Vasárnap - családi magazin, 2000. július-december (33. évfolyam, 27-52. szám)
2000-09-13 / 37. szám
2000. szeptember 13. 2 Vélemény Mondja már, atyafi, miféle ország ez, ahol lovag helyett lóvalagnak nézik az embert, ha idehozza a pénzét? Rajz: MS-Rencín Felülnézet Szűcs Béla Ez a furcsa kifejezés jutott eszembe a minap a szlovákiai területi átszervezés egyik célkitűzésének jellemzésére. A politikai vitával kapcsolatos kommentárok, nyilatkozatok többségét elolvastam, ám egyetlen olyan szlovák véleményre sem akadtam, amely tudomásul venné, hogy az itt élő magyarok meg akarják őrizni identitásukat, ezért nem érthetnek egyet a szlovák megyék közötti szétszó- ratásukkal. Az eddigi tapasztalatokból csupán két példát említek: a szlovák járásokba terelt Királyhelmeci és Nagykaposi járás nemzetiségi kultúrája egyre satnyul, a szórványosítás következtében könnyebben folyik az asszimiláció. A szlovákság nagy része egyszerűen igno- rálja ezt az alapvető problémát. Végtelen fejtegetéseket hallhatunk a területi átszervezés előnyeiről, a helyi köz- igazgatás lehetőségeiről és más szervezeti kérdésekről, amivel a magyarok is azonoSajtószabadság Vojtek Katalin ___________ Sz lovákiában sajtószabadság van - már ahol van. Van, ahol nincs, de ez nehezen bizonyítható, mert a főszerkesztőnek jogában áll szemezgetni a közlésre kínált anyagból. Visszautasíthatja, leállíthatja a nem szájíze szerint íródott cikket, és még csak indoklással sem kell bíbelődnie. Nem illik a lap profiljába - mondhatja, az inkriminált cikk szerzője pedig kilincselhet más szerkesztőségeknél, amíg csak a témája el nem avul. Azt gondolhatnánk, hogy egy táncelméleti írással ilyesmi nem fordulhat elő, abban nincs politikai gyúa- nyag, ami ódzkodásra késztethetné a szerkesztőségek vezetőit. Szlovákiában azonban ez is másképpen működik. Ha történetesen a kultuszminiszter táncművészeti tanácsadójának írására kíván sulnak. Az egy tömbben élő magyarok szétszórásának alattomos tervéről azonban egy szó sem esik, egyetlen szlovák érvelést sem hallottam, miért előnyös ez az antidemokratikus törekvés. Nem más ez, mint a szlovák társadalomnak és politikusainak elszomorító elfogultsága a kisebbségekkel szemben és igyekezete a reform kihasználására, hogy a többségben élő magyarokból szórványt teremtsenek. Ez pedig ellenkezik a Szlovákia által aláírt nemzetközi szerződésekkel és a kisebbségi nyelvek nemzetközi chartájával is. Egyes újságok megpróbálják nyugati példákkal hódítani olvasóikat, elhallgatva, hogy a szlovákiai magyarság a szülőföldjén él, nem bevándorolt elem. Túlélte a kitelepítést, reszlo-vakizálást, és tisztességes állampolgárként igyekszik megőrizni magyarságát. Az európai integráció napjaiban pedig még határozottabban küzd a szórványosítás és a ködösítő nemzetállami mellébeszélések ellen. reagálni egy szakmabeli, nincs fórum, ahol cikkét közölnék. A táncművészettel foglalkozó két szaklap ugyanis a Pro Slovakia alaptól kap állami támogatást, ahol épp a miniszter táncművészeti tanácsadójának szava dönti el, megkapja-e vagy sem a létezését jelentő öszeget. Kegyeit egyik szerkesztőség sem kívánja elveszteni, így hát olyan írás, amely helyre tenné a tanácsos úr szabadon és szép honoráriumért publikált sületlenségeit, nem láthat napvilágot. Mumifikálódhat- nak a valótlanságok, a jövő nemzedékek hiteles tényeknek, hivatkozási alapnak vehetik, hisz cáfolat nincs. Istenem, hol vannak azok a szép idők, amikor a hazai sajtó unos-untalan Voltaire mondását idézte: „Nem értek egyet a véleményével, de utolsó leheletemig küzdők azért, hogy szabadon hirdethesse.” Manapság inkább Márai keserű sommázása érvényes: „Meghalt a bírálat, éljen a szerkesztőség!” Soóky László ______________ Az újságból rengeteg mindent megtudtam, ami azért fontos, mert így most már kiismerem magam a szlovákiai magyar politikában. A rengeteg fontos dolgot nagyon okos emberek mondták el, akiknek a véleményét nekünk el kell fogadnunk, mert ők a mi vezetőink, és amit ők mondanak, az mindig igaz. Ami egy kicsit aggaszt, az csupán annyi, hogy korábban is olvastam újságot, és ezekben a korábbi újságokban a mi vezetőink egészen másként beszéltek ugyanarról, mint most az újság 5. oldalán. Az újságnak ez az az oldala, ahol a mi politikusaink őszintén megmondják nekünk, hogy most hogy vagyunk, valamint azt is, hogy mások mit és milyen módon rontottak el. Nagyon jól tudom, hogy nekem nincs jogom kételkedni a vezetők igazmondásában és őszinteségében, s hogy az utóbbi időben mégis kétségeim támadtak, csupán az én hibám lehet, ami a tájékozatlanságomból adódik. A legutolsó újságban például azt olvastam, hogy valakik mindent megtettek azért, hogy az 1994- es komáromi nagygyűlés határozatai ne valósulhassanak meg. Érdeklődéssel olvastam tovább az interjút, hátha megtudom, hogy kik azok a gazembeNemzetegyesítő nacionalizmus Sokszor előfordult már az emberiség történelmében, hogy valami nagy horderejű esemény (pl. háború, forradalmak vagy természeti csapások eggyé forrasztották az egyébként állandóan egymással civakodó, önző népeket. A harmadik évezred hajnalán kis hazánkban is tanúi lehetünk egy nagy testvéri ösz- szeborulásnak. A szlovák kormánykoalíció folyton egymással civakodó pártjait koalíciós partnerüknek, az MKP-nek egy déli megye létrehozására vonatkozó javaslata döbbentette rá az összefogás szükségességére, mivel veszélyeztetve látják az államalkotó nemzet hegemóniáját. Rettegnek az autonómiának még a gondolatától is (pedig ebben az esetben szó sincs róla), mert szerintük a többségében magyar nemzetiségű megye első rek, akiktől majd számon kérhetjük a szabotázst, de csak azt tudtam meg, hogy: „Kormányba lépésünkkel lemondtunk a Komáromban megfogalmazott igényeinkről...” Lehet, hogy tévedek, de eddig mintha olyan információkat kaptam volna, hogy éppen azért léptünk be a kormányba, hogy a Komáromban megfogalmazott igényeket kormánytényezőként sokkal jobban tudjuk érvényesíteni. Ennek egy kicsit ellentmondani látszik a nyilatkozó azon megjegyzése, hogy: „A komáromi nagygyűlés utólagosan megérne egy alapos elemzést”, mivel a gondolkodni merő polgár úgy vélekedhetne, hogy a szlovákiai magyar csúcsvezetésnek a kormányba lépés előtt több, mint négy éve volt arra, hogy alaposan elemezze a sikertelenség okait. Ha az alapos elemzésnek az lett a végeredménye, hogy be kell lépni a kormányba, akkor ez vagy rossz döntés volt, vagy az elemzők nem a szlovákiai magyarság alapvető érdekeit vették figyelembe. Azt, hogy maga a komáromi nagygyűlés megszervezése csupán egy minden racionalilépés lenne a kulturális és gazdasági önigazgatás felé. Az sem zavarja őket e rémhír keltésében, hogy a tervezett régióban a magyar lakosság számaránya alig haladná meg az 50%-ot. Bosszúságuk valódi oka, hogy dugába dőlne a felvidéki magyarság szétszórásának terve. Talán meglepő számukra az MKP határozott állásfoglalása és a kormányból való kilépés lehetőségének latolgatása. A Felvidék magyarságának legnagyobb része helyesli politikai képviseletének céltudatos kiállását, s reméljük, erőfeszítéseiket siker koronázza. A szlovák pártok tagjainak és vezetőinek rá kellene végre ébredniük, hogy abban az országban, ahol valaki - akár egyén, akár népcsoport - hátrányos megkülönböztetést szenved, nem fejlődhet ki az igazi demokrácia, s nem élvezhetjük annak az egész társadalomra áldást hozó gyümölcseit. A szlotást figyelmen kívül hagyó populista csapat időhúzásra és porhintésre alkalmas szemfényvesztése volt, tekintsük egy rosszindulatú felvetésnek, és kérem, ítéljenek el, sőt kössék hátra a sarkamat, mert én így vélekedem. Igazolni látszik vélekedésemet az a tény is, hogy maguk a nagygyűlés szervezői igyekeztek a találkozó határozatait elfelejteni, sőt elfeledtetni. Csipkerózsika-álmából ez a Potyemkin-intéz- mény akkor riadt fel, amikor valaki azt állította, hogy a 13. vagy Komárom megye már a komáromi nagygyűlés egyik pontja volt. Nem volt az, kérem tisztelettel! A komáromi nagygyűlésnek a Szlovákia közigazgatási és területi átszervezéséről hozott határozata ennél sokkal, de sokkal nagyobb jelentőségű volt, és ami a rangját csak fokozza: a máig érvényben lévő törvények alapján megvalósítható! A határozat ugyanis régiókról és két magyar többségű szigetről szól, amelyek önkormányzatok társulása révén alkothatnak köz- igazgatási egységet, függetlenül attól, hogy az államhatavák politikusok nagy része szívesen merül történelmi magyarázatokba, de miként egyes szekták a Bibliából, úgy a történelemből ők is csak azt csipegetik ki, ami nekik megfelel. Például még egyetlen múltat böngésző mélynemzeti politikustól sem hallottam, hogy a Szlovák Nemzeti Párt által szentként tisztelt Jozef Tiso a Csehszlovákiától elszakadni kívánó szlovákok lakta részeket Magyarország fennhatósága alá kívánta helyezni, széles körű autonómiával és önálló parlamenttel. Mindez a harmincas évek második felében történt, ám az akkori történelmi események következtében a széles karimájú papi kalap alatt megszületett a gondolat, hogy a Harmadik Birodalom védőszárnyai alatt nagyobbakat lehet harapni az éppen szájba repülő sült galambból. A „dicső kor” eseményei egészen más színt kapnak, ha lom milyen közigazgatási, területi képződményeket hoz létre. A határozat nyilván amiatt került vakvágányra, mert pártalapon, törvényesen nem volt kivitelezhető, és ma sem volna az. Azt viszont, hogy a régió civil szerveződésként vagy önkormányzatok társulási szerződése értelmében jöjjön létre, a szlovákiai magyar politika csúcsvezetése nem szorgalmazta, mivel ezáltal önként adta volna fel a szlovákiai magyarság centrális irányítását, ami a manipulációs esélyeket rontotta volna. Mindezt egyszerű politikai konspirációként is kezelhetnénk. De meddig? A jóhiszemű szlovákiai magyar választópolgárok már tudják, hogy az MKP csúcsvezetésén belül két egymásnak ellenszegülő szárny alakult ki, amelyek nem egyformán ítélik meg politikai és közéletünk legfontosabb feladatait, s talán kialakult egy olyan csoport is, amelyik nem hajlandó tovább álcázni a valódi helyzetet. Szeptemberben MKP- s polgármester-találkozó, októberben pedig MKP Országos Tanács-ülés lesz. Ahhoz, hogy bármit is alaposan elemezzünk, a hátralévő idő kevésnek tűnik. Arra gondoltam, hogy valakiknek meg kellene kérdezniük azokat, akik ezt az elemzést már korábban elvégezték. mi akarunk valami hasonlót. A „hazafikönnyeket” előcsaló törekvésekhez szerintük az itt élő őslakos magyarságnak nincs joga. Sajnos, ennek a negatív ösz- szefogásnak az egész ország isz- sza meg a levét. Ha az MKP-nak nem marad más választása, mint küépni a kormánykoalícióból, megrendül az amúgy is ingatag demokratikus társadalmi rend, s az Európától elszigetelődő országot a hatalomra kerülő oligarchák a betegeskedő orosz medve karmai közé terelhetik. Bármennyire reális ez a veszély - a szlovák társadalomnak és a kormánykoalíció szlovák politikusainak tudatosítaniuk kell, hogy a Magyar Koalíció Pártjának legalább annyira fontos az itt élő magyar nemzetrész jogainak védelme, mint a Szlovák Köztársaság politikai, gazdasági és erkölcsi fellendülése, valamint lakosságának jóléte. Sárközi János, Szentpéter Lapigazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321) Főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Klein Melinda (582-38-314) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (582-38-314) Politika, Háttér: Malinák István (582-38-309) Gazdaság: Sidó H. Zoltán (582-38-311), Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Vélemény, Kópé, Nagyvilág: Kövesdi Károly (582-38-316, 582-38-317) Sport: Tomi Vince (582-38-340) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelő: Szarka Éva Kiadja a Grand Press és a Petit Press Rt., Dostojevského rád 1, 811 09 Bratislava Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 592-33-101, fax: 529-67-472 Az igazgatótanács tagjai: Stanislav Ziaéik - kereskedelmi osztály, tel.: 592-33-201, fax.: 529-20-051, Slezákné Kovács Edit - értékesítési és üzemeltetési osztály -,tel.: 582-38- 322, fax: 582-38-321, Román Schlarmann - pénzügyi osztály, tel.: 592-33-169 Marketing: 592-33-274, lapterjesztés, laprendelés: 582-38-324, tel./fax: 582-38-326 Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 582-38-343; 582-38-331, Telefon: 582-38-332,582-38-262,592- 33-200, e-mail: reklama@ujszo.com ; inzerda@vyvsme.sk ; Szedés, képfeldolgozás a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Előfizethető a kiadónál. Terjeszti a PrNS Rt, a D. A. CZVEDLER KFT. - Somorja, az ABOPRESS KFT. a Szlovák Posta Rt. és kistetjesztők. Külföldi megrendelések: Versus ES-Vyvoz tlace, Kosická 1,813 80 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava Posta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Index: 48271. A szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap Kommentár Szórványosítás Jegyzet Olvasói levél A helyzet jó, csak...
