Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-11-15 / 46. szám
6 2000. november 15. Gazdaság - Hirdetés Figyelő Szlovák koldusopera Az ország gazdasági helyzetének alakulása az elmúlt években jelentős mértékben rontott a lakosság szociális helyzetén. A deficites költségvetések, a külkereskedelmi mérleg hiánya, a magas munkanélküliség és a hazai vállalatok többségének eladósodottsága mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy az emberek nagy részének visz- sza kell fognia kiadásait. Iván Miklós gazdasági miniszterelnök-helyettes ugyanakkor azt állítja, hogy az életszínvonal jelenlegi visszaesése korántsem olyan drámai, mint a többi átalakulásban levő országban, ahol hasonló megszorító intézkedéseket hoztak, mint Szlovákiában. Emellett az életszínvonal-csökkenésnek szerinte csak átmeneti jellege van, hiszen a hivatalos kormánynyilatkozatok szerint már nem várhatók további drasztikus áremelések. Ennek fényében érdekes összehasonlítani a jelenlegi állapotot és a kormány hatalomátvételét megelőző, vagyis 1998 harmadik negyedévének időszakát. A Národná obroda napilap által közölt elemzés szerint a gazdaság összes ágazatában nőttek ugyan a nominálbérek, a reálbérek azonban mindenütt csökkentek. Egy átlagos nyugdíj a statisztikai adatok szerint két év alatt 400 koronával nőtt. Ez az emelkedés viszont nem volt elég az infláció követéséhez, aminek következtében a nyugdíjak reálértéke a vizsgált időszakban 12 százalékkal csökkent. Ehhez legnagyobb mértékben az árliberalizáció járult hozzá, így aztán az árak két év alatt 23 százalékkal nőttek. A bérek sem a lakosság többségének elképzelése szerint alakultak. Két év alatt ugyan 1300 koronával nőtt az átlagfizetés, a nagyobb fizetésből azonban a lakosság 8 százalékkal kevesebb árut vehetett, mint a két évvel korábbi alacsonyabb fizetésből. A leglehangolóbban a munkanélküliség változott. Míg 1998 harmadik negyedévében 290 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, az idei első félévben számuk már elérte a félmilliót. Egy betöltetlen munkahelyre jelenleg 84 munkanélküli pályázik. A felsorolt tényezők eredményeként a lakossági fogyasztás a tavalyi év azonos időszakához képest 6 százalékkal csökkent. Közben a lakosság 11 százaléka a létminimum határán tengődik, ami a tavalyi év azonos időszakához képest 24 százalékkal több. A kormány a hatalomátvételnél arra figyelmeztetett, hogy szociális szempontból az első két év lesz a legkritikusabb, azt követően már csak jobb lesz. A két év letelt, így feltehetjük a kérdést: jövőre valóban mindenjobb lesz? A kormány a jövő évi költségvetés megfogalmazásánál 2001-re 16,5 százalékos munkanélküliséggel számolt. Ezt azonban több szakember is kétségbe vonja. Sokkal reálisabb a Szociális Biztosító és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal előrejelzése: mindkét intézmény 18-19 százalékos munkanélküliséggel számol. A magas munkanélküliség ugyanakkor hatással van a munkaerő árára is, hiszen ha nagyobb a kínálat, akkor a munkáltatók sem kényszerülnek nagyobb fizetésekkel csalogatni az alkalmazottakat. Az alacsony bérek viszont a lakossági fogyasztás csökkenését okozzák. A lakossági fogyasztás csökkenése jelentős problémákat okoz a hazai vállalatoknak, amelyek nagy része még nem konkurenciaképes a külföldi piacokon. A kényszermegoldás: újabb elbocsátások. Zárt körforgásról van szó, amelyben a fizetés- képtelen vállalatok és a létminimum határán tengődő emberek próbálnak meg fennmaradni. A kormánynak két éve maradt bebizonyítani, hogy programját komolyan gondolta. Egyáltalán nem provokatív ezért a kérdés, vajon sikerül-e teljesítenie