Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)

2000-10-11 / 41. szám

b 2000. október 11. Arcok a Sydneyben rendezett huszonhetedik nyári ötkarikás játékok csillagai közül: Marion Jones és lan Thorpe Háromszor a dobogó legfelső fokán „Torpedó”, az ausztrálok üdvöskéje Nem nyomta agyon az esélyesség terhe a házigazdák úszóüdvöské­jét: lan Thorpe 17 évesen, élete első olimpiáján három aranyér­met nyert. Ebből kettőt már a nyi­tónapon: 400 gyorson pazar vi­lágcsúccsal diadalmaskodott, majd a 4x100-as gyorsváltót is re­kordhoz segítette. A 195 centis, 90 kilós „Torpedónak”, aki az ausztrál hölgyek első számú ked­vence, négyszázon csak önmaga volt a riválisa, más nem tudott lé­pést tartani vele, még a lábtem- lan Thorpe, az ausztrálok úszócsillaga Sydneyben is kitett magáért, pójához sem értek oda. Az előfu­Szabó Zoltán __________ Cs odálatos versenyeket láthat­tunk a sydneyi olimpián, több ne­ves sztár hozta formáját, de új csillagokat is megismerhettünk. Az atléták között az amerikai Ma­rion Jones, az úszók mezőnyében az ausztrál lan Thorpe jeleske­dett, mindketten három aranyér­met nyertek. Mesterötös helyett mesterhármas Marion Jones az olimpia előtt nem titkolta, hogy öt aranyére­mért utazott Ausztráliába. Ez a bravúr korábban senkinek sem sikerült - az amerikai Cári Lewis és a finn Paavo Nurmi négy első­ségig jutott. A 100, a 200, a 4x100 és a 4x400-as váltó mellett távolugrásban is az élen akart vé­gezni. A 25 esztendős Los Ange- les-i születésű sportoló, a súlylö­kő világbajnok C. J. Hunter fele­sége (férje nála 67 kilóval nehe­zebb) már régóta a legjobbak kö­zé tartozik. Egy évtizeddel ez­előtt korosztályában fölényesen vezette a vágtaszám világranglis­táját, a szakemberek már akkor fényes jövőt jósoltak neki. Ké­sőbb átpártolt a kosárlabdához, a North Carolina csapatával egye­temi bajnokságot is nyert. Kilenc­venötben visszatért az atlétiká­hoz. Az atlantai olimpiára még nem jutott ki, ám ezt követően egyértelműen ő lett a sprintki­rálynő. Ahol rajthoz állt, ott győ­zött. A tavalyi vb-n mester­négyesre készült; biztosan nyert százon, de távolugrásban „csak” harmadik lett, a 200 középfuta­mában pedig megsérült. „Tanul­tam a sevillai esetből. Sydneybe jóval felkészültebben megyek.” Remekül kezdődött számára az olimpia, a vágtaszámban a világ idei legjobbjával, közel ötméteres előnnyel ért elsőként a célba. Semmit sem bízott a véletlenre, rajt-cél győzelmet aratott, ve- télytársnői nyomába sem értek. Mellesleg ez volt zsinórban a 34. diadala 100 méteren. „Kislány korom óta erről álmo­dom. Sohasem felej­tem el, kiírtam a szo­bám falára: „Olimpiai bajnok akarok lenni.” Amióta az eszem tu­dom, mindig néztem az ötkarikás közvetíté­seket, és arra gondol­tam: talán egyszer én is átélhetem, milyen érzés arany­érmesnek lenni. És most sikerült. Csodálatos!” Férje is boldogan nyilatkozott: „Marion könnyedén nyert, biz­tosra veszem, hogy begyűjti az öt elsőséget.” Aztán robbant a bom­ba. kiderült, hogy Hunter az idén négy alkalommal is megbukott a doppingvizsgálaton. Ez termé­szetesen kedvezőtlenül hatott Jonesra. De abban nem zavarta, hogy 200-on is diadalmaskodjon, esélyt sem adott riválisainak, féltávnál már szinte behozha­tatlanul vezetett, s a hajrában még növelte az előnyt. „Ez a finá­lé egyáltalán nem volt nehéz, re­mekül rajtoltam, és a kanyarban is jól ment a futás. Most már min­den idegszálammal a távolugrás­ra összpontosítok, s ha azon is túl leszek, jöhetnek a váltók. Min­dent annak rendelek alá, hogy el­érjem célomat.” Végül a távolugrás nem úgy sike­rült, ahogy Marion szerette vol­na, a 36 esztendős Drechsler és az olasz May mögött „csupán” Remekül kezdődött számára az olimpia. bronzérmes lett. „Véget ért az öt aranyérmes álom, mégsem va­gyok túlságosan szomorú. Német ellenfelem ezen az estén jobb volt nálam. Drechsler megérde­melten állhatott