Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-06-28 / 26. szám

/ 3 2000. június 28. A kassai ballonklub tagjai hetedik éve rendezik meg ezt a versengéssel egybekötött örömünnepet Színes gömbök az égen Juhász Katalin gosabb hajnalban, illetve a késő délutáni órákban repülni; így is Ez a világ egyik legmacerásabb óránként két negyvenliteres pa- sportja. Az ember ki van téve a lackra van szükség. Nálunk egye- széljárás kénye-kedvének, meg dűl a kassai klubnak van pilóták kell várnia, amíg valamennyi kő- képzésére szóló nemzetközi enge- rülmény szerencsésen egybeesik, délye, ugyancsak itt működik az a szélerősség nem lépi túl az órán- ország egyetlen „ballon-szervize”, kénti 7, de nem is gyengébb 2 mé- a Szlovákiába kerülő új ballono- ter/óránál, nincs köd, kát szintén itt ellenőr­nem esik az eső, és túl — ,—.------;------- zik, és csak abban az me leg sincs. A hőlég- íbGflOl IT13- esetben lehet repülni ballont ugyanis nem .. w. rajtuk, ha a kassai lehet irányítani, csu- SUU ItcUl lclL- szakemberek mindent pán a magasságot ható C2V- rendben találnak. Hő­szabályozhatjuk a gáz ___________________ légballont nem sűrűn ad agolásával. Egy vá- SZGIT6 ÜU- vásárolnak hazánk ratlan széllökés alapo- --------------------------— polgárai, egy közepes sa n megtréfálhatja a szoncgy hő- árkategóriájú példány legénységet, nem be- ~T7—~—r.--------------- ugyanis hozzávetőleg sz élve a légtérben kó- légDculOn clZ egymillió koronába száló alattomos szel- 7 kerül. Nálunk húsz lökről, amelyek úgy el- GgGn. ilyen jármű repked, sodorhatják a jármű- ezekből a legtöbb, vet, hogy egyáltalán nyolc darab a kassai nem ott ér földet, ahová a legény- klub tulajdona. Csehország ebben ség igyekezett. Aki pedig úgy is megelőzött minket, ott ötven- dönt, részt vesz egy nemzetközi hatvan körül mozog a hőlégbal- hőlégballon-fiestán, lélekben fel Ionok száma, kell készülnie arra az eshetőségre Mintegy száz résztvevőt etetni, el- is, hogy több ezer kilométeres au- szállásolni, illetve különböző ki- tózást követően egyszer sem re- egészítő programokkal szórakoz- pülhet a négy nap alatt. A brit tatni költséges mulatság, támoga- Brian Smallwood például átélt tók nélkül kivitelezhetetlen. Idén már áprilisi hóesést Magyarorszá- az AGW vállalta a főszponzor sze­gőn, vihart Horvátországban, sze- repét, róluk nevezték el magát a gény ballon pedig végig a csomag- ballonkupát is. Nem csupán séta­tartóban maradt. Kassán azonban repülések zajlottak ugyanis Kas- neki is szerencséje volt. A ballono- sán, egy ezerdolláros csekk kina- sok egymás közt csak „gentle- gyított példányára igyekeztek rá- man”-nek hívják, ezt kifogástalan repülni a versenyzők. A kecsegte- modorán kívül azzal érdemelte ki, tő pénzdíjért szombaton indultak hogy mindig csokornyakkendő- harcba. Végül senkinek sem sike- ben Yepiil: megadja a módját, szá- rült a nagy mutatvány, a fiaskóért mára a kosár szent hely. Hétszáz legtöbben a szelet hibáztatták, felszálláson van túl, mégis olyan, Egy kosárba maximum négy em­mintha először készülődne rajt- bér fér el, leggyakoribbak a kétfős hoz a csapat, mindent hatszor el- csapatok, a többiek csak a jármű lenőriznek, újra és újra előveszik a felfújásában és összecsomagolásá­különböző, jó ég tudja, mire szol- bán segédkeznek, ami bizony sze- gáló műszereket, szintmérőket, rintem