Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-09-13 / 37. szám
2000. szeptember 13. Kultúra Heti kultúra Filmbemutató A tehetséges Mr. Ripley A filmet öt kategóriában jelölték Oscar-díjra, többek között a legjobb forgatókönyvadaptációban. Patrícia Highsmith regénye ihlette Anthony Minghella rendezőt. Az írónő művei számos kitűnő mozidarab alapanyagául szolgáltak már (többek közt Hitchcock, Wim Wenders használta fel írásait). A rendező sem ismeretlen a film világában, hogy mást ne említsünk, az ő nevéhez fűződik az Oscar-esővel díjazott Az angol beteg. A szereplők közt pedig ott van a tavaly díjazott Matt Damon, Gwyneth Paltrow, a múlt évben, illetve idén jelölt Cate Blanchett és Jude Law. A feszültséggel teli bűnügyi történet lélektani tanulmány is egyben. A szegény amerikai fiatalember, Tóm Ripley a véletlen folytán belecsöppen a felső tízezer fényűző életébe. A gazdag hajógyáros apa őt bízza meg, hogy Olaszországból vigye haza Amerikába fiát, Dickie-t. Ám Tóm számára annyira vonzónak bizonyul a playboy életvitele, hogy esze ágában sincs teljesíteni a rá bízott feladatot. Kezdetben mint hűséges cimbora követi mindenhová Dickie-t és barátnőjét. Lelke mélyén irigyli a gondtalan milliomoscsemetét, sőt szerelmes belé. Amikor Dickie számára unalmassá válik az újdonsült barát, és kiadja az útját, Tóm már nem tud lemondani arról a fényűző életről, amelybe csak nemrégiben kóstolt bele. A tehetséges Mr. Ripley (Tómnak kitűnő adottsága van az utánzáshoz, az íráshamisításhoz) bármire képes, hogy átvegye Dickie életstílusát... Heti hír Indy mégis visszajön A következő két év „nagy visszatérései” közül is kiemelkedik majd kedvenc archeológus kalandorunk, Indy Jones újabb felbukkanása. Hét szűk esztendeje vár már a publikum arra, hogy elkészüljön a negyedik rész, ám eddig sem Spielberg, sem Lucas, sem pedig Harrison Ford nem csipkedte magát. Mindhárman mindig valami mással voltak elfoglalva, amikor nem, akkor pedig arra hivatkoztak, hogy nincs elfogadható forgató- könyv a folytatásra. Közben viszont felbukkant a láthatáron a Hatodik érzék szerzője, M. Night Shyamalan forgatókönyvíró, és azonnal megígérte nekik, hogy egy gyors pergésű, szellemes szkriptet készít számukra. Mindhárman örömmel bólintottak rá az ajánlatra, és Spielberg azonnal megígérte, hogy beül a rendezői székbe. Gáspár Tibor: „Szlovákia idővel éppúgy benne lesz a NATO-ban, mint Magyarország” Meghátrálás nélkül „A politikai döntéseket a hatalmon levők és tanácsadóik hozzák meg.” Dömötör Ede felvétele Soóky László ________________ Érd ekes módon nagyon sokan vagyunk volt komáromi gimnazisták, akiket a Tanár Úr nem tanított, mégis valami miatt a legtöbbünknek ön jut az eszébe a gimnázium kapcsán, mint kapott érték. Mi a titka, tanár úr? Titkaim nincsenek. Amit életem folyamán tapasztaltam, azt csak az igazság viszonylagosságaként tudtam értelmezni. A feldolgozott élettapasztalatokat a szerzett tudással nem igyekeztem pótolni. Nem törekedtem többnek látszani, mint amire képeségeim predesztináltak. Még ha nem tudom is gyöngéimet legyűrni, legalább azt tudjam, hogy mire kell vigyázni, milyen helyzetekben követhetek el hibát. Úgy látom, hogy azért van oly sok megkeseredett ember, mert harcban állnak a hiánnyal, a megfosz- tottsággal. Igazán nagy tudomány kiegyensúlyozottan úgy élni, hogy nem tehetek meg mindent, amit szeretnék. Ugyanakkor azt vallom, hogy higgy magadban, higgy abban, hogy változtatni vagy képes, segíteni tudsz embertársaidnak, hozzá tudsz járulni a határokon átívelő szellemi haza felépítéséhez. A rendszerváltozás pillanataiban ön is megmutatkozott, mint a változásokat igénylő köztiszteletben álló ember. Aztán visszavonult, és nyugdíjasként is csak a hivatásának él. Megcsömörlött a politikától és a közélettől? A rendszerváltás napjaiban sokan reménykedtünk egy