Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-10-25 / 43. szám
Politika 2000. október 25. 3 Ján Fűzik, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke: „Lassan megszokják az emberek, hogy már vállalhatják a nemzetiségüket” Parlamenti képviselet - elnapolva törvények elfogadása előtt mindig elküldik azokat véleményezésre. Más kérdés, hogy módosít- ják-e az általunk kifogásolt részeket. Általában igen, de azért vannak fenntartásaink. Jogunkban áll egyenesen a miniszterekhez fordulni, s a békéscsabai Szlovák Kutatóintézet esetében éltünk is ezzel a lehetőséggel. Ugyanis nincs megoldva a kutatóintézet anyagi támogatása, ezt a kérdést magam is felvetettem tavaly szeptemberben Pozsonyban, a magyarországi és a szlovákiai kisebbségekkel foglalkozó vegyes bizottság második ülésén. A bizottság felvette az ajánlásai közé ennek a kérdésnek a rendezését, született már egy kormányhatározat is. Igaz, a felelős minisztertől még nem érkezett válasz a levelemre, de természetesen választ kell kapnom. A példaértékűnek tartott kisebbségi törvényben szerepel a kisebbségek parlamenti képviseletének megoldása is. Hol tart most a régóta húzódó probléma? Ragaszkodunk ehhez a jogunkhoz, de az elmúlt időszakban kevés szó esett róla. Most inkább a kisebbségi törvény módosításán dolgozunk, amelyben ez a jog természetesen megmarad. Úgy érzem, hogy hiányzik a politikai pártok konszenzusa. Ugyanakkor valószínűleg ellentétes is a Fidesz javaslatával, melynek alapján csökkentenék a parlamenti létszámot, hiszen a mi javaslatunk legalább plusz tizenhárom képviselőt jelentene. Több tárgyalást is folytattunk az ügyben, pl. az egyik javaslat úgy kívánta megoldani a kisebbségek parlamenti képviseletét, hogy a kisebbségi képviselőknek csak tárgyalási joguk lenne, szavazati nem. Ebbe mi nem mentünk bele. Úgy érzem, hiányzik a pártok közötti konszenzus is, meg az őszinte akarat is. Mintha a kisebbségek parlamenti képviselete csak kampányfogás volna, hiszen csupán az előző választások előtt foglalkoztak vele a pártok aktívan. Igen, és csak az utolsó pillanatban, úgyhogy kifutottak az időből. Valószínűleg azért is volt sikertelen a németek, horvátok és szlovákok által alapított választási szövetség, a Nemzetiségi Fórum, mert az utolsó pillanatig arra vártunk, hogy az Országgyűlés megszavazza a kisebbségi parlamenti képviseletet. Lehet, hogy a következő választások során újból napirendre kerül ez a téma. Említette, hogy a választási törvény módosításán dolgoznak. Milyen stádiumban van a törvény előkészítése? A módosításban a kisebbségi ön- kormányzatok választásáról van szó. Ez egy új törvény lenne, amely azt hivatott megakadályozni, hogy olyan személyek is jelöltethessék magukat a kisebbségi önkormányzatokba, akik nem tagjai az adott kisebbségnek. Erre az elmúlt választások során sok példa akadt a románoknál, voltak ilyen esetek az örményeknél is, főleg a fővárosban. Továbbá egyes törekvések arra irányulnak, hogy a kisebbségi választások ne legyenek egy időpontban a helyhatóságiakkal. Ettől talán azt remélik, hogy kevesebb ember menne el szavazni, így kevesebb önkormányzat alakulna. A magyarországi szlovákok egyértelműen ellenzik a két időpont szétválasztását. Úgy érzem, hogy ahol szükségesnek tartják, ott meg is választják a kisebbségi önkormányzatot. Aki Fábián Éva Mit jelent Magyarországon a nemzetiségi önkormányzati rendszer a kisebbségek és a többségi nemzet számára? Új minőséget a nemzetiségi politikában. Mostanáig csak társadalmi szervezetek léteztek, az önkormányzat pedig közjogi, a helyhatósági választásokon megválasztott testület. A kormány- szervek és a minisztériumok partnere, ami a társadalmi szervezetekről nem mondható el. Az önkormányzatok a kisebbségi törvény alapján jönnek létre, és az országos kisebbségi önkormányzatoknak a törvény értelmében