ígéretét, amely szerint a kormányzati időszak végére 10 százalékosra csökkenti a munkanélküliséget, a reálbéreket pedig az 1989-es szintre emeli. Eddig ennek semmi jele. (mi) Az infláció következtében a nyugdíjak reálértéke két év alatt 12%- kal csökkent. Minden korábbinál hevesebb vállalatfelvásárlási láz söpör végig a világgazdaságban Világ cégei, egyesüljetek! A Texaco töltőállomása Jamaicában. A Chevron és a Texaco összeolvadásával a világ 4. legnagyobb olajvállalata jön létre. Fotó: HVG Tombol a fúziós láz, a világon még soha nem olvadt össze annyi hatalmas vállalat, mint most - e mondatot az újságok 1992 óta minden egyes esztendőben leírhatták. A piacokért és a hatékonyságért folyó játszma most ott tart, hogy a fogyasztók sokszor a két, néha pedig akár egyetlen kezükön is megszámolhatják az adott iparágat uraló vállalatokat. A cégek egyesülési vágya egyébként az USA-ban az utóbbi időben lohad - bár ezt némileg cáfolja a Chevron és a Texaco minap bejelentett fúziója -, Nyugat-Európában azonban tovább ég. A határádépő vállalatfölvásárlásban brit cégek vezetnek, az ilyen akciók leggyakoribb célpontjai pedig német vállalkozások. Évről évre dőlnek meg a fúziós rekordszámok: míg a vállalatfelvásárlások és -egyesülések értéke 1995-ig nem haladta meg az évi 1000 milliárd dollárt, 1998-ban 2,5 ezer milliárdnál járt, tavaly elérte a 3,4 ezer milliárdot, az idén pedig alighanem még ezt is túlszárnyalja, hiszen az ügyletek értéke csak az év első felében megközelítette az 1,9 ezer müliárd dollárt. Míg a korábbi évtizedek fúzióit az jellemezte, hogy kisebb cégek próbáltak meg ily módon nagyobbá válni, a kilencvenes években inkább a már amúgy is óriások olvadtak össze: az 1987 és 1999 közötti fúziók értékének 13%-át adták a világ tíz legnagyobb cégének ügyletei, 1998- 1999-ben már a 31%-át. Az utóbbi években egyre több a valódi egyesülés, amelyben nem a nagy hal felfalja a kicsit igazsága érvényesült, hanem nagyjából egyenrangú felek kötöttek frigyet. Erre utal, hogy míg 1989-ben a vállalategyesülések 93%-át finanszírozták készpénzzel, 7%-át pedig részvények cseréjével, tavaly már az ügyletek 70%-a ez utóbbi módon zajlott. A nagyok még nagyobbak akarnak lenni, piacokat akarnak szerezni és persze költségeket spórolni. Ha tevékenységi körük jól kiegészíti egymást, nagy esélyük van arra, hogy az egyesülés utáni forgalmuk jóval meghaladja kettejük korábbi forgalmának összegét, ha pedig nagyjából ugyanabban „utaznak”, azáltal válhatnak például erősebbé, hogy piacaikat egyesítik, ám alkalmazottaik és infrastruktúrájuk egy részétől megszabadulhatnak. A fúziók a versenynek néha rosszat, ám a hatékonyságnak a legtöbbször jót tesznek, ami néhány olyan régebbi példából látható a legjobban, amelyekben már megérett az idő a házasság tanulságainak levonására. Az amerikai Time Warner médiabirodalom, amely 1996 tavaszán egyesült a TUmer Broadcasting Systemmel, 1999-ig a mintegy 70 ezer alkalmazottjából néhány ezret az utcára tett, a közös forgalom viszont az 1995-ös, egyesített 12 müliárd dollárról több mint megduplázódott. (Kérdés, hogy a Time Warner egybekelése az America Online internetszolgáltatóval hasonló előnyöket hozna-e.) Hasonló képet mutatott a Boeing és a McDonnell Douglas repülőgépgyártók 1997 eleji egybekelése: a 200 ezret meghaladó alkalmazotti tábor némileg csökkent, az egyesülés után viszont a Boeing név alatt tovább futó jumbócég forgalma a korábbi külön eladások összegének más- félszeresére, közel 60 müliárd dohárra nőtt. Mindebből korai volna levonni azt a következtetést, hogy a fúziók jót tesznek a gazdaság stabüitásának. A nagyváüalatok