Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-06-28 / 26. szám
2000. június 28. 15 Sport Arcok az élvonalból: Szűcs Csaba, a férfi kézilabdabajnok SKP Secovce kassai csapatkapitánya Esze ágában sincs befejezni A gálszécsi bajnokcsapat. Az álló sorban jobbról az első: Szűcs Csaba. Archív elvételek J. Mészáros Károly Kézilabdasportunk kimagasló egyéniségeinek egyike. Érsek- újvárott kezdte, majd diákévei alatt Kassán eresztett gyökeret, hogy onnan kirepülve külföldön folytassa pályafutását. Két éve végleg hazajött, és az akkori ligaújonc SKP Secovce együtteséhez igazolt. Ez remek választásnak bizonyult, hiszen a harmincnégy éves Szűcs Csaba néhány hete bajnok lett a gálszécsiekkel. Csapatkapitányukként nyilatkozott a Vasárnapnak. A bajnokság megnyerése után Nyitrára is kupagyőzelemért mentek, aztán a négyes döntőben nem kerültek a két legjobb közé. Túl sok lett volna egy idény végén kétszer a kassaiak fölé kerekedni? Nem hiszem. Szerencsétlen időpontban, két héttel az Extraliga' befejeződése után érte el csúcspontját a Szlovák Kupa-sorozat. Az elvesztett bajnoki döntő után a kassaiakban nagyobb volt a motiváció. Mi is egész jól játszottunk, de az elődöntőben Pramuk, a kassaiak kapusa még a szemünket is kivédte. És a hatalmas csatában ez döntött. Előtte azonban Kassán a bajnoki döntő ötödik mérkőzésén orozták el a címvédőtől az elsőséget. Az hogyan sikerült? Már előre tudtuk, hogy legalább egyszer nyernünk kell Kassán. Minél hamarabb, annál jobb, így mi a döntő első két összecsapásának valamelyikét próbáltuk a magunk javára fordítani. Miután nem sikerült, utána kétszer ottA bajnokcsapat kapitánya hon kellett győznünk, hogy versenyben maradjunk. Ekkor következett a mindent eldöntő kassai meccs. Védelmünk sokkal jobban dolgozott, mint az előző találkozókon. Ellentámadásokból szinte nem engedtük szóhoz jutni az ellenfelet. Vagyis a kassaiak fegyverével kerekedtünk felül. Kassaiként két bajnokságot játszott végig, lakhelyétől negyven kilométerre, a Secovce színeiben. Milyen időszak volt ez kézilabdázói pályafutásában? Kétoldalú a? elégedettség. Előbb újoncként ötödik lett a csapat, most meg már bajnok. Ennél jobbra már én se számíthattam. És még folytatódik? Harmincnégy évesen nem foglalkoztatja a visszavonulás gondolata? Amíg egészségem megengedi, játszani szeretnék. Közben már dolgozom is, tehát van miből keresnem. Ha kapok szerződési ajánlatot, a következő bajnoki idényt is vállalom. Valamikor szülővárosában, Ér- sekújvárott ismerkedett meg a sportág ábécéjével. Alighanem jól döntött, mikor kézilabdázni kezdett... Mindenképpen. Elég későn, már tizenhárom évesen kerültem e labdajáték vonzásába. Véletlen- szerű volt a találkozásunk. Már egy éve nem sportoltam, amikor barátaim elcsalogattak az egyik edzésre. Ottragadtam. Előtte úsztam, s gyermekkoromban mindig jelen volt a sport. Később a kézilabda miatt már Kassán fejeztem be a gimit. Rengeteget köszönhetek szüleim támogatásának. Következtek a kassai diákévek, élvonalbeli szerepléssel. Kézilabdázói érlelődése mellett milyen végzettséget sikerült szereznie? Gépészmérnök lettem. Mindig azt tartottam a legfontosabbnak, hogy befejezzem az egyetemet, hisz a kézilabdából nem lehet hatvanéves korig megélni. Kilencvenegyben ment ki Spanyolországba. Három évet játszott a Juventud Alcala Madridban, egyet a III. ligás Lalinban. legszebb kézilabdázói éveit töltötte az Ibériai-félszigeten? Egyértelműen. Huszonévesen kerültem a világ egyik legjobb bajnokságába. Egy közepes képességű csapatban játszottam. Elégedett voltam én is, meg a klub is. Két év után közbeszólt a térdsérülésem. Mire felépültem, más edző érkezett a Madridhoz, s másokat szerepeltetett. Nekem azonban játszanom kellett, mindegy, hogy hol. Ezért mentem a III. ligába. Nyolc hónapra elcsaltak Galíciába. Kilencvenhatban egy rövid kassai kitérő után újra külföldre ment: a II. ligás német Er- langenhez. Majdnem három évig volt ennek a csapatnak a kulcsembere. Csak a pénzkeresés vágya vitte a német második vonalba? A profi sportolónál ez nyilvánvaló szempont, de játszania is kell. Nem éreztem, hogy a sérülésem után véget ér a pályafutásom. Kimentem, hogy magamnak is bebizonyítsam: vissza lehet térni. Ha már a sérülés megakadályozott abban, hogy kipróbáljam mind a spanyol, mind a német élvonalat, legalább a Bundesliga II- ben akartam játszani. Van olyan erős ez a bajnokság, mint a mi Extraligánk, ha nem erősebb. Azzal tért haza Németországból, hogy már nem megy vissza. Korábbi klubjának egyik támogatója, a Heitec képviseletet nyitott Szlovákiában, s ennek ön lett az egyik kiépítője. Még foglalkozik a német cég ügyeivel? Előtte már Trencsénben is volt Heitec-kirendeltség. Keleten is akartak létesíteni. Amíg náluk játszottam, bedolgoztam magam a cég gépezetébe. Ma én vagyok a kirendeltség igazgatója. A gépipar számára dolgozunk, az automatizáció és a számító- gépes programkészítés területén. Mit gondol, hogyan alakult volna az élete, ha nem megy Spanyol- országba vagy Németországba profiskodni? Akkor is játszana harmincnégy évesen? Nagyon nehéz kérdés. Ha az egészségem megengedte volna, biztosan kézilabdáznék. Ezért játszom ma is. Egyelőre ott tartok, hogy nem tudok tőle megszabadulni. És nem is akarok. Megszoktam az edzések és mérkőzések világát, körforgását. Nehéz volna nemet mondani. És miért ne csinálnék olyat, ami tetszik? Jegyzet Ne bántsuk a játékvezetőket Tomi Vince Futballháború, brutalitás, botrányok nélkül zajlott le a labdarúgó Európa-bajnok- ság alapszakasza. Ebben nagy szerepük van a játékvezetőknek, akikről a korábbi futballfesztiválok közben és után többnyire azt szokták mondani: fekete ruhában (évekkel ezelőtt nem színes szerelésben futkostak a pályán) továbbra is gyászos a helyzet. Most nem egészen így állnak a dolgok. Persze a kontinensviadal idején a bírókat, a békesség kedvéért, jobb, ha nem nagyon emlegetjük, nem igazán népszerűek; akasztott ember házában nem szerencsés kötélről beszélni - tartja a mondás. De beszélni kell. Ha nem is a kötélről. A csoportmeccsek során két bírói döntés borzolta fel a kedélyeket: az olasz Pierluigi Collináé és a skót Hugh Daliásé. Első „nekifutásra” csaknem egész Európa elhitte (kivéve a francia tévékommentátort), hogy a démoni arckifejezésű olasz égbekiáltó bűnt követett el, amikor a holland-cseh meccs utolsó percében tizenegyest ítélt a túlzott önbizalomtól duzzadó, a magát szinte Európa-bajnok- nak képzelő cseh csapat ellen. A sértett fél már-már a hágai bírósághoz akart fordulni igazságtételért, mert milyen dolog az, hogy ez a becstelen, csaló kopasz büntetővel büntesse őket. Aztán kiderült, Némec mezráncigálása (másodszor) előzte meg az esetet (más kérdés, hogy utána R. de Boer látványos műesést produkált), s ezt már nem nézte el a cseheknek az olasz, aki az első félidőben igencsak tolerálta a „mészárosok” (egy angol lap megállapítása) rejtett és nyílt szabálytalanságainak sokaságát. Collina csak a szigorított UEFA-szabály szellemében járt el (utolsó perc ide, utolsó perc oda), amely kimondta: a bírók legyenek könyörtelenek, kíméletlenül torolják meg a szabály- sértéseket, a durvaságokat, a mezcibálást. Hát így. Collina tehát egyáltalán nem tévedett, akárcsak Dallas, aki a török-olasz mérkőzésen ítélt büntetőt a félholdasok ellen (nem egyforma testhelyzetből történt a lökés, hanem oldalról, szándékosan). Hogy mindketten mennyire helyesen döntöttek, igazolja: az UEFA őket bízta meg a német-angol, illetve a jugoszláv-norvég összecsapás iráriyításával. Csak természetes, hogy nem egységes a bírók szemlélete (talán sosem lesz az), különbözőképpen ítélik meg például a test test elleni játékot. Van, aki sárgát ad azért, amit egy másik le se fúj. És tévednek is. Mint ahogyan előfordult éppen a csehek esetében. Ajándék 11-est kaptak az angol Polltól a franciák elleni találkozón olyan szabálytalanságért, amely nyilvánvalóan a 16-oson kívül történt. A gallok nem hisztiz- tek, nem rendeztek jeleneteket, nem kergették a bírót, pedig l:0-s vezetésüknél történt az igazságtalan ítélet. Hiába no, az intelligens futballisták nem hagyják magukat elragadtatni primitív emócióktól. Az angolok ellen időn túl ítéltek 11-est, a jugók ellen is, mégsem