igazságtalanság, leginkább aztán kiderül, hogy a ballon vado- a hajdani, körhintát hajtó gyerekek natúj, ezelőtt csak egyszer próbál- sorsára emlékeztet... A lehető leg- ták ki Írországban. Sebaj, hézag őrültebb ötletnek tűnik, de ballo- egy szál se, ha már hajlandóak fel- noskörökben természetes, hogy ej­vinni, nem fogok nyilvánosan re- tőemyőst visznek fel, aki aztán ki- megni. ugrik a kosárból. Ebben a kategóri­A kassai ballonklub lelkes tagjai ában versenyeket is rendeznek. A hetedik éve rendezik meg ezt a légi akrobaták azt mondják, egész versengéssel egybekötött nemzet- más érzés kosárból ugrani, mint ka- közi örömünnepet; a fő cél nem tonai repülőgépből. Apropó: idén más, mint új élményekben részesí- Pavol Kanis hadügyminiszter is úgy teni a messziről érkezetteket, ne- döntött, tesz egy rövid sétarepülést, kik felülről mutatni meg a várost, méghozzá testőrök nélkül, csupán a kassaiakat pedig elkápráztatni két képzett pilóta társaságában, az égi felvonulással. Mivel ha- Viccesen meg.is jegyezte, hogy a zánkban ez a legnagyobb ilyenjei- ' szabályzat értelmében testőrei legű rendezvény, sehol másutt majd odalent futva követik őket. A nem látható egyszerre huszonegy miniszter földet érését tenyerüket hőlégballon az égen. Fizikaóráról dörzsölve várták a ballonklub tag­tudjuk, hogy minél hűvösebb van, jai, az újoncavatás hagyományos annál kevesebb gázt fogyaszt a ceremóniáját ugyanis senki sem jármű, ezért nyáron leggazdasá- úszhatja meg. Ez pedig a követke­A merészebb pilóták szeretnek berepülni a bérházak közé, gyakran ké Általában tizenöt perc kell ahhoz, hogy felfújják, illetve gázzal feltölts< járművet; eközben ketten a kosarat tartják, egy ember a palackot ke; egy pedig a túloldalon ellenőrzi a hatalmas „hólyagot”. Aztán ugrás 1 kosárba, és hadd menjen! Akár négyezer méternyire is fel lehet emelkedni, ott viszont már kötelező a légzőkészülék használata. I A ballonozást az extrém sportok között tartják számon, mások viszont nem osztják e véleményt, mivel az ászt tenisszel van egy veszélyességi kategóriában. zőképpen zajlik az egész világon: Kell hozzá egy marék föld az első leszállás helyéről, melyet az újdon­sült pilóta hajába dörzsölnek, majd a gázlángot szimbolizálandó kissé megpörkölik a haját. A végén pezs­gővel oltják el és mossák tisztára az ember fejét. Eközben a szertartást végzők köszönetét mondanak a négy természeti elemnek. Ha már a tradícióknál tartunk, meg kell említenünk, hogy az első hő­légballont két francia papírgyáros fivér készítette el, természetesen papírból, 1783-ban. Az ötlet egy szerencsés véletlennek köszönhető: egy papírzacskót úgy sikerült a tűz­be dobniuk, hogy az alul szétnyílt, és hővel telve a magasba emelke­dett. A vállalkozó kedvű és dúsgaz­dag franciák biztosak voltak benne, hogy ami kicsiben működik, nagy­ban is működni fog. Igazuk lett. Az első utasok, egy kakas, egy kacsa és egy bárány szerencsésen földet ér­tek nyolcpercnyi repülés után. Az első ember szintén hőlégballonon emelkedett a levegőbe, erre máig büszkék a ballonsport szerelmesei. Kassán e négy napon keresztül az övék volt a főszerep,-a szervezők azt is el tudták intézni, hogy ismét legyen esti látványosság a Felsza­badulás terén. A város központjá­ban este kilenctől húsz világító óri­áslampiont csodálhattak az arra járók. Mivel