ritkábban mennek csődbe, mint a kicsik, de ha igen, az ügy nagyobbat durran. És mivel sok nagyvállalat éppen azáltal költekezik ki alaposan, hogy versenytársát megszerezze, nem csoda, hogy egy-egy Uyen akció után a hitel- minősítő intézetek sokszor alaposan lerontják az osztályzatukat. Ezek fényében első pülantásra érdekesnek tűnik, hogy a nagy brit nyugdíjalapok mégis azt szeretnék elérni, hogy befektetéseiket a jelenleginél kevésbé keüjen diverzifikálni, s egy-egy cég papírjaiba ne csak portfoliójuk 5%-át fektethessék be, mint eddig, hanem akár 10%-ot is. Ez a törekvés persze érthető: a londoni tőzsdén használatos, FTSE-100 nevű index kosarában immár közel egyötödös súllyal szerepel egyetlen vállalat, a német Mannesmannt bekebelező Voda-fone AirTouch, az első három cégbirodalom részesedése pedig a 30%-ot is meghaladja. A globalizációs folyamat általánosságban elsősorban az USA- nak kedvez, az „új gazdaság” vállalatai, amelyek mostanában élen járnak a fölvásárlásokban és egyesülésekben, ott erősödtek meg a leginkább, ráadásul erős a dollár, és gyenge az euró. Kézenfekvő volna tehát a következtetés, hogy a fúziós hullám éllovasai az amerikaiak, s hogy elsősorban az újvilágbeli cégek vásárolnak be - olcsón - az Óvilágban. De nem ez a helyzet: 1999 második felében Európa fúziók tekintetében már megelőzte az USA-t, ahol az idén tovább csillapodott az egyesülési láz, míg a vén kontinensen tovább tombolt. A cégfölvásárlásokban megfigyelők szerint a valuták viszonylagos erőssége nem kap nagy szerepet, sokkal fontosabb az, hogy mely céget éppen mennyire értékelnek, mennyire bíznak a jövőjében. Az EU-ban tavaly közel 1,3 ezer müliárd dollár volt az összeolvadási ügyletek értéke, s ebből az összegből - a Thomson Financial Securities Data cég adatai szerint - mintegy 200 milliárd volt az „ellenséges fölvásárlás”. Míg 1990- től 1998-ig Európában az ügyletek harmada lépett át áz államhatárokon, tavaly már a felük. A határátlépő üzletek éllovasai most a britek: váüalataik 2000 első felében 254 müliárd dollárért vettek külföldi cégeket, őket követték - 113 milliárd doüárral - a franciák, s csak utánuk következtek a külföldön 95 müliárd dollárért cégeket vásárló amerikaiak. A felvásárolt vállalatok között összértékben német cégeké az elsőség: az említett időszakban Németországban együttvéve 200 müliárd doüárnál is többért vásároltak vállalatokat külföldi vevők. Ez nem annyira a keletnémet privatizációval függ össze, hiszen az már javarészt lezajlott, hanem inkább azzal, hogy az egyesülés után a hagyományos nyugatnémet gazdasági szerkezet is megbomlott. Míg tradicionálisan a bankok tartották a kezükben az iparvállalatok jelentős részét, s nekik fontosabb volt befolyásuk megőrzése, mint a cégek hatékony működtetése, most fordult a kocka: a pénzintézetek vagy maguk igyekeznek agresszívabban föüépni a menedzsmenttel szemben, s nagyobb teljesítményt kipréselni az igazgatókból, vagy pedig eladják tulajdonukat, többnyire szakmai befektetőknek. Az, hogy a fúziók súlypontja most Európába tevődött át, persze azzal is magyarázható, hogy az Atlanti-óceánon innen olyan folyamatok zajlanak le, amelyek a tengeren túl már nagyjából befejeződtek. Vajon Európának kell-e kétszer annyi autógyár avagy tízszer annyi traktorgyár, mint Amerikának? - tette föl nemrégiben a költőinek szánt kérdést a londoni The Economist hetilap, utalva arra, hogy az Atlanti-óceánon innen mi minden történhet még. Mindez persze nem magyarázza azt, hogy az európai nagyvállalatok főnökei növekvő számban járnak át az USA-ba céget vásárolni. Míg ez év augusztusáig az óvüágiak 113 milliárd dollárt