a dobogó legfel­ső fokára. Egyébként a szakemberek már jóval az olimpia előtt kijelentet­ték: távolugrásban nem ő viszi majd a prímet. Igazuk lett. A váltók közül 4x400-on volt oka az örömre, elsőként ért célba a négyes, viszont a rövidebb távon rossz váltás miatt elúszott az el­sőség, Jones hajráemberként hiá­ba próbált meg mindent, ez csu­pán a harmadik helyezéshez bi­zonyult elegendőnek. „Pályafutásom során bőven volt részem sikerekben, de néha ku­darcok is akadtak. Előfordult, hogy rosszul döntöttem. Most már elismerem, talán a tervezett öt elsőség helyett kevesebbel is beérhettem voína. Ugyanis óriási lelki teher nehezedett rám, min­denki engem figyelt, állandóan velem foglalkoztak a tollforga- tók. Alig akadt nyugodt percem, így nehéz koncentrálni” - jelen­tette ki a versenyeket követően. Érdekesség, hogy Marion Jones « mindennap hazatelefonált Syd­neyből, hogy beszélhessen ku­tyáival, Izzi és Polly állítólag élénk farkcsóválással fogadta a gazdi hívását, pontosan tudták: ő van a vonalban... Marion Jones hatalmas fölénnyel nyerte a 100 és a 200 méteres síkfutást. TA SR/AP-felvételek tamban még „bermudában” ver­senyzett, a döntőben viszont elő­vette az „ünneplő”, egész testét befedő mezt. Ez is kellett a világ­csúcshoz. Az ezüstérmes olasz Rosolino a viadalt követően kijelentette: „Nagyon élveztem, hogy Thorpe mögött haladhatok. Tudtam, ha ő gyorsan szeli a vizet, én sem le­hetek túl lassú.” Az itáliai sportoló sze­rint nem igaz, hogy lan csak azért ilyen gyors, mert 52-es lá­ba van. „Egyszerűen az Isten is úszásra te­remtette.” A 4x100-as váltó haj­ráembereként fan­tasztikus teljesít­ményt produkált. 50 méterrel a cél előtt még Gary Hall fél testhosszal vezetett, a legtöbben csak legyintettek. Thorpe azon­ban nem ismert lehetetlent, be­kapcsolta a rakétáit, s megelőzte az amerikai versenyzőt. A hely­színen levők szerint olyan félel­metesen siklott, mint egy gyilkos cápa. A közönség valóságos extá­zisbán szurkolta végig a versenyt, nemcsak a háromszoros olimpiai bajnok Dawn Fraser tombolt, ha­nem még John Howard ausztrál kormányzó is megfeledkezett a protokollról, s csatlakozott a pub­likum „Thorpey, Thorpey!” csata- kiáltásához. „Négyszázon minden könnyen ment, az igazat megvallva azt hittem, jobban megszorítanak. Már az elején faképnél hagytam a riválisokat, csupán a stopper­óra volt az ellenfelem. Viszont a váltóban nem éreztem magam frissnek, ezért tud­tam, hogy olyan ke­ményen kell úsznom, ahogy csak bírok. Megpróbáltam tem­póról tempóra elhúz­ni, hogy ha valaki feltűnik, ne legyen semmi gond. Óriási élménynek bizonyult hazai medencében saját közönség előtt versenyezni)” Pár nappal később a 4x200-as kvartettet is győze­lemre vezette, csak a rend ked­véért ismét átírták a világcsúcs­listát. Ezek után a legtöbben már előre elkönyvelték, hogy ő nyeri a 200 gyorsot is, azonban a remek for­mában levő holland Van den Hoogeband megelőzte, így be kellett érnie az ezüstéremmel. Utólag kiderült, hogy a vendéglá­tók fiatal sztárja influenzával küszködött, s lázasan is vállalta a szereplést. Ennek tudható be, hogy elúszott az elsőség. „Biztosra veszem, ha egészsége­sen versenyzett volna, fölényesen nyeri a viadalt. Olyan állapotban a második helyezés szinte csodá­nak számít”’ - mondta az ausztrál csapat orvosa. Kilencvennyolc januárjában üs­tökösként robbant az élmezőny­be, tizenöt esztendősen világbaj­nok lett négyszázon. Azóta ran­gos viadalon ebben a számban nem talált legyőzőre. Nem csoda, hogy sikereit követő­en az ország legnépszerűbb em­berei közé tartozik, a világ legna­gyobb vállalatai igyekeznek reklámcélokra kihasználni ered­ményességét. „Torpedó” eddig évi négymillió ausztrál dollárt in­kasszált a szponzoroktól, s az öt­karikás aranyérmek begyűjtése után ez az összeg - az Adidas, a Coca-Cola és a Mazda jóvoltából - megháromszorozódott. Pedig ez a