Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-02-16 / 7. szám
2000. február 16. 4 Háttér - Hirdetés EU: mindennél előbbrevaló elvek. Ausztria a világ hatodik legfejlettebb országa, sokan irigyelik a sógoroktól a stabil, biztonságos jólétet Ezentúl minden másképp lesz... Haider egyelőre nem hajlandó úgy táncolni, ahogyan Brüsszel fütyül. TA SR/AP Malinak István ____________ Úgy tűnik, hogy Haidernak nemcsak Ausztriát, hanem Európát is sikerült megosztania. Nem az az érdekes, hogyan dicsérte korábban a nácikat, mennyire nem szereti a bevándorlókat - legyenek afrikaiak, ázsiaiak, szlovákok, magyarok vagy románok-, s nem is az a lényeg, hogyan packázik az EU-val pártjának kormányra kerülése után is: egyik nyilatkozatában elnézést kér, a másikban újfent vétóval fenyegeti Brüsz- szelt. A politológusoknak a jelenségre kell keresniük a magyarázatot: miért van az, hogy a szélsőséges erők Európa-szerte erősödnek, teret hódítanak. Lehet keresni a bűnbakokat is - a pártok és vezetőik között, az elavult hatalmi struktúrákban, amelyek évtizedekig prosperáltak, olajozottan működtek, s egyszer csak kiderül, hogy a legújabb kihívásoknak már képtelenek megfelelni. Ausztriában is valami hasonló történt, a szociáldemokrata-néppárti hatalomgyakorlási mechanizmus mondott csődöt — az más kérdés, hogy a főszereplők miért voltak képtelenek e mechanizmus megújítására. Hiszen alapjában véve nem működött rosszul, Ausztria a világ hatodik legfejlettebb országa, sokan irigyelhetik a sógoroktól a stabil, biztonságos jólétet. De ami alapvetően jó, nem biztos, hogy a részleteiben is tökéletes, ez esetben is érvényes tehát a mondás, hogy az ördög mindig a részletekben bújik meg. Egy polgári társadalomban, polgári demokráciában mindenkit ki lehet kiáltani bűnbaknak, de a választópolgárt nem. Ezért is elfogadhatatlan az az érvelés, hogy az osztrákok több mint egynegyede azért szavazott az átlátszóan populista Haider pártjára, mert unják a jódolgukat, a nyugalmat, s némi izgalomra vágynak. Mélyebb oka kell legyen annak, hogy a demokratikus Európa minden fenyegetőzése és szankciója ellenére a tavaly októberi választások óta tovább nőtt az FPÖ népszerűsége. Egyes politológusok szerint olyannyira, hogy ha Klestil államfő most nem adott volna megbízást az FPÖ-ÖVP kormánynak, hanem az idő előtti választások mellett dönt, akkor Haiderék Kiima szociáldemokratáit (SPÖ) is maguk mögé szorítva az első helyen végeztek volna, Schüssel kancellár OVP-je pedig katasztrofális vereséget könyvelhetett volna el. Ezzel is magyarázzák, miért lépett végül Schüssel koalícióra Haiderrel, ezért vádolják: feláldozta Ausztria jó hírét csak azért, hogy kancellár lehessen. Viktor Kiima, a volt kancellár is hiába próbálja a nyilvánosság előtt mosni kezét, hiszen a szociáldemokraták hajt- hatatlanságának legalább akkora szerepe van Haiderék kormányra juttatásában, mint Schüssel és ÖVP-je ambícióinak. El lehet mondani, hogy új fejezet kezdődött mind Ausztria, mind az Európai Unió történetében. Ausztria eddig a jólét és a nyugalom szigete volt. A jólété maradhat továbbra is, erre minden esélye megvan, de oda a nyugalom, s tartani lehet tőle, hogy nem csak egy-két hétre. A társadalomban megindult a kettészakadási folyamat, nem véledenül hangsúlyozta Klestil államfő azonnal az új kormány beiktatása után, hogy ezt a polarizációt nem szabad megengedni. Az utóbbi napok eseményei jelezték, hogy az évtizedes nyugodt felszín alatt nem kis feszültségek indukálódtak, s a mostani kormányalakítás volt az a pont, amelynél a csendesen fortyogó indulatok a felszínre törtek. Talán a politikai populizmushoz, az olcsó demagógiához mint kormányzati módszerhez is hozzá kell szokniuk az osztrákoknak. Mi, Szlovákiában a meciari évek alatt hozzáedződtünk az ilyesmihez, de az Európai Unióban megdöbbenést keltett Haider módszere: azt állította, hogy az ausztriai demonstrációkat külföldről, hivatásos tüntetők szervezik, Thomas Klestilt és Finomnak nem nevezhető beavatkozás az egyik tagállam belügyeibe. Viktor Kiimát pedig azzal vádolta, hogy megszervezték az új kormánnyal szembeni külföldi ellenállást. Ami az Európai Uniót illeti: a tagállamok példa nélkül álló, meghökkentő lépésre szánták el magukat, hiszen még az FPÖ-ÖVP kormány megalakulása előtt szankciókat helyeztek kilátásba azzal a nyilvánvaló céllal, hogy megakadályozzák Haider pártjának kormányra kerülését. Finomnak nem nevezhető beavatkozás volt ez az egyik tagállam belügyeibe, csakúgy, mint a következő lépés: amint letette az esküt az FPÖ-ÖVP-kabinet, azonnal