Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-01-26 / 4. szám

16 2000. január 26. Sport „Ha nem lesz eredmény, kilátástalanná válik az úszósport jövője, sőt az egész magyar sport úgy, ahogy van, szépen le fog épülni” Sydneyben is lesz Czene-bona? Vajon az olimpia után is ilyen jókedvű lesz Czene Attila? T. Hámori Ferenc_________ Czene Attila olimpiai bajnok úszó tavaly ősszel úgy döntött, a tengerentúlon folytatja pályafu­tását. Az új év első napjaiban ha­zalátogatott, és részletesen be­számolt az Amerikában eltöltött negyedévről. Látom, fitt vagy, és lebarnult. Ahogy egy Arizonából hazarán- dult, magára valamit is adó sportembernek ki kell néznie. Ez jó, de nehogy valaki azt higy- gye, órákig fekszem a napon csak azért, hogy itthon azt mondhassák: »Ennek a Czené- nek jól megy a sora az Egyesült Államokban." És? Nem megy jól? Nézőpont kérdése. Sikerült elér­nem azt, ami miatt elsődlegesen elutaztam Phoenixbe: túl va­gyok az egyetemi előkészítőn, ebben a hónapban már van óra­rendem, ami azt jelenti, hogy az Arizona State University marke­ting tagozatának elsőéves hall­gatója vagyok. Az angol megy? Máskülönben nem lehetne kint keresnivalóm. Karácsonyra kaptam egy pólót a többiektől a következő felirattal: »Angol? Minek az, úgysem megyek so­ha Angliába!" Nem tudom, itt­hon elmegy-e, de ez egy ottani poén. A jelek szerint kedvelnek, vagy legalábbis elfogadnak. Gondolom, nem kell különöseb­ben magyaráznom, hogy Ameri­ka más világ. Nem estek attól hasra, hogy megjött Czene Atti­la, aki mellesleg olimpiai baj­nok. Addig, ameddig nem vet­tek fel az egyetemre, az uszoda­használatért is fizetnem kellett. Amikor október végén elutaz­tál, kétféle hang erősödött fel. Az egyik, a káráló és az Öreg kontójára kárörvendő: Czene Attila már nem bízik edzőjében, Széchy Tamásban, ezért keres külföldön menedéket. A másik, az árnyaltabban intonált: az úszás magyarországi feltételei már kevesek ahhoz, hogy ha­tékonyan lehessen felkészülni egy olimpiára. Most ismételten leszögezem, nem rendült meg a bizalmam Széchyben, és nem azért men­tem ki, mert itthon nem lehet úszni. Egyszerűen arról van szó, hogy gondolnom kellett a jö- vőmre. A helyet, Phoenixet is­mertem, számtalanszor voltunk ott edzőtáborozni, tudtam, egyeteme első osztályú, úszócsa­pata kiváló. Éppen az olimpia előtt kellett váltanod? A korom miatt nem húzhattam, halaszthattam tovább a dolgot. Ez volt az utolsó lehetőségem, a következő turnusba már nem fértem volna be, azaz nem kap­hattam volna ösztöndíjat. Ilyen egyszerű az egész. Kint ötvözöd a magyar metodi­kát az amerikai stílussal? Valahogy így. Vittem magam­mal edzéstervet, de március vé­géig, a kinti versenyidőszak be­fejezéséig a helyi szakmai szem­pontok dominálnak. Mire vagy képes most kétszáz vegyesen? Két perc nulla négyre. Ebből bárki láthatja, edzésben vagyok. Ez már olyan eredmény, amire kint fizetnek? Ha úgy vesszük, hogy az ered­ményeim miatt állják a tanul­mányaim költségeit, akkor igen. A sport és a tanulás egyesült ál­lamokbeli egyetemi verziója a két tényező szoros kapcsolatá­ról szól. Nincsenek tekintettel arra a diákjukra sem, aki olim­piai elfoglaltsága miatt mulaszt előadásokat. Ez így igaz! Tehát az ötkarikás játékok előtt vagy után pótol­nom kell az óráimat. Ha majd a nyáron hazajövök, hogy Széchy Tamás