lehetőségük van a kisebbségeket érintő törvények véleményezésére. A helyi kisebbségi ön- kormányzatok hatáskörébe tartoznak viszont a helyi tömegtájékoztató eszközök nemzetiségi adásai, a hagyományőrzés és főleg a helyi oktatásügy. A helyi kisebbségi önkormányzat beleegyezése nélkül például nem lehet az igazgatót elbocsátani, az iskola költségvetésének elbírálásánál szintén jelen kell lenniük a kisebbségi önkormányzat képviselőinek, tehát lényegében az egész település költségvetéséről szó van, hiszen az iskola költség- vetése része a település büdzséjének. Sajnos, a gyakorlat esetenként mást mutat, a Csabasza- badiban történtekre gondolok, mivel regionális beiskolázású intézményről van szó. A probléma megoldódott, az iskola végül is önálló maradt. Általában anyagi gondok miatt vetik fel az összevonást, ezért is szorgalmaztuk egy pénzügyi alap létrehozását az oktatási tárcánál. A javaslatot elfogadták, s már az ez évi költségvetésben is szerepel, úgyanúgy, ahogy a következő évi meg a 2002-es költségvetésben is. Azért mindkettőben, mert az idén Magyarországon kétéves költségvetést készítenek. A költségvetés-tervezetben a kisebbségi önkormányzatok támogatása is szerepel. Milyen kritériumok alapján ítélik oda a támogatást? Ennek gyakorlata még az előző választási ciklusban alakult ki, amikor először jöttek létre kisebbségi önkormányzatok. Beszámítják a nemzetiség becsült létszámát, a helyi kisebbségi ön- kormányzatok, valamint az iskolák és egyéb intézmények számát. Ennek alapján a németek - a romákon kívül - kapják a legmagasabb támogatást, őket követik a szlovákok és a horvátok, e két nemzetiség paraméterei hasonlóak, majd a románok és azok a kisebbségek következnek, amelyeknek van iskolájuk, és létszámuk ötezer körüli. Úgy tűnik, az elmúlt évekhez kéahol megszüntették az általános iskola felső tagozatát, és elbocsátották az igazgatót a helyi kisebbségi önkormányzat tudta és beleegyezése nélkül. A megyei köz- igazgatási hivatal tanácstalan, az ügy a kisebbségi ombudsman' elé került. De vannak pozitív példák is. Természetesen, például sikerült megmenteni az összevonástól néhány iskolát. Főleg a városokban, abol sok az iskola, és kevés a diák, gyakran gondolnak a vezetők a nemzetiségi és egy magyar iskola összevonására. Ez aztán a nemzetiségi iskola kárára lenne. Tavaly két iskolát sikerült ettől megóvni, s különösen fontos, hogy a sátoraljaújhelyit is, annak az öt magyarországi iskolának az egyikét, ahol két nyelven (szlovákul és magyarul) folyik a tanítás. Itt már az Országos Szlovák Ön- kormányzatnak (OSZÖ) is beleszólásijoga volt, nemcsak a helyi kisebbségi önkormányzatnak, pest nem nagyon nőtt a kisebbségi önkormányzatok költségvetési támogatása. Lényegében nőtt, hiszen az előző ciklus elején az Országos Szlovák Önkormányzat 30 millió forint támogatást kapott, ez az összeg folyamatosan emelkedett, s az idén már elérte az 55 milliót. Az OSZÖ 1995-ös megalakulásakor egyszeri juttatásként 30 millió forintot értékpapírokban kapott az államtól, s ez az önkormányzat vagyonát képezi. Említette, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok a kormányszervek, a minisztériumok partnerei. Elfogadják őket annak? Úgy gondolom, hogy igen, bár az utóbbi időben ez nem működik zavartalanul. Például a költség- vetési tárgyalásokra csak akkor hívták meg a kisebbségi önkormányzatok képviselőit, amikor a keretszámok már adottak voltak. Viszont a kisebbségeket is érintő szlováknak érzi magát, annak el kell mennie szavazni. Meglátjuk, hogy hányán vállalják nemzetiségüket a jövő évben esedékes nép- számláláson. Talán lassan megszokják az emberek, hogy már bátran vállalhatják a nemzetiségüket. Korábban szó volt a regionális, illetve megyei kisebbségi önkormányzatok létrehozásáról is. Ezekre kitér az új törvény? Igen, és lényegében már működik is, hiszen