költöttek amerikai vállalatok megvételére, fordítva mindössze 57 milliárd mozgott. A nemzetközi váüalati fúziók eredményeképpen a legtöbb ágazatban mára olyan fokú koncentráció alakult ki, hogy világméretekben is csak néhány cég ural egy-egy szektort. A fúziók következtében a legszembetűnőbben az autógyártásban, a hadi szektorban, a gyógyszergyártásban, a távközlésben és a pénzintézetek körében gyérült a szereplők száma, s a folyamatnak még nincs vége... (A HVG nyomán) A 90-es években inkább a már amúgy is óriások olvadtak össze. Apróhirdetés 1 Köszönetnyilvánítás „Elfeledni Téged nem lehet, mert Te voltál a jóság és szeretet." Ezúton fejezzük ki köszönetünket mindazoknak, akik 2000. október 21-én elkísérték utolsó útjára az ipolysági temetőbe a 28. életévében elhunyt drága halottunkat, PÁSZTOR ATTILÁT, és részvétükkel enyhítették soha el nem múló mély fájdalmunkat. A gyászoló család V-1206 'Ismerkedés Megemlékezés „Búcsúszó nélkül mentem el, Fiatalon, 47 évesen. Tudtam, ha elmegyek, hiányozni fogok, De az emlékek közt örökké ott vagyok. Gondoljatok rám, kiket úgy szerettem, Ma egy éve annak, hogy a sírban fekszem, Azóta, kik síromra hordjátok a virágot, Nevetek legyen még sokáig áldott. ’ Fájó szívvel és könnyes szemmel emlékezünk 2000. november 19-én, halálának első évfordulóján TOKÁR LÁSZLÓ mérnök-őrnagyra. (Tardoskedd). Örökké gyászoló családja V-1213 EUR0TIK0N - színvonalas társkeresés magányosonak - 979 01 Rimavská Sobota, Sídlisko Rimává 8. Tagsági igazolvány és kérdőív 120 korona ellenében igényelhető. Info- telefon: 0866/56 33 779. V-1837 Agentúra Rosa - ismerkedés egy héten belül. 0905/510 694. DSV-1627 42/172/93, falun élő legényember házasság céljából társat keres, aki hozzáköltözne. Egy gyermek nem akadály. Fényképes levelek előnyben. Jelige: Őszi levél egyedül. V-1198 50-es/175, fiatalos, független elvált asszony szeretne ismeretséget kötni intelligens úriemberrel. Jelige: Közös szilveszter. V-1212 Szellemileg nem fogyatékos, elvált, 37 éves, magas szőke férfi egy komáromi hölgy ismeretségét keresi. Jelige: Ússzunk együtt. ______________________KNV-780 51 éves, független, rendezett körülmények között élő özvegyember korban és sorsban hasonló személy ismeretségét várja, akivel, ha megértik egymást, megosztaná életét. Jelige: Garam mente. V-1214 Ha még tudsz nevetni és szeretni, akkor vár rád egy negyvenes, értelmiségi hölgy. Jelige: Érintsd meg a szívem... KNV-779 “Munkát keres-kínál ” Vállalkozó kedvű, tehetséges, ambiciózus ember Ön? Hívjon: 0905/ 223 660. V-1205---------Adásvétel---------Ti sztított hízott kacsák és libák eladók Pereden. Tel.: 0706/779 55 45, 0905/820 900. ________ V-1055 HÚ SCSIRKÉK NONSTOP. 0905/432 292. _ DSV-1536 Írógépek eladása és javítása, postán is küldök. Farkas Tibor, Nádszeg 1163. Tel.: 0706/778 25 12. _______________________V-1169 Ha sznált számítógépek, bútorok, hűtők és fagyasztók eladók a hetényi bazárban. Tel.: 0905/714 951. KNV-764 Eladó nagy háromszobás lakás Párkányban. Tel.: 0810/752 44 48. _______________________PAV-141 Eladó ötszobás családi ház mellék- épülettel, berendezéssel. Ár megegyezés szerint. Tel.: 0905/982 481. DSV-1644-----------Vegyes----------Régi ségek, hagyatékoki!! - kínáljon. Megbízhatóság. Tel.: 0903/ 475 576.________________V-1869 Red őnyöket rendeljen olcsóbban a gyártótól. Tel.: 0819/779 64 25. _______________________VSV-23 Ger bera- és szurfíniapalánta megrendelhető a 2001. tavaszi idényre. Cím: Retkes L., 946 35 Búcs 216. Tel.: 0819/777 64 19. ______________________KNV-768 Ba lkonok beüvegezését vállalom. Elfogadható áron. Tel.: 0709/55217 10,0905/822 071. DSV-1651