Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

2000-06-14 / 24. szám

6 2000. június 14. Gazdaság - Hirdetés Figyelő Ki felel az e-mailért? Az amerikai legfelsőbb bíró­ság érvényben hagyta azt a jogi tételt, hogy az inter­netes hozzáférést szolgálta­tó cég (ISP) jogilag és pénz­ügyileg nem tehető felelős­sé azért, ha mások, az ő hozzáférési szolgáltatását igénybe véve elektronikus levelekkel vagy más inter­netes üzenetekkel, illetve közleményekkel (pl. bulle­tin board mes- sages) valakit megrágalmaz­nak, illetve sér­tegetnek vagy fenyegetnek. A kérdés egy olyan ügy végle­ges lezárása kap­csán került ismét elő, amely hat évre nyúlt visz- sza. Akkor tör­tént, hogy vala­ki, egy máig is­meretlen sze­mély, egy Ale­xander Lunney nevű, 15 éves fiú nevében előfizetett a Prodigy Services Co. internetes szol­gáltatására, és aztán e háló­zaton keresztül fenyegető tartalmú, meglehetősen „profán” üzeneteket küldött valakinek. A címzett értesí­tette a rendőrséget, és ha­marosan kiderült, hogy Lunney, a bronxville-i középiskolás soha nem volt a Prodigy ügyfele. Mivel a névbitorló kiléte ismeretlen maradt, Lunney a Prodigyt perelte be, a neki okozott kellemetlenségek miatti kártérítést kérve. A legfel­sőbb bíróság azonban in­doklás nélkül elvetette a ke­resetet. Ezzel megerősítette azt az általában eddig is ér­vényesülő elvet, hogy a hoz­záférés-szolgáltatónak nem kell helytállnia valamennyi ügyfele összes felróható cselekményéért, hiszen minden elektronikus üzenet tartalmának figyelemmel kísérése nem várható el a szolgáltatótól. Hasonló kérdés merült fel George Firthnek, New York állam környezetvédelmi hi­vatala volt igazgatójának az ügyében is. Az állam szám­vevőszéke ugyanis még 1996-ban olyan jelentést tett közzé róla az Interneten, amely Firth megítélése szerint hamis, rágalmazó tartalmú volt. Itt most nem a számvevőszéki állítás tartalmának helytál­lósága a vita tárgya, hanem az a tény, hogy Firth ügy­védje csak 15 hónappal az említett írásnak a világhá­lón való közzététele után indított pert, pedig New York állam joga erre - ha­sonlóan az Egyesült Álla­mok legtöbb tagállamának jogához - csak a közzététel utáni egy éven belül ad le­hetőséget. A be­advány elutasítá­sát kérelmezők szerint itt ugyan­azt a szabályt kell alkalmazni, mint a sajtó út­ján történő köz­zététel esetén. Firth ügyvédje viszont arra hi­vatkozott, hogy a szóban forgó anyag azóta is olvasható a weben. Firth ügyvédjének ér­vét az ellenfél azzal támadta, hogy a lapo­kat is elő lehet venni, meg lehet tekinteni később. Et­től még a közzététel napja nem változik. Firth ügyvéd­je szerint nem ugyanaz, ha valaki a megsárgult lapok közt bogarászva bukkanhat mások jogát sértő állításra, illetve ha valaki rákattint egy élő, friss információkat is tartalmazó honlapra, és ott ugyanúgy szemébe ötlik a világhálóra korábban fel­tett anyag. Albany illetékes bírósága nem méltányolta Firth ügy­védjének érveit. Kimondta, hogy egy cikknek az Inter­neten való folyamatos je­lenléte nem minősül újra­közlésnek. A közzétel akkor történik meg, amikor az írás a hálón először megje­lenik, és az ezt követő 365 nap elteltével ellene nincs helye a felperes által tett beadványnak. Az ítélet olyan