sportág nem nagyon vonza a bőkezű támogatókat, hiszen ko­rábban csupán a német Fran- ziska van Almsicknak volt pazar, 10 millió márkás reklámszerző­dése. Thorpe jövőre szeretné befejezni középiskolai tanulmányait, ezt követően valószínűleg az Egye­sült Államokban fog egyetemre járni. Már tizenöt esztendő­sen világ­bajnok lett négyszá­zon. Sydneyi utóhangok Demoklesz kardja az atléták feje fölött Sydneyben az olimpiai atléti­kai versenyek során nem érvé­nyesült a „Citius, altius, fortius” elve, hiszen az atléták teljesítménye összességében alig múlta felül az atlantait. A többi mérhető sportágban, úszásban, súlyemelésben és kerékpározásban sorra dőltek a világcsúcsok, atlétikában azonban egyetlenegy világre­kordot sem írtak át, és csak hét olimpiai csúcsot szárnyal­tak túl. A férfiak 23 száma kö­zül mindössze nyolcban szüle­tett jobb eredmény, mint At­lantában, a nőknél pedig a négy évvel ezelőtti 19 szám­ból Sydneyben csak hét eset­ben kellett jobb teljesítményt nyújtania a győztesnek. (Há­rom új női számban - rúdug­rás, kalapácsvetés, 20 km-es gyaloglás - nincs összehason­lítási alap). Mindehhez hoz­zájárul még, hogy a verseny­zők közül kevesen értek el egyéni csúcsot, a győztesek és helyezettek egyaránt eddigi legjobbjuk alatt teljesítettek. Az amerikai Michael Johnson - a 400 m-es síkfutás és a 4x400-as váltó aranyérmese - az olimpia késői időpontjával magyarázta, hogy nem javí- totrvilágcsúcsot, de egyönte­tű vélemény, hogy a verseny­zők feje fölött lógó Demoklesz-kard: a dopping- vizsgálat okozta a gyengébb eredményeket. Maga Lamine Diack, a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF) el­nöke is úgy látja, hogy az idei következetes doppingellenes harcnak tulajdoníthatók a visszafogott teljesítmények. „De ez nem baj. Fontosabb, hogy tiszta, mint hogy jó eredmények szülessenek. Ha ez az ára annak, hogy nyu­godt szívvel várjuk a dopping- vizsgálatok eredményét, ak­kor inkább ne legyen világ­csúcs. Sydney megmutatta, hogy egy olimpia világrekord­ok nélkül is hozhat nagyszerű versenyeket.” A herceg visszavonul Befejezi aktív játékos-pályafu­tását Inaki Urdangarin, a syd­neyi olimpián bronzérmes spanyol férfi kézilabda-válo­gatott játékosa. „Csodálatos időszak volt, de eljött a búcsú pillanata” - mondta az FC Barcelona 33 éves átlövője, aki Krisztina hercegnőt, János Károly spanyol király leányát vette feleségül. Spanyol bírókesergő A spanyol férfi labdarúgó-vá­logatott játékosai a mexikói Ramos Rizo játékvezetőt okol­ják a olimpiai döntőben Ka­meruntól elszenvedett veresé­gért. „Sajnos, a bíró nem állt feladata magaslatán - mondta Iván Amaya, aki az 53. perc­ben öngólt vétett - Két társamat, Gabrit és Jose Marit teljesen jogtalanul állí­totta ki. Nagyon fájt a vereség, de emelt fővel jöttünk le a pá­lyáról, és amikor a nyakunkba akasztották az ezüstérmet, már mindent elfelejtettünk.” Meghosszabbított zászlódísz Az olimpia szervezőbizottsága (SOCOG) arra kérte Sydney lakosságát, hogy ne lopkodja le a városszerte kirakott zász­lókat, mert azokra a paralimpia végéig szükség van. Az ötkarikás játékok alkalmá­ból több mint 10 ezer lobogót vontak fel az év sportese­ményének helyszínén, s a ter­vek szerint azok az október 18-a és 29-e közötti paralimpia végéig maradnak a helyükön. „Amikor négy nappal az 1996- os játékok után megérkeztünk Atlantába a fogyatékosok ver­senyeire, már minden zászlót elloptak vagy leszaggattak” - mesélte szomorúan Louise Sauvage kerekesszékes atléta. Taurima, a sörivó Az ausztrál Jai Taurima, a férfi távolugrás ezüstérmese elég sajátosan magyarázza sikerét. Bevallotta, hogy imádja a piz­zát, a hamburgert, és gyengéje a sör: minél több folyik le a torkán belőle, annál jobb. Arra a kérdésre, hogy miként őrzi meg sportos alkatát, azt felelte, hogy ehhez elég neki naponta elszívni egy csomag cigarettát.

Next

/
Thumbnails
Contents