Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

2000-10-25 / 43. szám

Politika 2000. október 25. 3 Ján Fűzik, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke: „Lassan megszokják az emberek, hogy már vállalhatják a nemzetiségüket” Parlamenti képviselet - elnapolva törvények elfogadása előtt min­dig elküldik azokat véleménye­zésre. Más kérdés, hogy módosít- ják-e az általunk kifogásolt része­ket. Általában igen, de azért van­nak fenntartásaink. Jogunkban áll egyenesen a miniszterekhez fordulni, s a békéscsabai Szlovák Kutatóintézet esetében éltünk is ezzel a lehetőséggel. Ugyanis nincs megoldva a kutatóintézet anyagi támogatása, ezt a kérdést magam is felvetettem tavaly szeptemberben Pozsonyban, a magyarországi és a szlovákiai ki­sebbségekkel foglalkozó vegyes bizottság második ülésén. A bi­zottság felvette az ajánlásai közé ennek a kérdésnek a rendezését, született már egy kormányhatá­rozat is. Igaz, a felelős miniszter­től még nem érkezett válasz a le­velemre, de természetesen vá­laszt kell kapnom. A példaértékűnek tartott kisebb­ségi törvényben szerepel a ki­sebbségek parlamenti képvisele­tének megoldása is. Hol tart most a régóta húzódó probléma? Ragaszkodunk ehhez a jogunk­hoz, de az elmúlt időszakban ke­vés szó esett róla. Most inkább a kisebbségi törvény módosításán dolgozunk, amelyben ez a jog ter­mészetesen megmarad. Úgy ér­zem, hogy hiányzik a politikai pár­tok konszenzusa. Ugyanakkor va­lószínűleg ellentétes is a Fidesz ja­vaslatával, melynek alapján csök­kentenék a parlamenti létszámot, hiszen a mi javaslatunk legalább plusz tizenhárom képviselőt jelen­tene. Több tárgyalást is folytat­tunk az ügyben, pl. az egyik javas­lat úgy kívánta megoldani a ki­sebbségek parlamenti képvisele­tét, hogy a kisebbségi képviselők­nek csak tárgyalási joguk lenne, szavazati nem. Ebbe mi nem men­tünk bele. Úgy érzem, hiányzik a pártok közötti konszenzus is, meg az őszinte akarat is. Mintha a kisebbségek parlamen­ti képviselete csak kampányfo­gás volna, hiszen csupán az elő­ző választások előtt foglalkoztak vele a pártok aktívan. Igen, és csak az utolsó pillanat­ban, úgyhogy kifutottak az idő­ből. Valószínűleg azért is volt si­kertelen a németek, horvátok és szlovákok által alapított választá­si szövetség, a Nemzetiségi Fó­rum, mert az utolsó pillanatig ar­ra vártunk, hogy az Országgyűlés megszavazza a kisebbségi parla­menti képviseletet. Lehet, hogy a következő választások során új­ból napirendre kerül ez a téma. Említette, hogy a választási tör­vény módosításán dolgoznak. Milyen stádiumban van a törvény előkészítése? A módosításban a kisebbségi ön- kormányzatok választásáról van szó. Ez egy új törvény lenne, amely azt hivatott megakadá­lyozni, hogy olyan személyek is jelöltethessék magukat a kisebb­ségi önkormányzatokba, akik nem tagjai az adott kisebbség­nek. Erre az elmúlt választások során sok példa akadt a romá­noknál, voltak ilyen esetek az ör­ményeknél is, főleg a fővárosban. Továbbá egyes törekvések arra irányulnak, hogy a kisebbségi vá­lasztások ne legyenek egy idő­pontban a helyhatóságiakkal. Et­től talán azt remélik, hogy keve­sebb ember menne el szavazni, így kevesebb önkormányzat ala­kulna. A magyarországi szlová­kok egyértelműen ellenzik a két időpont szétválasztását. Úgy ér­zem, hogy ahol szükségesnek tartják, ott meg is választják a ki­sebbségi önkormányzatot. Aki Fábián Éva Mit jelent Magyarországon a nemzetiségi önkormányzati rendszer a kisebbségek és a többségi nemzet számára? Új minőséget a nemzetiségi poli­tikában. Mostanáig csak társa­dalmi szervezetek léteztek, az önkormányzat pedig közjogi, a helyhatósági választásokon meg­választott testület. A kormány- szervek és a minisztériumok partnere, ami a társadalmi szer­vezetekről nem mondható el. Az önkormányzatok a kisebbségi törvény alapján jönnek létre, és az országos kisebbségi önkor­mányzatoknak a törvény értel­mében lehetőségük