szemléletet tükröz, amely az eddig megszokott életviszonyokra alkotott jogszabályt igyekszik alkal­mazni az újszerű informáci­ós technológiára is. E szem­lélet fenntarthatóságát a jö­vőben minden bizonnyal újabb és újabb esetek fogják próbára tenni, nem csak Albanyben, nem csak első fokon. Várható, hogy Euró­pa is hasonló joggyakorlatot fog alkalmazni, mint az Egyesült Államok. (MTI) Az Internet- szolgáltató­nak nem kell helytáll­nia vala­mennyi ügy­fél cseleke­detéért. Idén már javult a hazai bankrendszer állapota, de még mindig nagyon sok a tennivaló Százmilliárd feletti számla A Szlovák Nemzeti Bank épülő központi székháza. A jegybank felada­ta a kereskedelmi pénzintézetek felügyelete. Somogyi Tibor felvétele Tuba Lajos Az első negyedévben a hazai bankokban csökkent a „rossz” hitelek növekedési aránya - ír­ta néhány napja az egyik napi­lap. Ez jó hír, hiszen ez a tehér már évek óta komoly problé­mát jelentett, sőt sokak szerint akár katasztrófába is sodorhat­ta volna a bankrendszert. A rossz hitelek közé azok tartoz­nak, amelyeket az adósok vagy késve, vagy egyáltalán nem tör- lesztenek. A bankok azonban ilyen esetben is kénytelenek visszafizetni a kliensek pénzét és az ígért kamatot, azért a rossz hitelekre kötelesek koc­kázati tartalékot képezni. Már­pedig ezen a téren egészen ta­valyig kifejezetten tragikus volt a helyzet: a bankok a 123,6 milliárd koronás kétes kinn- lévőségükre mindössze 34,5 milliárd koronás tartalékot ké­peztek. A helyzet javulását az is elősegítette, hogy az állam a múlt év végén 17 milliárd koro­na rossz hitelt kiemelt az Álta­lános Hitelbankból és a Szlovák Takarékpénztárból, javítva ez­zel a statisztikát. Közben azon­ban a bankok sem „tétlenked­tek”, az első negyedévben újabb 5,6 milliárd korona rossz hitelt halmoztak fel - ez azonban jó­val kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. A kedve­ző változásoknak köszönhetően kissé javult a helyzet, az első negyedév végén a 95,4 milliárd koronás rosszhitel-mennyiségre már 67 milliárd koronás tarta­lékjutott. Ebből is látszik, hogy bár az utóbbi másfél évben sok min­den történt a hazai bankszféra rendbetételéért, ez a konszoli­dációnak nevezett folyamat még nem ért véget. Ilyen szem­pontból a nálunk működő ban­kokat három csoportba oszt­hatjuk. Az elsőbe azok tartoz­nak, amelyekben az államnak jelentős tulajdona, vagyis beleszólása van. Ezekre jellemző, hogy a menedzs­ment éveken ke­resztül nem érzé­kelte a tulajdonosi felügyeletet, így na­gyon sok rossz hi­telt engedélyezett. Sőt, arra is bőven volt példa, hogy éppen az ál­lam nevében fellépő politiku­sok kényszerítették rá ilyen lé­pésre. Á állam azonban nem engedheti meg, hogy legna­gyobb bankjai összeomoljanak, ezért hirdette meg az új kor­mány 1999 elején a 100 milliár­dos konszolidációs programját, amelynek végén privatizálják mind a VÚB-t, mind pedig a Szlovák Takarékpénztárt. Ezt az első hallásra hihetetlennek tűnő összeget kell kifizetnünk azért, hogy a hazai meghatáro­zó bankok megbízható, külföl­di tulajdonos kezébe kerülje­nek. Mai állapotukban ugyanis senki sem érdeklődik irántuk. Az állami befolyás alatt álló bankok közül a Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) az álla­mi