vezetésével felkészüljek Sydneyre, akkor arra az idő­szakra nem kapok ösztöndíjat. Mi az, amitől Amerika hangos? Elsősorban a pontosságtól és a munkaintenzitástól. Nekem na­gyon tetszik ez a szimpatikus jö­vőkép, ami az emberek előtt fel­sejlik. Persze itthon sokkal job­ban lehet élni az életet, az Álla­mokban nincs annyi izgalom, kevesebb csapongásra adódik lehetőség. A magyarországi élsportoló Czenéhez képest a phoenixi, kvázi amatőr egyetemista Czene milyen nívón él? Nehéz a kettőt összehasonlítani. Ágh Norberttel - ő már befejezte az úszást, kint egy klubcsapatnál edzősködik - bérelek lakást, és nem kell mirelitet ennem. Sydney. A sportág magyar szek­ciójának szempontjából válasz­tóvíz lesz-e az, amivel az ottani uszodát feltöltötték? Attól tartok, igen. Ha nem lesz eredmény, kilátástalanná válik a hazai úszósport jövője. Sőt, érzésem szerint az egész ma­gyar sport, úgy ahogy van, szé­pen le fog épülni. Az elvárások mindig sokkal magasabbak, mint a lehetőségek, és ha elma­radnak az eredmények, az eddi­ginél is kevesebb ösztönző lesz majd az úszás - atlétika, vívás és a többi - mellett. Máris hiányzik mögületek a fel­törekvő második front. Ez az. Mi még valahogy tartjuk a lépést, de utódok nincsenek. Pa­radox, ám való: talán éppen azért, mert túl sok energiát fek­tettek belénk. Túl sok pénzt vit­tek el a mi, több hónapos, meleg égövi edzőtáborozásaink. Köz­ben elsikkadt az utánpótlás-ne­velés. Most már napi, áldatlan harc dúl, hogy bebizonyítsd, életképes vagy, a te műhelyed az igazi, és meglehet, hiányzik az átfogó, megmentő koncepció. Továbbra is Sydney, ezúttal Cze­ne Attila úszószemüvegén át. Csak azt várom magamtól, hogy a döntőbe kerüljek. Iszonyúan erős olimpia lesz, minden eddi­ginél színvonalasabb. Az auszt­rálok és az amerikaiak apait­anyait be fognak dobni, jók lesz­nek a németek, az oroszok, és még sorolhatnám. Ezért is mon­dom: bizony, kockázatos az olimpiai szereplésünk. Itthon csak azt látják majd, hogy, te­szem azt, érem nélkül maradt a férfi válogatott. De az okra már senki sem kíváncsi. Tiszta sport, tiszta úszás, vagy végleg le kell számolni a tisztes­séggel, egyúttal felkészülni ar­ra, hogy aki nem folyamodik tel­jesítményfokozókhoz, az eleve hendikeppel csobban a vízbe? Soha senkire sem mondtam, hogy doppingolt, Csodálkozni viszont már csodálkoztam azon, ha valaki világcsúcsot úszott, Október óta Amerikában edz. holott korábban úgy kellett ki­húzni a medencéből. Jómagam Atlantában győztem: tehát tu­dom, nem éri meg doppingolni, tisztán is lehet nyerni. Nekünk mindig Darnyi Tamás példája le­beg a szemünk előtt. Tamás vi­lágéletében tiszta volt, és az is maradt, míg ellenfelei közül többen aligha. Mégsem sikerült legyőzniük. Ha már választás: melyik pálya a vonzóbb? Az egyes vagy az, amelyik szabad? Az egyes. Cseppet sem bánnám, ha Sydneyben azon kéne úsz­nom a döntőben. És ha már ott vagyok... (Záhonyi Tamás felvételei) Továbbra is bízik Széchy Tamás mesteredzőben, a nyáron vele készül Sydneyre. Futballkaleidoszkóp Keresztúri András Cegléden Hússzoros magyar válogatott labdarúgóval erősített az NB 1- ben szereplő ceglédi együttes. A klub vezetői ugyanis meg­egyeztek a ceglédi születésű Keresztúri Andrással, aki leg­utóbb a pozsonyi Slovan labda­rúgócsapatában futballozott. Emelik Beckham fizetését