Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-09-20 / 38. szám
3 2000. szeptember 20. Az 1991-es népszámlálási adatok szerint a faluban 1677-en laknak, ennek 89,56 százaléka magyar Rimaszécsi anomáliák „Ha az általános érvényűt levetítem a mi községünkre, úgy látom, hogy az idevonatkozó törvények módosítása nélkül rövid időn belül ez a valaha szép ldsváros romhalmazzá válik, és mi tehetetlenek vagyunk” - állítja Rimaszécs polgármestere. A nem roma gyerekek fenyegetettnek érezhetik magukat az iskolába ta fenyegetettség már a községben is érezhető. SoóKy László _____________ A polgármesteri hivatal falán egy régi képeslap, kinagyított dokumentum a harmincas évekből. A képeken egy rendezett mezővároska, tisztaság, büszkeségről árulkodó középületek. A hivatal ablakán kívül Rimaszécs mai valósága, felemás világ. Az egyik oldalon a még mindig bizakodó, önmagát és környezetét megbecsülő lokálpatrióta réteg, a másikon a pusztulás rémisztő képe, a rombolás - háború utáni Koszovó - gömöri változatban. Az 1991-es népszámlálási adatok szerint a faluban 1677 ember lakik, ennek 89,56 százaléka magyar. Stubendek Márta polgármester asszony elmondása szerint a falu lakosainak a száma az utóbbi években emelkedett, és valószínű, hogy az évvégére meghaladja a 2000-et, ugyanakkor minden statisztikai adat, ami a községben élőkre vonatkozik, viszonylagos. Ha minden igaz, akkor a községben 993 roma él, viszont a népszámlálás során csupán egy ember vállalta közülük a nemzetiségét. Ilyen értelemben véve a magyarság százalékos aránya is egy kicsit csalóka, a valóságban a roma lakosság aránya meghaladja az 58 százalékot. Milyen munkalehetőség van a környéken vagy a faluban? Egyáltalán, miből élnek itt az emberek? - teszem fel első kérdésemet a polgár- mester asszonynak.- Induljunk ki abból, hogy a munkaképes lakosság 70 százaléka jelenleg munkanélküli, és arányuk csak magasabb lehet. Ezen az sem változtat tül sokat, hogy a kormány rendelete szerint augusztustól köteles az önkormányzat közhasznú munkára alkalmazni az arra igényt tartó munkanélkülieket. Bizalmatlan vagyok a rendelkezéssel kapcsolatban, hiszen ha figyelembe vesszük, hogy a járási munkaügyi hivatal igazgatóját csak júniusban tájékoztatják arról a feltételrendszerről, amely a rendelet szerinti munkáltatásra és munkavállalásra vonatkozik, elképzelni sem tudom, hogy miképpen tarthattuk volna meg az augusztus 1-ji időpontot. Attól tartok, hogy a kormány az ön- kormányzatok rovására igyekszik megszabadulni egy nyomasztó gondtól. Ami a munkalehetőségeket illeti, az előzőekből már látható, hogy nagyon szegényes a választék. A legtöbb embert az Agrodruzstvo nevű cég alkalmazza, néhányan a vasútnál, páran a rendőrségnél és az egészségügyben dolgoznak. Közhasznú munkát egy ideig természetesen tudnánk adni a munkanélkülieknek, de ahhoz, hogy ennek értelme legyen, és értéket teremtsen, nem elég, hogy az állam esetleg biztosítja az alkalmazottak bérét. Beruházási pénzekre is szükség lenne. Másrészt viszont az is kérdés, és nem is kicsiny, hogy mennyien szándékoznak dolgozni, mivel a munkakedv sem túlságosan nagy.- Ha üyen borús az összkép, és ennyire borúlátó maga a polgár- mester asszony is, mi várható, miből élnek meg az emberek?- Nálunk a lopás már teljesen természetes dolog, az emberek alig ütköznek meg rajta. Fényes nappal ellopják a kertekből a zöldséget, gyümölcsöt, az udvarokból a baromfit, tyúkostul a tojást. A faluban nincs olyan üzlet, templom, parókia, ahová hetente be ne tömének. Ide, a községházára ötnaponként hatolnak be, de mivel a lopott-A konfliktushelyzet fő okozója talán az, hogy az iskola igazgatónője túlzottan romapárti. Ezt nem tudom másként megfogalmazni, mert csak így kerülhetek a valószínű igazság közelébe. Mivel ezt a felfogását az igazgatónő nem rejti véka alá, az iskoláskorú magyar gyerekeket a szüleik inkább elviszik a faluból, és egy másik, általában a rimaszombati iskolába íratják be. Teljes mértékben kézben tartja és a saját szája íze szerint ala- píttatta meg az iskolatanácsot, megszégyeníti a magyar pedagógusokat a roma szülők előtt és a roma szülők által, ami azt hozza magával, hogy képesített munkaerő már nem akar a mi magyar iskolánkban tanítani, s ez megkönnyíti az igazgatónő helyzetét, mert a képesítés nélküli tanítókat az állásukkal zsarolhatja, és zsarolja is. Nem sorolom tovább, annyit azonban holmi értéke csak