van a kisebb­ségeket érintő törvények vélemé­nyezésére. A helyi kisebbségi ön- kormányzatok hatáskörébe tar­toznak viszont a helyi tömegtájé­koztató eszközök nemzetiségi adásai, a hagyományőrzés és fő­leg a helyi oktatásügy. A helyi ki­sebbségi önkormányzat bele­egyezése nélkül például nem le­het az igazgatót elbocsátani, az iskola költségvetésének elbírálá­sánál szintén jelen kell lenniük a kisebbségi önkormányzat képvi­selőinek, tehát lényegében az egész település költségvetéséről szó van, hiszen az iskola költség- vetése része a település büdzséjé­nek. Sajnos, a gyakorlat eseten­ként mást mutat, a Csabasza- badiban történtekre gondolok, mivel regionális beiskolázású in­tézményről van szó. A probléma megoldódott, az iskola végül is önálló maradt. Általában anyagi gondok miatt vetik fel az összevo­nást, ezért is szorgalmaztuk egy pénzügyi alap létrehozását az ok­tatási tárcánál. A javaslatot elfo­gadták, s már az ez évi költségve­tésben is szerepel, úgyanúgy, ahogy a következő évi meg a 2002-es költségvetésben is. Azért mindkettőben, mert az idén Ma­gyarországon kétéves költségve­tést készítenek. A költségvetés-tervezetben a ki­sebbségi önkormányzatok tá­mogatása is szerepel. Milyen kri­tériumok alapján ítélik oda a tá­mogatást? Ennek gyakorlata még az előző választási ciklusban alakult ki, amikor először jöttek létre ki­sebbségi önkormányzatok. Be­számítják a nemzetiség becsült létszámát, a helyi kisebbségi ön- kormányzatok, valamint az isko­lák és egyéb intézmények szá­mát. Ennek alapján a németek - a romákon kívül - kapják a legma­gasabb támogatást, őket követik a szlovákok és a horvátok, e két nemzetiség paraméterei hasonló­ak, majd a románok és azok a ki­sebbségek következnek, ame­lyeknek van iskolájuk, és létszá­muk ötezer körüli. Úgy tűnik, az elmúlt évekhez ké­ahol megszüntették az általános iskola felső tagozatát, és elbocsá­tották az igazgatót a helyi kisebb­ségi önkormányzat tudta és bele­egyezése nélkül. A megyei köz- igazgatási hivatal tanácstalan, az ügy a kisebbségi ombudsman' elé került. De vannak pozitív példák is. Természetesen, például sikerült megmenteni az összevonástól néhány iskolát. Főleg a városok­ban, abol sok az iskola, és kevés a diák, gyakran gondolnak a veze­tők a nemzetiségi és egy magyar iskola összevonására. Ez aztán a nemzetiségi iskola kárára lenne. Tavaly két iskolát sikerült ettől megóvni, s különösen fontos, hogy a sátoraljaújhelyit is, annak az öt magyarországi iskolának az egyikét, ahol két nyelven (szlová­kul és magyarul) folyik a tanítás. Itt már az Országos Szlovák Ön- kormányzatnak (OSZÖ) is bele­szólásijoga volt, nemcsak a helyi kisebbségi önkormányzatnak, pest nem nagyon nőtt a kisebb­ségi önkormányzatok költségve­tési támogatása. Lényegében nőtt, hiszen az előző ciklus elején az Országos Szlovák Önkormányzat 30 millió forint támogatást kapott, ez az összeg folyamatosan emelkedett, s az idén már elérte az 55 milliót. Az OSZÖ 1995-ös megalakulásakor egyszeri juttatásként 30 millió fo­rintot értékpapírokban kapott az államtól, s ez az önkormányzat vagyonát képezi. Említette, hogy az országos ki­sebbségi önkormányzatok a kor­mányszervek, a minisztériumok partnerei. Elfogadják őket an­nak? Úgy gondolom, hogy igen, bár az utóbbi időben ez nem működik zavartalanul. Például a költség- vetési tárgyalásokra csak akkor hívták meg a kisebbségi önkor­mányzatok képviselőit, amikor a keretszámok már adottak voltak. Viszont a kisebbségeket is érintő szlováknak érzi magát, annak el kell mennie szavazni. Meglátjuk, hogy hányán vállalják nemzetisé­güket a jövő évben esedékes nép- számláláson. Talán lassan meg­szokják az emberek, hogy már bátran vállalhatják a nemzetisé­güket. Korábban szó volt a regionális, il­letve megyei kisebbségi önkor­mányzatok létrehozásáról is. Ezekre kitér az új törvény? Igen, és lényegében már műkö­dik is, hiszen Budapesten már az előző parlamenti