bejelentették a szankciók életbe léptetését, a politikai kapcsolatok felfüggesztését. Meg sem várták, hogy milyenek lesznek a Schüssel-kormány gyakorlati lépései, figyelmen kívül hagyták, hogy Haider is aláírta azt a preambulumot, amelyet Klestil államfő dolgozott ki a kormányprogram részeként, s amely az európai értékek melletti hitvallásnak tekinthető. Az sem érdekelte őket, hogy Haider Karintiában marad, személyesen nem vesz részt a kormányzásban. Az EU nem vállalta volna az egyik tagjával szemben elkövetett politikai gorombaságok minden ódiumát, ha nem egy magasabb célért teszi. A kilencvenes évek sorozatos balkáni válságaiban tétova és puhány Nyugat-Európa most kőkeményen értésre adta: vannak elvek, melyeket mindennél előbbre- valónak kell tekinteni, a demokratikus Európa fogalmába a Haider-féle vezetők és pártok nem férnek bele. Szlovákia számára is van ennek üzenete. Nyilvánvaló, hogy az unió sokkal szigorúbb a tagjaihoz, mint a felvételre váró jelöltekhez. S mintha személyesen a jelenlegi szlovák ellenzék vezérének üzente volna a korábbi vádaskodásokra adott válaszként: Brüsszelben nem mérnek kettős mércével. Még fontosabb a mostani kormánypártoknak szóló pofonegyszerű üzenet. Értenek majd belőle? Stipe Mesic lett Horvátország új államfője. Nyitás Európa felé Bejött a papírforma Stipe Mesic a feleségével. Két lányuk és két unokájuk van. TA SR/EPA Okkal hasonlítják a Horvátországban történteket ahhoz a fordulathoz, amely Szlovákiában történt a ’98-as parlamenti és a ’99-es elnökválasztás nyomán. Mindkét országban - persze jó egyévi eltéréssel - a demokrácia helyreállításának jelszavát tűzték zászlajukra a győztesek. A különbség: Tudjman halála után Horvátországban nem fenyeget az autoritatív - sokak szerint nacionalista - rezsim visszatérésének veszélye. A január 3-i parlamenti választásokon Tudjman pártja, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) megrendítő vereséget szenvedett. Az elnökválasztás január 24-i első fordulójában a HDZ jelöltje, a korábban legesélyesebbnek tartott Mate Granic elvérzett, be sem jutott a második fordulóba. Ezt február 7-én tartották, s már csak az új kormánykoalícióhoz tartozó két jelölt között folyt a versengés. A papírforma győzött, Stipe Mesicet, a Horvát Néppárt (HNS) alelnökét, a volt Jugoszlávia utolsó államelnökét választották meg Horvátország új államfőjének. A 66 éves politikus hivatalos életrajzából általában kihagyják a lényeget: jóhumorú, lezser, a formaságokat nem kedvelő, amolyan sörözgető-kvaterkázó típus. Az utóbbi hetekben sem nagygyűléseken kampányolt, hanem a piacon, kis kávéházakban beszélgetett az emberekkel. Tisztviselőcsaládból származik, a zágrábi egyetem jogi karán szerzett diplomát, diákvezetőként vált ismertté, majd a szocialista horvát parlament tagjává választották. Az 1971-es „horvát tavasz” idején játszott szerepe miatt egy évet börtönben töltött. 1990-ben a Tudjman alapította HDZ titkárává választották, majd ő lett a független Horvátország első kormányának a vezetője. A zágrábi szábor döntése alapján lett tagja a volt Jugoszlávia államelnökségének; ennek elnöki tisztéről 1991. december 5-én mondott le. 1992-ben a zágrábi parlament elnökévé választották, 1994-ben kivált a HDZ-ből, és Független Horvát Demokraták néven új pártot alapított. Pártja a teljes tagsággal együtt 1997-ben belépett a Horvát Néppártba, s ő az utóbbinak mostanáig alelnöke volt. Stipe Mesic nős, két lánya és két unokája van. „Szeretném meggyőzni a világot arról, hogy Horvátország Európa része” - jelentette ki elnökké választása után adott első nyilatkozatában. Leszögezte: azért fog dolgozni, hogy Horvátország mielőbb elérje stratégiai célját, az EU- és NATO-tagságot. A szomszédos országokkal is olyan kapcsolatrendszer fenntartására törekszik, amely lehetővé teszi majd a csatlakozást az európai integrációhoz. Meghirdette a nyitást Európa felé, mert „az elszigetelődés politikája csak károkat okozott az országnak”. Ivica Rácán kormányfővel kapcsolatban hangsúlyozta: „Amit Rácán akar, azt akarom én is: hiszen ugyanahhoz a csoportosuláshoz tartozunk.” (-nák) VYHERNA LISTINA SUTAZE ROK 2000 S N0V0U FABI0U 1. cena: 1x osobny automobil SKODA FABIA VK 71073979 2. cena: 1x 100 000,- Sk VK 70487758 3. cena: 1x 50 000,- Sk VK 71991390 4.-10. cena: 7x 10 000,- Sk VK 71879120, VK 71105109, VK 71982152, VK 71508266, VK 71946813, VK 71366077, Vkladovy certifikát 7549513 O O POSTOVÁ BANKA i Zrebovania vyhernej akcie Postovej banky, a.s.,| “V növöm miléniu na növöm aute” sa konalo dna 26. 01. 2000