vesztették el a fejüket. Nem minden játékvezetői döntés után mondható el (frázisként hangzik, de általában igaz), hogy a bíró is ember, tévedhet; ugyanis eme mondás leple alatt akadnak tendenciózusan té- vedők is. De... A futballista a játék hevében hibázhat. Őt megértik, megbocsátanak neki, elfogadják emberi tévedését. Ugyanezt megtagadják a játékvezetőtől. Ez az állapot remek termőtalaj a gyanúsítgatásoknak... Becstelenek, csalnak a bírók? A tétmérkőzések ma már őket is éppúgy igénybe veszik - fizikailag és idegileg -, mint a játékosokat, edzőket, szakvezetőket. Lehet, hogy a mai robotfutballban röbotjátékvezetőkre lesz szükség? * Továbbpasszoljuk Letartóztatták Zsivanyevszkaja edzőjét Extasy tabletták csempészésének alapos gyanújával letartóztatták az orosz származású, de spanyol színekben versenyző Nyina Zsivanyevszkaja brit edzőjét. Cecil Thomas George-ot a dél-spa- nyolországi Costa dél Solon, Torremolinos uszodájában tartóztatták le, amikor egy másik brit gyanúsított 513 pirulát tartalmazó csomagot adott át neki. A küldeménynek az Egyesült Államokba kellett volna megérkeznie. A 47 éves CecU Thomas George-ot doppingszerek alkalmazása miatt már korábban eltiltották az edzősködéstől, a spanyol rendőrség szerint azonban ennek ellenére foglalkozott Zsivanyevszkajával. Az oroszból spanyollá lett hátúszó műfajában az egyik legeredményesebb Európában, már az 1993-as sheffieldi Eb-n ezüstérmes volt Egerszegi Krisztina mögött 100- on, tavaly az isztambuli kontinensviadalon szintén második lett 50 és 100 m-en. Tapasztalt szakember az újoncnál Jacques Lemaire lett az északamerikai profi jégkorongliga (NHL) újonc csapatának, a Minnesota Wüdnak első vezetőedzője. Az alapvetően defenzív játékot kedvelő 54 éves szakember a Montreal Canadiens korongosaként nyolcszor, szakmai igazgatóként pedig kétszer lett bajnok. Eredményeiért beválasztották a Hírességek Csarnokába (Hall of Fame). A New Jersey Devils vezetőedzőjeként 1995- ben nyert Stanley Kupát. Mind a tíz pályázó versenyben A 2008-as nyári olimpia megrendezéséért versengő 10 város mindegyike kitöltötte a június 20-i határidőig azt a többoldalas kérdőívet, amelyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) még februárban adott át a pályázóknak. A NOB az elmúlt évek korrupciós botrányai után teljesen új alapokra helyezte a helyszín- választást, ennek része egy ná- gyon részletes technikai kérdőív megválaszolása. A10 pályázó várostól (Bangkok, Peking, Kairó, Havanna, Isztambul, Kuala Lumpur, Oszaka, Párizs, Sevilla és Toronto) beérkezett válaszokat egy szakértői bizottság vizsgálja meg. Hegymászás: tragédiák az Alpokban Az Innsbruck közelében lévő Kaunergrat-csúcs megmászása közben lezuhant egy osztrák alpinista, egy ejtőernyős pedig a Pitzthal völgyben járt szerencsétlenül. A 37 éves Günter Haferle a 3354 méter magas csúcsra próbált feljutni, amikor egy 250 méteres jégfalról lezuhant. A helyszínre érkező hegyi mentők már csak a halál beálltát tudták megállapítani. Történt másik tragédia is a tiroli Alpokban: egy ejtőernyős vesztette életét, amikor a Pitzthal völgybe próbált meg leugrani. Mario Kempes Bolíviába szerződik Mario Kempes Bolíviába készül: az 1978-ban világbajnokságot nyert argentin labdarúgó-válogatott csatára az első osztályú Bolivár edzője lesz. Luis Órozco, a korábbi szakvezető a csapat gyenge teljesítménye miatt mondott le posztjáról. A Bolivár kiesett a Libertadores Kupa negyeddöntőjében, miután mindkét mérkőzését elvesztette a mexikói America ellen. A 46 esztendős Kempes az elmúlt idényben az ugyancsak bolíviai The Strongest együttesét irányította, de a szezon v£gén nem hosszabbították meg a szerződését. Woods csaknem ötmilliót keresett A nyüt amerikai golfbajnokság (US Open) megnyerésével majdnem átlépte az ötmillió dolláros kereseti határt Tiger Woods. Az amerikai vüágelső idén 4 949 731 dollárt „ütögetett” össze, csaknem kétszer annyit, mint a kereseti listán második honfitársa, Hal Sutton. A legjobban kereső európai golfos a negyedik svéd Jesper Pamevik, aki egyedüliként képviseli az öreg kontinenst az első tíz között.