emberhez méltó jövő eljövetelében. Komolyan azonban akkor sem gondoltam arra, hogy a diktatúrából a demokráciába való átmenet diadalmenet lesz, amely egy boldog világot hoz létre. Azért nem, mert éreztem, hogy a képviseleti többpártrendszerre épülő demokrácia intézményei még nem jelentik az emberi jogok érvényesítését, a jóléti állam megvalósítását, ugyanis a demokrácia működőképessége nem pusztán a demokratikus intézmények létrehozásán múlik, hanem sokkal inkább a demokratikus szellemiség, értékrend, mentalitás meglétén. Nálunk azonban ezek még hiányoznak. Az elmúlt évek eseményei bizonyították, hogy Szlovákiában a parlamentnek, a kormánynak, a köztárasági elnöknek, de még az alkotmánybíróságnak sincs olyan tekintélye, amely kellő stabilitást adna a demokratikus intézmények működésének. Sokan kételkedünk abban is, hogy ezek az intézmények a közjót szolgálják. A demokratikus mechanizmusok gyengéje a közélet problémáinak hallatlan komplexitása, amely szükségszerűen a bürokrácia hatalmas fejlődését hozta magával. Az állampolgár, akit nem informálnak megfelelően, nem tud részt venni a közügyek megvitatásában és eldöntésében. A politikai döntéseket a hatalmon levők és tanácsadóik hozzák meg, a lakosság pedig, egy bizonyos türelmi határon belül, elviseli ezeknek a nélküle hozott döntéseknek a következményeit. Az ilyen demokratikus folyamatokat meghamisító jelenségeknek az a következményük, hogy egyre többen elvesztjük a politika iránti komoly érdeklődésünket. A politikai pártok és mozgalmak erős konfliktusos jellege, a korrupció, a bűnözés, a munkanélküliség, a kiváltságosok luxusélete, gazdag ostobák nagyképűsége, az elszegényedés a tisztességes emberek jelentős részét kiábrándulttá teszi. A politikai erők ugyan elfogadták a demokrácia intézményi, jogi kereteit, ám a demokrácia lehetséges eszköztárát nem a konszenzusépítésre használják fel, hanem a politikai harc győzelemig tartó végigvitelére. A korrupciós botrányok, a hará- csolások, a bűnözés, a társadalmi igazságtalanságok közepette a jóra törekvő közéleti szerepet vállalók sem tudnak komoly feladatokat ellátni. Országos szempontból még az olyan jelentéktelen ügyeket sem tudják elintézni, hogy az Erdőgazdálkodási Hivatal a vállalt szerződés alapján az 1-2 holdas erdőtulajdonosoknak, a tisztességes állampolgároknak az 1991 óta esedékes - nevetségesen alacsony - haszonbért kifizesse. Nyilván létezik egy értékrend, amely Gáspár Tibor szlovákiai magyar ember értékrendje, a kisebbségi léttel kapcsolatban. Van-e túlélési esélye a szlovákiai magyarságnak mint nemzeti kisebbségnek? A Kárpát-medence polgáraként bátor szembenézés a megpróbáltatásokkal, a népünket sújtó igazságtalanságokkal, az emberi jogok be nem tartásával, az emberek megalázásával, a szegények iránt érzéstelen pökhendi állami hivatalnokok elítélése, a megmaradásunkért folytatott küzdelem egyéni érdek nélküli vállalása, a közösséget károsítok, a gonoszok elleni következetes harc, a gyengék, a szegények támogatása... A szegények szenvedéseiből mindig egy tehetősebb réteg igyekszik hasznot húzni. Dózsa parasztlázadásakor is megjelent az a nemesi réteg, amelyik a szegények küzdelmével a maga törekvéseit előrelendítette. Nálunk is jelen van már az a csoport, amelyik a szegények nyomorából politkai tőkét igyekszik kovácsolni. Túlélési esélyeinket nemcsak az asszimiláció elleni következetes küzdelmünkkel erősítjük, hanem a szlovákokkal való kiegyezés lehetőségeinek kihasználásával is. Szlovákia idővel éppúgy benne lesz a NATO-ban és az Európai Unióban, mint Magyarország. Ezzel összefüggésben tompulni fognak az ellentétek, miközben a szlovákok előbb-utóbb magukhoz fognak térni az ájulatból, hogy most önálló nemzeti államuk van. A határ átjárhatóvá válik, mindegy lesz, hogy a Dunán innen vagy azon túl laksz-e. Addig is az egyik fő