Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-07-04 / 27. szám
Politika 2000. július 4. 3 Tisztelt Ház------------------------------------------------------------------Nem lehetünk elégedettek Úgy látszik, a tekintélytiszteletre való nevelést Szíriában sem lehet elég korán elkezdeni. A mamát még Hafez Asszad imádatára nevelhették, a gyerek már az utód, Bassár el-Aszad képét ölelgeti. Szíria új, valószínűleg a papához hasonlóan mindenható vezetője olyan széles körű változásokat ígér, amelyek kihatnak majd az ország társadalmi és gazdasági életének minden területére. TA SR/AP Dömötör Ede felvételei Farkas Pál: „Nem lehetett elvárni, hogy június végén megmondjuk, hogyan szavazzanak képviselőink októberben” . Három hónapnyi esély a megegyezésre Dolník Erzsébet ____________ Ma jdnem egybeesik a tanév vége a parlament és a kormány munkájának félidejével. A közel kétéves munka után jó lenne fáradtan, ugyanakkor elégedetten felsóhajtani: nehéz időszak van mögöttünk, de megérte, mert született egy sor jó törvény, melyek segítségével talpra áll a szétzilált, elszegényedett szlovákiai köz- és felsőoktatás. Sajnos, fáradtak lehetünk, de elégedettek nem. Született ugyan néhány jogszabály, köztük olyan is, mely a magyar tannyelvű iskolákat is (esetenként pozitívan) érinti, de az oktatási rendszer átfogó reformja még várat magára. Az utóbbi hetekben elfogadott jogszabályok közül figyelmet érdemel az Éva Rusnáková által kidolgozott - a közoktatási törvényt módosító - törvény, melynek értelmében megváltozik azoknak az oktatási és nevelési intézményeknek a megnevezése, melyeket a testi, értelmi, érzékszervi fogyatékos gyermekek látogatnak. Azontúl, hogy a „speciális iskola” kevésbé megbélyegző a gyermek számára, ezekben az intézményekben lehetőség nyílik a foMalinák István _________________ Jú nius 24-én vitatta meg az MKP Országos Tanácsa (OT) az alkotmánymódosítással kapcsolatos problémákat. Az ülés utáni nyilatkozatok lényege: a párt rendkívül fontosnak tartja az alaptörvény módosítását, de az egyértelmű támogatást bizonyos feltételekhez köti, a nyári hónapokban további tárgyalásokat kíván folytatni koalíciós partnereivel az MKP számára prioritást jelentő kérdések megoldásáról. Erről kérdeztük Farkas Pált, az OT elnökét. Elnök úr, az ülés előtti nyilatkozatok alapján markánsabb állásfoglalást is el lehetett volna várni a testülettől a tekintetben, hogy az MKP mely feltételek teljesülése esetén fogja támogatni az alkotmány módosítását. Szeptemberben tárgyalja második olvasatban a parlament az alkotmánymódosítást, s nem valószínű, hogy október előtt elfogadják. Tudjuk, a számunkra fontos kérdésekből - preambu- lum, nevesítetlen földek, öngyatékosság milyensége és foka szerinti belső differenciálás megvalósítására is. Nagy jelentősége van a fogyatékos gyermek gyakorlati életre való felkészítésének folyamatában az ún. gyakorlati oktatást (képzést) biztosító iskolának. E törvény kapcsán azonban egy komoly problémával szembesülünk: biztosítani kell a magyar ajkú fogyatékos gyermekek számára is ezeket az oktatási intézményeket, hogy az egyébként is hátrányos helyzetben lévő gyermekek alkotmányos jogai ne sérüljenek azzal, hogy szlovák tannyelvű iskolába kényszerülnek. (S van-e, lesz-e elég szakképzett magyar pedagógus ezekben az iskolákban?) Élénk vitát váltott ki az a törvény is, amely az egyetemisták által igényelhető tanulmányi kölcsön feltételeit szabályozza, illetve módosítja. A törvénymódosításra szükség volt, a jogszabály végső változata mindenki számára elfogadhatónak bizonyult, elsöprő többséggel meg is szavaztuk. Egyetlen szépséghibája van csak a dolognak: az előterjesztő