Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-02-09 / 6. szám

Modern élet 2000. február 9. 5 Világméretű vita bontakozik ki a számítógépes világvége elmaradása nyomán Az iskolán kívül „őrült cuccokat” hordanak Álprobléma volt az Y2K? „Nem tudunk enni adni a csa­ládunknak, mégis milliókat köl­tünk el egy szemfényvesztésre, csak azért, hogy néhány külföldi céget gazdaggá tegyünk - fa­kadt ki az International Héráid Tribüné szerint a minap a lap tu­dósítójának a 36 esztendős, Bu­enos Aires-i Mariana Gonzalez. - Mi olyan ország vagyunk, amely nem engedheti meg ma­gának, hogy szórja a pénzt, már­pedig ennek a beugratásnak a kapcsán pontosan ezt tettük” - értékelte a zsebszámológép­árus hölgy az egész Y2K-ügyet, azaz a 2000. év beköszöntésére jósolt komputervég körüli fel­hajtást. S való igaz, a világkatasztrófa - immár egyre biztosabban kije­lenthető - elmaradt, Argentína pedig egyes számítások szerint legalább 1,5 milliárd dollárt köl­tött a számítógépes problémá­ból fakadó károk megelőzésére, a felkészülésre. Hatalmas ösz- szeg, különösen egy - legyen bár Latin-Amerika legdinamiku­sabb és legerősebb gazdasága - harmadik világbeli fejlődő or­szág számára. Argentínában pe­dig, de az egész harmadik világ­ban, mindinkább terjed a nézet, hogy országukat túlköltekezés­re kényszerítették, s napról nap­ra nő a harag is, ahogyan mind nyilvánvalóbban semmi komoly jele a számítógépekre épülő rendszerek jósolt összeomlásá­nak. A legtöbb vád természetesen a komputer- és informatikai cége­ket éri, mondván, élve az alka­lommal, igyekeztek alaptalan extraprofitot húzni az Y2K- világvége elől mene­külők kiszolgáltatott­ságából. Argentíná­ban például a nemze­ti társadalombiztosí­tási rendszer 2000- biztossá tételére szá­mos külföldi cég is örömmel vállalkozott volna, árajánlataik azonban valahol hét- és tizenötmillió dol­lár között mozogtak. Ezt a Buenos Aires-i illetékesek sokallták, s végül megbíztak ---------­eg y helyi vállalko­zást, amely „potom” 2,7 millió­ért elvégezte a munkát - s a rendszer január elseje után is gond nélkül működik. A kor­mány Y2K-munkacsoportjának vezetője, Leandro Popik szerint Talán éppen a nemzetközi összefogásnak köszönhetően kerültük el a katasztrófát? Argentína egyes szá­mítások szerint 1,5 milliárd dollárt köl­tött a felké- szülésre. nem is kétséges, hogy a külföldi cégek „rendesen le akarták nyúlni” őket. A helyzet mindenesetre fölöt­tébb sajátságos: amint a fenye­getés elmúlt, s a rettegett ka­tasztrófa elmaradt, máris az elő­vigyázatosságot - főként annak árát - sokallják milliók szerte a világon. Mi tagadás, részben joggal. Végtére is Bili Clinton dátumváltási különmegbízottja, John Koskinen a minap maga is elismerte, hogy abból a mintegy százmilliárd dollárból, amelyet az Egyesült Államokban elköl­tőitek az Y2K-vész kivédésére, egy-két tízmilliárd fö­lösleges kiadás volt. E kijelentést idézve a Le Monde is utalt arra a formálódó dilemmá­ra, hogy az informati­kai cégek az Y2K-vész valódi kockázatára alapozva netán egy­szerűen a távozó év­ezred utolsó nagy marketingfogását ta­lálták ki. A francia lap maga azonban nem osztja ezt a vélekedést, sok­kal inkább a párizsi gazdasági miniszterét, aki sze­rint a számítógépes dátumváltá­si felkészülés egy védőoltási kampányhoz hasonlított. A megelőzés számos haszonnal jár, de ára van. Kommentárjá­ban elismeri, hogy a véghajrá­ban akadtak túlzások, indoko­latlan szintre felfokozhatták a pánikot, és esetenként károsan sokat is költöttek; de a végered­mény, a „kényszerű” általános informa­tikai korszerűsítés feltétlenül hosszú tá­vú haszon. Argentin kollégáival szemben ezzel a meg­közelítéssel ért egyet Victor Guerrero, a mexikói kormány Y2K-koordinátora. Hazája ugyan 6,5 milliárd dollárt köl­tött el a felkészülésre, de szerinte mindez bőven megérte, hi­szen egy amerikai szenátusi jelentés múlt nyáron még azt jósolta, hogy Mexikó komputerrendszereinek egyhar- mada leáll az új év első napján; ezzel szemben minden műkö­dik. Sőt azzal, hogy komolyan vették a problémát, két legyet ütöttek egy csapásra: a fejleszté­sek nyomán ugyanis jelentősen javult általában is az ország in­formatikai infrastruktúrája. Az amerikai százmilliárd immár nagyjából ténynek tekinthető, arról viszont egyelőre - 100 milliárd dollártól 300 milliár- dig - a legkülönbözőbb becslé­sek látnak napvilágot, mennyit szánt az Y2K-felkészülésre a vi­A Le Monde szerint a tá­vozó évez- red utolsó nagy mar- ketingfogá- sát találták ki. lág többi része. Csillagászati