tulajdon hátrá­nyain kívül a Rezes­féle befolyást is meg­élte, és ma még nem mondható el teljes biztonsággal, hogy megmenekül-e. A Pol’nobanka viszont már révbe ért, külföl­di stratégiai partnere megfelelő garanciát nyújt számára a to­vábbi működéshez. A bankok másik nagy csoport­ját a külföldi tőkéből létesített pénzintézetek képviselik; en­nek jellemző példái a Tatra banka és a Tudóvá banka. Ezek lépésről lépésre, nagyon átgon­doltan építkezve jutottak el oda, hogy ma már komoly bankként jelennek meg. Éppen az ő mai helyzetük a bizonyí­ték arra, hogy körül­tekintő gazdálko­dással és megfelelő szakemberek alkal­mazásával a rossz hitelek aránya a szlovák gazdaság mai helyzete ellené­re is elfogadható ke­retek között tartha­tó. Ezek az uralko- dóan külföldi tőkéjű bankok manapság nagy dilemma előtt állnak. Eddig ugyanis csak a valóban megbízható kliensek­nek hiteleztek, de ilyen ma már egyre kevesebb található, így aztán nyitniuk kell a kis­vállalkozók és a lakosság felé is. Ilyesminek tekinthető a Tat­ra banka tervezett jelzáloghi­tele vagy a június elején indí­tott kisvállalkozói hitelprog­ramja. A harmadik nagy csoportot pe­dig a szlovák tőkéjű kisbankok képezik. Ezeket általában kü­lönféle állami vállalatok pénzé­ből hozták létre, és ma már ki­jelenthetjük, hogy a legtöbb esetben megfelelő lobbicsopor­tok elképzeléseinek finanszíro­zására szolgáltak. Régi igazság azonban, hogy minél áttekint­hetetlenebb valami, annál rosz- szabb hatékonysággal műkö­dik. Emiatt ebben a csoportban már régóta bankcsődök soroza­ta fenyegetett, de különféle módszerek alkalmazásával évekig húzták őket. Tavaly óta azonban mind a kormány, mind pedig a jegybank igyek­szik elérni a beteg kisbankok felszámolását. Ez az Agro- banka és a Slovenská kreditná banka esetében csődöt jelen­tett, a Priemyselná banka vesz­teségeit pedig a takarékpénztár állta. Ezekben a napokban dől el a Postabank és a Devín Bank sorsa. Ezek esetében érzékelhe­tő az igyekezet, hogy különféle állami beavatkozásokkal elke­rüljék a csődjüket. Az például nyilvánvaló, hogy mindkét esetben 10 milliárd korona kö­rül lenne az az összeg, amit a Bankgarancia Alap kénytelen lenne kifizetni a kisbetétesek­nek. Ennek nagy részét pedig a szerencsétlen hazai szabályo­zás miatt a jól működő bankok­tól zsebelné be. Az érvényes törvények alapján pedig azok­nak, akik a bankot csődbe vit­ték, gyakorlatilag a hajuk szála sem görbülne. Sőt, az eddigi ta­pasztalatok szerint még a csődön is ha­talmas bevételeik lehetnek. Ez főleg abból áll, hogy az információk birto­kában főként ők szervezik a banknak tartozók és a bank­kal szemben követe­lésekkel fellépők közti elszámoláso­kat. Nálunk ugyanis ezt is meg lehet ten­ni, és emiatt a csőd­be ment bankok va­gyonából szinte semmi sem marad az állammal és a közalapokkal szembeni tartozások rendezésére. Mindezek alapján csak egyet­len út létezik: az összes bankot minél gyorsabban olyan tulaj­donosok kezébe kell adni, ame­lyek nem engedhetik meg ma­guknak a gazdaságtalan mun­kát és áttekinthetetlen tevé­kenységet. Csak így érhető el, hogy egyszer majd ebben az or­szágban is jól működő bank- rendszer jelentse a gazdasági fejlődés alapját. Az első ne­gyedévben 5,6 milliár­dos „rossz” hitelt hal­moztak fel. Az összes hazai pénz­intézetet minél gyor­sabban „jó” tulajdonos kezébe kell adni. Apróhirdetés Megemlékezés Fájó szívvel emlékezünk drága halottunkra, ifj. HORVÁTH ANDRÁSRA (Dobra) halálának 5. évfordulóján. Akik ismerték és szerették, szenteljenek em­lékének egy néma pillanatot ezen a számunkra oly szomorú évfordulón. Szerető édesanyja, nővére és családja KEV-40 Május 28-án elmúlt egy éve, hogy Budapesten eltemettük MVDr. JÁSZ ÜTSZ LÁSZLÓ NÉ sz. BODNÁR ADRIENNT. Emléke örökre megmarad a szívünkben. Szerető kisfia, Christopher, férje, László, édesapja és a családja, valamint az egész budapesti család V-690------Ismerkedés-----­ER OTIKON - magányosok társközve­títője (hölgyek kérésére Németország­ba is) - 979 01 Rimavská Sobota, Sídlisko Rimává 8. Kérdőív 20 korona ellenében igényelhető. Infotelefon: 0866/563 37 79. V-1836 52/170 férfi kedves, független, elvált vagy özvegy asszonyt keres. Jelige: Fényképes levelet kérek! DSV-976 39/195 elvált férfi megismerkedne korban hozzá illő hölggyel. Jelige: Nyugat-Szlovákia. KNV-431 Szeretnék megismerkedni egy 55 év körüli kedves úrral, aki igényes a kül­ső és belső értékekre. Jelige: Nyugat-Szlovákia/K. V-670 39/176, sportos, sokoldalú érdeklő­désű, nyarat, vizet szerető férfi alka­lom hiányában ezúton keresi hason­ló beállítottságú 30 és 36 év közötti karcsú nő ismeretségét. Jelige: Nyár. KEV-34 23 éves szlovák anyanyelvű, magya­rul is beszélő, szolid, intelligens nő magas, romantikus társat keres. Jelige: Boldogság. V-673 Zuzana társkereső ügynökség. Tájékoztatás 20 korona ellené­ben (+külföld). P.O.Box 46, 929 01 Dunaszerdahely. __________DSVk-904 40/162, független, diplomás legény­ember megismerkedne korban hoz­zá illő, közép- vagy felsőfokú végzett­ségű lánnyal Pozsonyból vagy Nyu­gat-Szlovákiából. Jelige: Ikrek hava. V-681 43/178/85, elvált fiatalember hozzá illő hölgy ismeretségét keresi házas­ság céljából. Jelige: Jól szituált. V-682------Adásvétel-------­ír ógépek eladása és szervizelése. Postáh is küldök. Farkas Tibor, Nád­szeg 1163. Tel.: 0706/778 2512. V-637 HÚSCSIRKÉK NONSTOP. 0905/ 432 292. DSV-842 Eladó Mitsubishi Colt 1,8 D. Gyártási év 1986. Jó állapotban. Műszaki el­lenőrzés után. Irányár 60 000 Sk. Tel.: 0905/262 533. V-676 Eladó családi ház 10 km-re a pár­kányi termálfürdőtől. Tel.: 0810/759 6259, este 19-től 21 óráig._______________V-671 Ela dó jó állapotban lévő 130 l-es mélyhűtő. Tel.: 0810/759 3308. PAV-88-------- Vegyes -------­Ré giségek, hagyatékok!!! - kínál­jon. Megbízhatóság. Tel.: 0903/475 576. V-1868 Megrendelhető holland an/atövek- ből (snowdon fajta) származó nagy virágú krizantémdugvány. A sima dugvány ára: 1,0 Sk, a gyö­kereseké április 25-étől június 10- éig 2,20 Sk, június 15-étől július 20-áig 1,50 Sk, továbbá futó-, an­gol- és hagyományos muskátli, ára 12, 14, 16 Sk. Cím: Fekete Béla, 930 06 Nárad 197. Tel.: 0709/554 92 25, 0903/415 519. DSV-176 Redőnyöket rendeljen olcsóbban a gyártótól. Tel.: 0819/796 425. VSV-23 Rádióamatőrök, figyelem! Jutányos áron eladók: műkö­dő és nem működő régi rádi­ók, valamint fekete-fehér és színes televízók. Cím: Ursulínska 2, Kosice. Tel.: 095/622 6650. KEV-35

Next

/
Thumbnails
Contents