ciklusban meg­alakultak a fővárosi kisebbségi önkormányzatok, melyek a kerü­leti kisebbségi önkormányzato­kat tömörítik. A tervezet szerint ha egy megyében legalább há­rom kisebbségi önkormányzat van, ott meg lehetne választani a megyeit is. Milyen jogaik lennének a megyei kisebbségi önkormányzatok­nak? Attól tartok, hogy a jogkörök még nem tisztázottak. Szóba ke­rült, hogy az intézményeket igaz­gatnák, amivel az a gond, hogy az intézményekről eddig szó sem esett. Vagyis arról a kulturális au­tonómiáról van itt szó, amelyet a kisebbségi törvény biztosít ugyan, de nincs meg hozzá az anyagi fedezet. Pénz nélkül pedig nem lehet átvenni a már létező intézményeket - iskolákat, műve­lődési házakat, színházakat sem pedig újakat alapítani. A tör­vénytervezet tartalmazza, ho­gyan veheti át például a helyi ki­sebbségi önkormányzat az isko­lát, milyen szerződéseket kell alá­írnia, és hasonlókat. Feltünteti az anyagiakat is? Igen. A kisebbségi önkormányzat megkapná azt a támogatást, amelyet az állam az iskola mű­ködtetéséhez nyújt. De nem lehet tudni, mi történne akkor, ha javí­tásra szorul az épület. Ezeket a költségeket a települési önkor­mányzatok az éves költségveté­sükből próbálják kigazdálkodni, amely természetesen jóval maga­sabb, mint a kisebbségi önkor­mányzatoké. Mit jelent, ha a kisebségi önkor­mányzat egyben települési is? Ez egy különleges forma - a szlo­vákoknál hat ilyen van a 75 helyi kisebbségi önkormányzat közül. Azt jelenti, hogy a képviselőknek legalább a fele nemzetiségiként jelöltette magát a választásokon, és aztán lehetőségük volt kinyil­vánítani önmagukról, hogy tele­pülési kisebbségi önkormányza­tot alapítanak. Áz ember azt hin­né, hogy ebben a formában a nemzetiségi kérdéseknek külön­leges hangsúlyuk van, de a ta­pasztalat, sajnos, mást mutat. Nemegy esetben azért választot­ták ezt a formát, hogy a kisebbsé­gi önkormányzatnak ne legyenek konfliktusai' a településivel, és úgy tűnik, hogy pönt a nemzeti­ségi kérdés szorul háttérbe. Ilyen esetekben az Országos Szlovák Önkormányzat kifejthet valamiféle nyomást? Konkrét kérdésekben igen, ha fel­kérnek rá minket. Kaptunk is ilyen felkéréseket, s jogi képvise­lőnk útján megoldottuk a problé­mákat. Említette a népszámlálást. Tíz évvel ezelőtt tízezernél valamivel többen vallották magukat szlo­vák nemzetiségűnek Magyaror­szágon. Mit gondol, növekedett ez a szám? Úgy gondolom, hogy igen. Pon- tosítanunk kell, mert tíz évvel ez­előtt közel 10 500 személy vallotta magát szlovák anyanyel­vűnek, 68 ezren mondták, hogy beszélik a nyelvet, és ez már job­ban megközelíti a szlovákok be­csült lélekszámát Magyarorszá­gon. A következő népszámláláson - mely 2001. február 1-je és 21-e között lesz - újdonságnak számít, hogy négy kérdés is vonatkozik a nemzetiségekre. Ezek a követke­zők: 1. Mely nemzetiséghez tarto­zónak érzi magát?; 2. Mely nem­zetiség kulturális értékeihez, ha­gyományaihoz kötődik?; 3. Me­lyik nyelv az anyanyelve?; 4. Csa­ládi, baráti körben milyen nyelvet használ általában? Minden kér­désre több válasz is adható, ami azért számít pozitívumnak, mert figyelembe veszi a magyarországi kisebbségek kettős kötődését. A statisztikákban általában két adat szerepel a nemzetiségek létszámát illetően. Egyes becslé­sek szerint Magyarországon 100 ezer szlovák él. Igaz ez? Hozzávetőleg 110 ezer, ehhez a számhoz a települések alapján ju­tottunk el. Magyarországon 105 szlovákok általiakon község van, s ha egy kétezres faluban a lakos­ságnak legalább a 80%-a szlovák nemzetiségű, akkor könnyű ki­számítani a végeredményt. így öröklődnek ezek a becslések már generációk óta, de az előző nép- számlálás bebizonyította, hogy van valóságalapjuk, hiszen közel 70 ezer ember nyilatkozta, hogy beszéli a szlovák nyelvet. Az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőit Orbán Viktor is fogadta. Imrich Fuhl felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents