Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-09-13 / 37. szám
Modern élet - Hirdetés 2000. szeptember 13. 5 A tudósokat legújabban nem az érdekli, miért haltak ki a dinoszauruszok Az agyban számos folyamat zajlik egyszerre Az emlékezés titkai Kevés állat hozza annyira lázba képzeletünket, mint a dinoszauruszok. Ezek az óriási, bizarr teremtmények, amelyek 230 millió éve kóboroltak Földünkön, és olyan titokzatos körülmények között tűntek el... A 105 évvel ezelőtt létrehozott National Geog- raphic Society rengeteg dinoszauruszokkal kapcsolatos kutatást támogat. Kihaltak már vagy 65 millió éve. Vajon halálra fagytak egy üstökös vagy aszteroida becsapódásának utóhatásaként? Vagy egy vírus, esedeg klímaváltozás terítette le őket? Parázs viták folynak erről, de máig sincs eredmény. Közben egy csendesebb, ám sokkal fontosabb elmélet született. A világ minden táján, olyan helyeken is, mint az Ischigualasto-völgy, paleontológusok maroknyi csoportjai próbálják újraírni a dinoszauruszok életének könyvét, és nem foglalkoznak azzal, hogy hogyan haltak ki. A dinoszauruszok, amint megtudtuk róluk, kivételesen találékonyak voltak. A hatékony anyagcsere, a mozgás és az olyan társas viselkedés, mint a csordaszellem és az anyagi gondoskodás úttörői. Talán jó hír, hogy képzeletünk e szörnyei még ma is élnek. Ahogy Kevin Padilan a Kalifornia Egyetemről is a következőket állítja: - Az őshüllők nem haltak ki. Dinoszauruszitatóhelyünk van a kert végében, sült dinoszauruszt eszünk karácsonykor, és di- noszaurusz-nugette- ket eszünk a McDo- nald’s-ban. A dinoszaurusz szót először 1842-ben használták nyomtatásban. Sir Richard Owen angol anatómustól származik. Owen összeillesztette a görög „deniosz”, vagyis szörnyű és „szaurosz”, azaz hüllő szavakat, hogy meghatározza a figyelemre méltó leleteket. Ma már tudjuk, hogy az őshüllők 165 millió éven át uralták a földet, kb. 250 milliótól 65 millió évvel ezelőttig. A tudósok hozzávetőleg 350 ismert fajt tartanak számon, melyek felét az utóbbi 20 évben fedezték fel. Azonban úgy hiszik, hogy mindez még csak töredéke a valaha létezett fajoknak. Valószínűleg mindegyik égy kétlábú, fácán nagyságú hüllőből alakult ki. Közben Chicagóban Sereno vizsgálata megerősítette, hogy a nemrég talált fosszíliák egy isme- retíen állatcsoport tagjai, a csontváz valóban primitívebb, mint a Herrerasaurus. Sereno Eorap- tornak nevezte el az állatot, a görög mitológiában szereplő Eos, a hajnal istennője után. A raptor pedig tolvajt jelent. Ez az állat egy könnyű testű kis csirkefogó volt. Odatolakodott más állatok áldozataihoz és azok testéből szerzett magának falatokat. Sereno szerint még azért is jelentős ez a lelet, mert segítségével talán könnyebben meghatározhatjuk, hogy mikor ágazott el a dinoszauruszok törzsfája. A paleontológusok már régen elküT lönítettek két fő dinoszauruszcsoportot: a szauritikusokat, amelyek csípője hüllőszerű jellegzetességeket mutat, és az ornitikusakat, amelyek csípője viszont inkább a madarakéhoz hasonlít. Mindkét csoport más utakon fejlődött tovább. A szauritikus ág sok jól ismert dinoszauruszt foglal magában, mint például a szaropodákat és a theropodákat, a telhetetlen húsevőknek azt a csoportját, amelynek törzsfája elvezet a madarakhoz éppúgy, mint a Tyrannosa- urus Rexhez. Az omitikus ág képviselői ugyanakkor kizárólag növényevők. Ez az ág is sok közismert fajt mondhat magáénak. Sokuk kétlábú volt, mint a kacsacsőrű dinoszaurusz is. Mások, mint a páncélos sztegoszaurusz vagy a nagy szarvú ceratopszok, négy lábon jártak. Falánkságukra Új-Mexikóban, az Ischigualasto-völgytől messze északra fekvő kis múzeumban, a Presbiteriánus Egyháznak egy, a Ghost Ranchon fekvő konferenciatermében találunk bizonyítékot. A múzeum gondnoka Lynett Gillette egy Coelophysis karcsú, kifejlett csontvázát mutatja meg, amelynek gyomrában saját fajtájának kisméretű csontjait találták. A Coelophysis felépítése olyan, mint egy hosszútávfutóé. - Gyorsaságára és ügyességére azért lehetett szükség, hogy el tudjon menekülni az olyan szörnyek elől, mint például a phytosaurus. A fél méternél kicsit hosszabb példány csontváza valójában nem más, mint egy hatalmas állkapocs farokkal. Ezek a kro- kodüszerű ősállatok kisebb tavakban és folyókban éltek. Természetesen rajtuk kívül még más, vé- rengzőbb állatok is megkeserítették a Coelophysis életét, mint például az óriási amphibiánok, amelyek leginkább egy szalamandra és egy aligátor keverékére emlékeztetnek. A Coelophysis pedig kisebb állatokat terrorizált: rovarokat, kisebb amphibianokat, kis termetű hüllőket és emlősök őseit. A dinoszauruszok meglepően kifinomult anyagcserefogásokat fejlesztettek ki. Ezek a legújabb felfedezések részét képezik. Néhány évtizeddel ezelőtt ezeket az állatokat csak nagy hüllőknek tekintették, a tudósok azt hitték, hogy mind hideg vérű, vagyis ektoterm volt. Testhőmérsékletszabályozásuk, mint a ma élő hüllőké is, nagymértékben függ a környezet hőfokától. Ha egy aligátor a napon sütkérezik, az energiával tölti fel, ha pedig a hűvös vízben úszkál, az lelassítja. Az ilyen állatok nem képesek tartósan nagy aktivitásra. A meleg vérű, azaz endoterm állatok viszont maguk állítják elő önfenntartásukhoz a megfelelő mennyiségű energiát. Az 1960-as évek végén egy tekintélyromboló fiatal paleontológus, Róbert Bakker rávilágított, hogy a dinoszauruszok sohasem lehettek volna a világ urai, ha anyagcseréjük a nagy hüllőkéhez hasonlított volna. Kijelentésével elindított egy fontos folyamatot. Bakker ezeket az állatokat hátsó végtagjukon rohangáló, fára élelemért felkúszni képes állatoknak képzelte. Mindez pedig lehetetlenség volna meleg vér nélkül. Manapság a legtöbb tudós elutasítja a „vagy-vagy” nézetet. - Ezek az ősállatok szinte mindenre képesek voltak az anyagcseréjüket illetően - állítja Hans-Dieter Sues. Bizonyára kifejlesztettek valamilyen testhőmérséklet-szabályozó technikát. Mi az emlékezőképesség? Valamit „fejben tartani” és információkat felidézni. Az emlékezés az emberi idegrendszer egyik alapvető tulajdonsága. Különböző szakterületeken dolgozó tudósok már több mint száz éve foglalkoznak az emlékezet vizsgálatával, körülhatárolásával, fizikai és kémiai alapjának meghatározásával, működésének szabályaival. Vannak, akik egyes dolgokra jobban, hosszabb ideig, más dolgokra kevésbé, rövidebb ideig, valamire pedig egyáltalán nem emlékeznek. Néha olyan dolog is az eszünkbe jut, amiről azt hittük, hogy már rég elfelejtettük. Az emlékezéssel kapcsolatosan számos téves elmélet született már. Kezdetben az emlékezet a pszichológiai és a fiziológiai, később a neurológiai, biofizikai, biokémiai, végül a biokibernetikai kutatás tárgyává vált. Az agyban számos folyamat zajlik, és az ösz- szesben részt vesz az emlékezet. Vagyis az emlékezetet „tiszta” állapotban nem lehet vizsgálni. A kutatók három fázisra osztják a folyamatot: I. Emlékezetbe vésés - tudatos (tanulás) és nem tudatos (ha valamit megjegyzünk anélkül, hogy kifejezetten akarnánk). II. Megőrzés - vagyis az emlékezés. III. Felidézés - vagyis a visszaemlékezés. A kutatás szempontjából az lenne a legegyszerűbb, ha a felidézés folyamatában csak egy fázis volna jelen. De ez lehetetlen, mivel mind a három fázis egyidejűleg jelen van, és befolyásolják egymást. Vegyünk egy klasszikus esetet: egy bizonyos mennyiségű tananyag elsajátításakor egyszer, esedeg többször is elolvassuk a szöveget. Ez az új információk bevésésének