képviselő asszony oktatási miniszterként miért nem állt elő ezzel a javaslattal? kormányzati reform - nem sok minden került bele ebbe a javaslatba. Ezért nem lehetett elvárni, hogy június végén megmondjuk, hogyan szavazzanak képviselőink októberben, illetve azt, hogy veszni hagyjuk azt a két-három hónapot, amely addig rendelkezésünkre áll a koalíciós partnerekkel folytatandó tárgyalásokra. Szerintem bölcs döntés volt a mostani abból a szempontból, hogy lehetőséget nyújt a politikai vitákra, egyeztetésekre. Nemcsak a koalíciós partnerekkel, hanem - az OT-n elhangzott felszólalások tanúsága szerint - egyes kérdésekről a párton belül is. A nyári egyeztetőmunka eredményeit pedig szeptemberben vagy október elején ismét megvitatja az OT, s akkor már határozottabb állás- foglalásra lehet számítani. Rendkívüli OT-ülés összehívására gondolnak? Nem, szerintem őszig még sok minden történik a politikában. Az SDK-ban is zajlik az élet, az SDE-ben is tisztázódhatnak a viszonyok, napirenden van az SOP és a szociáldemokraták Miért csak most vette észre, hogy az érvényben lévő törvény nem igazán jó? Egy sor fontos jogszabály még várat magára, közülük különös jelentőségű az iskolák finanszírozásáról szóló törvény. Az oktatási bizottságban már több alkalommal folyt parázs vita a készülő jogszabályról, s erélyesen hallatják hangjukat a magán- és az Az oktatási rendszer átfogó reformja még várat magára. egyházi iskolák társulásai. Félelmük indokolt: ezeknek az iskoláknak a léte múlhat azon, hogy milyen mértékben támogatja őket az állam. Szerintem megengedhetetlen, hogy a szülők, gyermekek iskolaválasztási jogát korlátozza egy - esetleg diszkriminatív - jogszabály. A felsőoktatási intézmények esetében is fontos ez a kérdés. A készülő törvénynek ugyanakkor számolnia kell a tervezett közigazgatási reform következményeivel is. Meggyőződésem, hogy az oktatási rendszer átfogó reformja - melynek szorosabb együttműködése. Tehát őszig a koalíciós politika keretében is sok vitás kérdés felmerülhet, amelyekre az MKP- nak reagálnia kell. Olyan fontos kérdések lesznek ezek, amelyekre a választ az elnökség - mert nincs rá mandátuma - nem adhatja meg, hanem csak az OT. Egyébként is terveztünk őszre egy OT-ülést, amelynek elő kell majd készítenie a novemberi országos közgyűlést. Vegyük sorra az MKP prioritásait és a velük kapcsolatos 0T- álláspontot. Azt már sokszor elmondtuk, miért tartjuk fontosnak az ország demokratikus fejlődése szempontjából azf alkotmány- módosítást. Ami az alaptörvény számunkra diszkriminatív bevezetőjét illeti, továbbra is az a véleményünk, hogy vagy meg kell változtatni, vagy el kell törölni. Az ismeretlen tulajdonú földek kezelését illetően a kormányprogramban is szerepel, hogy az önkormányzatokra kell őket átruházni. Ezzel az SDK egyetért, az baloldal ellenzi, az SOP pedig kétféle nézetet függvénye az iskolák optimális finanszírozása is - nem valósítható meg a közigazgatási reform nélkül, melynek stratégiáját és elveit az MKP is támogatja. Miközben várjuk a ^ormánytól az újabb törvényjavaslatokat, megdöbbenéssel tapasztalom, hogy még mindig nem tanultuk meg: nem elég a törvény, a belőle adódó jogokkal élni is kell. Ennek feltétele ugyanakkor, hogy a jogszabályt megismerjük, s helyesen alkalmazzuk. Igen, az iskola- tanácsokról (iskolaszékekről) van szó. Igaz, sem a törvény, sem a hozzá kapcsolódó rendelet nem tökéletes, mindamellett meglepő, hogy egyesek félnek tőlük, mások megpróbálnak visszaélni az iskolatanácsok ösz- szetételét szabályozó rendelettel, s előfordult az is, hogy az első apró kudarc után a tanácstagok le akartak mondani. Az iskolatanácsnak, mint minden önkormányzati