összegek - még a brit Financial Times is elmélázik azon, nem lehetett volna-e ezt a pénzt sokkal bölcsebben felhasznál­ni, törölve például a legszegényebb or­szágok tartozásait -, mindazonáltal nagy­ságrendekkel kiseb­bek, mint azok, me­lyeket a világsajtó néhány éve, a prob­léma felbukkanása­kor dobott be a köz­tudatba. A valósághoz aligha­nem azok állnak a legközelebb, akik nem tagadják ugyan ----------- az esetenkénti túl­költekezést, de vall­ják, hogy a katasztrófát a világ éppen a hihetetlen mértékű nemzetközi mozgósításnak és összefogásnak köszönhetően kerülte el. S mint a szintén brit The Economist is rámutatott, nem utolsósorban azoknak az országoknak köszönhetően, amelyek, mivel gazdaságuk nagyobb mértékben függ a számítógépektől, előbb esz­méltek, s a később ébredőket *- önös érdek vezérelte önzetlen­séggel - már kész megol­dásokkal tudták segíteni. Nél­külük a harmadik világ aligha­nem még többet költhetett vol­na. A legújabb japán tinidivat A képen látható japán középisko­lás lányokon minden rajtuk van, amiért a tizenévesek a távol-keleti szigetországban mostanában ra­jonganak. Dús fekete hajukat vilá­gosabbra festik, vörösre vagy sző­kére. Napbarnított színt öltenek, arcdíszeket raknak fel, hawaii gyöngyöket és mindenféle bizsu­kat hordanak, élénk színű ruhák­ba öltöznek, s természetesen az emeletes cipő sem maradhat el. Még néhány évvel ez­előtt nagyon szolidan mutatkoztak a nyil­vánosság előtt a japán iskolás lányok. Fehér galléros kék blúzt, kockás szoknyát hord­tak, rövid zokniban és lakkcipőben jártak. Ez azonban ma már a múlté. Az iskola kivé­telével! Ott ugyanis fennmaradtak a régi ruházkodási szabályok, s ezek ellen hiába láza­doznak. Ellenben az iskolán kívül azonnal átváltoznak. Legfőbb cél­juk, hogy kiváljanak a tömegből. Ma az a „menő” közülük, aki gan- guro. Ez a japán szó napbarnítot­tat jelent, de szélesebb értelem­ben: ott úgy értik, hogy aki gan- guro, az minden tekintetben divatos. A többiek pedig a nem gangurók, azaz halvány az arcuk, és egyáltalán nem „korszerűek”. A divat a japán lányok között úgy teljed, mint az erdőtűz. Az, aki nem alkalmazkodik, nem vonják be a megjelenésről folyó roppant fontos beszélgetésekbe. Másról viszont nem nagyon szoktak cse- verészni. Nagy befolyást gyako­rolnak rájuk a fiatal lányok szá­mára kiadott magazinok, mint például a Seventeen, amely kifejezetten a 17 éves lányokhoz szól. A tizenéves höl­gyeknek szinte létfel­tételt jelent a mobilte­lefon. A középiskolás lányok 80 százaléká­nak már van is ilyen készüléke. Megszo­kott látvány, hogy a lányok az utcán a föl­dön ülve telefonálnak. De mi lesz velük, ha mindahányan szolári­umba járnak majd, hogy igazi ganguróknak látszanak? Az egy­formák tömegéből akkor már nem fognak kitűnni. Valami újat kell majd kitalálniuk. Lehet, hogy a fantáziadús divatozók visszavál­toznak eredeti, mindennapi japán lányokká? Napbarní­tott színt öl­tenek, arc­díszeket raknak fel. Minden modern, azaz ganguro lánynak muszáj, hogy legyen emeletes cipője! Különben hogyan tudnának imbolyogni az utcán? XL-es dinoszaurusz Újabb dinoszauruszméret-re- kord dőlt meg: az 1994-ben Oklahoma államban talált ál­lat a legfrissebb elemzések szerint olyan magas volt, hogy könnyedén benézhetett volna egy hatodik emeleti lakásba - ha lettek volna már akkor to­ronyházak. A Sauroposeidon- nak elkeresztelt állat léptei va­Mozaik lósággal megrázkódtathatták a földet. Súlya elérte a hatvan tonnát, magassága tizennyolc méter harminc centiméter volt. Nyakcsigolyái egyenként egy méter húsz centi hosszú­ak. Amúgy zsiráf alkatú volt: hosszú nyakú és viszonylag rövid testű. Becslések szerint 110 millió évvel ezelőtt élhe­tett, amikor a mai Texast még tenger borította, Oklahoma vidéke pedig parti rész volt. A Sauroposeidon feltehetően növényevő, elsősorban faleve­leket legelő volt, mérete foly­tán ragadozó nemigen kezd­hetett ki vele. Legközelebbi is­mert dinoszauruszrokona a Brachiosaurus, amely azonban csak tizenhárom méter hetven centi magasra nőtt. Gyerekvonat A kicsik is szívesebben játsza­nak a mutatós fajátékokon, amelyek a Flintstone család kőkorszaki járgá­nyait idézik. Mi tagadás, Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki is megirigyelhet­né ezt a takaros járművet. Egyensúly Igazán eredeti hindu szokások szerint emlékez­nek meg Indiában minden évben a hatalom és az erő istenéről. A hívek szájukban forró agyagedényt egyensú­lyoznak, amelyben szárított kó­kuszdió és hamu van.

Next

/
Thumbnails
Contents