fázisa. Hozzá kapcsolódik a többi fázis is, mert ha valami újat tanulunk, nem felejtjük el azt, amit addig tudtunk, tehát képesek vagyunk bármikor felidézni. Néhányszor! elolvasás után megpróbáljuk fejből reprodukálni a tananyagot. Néha jól megy, máskor kevésbé. A legfontosabb, hogy minden felidézés egyidejűleg újabb bevésés legyen. Ha nem tudatosítjuk is, naponta ismételjük ezt a folyamatot. Valaki lediktálja a telefonszámát, de nincs, amire felírjuk, ezért többször elismételjük. Ez is elég ahhoz, hogy az agyunkba véssük. A emlékezőképességet tesztelni is lehet. A tesztelt személynek a lehető legtöbb szótagot, szót, számot, nevet kell megjegyeznie. Bizonyos idő elteltével kikérdezik, mennyit jegyzett meg a felsoroltakból. Gyakran azonban módszertani hibát véthetünk. Az eredmény azt mutatja például, hogy a vizsgált személy az anyag 30 százalékát sajátította el. Ez nem igaz! Arról van szó, hogy az anyag 30 százalékát idézte fel; de hogy valójában mennyit vésett az emlékezetébe és mennyire emlékszik vissza, soha nem tudjuk meg, mert a fel nem idézett anyag továbbra is rejtve maradhat az agyban. Hányszor történt meg velünk, hogy a vizsgán feltett kérdésre csak néhány perc, óra, esedeg nap múlva jutott eszünkbe a válasz... (béres) Ma is sült dinoszauruszt eszünk karácsonykor. 225 millió éwel ezelőtt a törzsfájuk már két ágra szakadt. Néhányszori elolvasás után megpróbáljuk fejből reprodukálni a tananyagot. állat testének sejtjéből klónozták. Az anyaállat 1998 augusztusában jött világra, és mesterséges megtermékenyítés eredményeképpen lett vemhes. A DPA jelentése szerint mind Kaga II., a tehén mama, mind pedig eddig még ismeretlen nevű utóda jól van. Víz alatt Wendy Craig Duncan viszi az olimpiai lángot a víz alatt egy speciális fáklyában. A láng szeptember közepén érkezik Sydneybe, a nyitóünnepségre. Klónozott testből jött a világra Japánban borját hozott a világra egy klónozott tehén. Az örvendetes esemény a Tokiótól 200 kilométerre északra lévő Isikavában történt. Az ottani állattenyésztési kutatóintézet tudósai szerint az ellés bebizonyította, hogy egy Dolly-módszert alapján létrejött tehén természetes fajtársaihoz hasonló idő elteltével képes egészséges utódot világra hozni. A japán mezőgazdasági minisztérium adatai szerint valószínűleg ez az első borjú, amelynek anyját egy másik Tisztelt olvasóink, akik eddig még nem előfizetői az Új Szónak és a Vasárnapnak, de szeretnék lapjainkat megrendelni, töltsék ki az alábbi megrendelőlapokat és küldjék el a címünkre: Kiadónk címe: Grand Press a.s., Prievozská 14/A, P.O.BOX 49, 824 88 Bratislava 26. További információkkal kapcsolatban hívja ingyenes (zöld-) számunkat: 0800 103103. Szükség esetén hívható még: telefon: 07/582 38 324, telefon/fax: 07/582 38 326.-Sr=-.........................................................................................................................................r-síS. Megrendelő lap Vezetéknév, keresztnév ...................................................................................................................... Ut canév, házszám ..................................................................................... Ir ányítószám (PSC): ....................Község/város: .............................. Te lefon: ................../....................................Inkasszó-(SIP0-) szám: Me grendelem az ÚJ SZÓ című napilapot. □* *a kívánt lapot kérjük megjelölni Megrendelem a Vasárnap című hetilapot. □* Aláírás: .Sfc.........................................................................................................................................r7ÍQ Ma is élnek az őshüllők? Paleontológusok próbálják újraírni az őshüllők életének könyvét.