sötétben természete­sen nem lehet felszállni, a kosara­kat alaposan rögzítették, majd las­san adagolni kezdték a gázt. A lát­vány leírhatatlan, lefényképez- hetetlen. De térjünk vissza Brian Small- woodra, aki négytagú csapattal érkezett Kassára, és tulajdon­képen félig-meddig rajtam tesztel­te vadonatúj ballonját. Legalább száz irigyen leső szempár kíséri felszállásunkat, nincs ez másképp a félórás út ideje alatt sem. Dél­nyugatnak tartunk, a szél így dön­tött, Brian döntésének köszönhetően pedig meg sem állunk 1200 méteres magasságig. Ekkora magasságban is jól hallható Kassa valamennyi házőrzője, ahogy nemtetszésük­nek adnak hangot a gáz adagolását kísérő zúgás miatt. Ez a jel­legzetes hang legin­kább oroszlánbőgésre emlékeztet, idegesítő lehet az ebeknek. A gyerekek már egész másképp viselkednek, ennyien ne­kem még sosem örültek, mint az alatt a fél óra alatt. Integetés, fényképezés, megint integetés, egy-két naiv és gyermeteg kérdés a pilótához, aki atyai türelemmel válaszolgat, magyaráz és beavat. A ballonozás az asztalitenisszel van egy veszélyességi kategóriában. Tavalyi repülésem során, melyet szerencsére nem kö­vetett a fentiekben vázolt újoncavatás, azt mondta valaki, ballonkosárban lenni olyan veszé­lyes, mint a saját balkonomon áll­ni. A baleseti statisztikák is meg­nyugtatóak: legutóbb az ötvenes években zuhant le egy svájci pá­ros, akik az Alpokba merészked­tek hőlégballonnal, és az erős szél nekicsapta őket egy sziklának. Ha az ember nem meggondolatlan, tisztában van az alapvető tudniva­lókkal, nem történhet baja - ma­gyarázza Brian, aztán közli, hogy leszállunk. Nos, a dolognak ez a része nem sikerül a nagykönyvbe illő módon, landoláskor ugyanis jól a földhöz vág minket a szél, a kosár felborul, úgy kell szégyen­szemre kikászálódni belőle. Miu­tán azonosítottuk öszegabalyo- dott végtagjainkat, látjuk ám, hogy egy városszéli bérház teljes lakóközössége követte figyelem­mel a szokatlan talajfogást. Ami­kor bizonyossá válik, hogy min­den rendben, a zsöllye tapsban tör ki, a ház előtt játszó gyerekek pe­dig felénk rohannak. Mivel autós kísérőink szem elől vesztettek bennünket, nélkülük kell nekilát­nunk a hatalmas hólyag összecso­magolásának. A gyerkőcök, sőt szüleik is lelkesen segédkeznek, Brian szerint ez Angliában ritka hozzáállás. Bőven vannak rossz tapasztalatai, főleg a magánterü­letre való kényszerleszállás végző­dik néha ökölrázással, szitkozódás- sal, házőzrő pitbullok elővezetésé­nek kilátásba helyezésével. A ballo­nosok azonban utolsó leheletükig védik sérülékeny járművüket, és hálásak, ha rongáló kezek helyett segítőtársakra lelnek. Brian is már vagy a tizedik lurkót emeli moso­lyogva be-ki a kosárba, hogy legalább a földön kipróbálhassák a ballo­nozást. Záporoznak a kérdések, jobb híján felcsapok tolmácsnak, ám egyszerre, sajnos, csak egy kérdésre tud válaszolni a derék püó- ta. Közben, hála a rá­dió-összeköttetésnek, megérkezik az autós csapat, gyakorlott moz­dulatokkal felpakolják a kosarat és a kézitáska méretűre hajtogatott ballont az utánfutóra, és irány a legközelebbi „vendéglátóipari egy­ség”. Olyan valószínűtlen gyorsa­sággal tűnünk el a helyszínről, ahogy megérkeztünk odafentről, a derült égből. Egy ezerdol­láros csekk kinagyított példányára igyekeztek rárepülni a versenyzők.

Next

/
Thumbnails
Contents