobb a sérülés (nyúlrágás, metszési felület stb.). Á fertőzés következtében rákos, mézgás sebek keletkeznek, ahol a háncs- és a faszövet elpusztul. Ha a háncsszövetpusztulás körbeéri az ágat vagy a törzset, az elhalt rész fölötti ág vagy koronarész hirtelen elhal, elszárad. A fertőzés az őszi és téli hónapokban következik be, a betegség tünetei rügyfakadás után, a nyári hónapokban már jól felismerhetőek. Az elhalásos betegségek elleni korszerű, környezetkímélő védekezés két részből áll: a megelőzésből és a gyógyító védekezésből. (folytatjuk) Kertészet és Szőlészet Megkérdeztük a szakértőt Valóban kiköltöztethetnek? „Munkanélküli” jeligére: Van egy háromszobás lakásom, de nem tudtam hosszabb ideig fizetni a lakbért Nem volt rá pénzem. A villanyt meg a telefont kikapcsolták volna, de hát a lakbért, úgy gondoltam, nem nagy baj, ha nem fizetem, majd ha lesz rá pénzem, bepótolom. Közben bíróságra adták az ügyet, megjött a határozat, hogy ki kell fizetnem az elmaradt összeget, ami nem kis pénz, összesen 24 325 korona. Kaptam hozzá egy értesítést is a várostól, hogy megvehetem a lakást, az ára 19 850 korona, de csak akkor, ha a 24 325 koronát megfizetem. Ha nem fizetem ki ezt a pénzt, nem vehetem meg a lakást, és akkor kiköltöztetnek. Hát ezt még a szocializmusban sem lehetett! Kedves Uram, semmiképpen sem adnék politikai színezetet az ügynek, hanem józanul megfontolnám a puszta tényeket, miről is szólnak. Én is így tettem, és bár egyértelmű kérdést nem tett fel, gondolom, az bántja, hogy nemcsak hogy az elmaradt lakbért kell kifizetnie, hanem ezen felül még - ha meg akarja venni a lakását - körülbelül egy majdnem ugyanekkora összeget vételár jogcímén. Ennyi készpénze Önnek - mint írja - nincs, viszont kételkedik abban, hogy ha valóban meg akarja venni a lakást, mindkét összeg jogos- e. Megnyugtathatom, hogy jogos, hiszen az egyik a bérleti jogviszonyból ered („elmaradt” lakbér), a másik pedig egy esetleges jövőbeni adásvételi szerződés megkötése kapcsán keletkezett vételárfizetési kötelezettség folyomáSzabó Elena jogász nya. Természetes, hogy az ítélettel is alátámasztott követelést mindenképpen meg kell fizetnie, ugyanis ha ezt a megszabott időn belül nem teszi meg, akkor a lakás tulajdonosa (valószínűleg a város) kérvényezheti a bíróságon, hogy a bíróság egyezzék bele a lakásbérlet felmondásába. Ha a bíróságjóváhagyja ezt a felmondást, akkor valóban ki kell költöznie, persze csak ha a bíróság által megszabott pótlakást vagy pótszállást Önnek bebiztosítják. Egy esetleges adásvételi szerződés természetesen két fél beleegyezésétől függ, tehát dönhet úgy, hogy a lakásnak továbbra is csak bérlője marad, persze akkor, ha az elmaradt tartozást kifizeti. Akkor viszont komolyan csak bérelheti a lakást, és nem lesz annak tulajdonosa, amit lényegében az adásvétel eredményezne. A bérletért is fizetni kell, nemcsak az olyan kézzelfogható dolgokért, mint a telefon meg a villany, ezt minden bérlőnek tudatosítania kell. Önnek sem tetszene, ha lakást adna ki valakinek, és az úgy gondolná, hogy minden fontosabb, mint kifizetni az Önnek járó lakbért. Gondolkodjon el ezen! Őszi hangulat Illusztrációs felvétel Gyermeklélektan Jelige: Pánikba esve. Érettségiző gyermekem lassan az egész családot kikészíti. Annak ellenére, hogy jól tanul, eddig mindig kitüntetett volt, azzal Idegesíti a családot, hogy ő biztosan nem fog tudni leérettségizni, már most rosszul van, ha a megmérettetésre gondol. Féltem őt, hogy májusig teljesen kikészül, s akkor majd tényleg nem fog tudni leérettségizni. Én hiába beszélek neki, rám nem hallgat. Hogyan segíthetnék? Fia szorongása kórosnak