Budapesten már az előző parlamenti ciklusban megalakultak a fővárosi kisebbségi önkormányzatok, melyek a kerületi kisebbségi önkormányzatokat tömörítik. A tervezet szerint ha egy megyében legalább három kisebbségi önkormányzat van, ott meg lehetne választani a megyeit is. Milyen jogaik lennének a megyei kisebbségi önkormányzatoknak? Attól tartok, hogy a jogkörök még nem tisztázottak. Szóba került, hogy az intézményeket igazgatnák, amivel az a gond, hogy az intézményekről eddig szó sem esett. Vagyis arról a kulturális autonómiáról van itt szó, amelyet a kisebbségi törvény biztosít ugyan, de nincs meg hozzá az anyagi fedezet. Pénz nélkül pedig nem lehet átvenni a már létező intézményeket - iskolákat, művelődési házakat, színházakat sem pedig újakat alapítani. A törvénytervezet tartalmazza, hogyan veheti át például a helyi kisebbségi önkormányzat az iskolát, milyen szerződéseket kell aláírnia, és hasonlókat. Feltünteti az anyagiakat is? Igen. A kisebbségi önkormányzat megkapná azt a támogatást, amelyet az állam az iskola működtetéséhez nyújt. De nem lehet tudni, mi történne akkor, ha javításra szorul az épület. Ezeket a költségeket a települési önkormányzatok az éves költségvetésükből próbálják kigazdálkodni, amely természetesen jóval magasabb, mint a kisebbségi önkormányzatoké. Mit jelent, ha a kisebségi önkormányzat egyben települési is? Ez egy különleges forma - a szlovákoknál hat ilyen van a 75 helyi kisebbségi önkormányzat közül. Azt jelenti, hogy a képviselőknek legalább a fele nemzetiségiként jelöltette magát a választásokon, és aztán lehetőségük volt kinyilvánítani önmagukról, hogy települési kisebbségi önkormányzatot alapítanak. Áz ember azt hinné, hogy ebben a formában a nemzetiségi kérdéseknek különleges hangsúlyuk van, de a tapasztalat, sajnos, mást mutat. Nemegy esetben azért választották ezt a formát, hogy a kisebbségi önkormányzatnak ne legyenek konfliktusai' a településivel, és úgy tűnik, hogy pönt a nemzetiségi kérdés szorul háttérbe. Ilyen esetekben az Országos Szlovák Önkormányzat kifejthet valamiféle nyomást? Konkrét kérdésekben igen, ha felkérnek rá minket. Kaptunk is ilyen felkéréseket, s jogi képviselőnk útján megoldottuk a problémákat. Említette a népszámlálást. Tíz évvel ezelőtt tízezernél valamivel többen vallották magukat szlovák nemzetiségűnek Magyarországon. Mit gondol, növekedett ez a szám? Úgy gondolom, hogy igen. Pon- tosítanunk kell, mert tíz évvel ezelőtt közel 10 500 személy vallotta magát szlovák anyanyelvűnek, 68 ezren mondták, hogy beszélik a nyelvet, és ez már jobban megközelíti a szlovákok becsült lélekszámát Magyarországon. A következő népszámláláson - mely 2001. február 1-je és 21-e között lesz - újdonságnak számít, hogy négy kérdés is vonatkozik a nemzetiségekre. Ezek a következők: 1. Mely nemzetiséghez tartozónak érzi magát?; 2. Mely nemzetiség kulturális értékeihez, hagyományaihoz kötődik?; 3. Melyik nyelv az anyanyelve?; 4. Családi, baráti körben milyen nyelvet használ általában? Minden kérdésre több válasz is adható, ami azért számít pozitívumnak, mert figyelembe veszi a magyarországi kisebbségek kettős kötődését. A statisztikákban általában két adat szerepel a nemzetiségek létszámát illetően. Egyes becslések szerint Magyarországon 100 ezer szlovák él. Igaz ez? Hozzávetőleg 110 ezer, ehhez a számhoz a települések alapján jutottunk el. Magyarországon 105 szlovákok általiakon község van, s ha egy kétezres faluban a lakosságnak legalább a 80%-a szlovák nemzetiségű, akkor könnyű kiszámítani a végeredményt. így öröklődnek ezek a becslések már generációk óta, de az előző nép- számlálás bebizonyította, hogy van valóságalapjuk, hiszen közel 70 ezer ember nyilatkozta, hogy beszéli a szlovák nyelvet. Az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőit Orbán Viktor is fogadta. Imrich Fuhl felvételei