cél annak elérése, hogy a magyar nyelv ne rekedjen meg a családi otthonok falain belül, hanem legyen kellő szerepe, helye a közéletben, a felnövekvő nemzedékek pedig az oktatás minden szintjén ezen a nyelven szívhassák magukba a tudományokat, a különféle ismereteket. Szomorú, hogy az itt élő magyarság jóvoltából közéleti beosztásba kerülők nem minden esetben tartják elsőrendű feladatnak az anyanyelvi oktatást, kultúránk támogatását. Tényként hozom fel, hogy a Szlovákiai Magyar Pedagógusok VI. Országos Találkozóján, ahol iskoláink jövőjéről tanácskozott 350 magyar pedagógus, csak két parlamenti képviselő jelent meg, az állami hivatalnokok közül pedig senki. A Jókai-napok megnyitóján a számukra fenntartott helyek is üresek maradtak. A ’98-as parlamenti választások után az MKP kormányszerepet vállalt. Mi erről az ön véleménye? Véleményem szerint a kormányba való belépés eddig nem hozta meg a várt eredményeket. Az állandó meghátrálások, a megalázások egy szűk csoport vagy egyének érdekeit szolgálják, nem pedig a közösség helyzetének javítását. Természetesen mindezt lehet úgy is magyarázni, hogy kormányon kívül még rosszabb volna. Miért nem próbáltuk meg a sok meghátrálás közepette? Egyelőre a koalíciós partnerek nem adnak lehetőséget jelentősebb eredmények elérésére. Az MKP-ban nem látok olyan szellemi és politikai erőt, amely elégséges volna nemzetrészünk megmaradását biztosítani. Védelmünket, képviseletünket sokkal szélesebb alapokra kell helyezni: a létünkért vívott küzdelembe a pártonkívüli művelt, tehetséges fiatalokat nagyobb számban kell bevonni! Calista Flockhart: „Én mindig a megértő szülőkhöz hasonlítom a jó rendezőket, akik kellő szabadságot engednek meg a színészeiknek” Szabadság és őrület dolgában eddig sem fukarkodott Gábriel García Márquez operatőrből rendezővé avanzsált fia, Rodrigo García a szebbik nem helytállásának hódol a szerelemben és a munkában az Amit tudok róla egyetlen nézésből című filmjében. Öt rendhagyó női portrét fűzött egy szálra napjaink Los Angeleséből, olyan kiváló színésznők tolmácsolásában, miht Glenn Close, Cameron Diaz, Holly Hunter és nem utolsósorban Calista Flockhart. Az All Mc Beái megformálásával világhírt szerzett Calista az idei cannes-i fesztivál közönségét is meghódította egyszerre humoros és drámai alakításával. Ally Mc Beái a megérzéseire hallgató kártyavetővé változott. Irodai kosztümviseletét a Giorgio Armani tervezte későhippi öltözékre cserélte. Christine, a jósnő szerepében sebezhető, szenvedélyes, önfeláldozó nőt játszik, aki leszbikus kapcsolatban él egy halálosan beteg lánnyal. „Christine a legszokatlanabb és legvonzóbb filmszerepem - nyilatkozta Calista. - Fájdalom, düh, szégyen, türelmetlenség gyötri barátnője haldoklása láttán. Pokolian nehéz volt eljátszani az utolsó éjszakát Lilly halála előtt, amit leginkább a nézésekben, az érzelmi érintésben örökítettünk meg. Rodrigo úgy bánt velünk, mint a megértő szülők a gyerekeikkel. Én mindig a megértő szülőkhöz hasonlítom a jó rendezőket, akik kellő szabadságot és őrültséget engednek meg a színészeiknek.” Ally Mc Beái a megérzéseire hallgató kártyavetővé változott. Szabadság és őrület dolgában Calista sem fukarkodik. Ezeket a tulajdonságokat a színházban éli ki leginkább. A New York-i színpadokon többnyire Shakespeare- és Csehov-hősnőket alakít. Olyan szerepek fűződnek a nevéhez, mint a Szentivánéji álom Helénája, amelyet filmen is játszott, a Lear király Cor- deliája, Júlia a Rómeó és Júliából, a Három nővér Irinája és Natasája. A filmhez a 90-es évek elején talált utat, elsőként Róbert Redford szerződtette a Quiz Show-hoz. Színészi példaképének Faye Du- nawayt tekinti, akivel a Drunks című filmben szerepelt együtt. Az All Mc Beái' sikersorozata 1997-ben kezdődött, a díjesőből egy Arany Glóbuszt és Emmy-jelölést tudhat magáénak.