mondható, nincs arányban a veszély- lyel, gátolja őt a teljesítményben, a próbatételre való felkészülésben. A szakirodalomban a rohamokban jelentkező szorongást nevezik pániknak, és minden valószínűség szerint a pánikbetegség egyidős az emberiséggel. Bár a beteg a végzetét érzi, de az egész nem más, mint eltúlzott gondolat, rémlátomás. E betegséghez hozzátartoznak a szorongás által torzult gondolkodási sémák is. A hirtelen kirobbanó szorongásos testi tünetek hasonló szubjektív érzetet keltenek, mint az akár halálos kimenetelű akut szervi katasztrófák. Lehet, hogy fia is akaratlanul fokozott érzékenységgel, kissé felnagyítva éli meg a rá váró feladatok nehézségét. Ha továbbra sem hallgat senkire a családban, akkor forduljanak szakemberhez. A terapeutával való beszélgetésből fokozatosan kiderülhet, hogy mi indította el fia szorongását. Ez alkalmat ad a pszichológusnak arra, hogy röviden elmondja azokat a tudnivalókat, amelyeket feltédenül ismerni kell ahhoz, hogy érthető legyen a tünetek igazi háttere. Ahogy képes Dr. Hadas Katalin lesz észlelni ezeket a tüneteket, és meggyőződik arról, hogy nincs komoly baj, akkor a szorongása enyhülhet. Ebben nagy segítségére lehet a relaxáció elsajátítása és alkalmazása. A relaxáció olyan módszer, amellyel többek között a különböző főbb izomcsoportok megfeszítésével és elernyesztésével megtanulja nyomon követni az ellazulás folyamatát, megtanulja kikapcsolni, elengedni magát. A problémáknak megfelelően feladatokat dolgoznak ki, melyeket fiának meg kell valósítania. így fokozatosan úrrá tud majd lenni korábbi félelmein. Ha viszont fiánál más jellegű pszichés problémák is fennállnak, a kezelés más pszichoterápiás formákkal is kiegészülhet. Remélem, hogy érettségiig sikerül a fiának megszabadulnia szorongásaitól. Jelige: Apa nélkül. Három éve elváltunk, azóta egyedül nevelem a kislányunkat Az apja, sajnos, nem érdeklődik Iránta, pedig rajong érte a gyerek. Igaz, ő már újra megnősült, családot alapított Kislányunk nehezen viseli el, hogy az apja elhagyta. Szeretne vele találkozni, de ha telefonon keres), az új felesége mindig letagadja. Pedig szeretné megismerni féltestvérét is, s úgy gondolja, hogy neki Is joga van az apjához. Az én kötelességem, hogy összehozzam a gyerekemet az apjával? Az apának is van kötelessége gyermekével szemben, ami nem merül ki a tartásdíj kifizetésével. A bírósági döntés nyilván a láthatás gyakoriságát is tartalmazza, aminek volt félje nem tesz eleget. Annak ellenére, hogy jobban örül annak, ha nem kell találkoznia volt féijével, vegye fel vele a kapcsolatot, s közölje vele, hogy rossz hatással van a gyermekükre, hogy nem láthatja az apját. Adja tudtára, mik azok a problémák, amikkel gyermekük küzd, hogyan nyilvánul ez meg a viselkedésében, tanulmányi előmenetelében. Neki szüksége van apára is, minden igyekezete ellenére sem pótolhat mindent csak Ön. Az is természetes dolog, hogy szeremé megismerni a féltestvérét. Talán az új felesége nem olyan, hogy ebben meggátolná. Tudta, hogy egy elvált emberhez megy feleségül, akinek van már gyermeke. S azt a gyermeket, akinek ő adott életet, s akinek már van egy féltestvére, nem foszthatja meg attól, hogy megismerje vér szerinti rokonát. Lehet, hogy az új feleséggel kellene megbeszélnie a dolgokat. Előfordulhat, hogy volt félje valamilyen oknál fogva nem beszélt vele erről. Leveléből nem tudom megállapítani, ki vagy mi gátolja volt férjét abban, hogy normális kapcsolatot tartson fel gyermekükkel. Ha viszont az Ön felszólítására sem lesz hajlandó kapcsolatba lépni gyermekével, forduljon a bírósághoz azzal, hogy volt félje nem teljesíti apai kötelességét.