szervnek, pótolhatatlan szerepe van. Hajói végzi dolgát, gyermekeink, nemzeti közösségünk látja hasznát, mivel iskoláink színvonalasabb munkáját segíti elő. A szerző a parlament oktatásügyi bizottságának tagja. is vall. Az MKP szerint az alkotmányba be kellene építeni, hogy a községek ne csak saját vagyonukat kezelhessék, hanem a törvénnyel rájuk ruházott vagyont is. Jelenleg a baloldal részéről erre nincs meg a politikai akarat. Az alkotmánymódosítás kapcsán felmerülő kérdés még az új területi felosztás és a magyar kar létrehozása valamelyik felső- oktatási intézmény keretében. Mi a közigazgatási reform alapelveit támogatjuk, de azt nem akarjuk, hogy szétszabdalják a történelmileg kialakult régiókat; Szeretnénk elérni, hogy Szlovákia déli és délkeleti részén olyan kerület alakuljon ki, amelybe azok a járások tartoznának, ahol túlnyomórészt magyarok élnek. Tehát az OT döntése értelmében az elkövetkező két-három hónapban e kérdések megoldásáért kell az MKP-nak fokozott erőfeszítéseket tennie. Az említett problémák mindegyike évek óta húzódik. Mi lesz akkor, ha szeptemberig egyikben sem sikerül előrelépni? Mert ez is benne van a pakliban... Ilyen esetben az Országos Tanács valóban hozhat majd olyan határozatot, hogy nem javasolja a képviselőknek az alkotmánymódosítás támogatását. Ezt minden koalíciós partnerünknek tudatosítania kell. Itt utalnék vissza arra, mennyire racionális volt az a mostani OT-döntés, hogy még három hónapot adott a megoldások keresésére. Az OT-ülés előtt olyan hírek is megjelentek a sajtóban, hogy esetleg az MKP koalíciós szerepének átértékelésére is sor kerülhet. Volt szó ilyesmiről? November 25-én lesz az MKP országos közgyűlése, s akkor kell majd megvonni a mérleget, hogy a kétéves kormányzás számunkra mit jelentett, mit jelentett a szlovák demokrácia számára, jó-e az az irány, amelyet követünk. Akkor talán több olyan kérdésre is választ lehet majd adni, amelyek most még tisztázásra várnak. Ezért nem kapott most akkora hangsúlyt ez a téma. Párkány Az MKP OT határozata Az alábbiakban az MKP Országos Tanácsának június 24-i párkányi ülésén elfogadott terjedelmes határozatból idézünk: Mivel az SZK „területi felosztásáról szóló törvény alapelvjavaslata a nagyobb területi egységek létrehozását úgy javasolja, hogy a Dunaszerdahelyi járás Pozsony megyéhez kerül, Nagyszombat megyében pedig csak Galánta marad, miközben Nyitra megyéhez csatolnák a szlovákok lakta Privigyei járást, Nagykapos és Királyhelmec térségét pedig leválasztanák Kassa megyéről, egyértelmű, hogy olyan változások állnának be, amelyek negatívan befolyásolnák a magyar kisebbség életét...megváltozna a lakosság nemzetiségi összetétele is az említett új területi egységek határain belül, ami ellentétes Szlovákia nemzetközi vállalásaival és az általa ratifikált szerződésekkel.” Az OT ezért „megbízza az Országos Elnökséget, hogy a köz- igazgatási reformról szóló törvények előkészítése során egységes követelményként az alábbi szempontok érvényesítésére törekedjen: az új területi elrendezések során úgy jöjjenek létre nagyobb területi egységek, hogy megalakulhasson a jelenleg létező Komáromi, Dunaszerdahelyi, Galántai, Vágsellyei, Érsekújvári, Lévai (Szenei) járást magában foglaló megye; Bodrogköz és Ung-vidék térsége a Tőketerebesi járással egyetemben legyen Kassa megyéhez sorolva; a Nógrád-gömöri területi egységben azonos mértékben kell figyelembe venni az ott élő magyar lakosság érdekeit a többi érdekkel; legye.nek megalakítva az olyan történelmi hagyományokkal rendelkező járások, mint Somorja, Ógyalla, Párkány, Ipolyság, Zseliz, Fülek, Tornaija, Szepsi, Királyhelmec, kibővítve Nagykapos térségével.”