ritkán haladja meg az „előírt” nyolcezer koronát, a rendőrség és az ügyészség nem is foglalkozik az ilyen ügyekkel. Ha valami suta kísérletet teszünk arra, hogy szépítsük a falut, másnap reggelre romba dől az igyekezetünk. Tavaly például padokat tettünk a parkokba és a középületek környékére. A tél folyamán az összes deszkát lefűrészelték és eltüzelték. Nincs olyan kulturális rendezvény, amelyet valaki akarattal vagy akaratlanul tönkre ne tenne, s bizony egyre nő a feszültség a fehér és a roma lakosság között, aminek nem biztos, hogy jó vége lesz. Kíváncsi voltam, hogy egy olyan településen, ahol a falu lakossága ennyire megosztódik, milyen a kapcsolata az önkormányzatnak az iskolával. Hogy finoman fogalmazzak, a polgármesternő és az iskola igazgatónője között nem felhődén a kapcsolat, de ugyanez elmondható az önkormányzat és az igazgatóság közötti viszonyról is. Az okok, mint minden területen, természetesen itt is nagyon összetettek. mégis hozzátennék, hogy a nem roma gyerekek fenyegetettnek érezhetik magukat az iskolában, és ez a fajta fenyegetettség már a községben is érezhető. A fentiekre reagálva Reisz Éva iskolaigazgató azt mondta, hogy az elöljáróság és az iskola igazgatósága között akkor romlott meg a viszony, amikor a polgármester asz- szony az ideköltözni szándékozó pedagógus helyett a saját barátnőjének utaltatta ki a tanítólakást. Hogy az iskola igazgatósága és pedagógusai sem tesznek különbséget a roma és a nem roma tanulók között, ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy a többségében roma gyerekek által látogatott iskolában a pedagógusok velük többet foglalkozzanak. Az igazgatónő szerint azonban az iskola és az elöljáróság között a kapcsolat úgy tűnik, elmozdult a holtpontról, mert az augusztusi megbeszélés után a falu közhasznú munkásokat bocsátott az iskola rendelkezésére. Reményének adott hangot, hogy a további megbeszélések csak Stubendek Márta: A községben 993 roma él, viszont a népszámlálás során csupán egy ember vállalta közülük a nemzetiségét. javítanak ezen a kapcsolaton. Stubendek Márta a polgármesterség mellett elnöke a helyi Csema- dok-alapszervezetnek is, és orszá- gostanács-tag az MKP-ban. Érdeklődésemre, hogy kapott-e valamilyen segítséget a magyarság vezetőitől, rezignáltan válaszol.- Hogy halmozzam a funkcióimat mindezek mellett még presbiter is vagyok a református hitközségben. Például ez is fájó pont az életemben, hogy a falunak nincs itt élő papja. A tiszteletes asszony is és a plébános úr is úgy jár ide más községből, holott a templomok mellett ott a parókia és a plébánia is. De visszatérve a kérdésére, azok a tisztségviselőink, akiktől valamiféle segítséget remélhetnénk, nem kötődnek oly erősen a mi problémáinkhoz, mint azt elvárhatnánk és el is várnánk tőlük. Mindegyiküket személyesen ismerem, és a párton belül a kapcsolatunk is jó, de annyi elutasítást kaptam már, hogy az elvárásaim egyre szerényebbek, megalázkodni viszont nincs kedvem. Amikor ’97-ben az időszaki választások után polgármester lettem, nagyon sok célt tűztem ki magam elé. Javítani akartam dolgokon, fellendíteni a hit- és kulturális életet, helyrehozni azokat a dolgokat, melyeket az elődeim elrontottak; most viszont úgy tűnik, hogy a gondjaimmal, mint minden magyar polgármester itt e tájon, egyedül maradtam, és az önkormányzati tagok támogatása bizony nagyon sok esetben kevésnek bizonyul. (Időközben állandó plébánost kapott a község - a szerk. megj.) Az MKP vagy megbízott polgár- mesterei őszre országos polgármester-konferenciát szándékoznak összehívni azzal kapcsolatban, hogy a kormány nem vette figyelembe az MKP új közigazgatási reformmal kapcsolatos javaslatát, il- Elsősorban a munkaügyi, a szociális és a büntetőjogi törvényeket kelle letve egy magyar kormánytag segítségével a szlovák tervezet kerül a parlament elé. Rimaszécs polgár- mestere szerint mivel a kormány és a parlament eddig minden kérésüket figyelmen kívül hagyta, egy esetleges polgármesteri konferenciának ezen a téren már csak múlt idejű jelentősége lehet. Ugyanakkor szerinte az is elképzelhető, hogy a megjelenő polgármesterek a jövő feladatait és lehetőségeit fogalmazzák meg ezen a találkozón, aminek egyértelműen pozitív vetü- lete is lehet, természetesen csak abban az esetben, ha a párt tisztségviselői odafigyelnek egy-egy alulról jövő kezdeményezésre - ami azért, valljuk meg, mostanáig nem volt jellemző.