A Daily Mail című napüap sze­rint a Manchester United veze­tősége heti 60 ezer fontos fize­tést ajánlana a következő sze­zontól Dávid Beckhamnek, hogy további négy évre a klubnál tart­sa. Az Manchester United tavaly novemberben az ír válogatott Roy Keane fizetését emelte meg heti 50 ezer fontra. Afrikában járt a „Császár” Franz Beckenbauer Afrikában korteskedett a 2006-os világ- bajnokság rendezési jogáért benyújtott német pályázat mellett. A kameruni Yaoun- déban tartott sajtótájékozta­tón a „Császár” elmondta: ko­molyan gondolja, hogy még Afrikában is találhat támoga­tókat a németországi pályázat­hoz. „Tudjuk, hogy a két afri­kai jelentkező veszélyes ellen­fél, már most biztos szavazóik vannak. Mégis úgy gondolom, hogy eloszthatjuk egymás kö­zött a világbajnokságokat. 2006-ban mi, 2010-ben pedig az egyik afrikai ország lenne a rendező” - nyilatkozta. Né­metország mellett Dél-Afrika, Marokkó, Anglia és Brazília pályázik. A FIFA július hetedi­kén dönti el, hogy melyik or­szág ad otthont a vb-nek. Zsivadinovics a Reál kispadján? Milán Zsivadinovics, a szaúdi Al-Naszr edzője, aki a közel­múltban a jugoszláv válogatott szövetségi kapitánya is volt, egy csapásra magára irányítot­ta a figyelmet azzal a nyilatko­zatával, amelyet a belgrádi Glasz Javnoszti című lapnak adott, hazatérve a klubvilág­bajnokságról. Zsivadinovics azt állítja, márciustól ő lesz a Reál Madrid vezetőedzője! Ismere­tes, hogy a menesztett John Toshackot váltó Vicente Del Bosque csak megbízott tréner­ként irányítja a szakmai mun­kát a „fehéreknél”. „Nagyon közel állok ahhoz, hogy én legyek a Reál Madrid szakvezetője. Sao Paulóban, a klubvébén tárgyaltam Lorenzo Sanzzal, a királyi klub elnöké­vel és Juan Onieva alelnökkel. Több kérdésben megegyeztünk, már csak azt várom, hogy már­cius táján hivatalosan is felke­ressenek, akkor ér ugyanis vé­get Szaúd-Arábiában a bajnok­ság” - nyilatkozta a jugoszláv szakember. Zsivadinovics hoz­zátette, el van halmozva ajánla­tokkal: az Al-Naszr szerződés­hosszabbítást ajánlott neki, a szaúdi és az arab emírségekben szövetség pedig a válogatott szövetségi kapitányaként sze­retné alkalmazni. „Márciusban végleges választ adok a kérők­nek. A Reál Madrid mindenféle­képp elsőbbséget élvez nálam” - zárta a nyilatkozatot a mester. Krokodil Dundee újra harap Hoászú mélyrepülés után Sean Dundee úgy érzi, hogy újra a régi. A Krokodil Dundee-nak becézett támadó Bundesliga- pályafutása remekül indult: a Karlsruhe csapatában 85 bajno­kin 36 gólt szerzett. Nem csoda, hogy felfigyelt rá Berti Vogts akkori szövetségi kapitány, és sürgette a dél-afrikai játékos honosítását. Ám időközben a Karlsruhe kiesett az élvonalból. Dundee egy rövid angliai kitérő után (Liverpool) 3,5 millió már­káért Stuttgartba szerződött. A bajnokság azonban nem úgy in­dult, ahogy elképzelte, sehogy sem sikerült gólt lőnie. „Kroko­dil Dundee olyan kiszámítható lett, mint egy ebihal” — írták a lapok. Egészen a 12. fordulóig kellett várni, hogy betaláljon a hálóba, húsz hónap után szer­zett ismét Bundesliga-gólt. Azu­tán viszont hat találkozón öt­ször volt eredményes, az utolsó őszi fordulóban duplázott. - Gyorsaságban, robbanékony- ságban még van mit fejlődnöm, és legalább két kilót le kell ad­nom - nyilatkozott az 1,87 m magas Dundee. (sz)

Next

/
Thumbnails
Contents