Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-06-14 / 24. szám
4 2000. június 14. Háttér - Hirdetés A nyugat-európai politikusok sem igazán értik, hogy miért kell mindenáron az Egyesült Államoknak az új védőpajzs Clinton magas labdája Putyinnak Malinak István _____________ Hellyel-k özzel elég fura hangulata volt a június 3-5-i oroszamerikai csúcstalálkozónak. Az egyik oldalon a lényegében ismeretlen orosz elnökkel, senki sem tudja, mire lehet nála számítani, hiszen Nyugat-Európa és az USA még csak most tapogatja körbe Vlagyimir Putyint. A másik oldalon állt a Fehér Ház távozófélben lévő lakója; külpolitikai elemzők nem is olyan régen az elnökválasztás évét Amerikában a béna kacsa évének nevezték, mert ilyenkor az elnökök általában már a kampánnyal voltak elfoglalva, nem hoztak lényeges, nemzetközi jelentőségű döntéseket. Clintonnak is meg kellett most fontolnia, miben egyezik meg orosz partnerével, milyen kötelezettséget hagy utódjára - legyen akár demokrata, akár republikánus. A hadászati biztonság legfontosabb kérdéseiben tehát nem is születhetett döntés, sőt az amerikai elnök - Putyin ri- posztjának tulajdoníthatóan - még kényes helyzetbe is hozta magát. Leszámítva a bennfenteseket, a külpolitikai szakértőket, a nagy- közönség részéről talán az említett okok miatt jóval lanyhább volt az érdeklődés, mint amekkora Moszkva és Washington legfelsőbb szintű párbeszédeit kísérni szokta. A hidegháborús szembenállás éveit már ne is említsük, amikor egy-egy szovjet-amerikai csúcs hónapokig téma volt a világsajtóban, s az átlagos újságolvasó is kívülről fújta, hogy hány atomrobbanófej, hordozóeszköz miatt vitatkoznak a világhatalmak. Azelőtt tájainkon a kisemberek legnagyobb gondjaként tálalták ezt a problémát, viszont ma már alig érdekel valakit az illetékeseken kívül. Ez így van rendjén, de esetenként nem árt tudatosítani: az őrült fegyverkezési hajsza éveiben felhalmozott nukleáris pusztító erő nem semmisüli meg, létezik. Az 1993- ban aláírt, az orosz duma által nemrégiben ratifikált START-2 szerződést 2003-ig kell végrehajA kard és a pajzs egyensúlyának egyszerű logikájára épült. tani, vagyis akkorra csökkentik 3500-ra az amerikai és 3000-re az orosz atomtöltetek számát. A START-tárgyalások előtt mindkét szuperhatalom több mint 10 ezer nukleáris töltettel rendelkezett. Ezek - és főleg a hordozók - egy része elavult, vagy hamarosan erre a sorsra jut, de megvannak, valamit kezdeni kell velük. Ráadásul szakértők szerint az orosz gazdaság jelenlegi állapotában Moszkva nem képes kétezernél több robbanófej biztonságos fenntartására, ami önmagában sürgetővé teszi a további kölcsönös csökkentést, a majdani START-3 szerződést. A mostani csúcstalálkozó után Clinton is, Putyin is arról beszélt, hogy fontos lépést tettek a hadászati egyensúly megőrzéséért. A felek megállapodtak abban, hogy megsemmisítik a fegyver- gyártásra szolgáló katonai plutónium egy részét, s emlékeztetőt írtak alá a rakétatámadások előrejelzésére szolgáló moszkvai központ létrehozásáról. A legfontosabb a hadászati stabilitásról szóló közös nyilatkozat, mert ez alapozza meg a további tárgyalások - az ABM-szerződésről, illetve a START-3 szerződésről - kereteit. Természetesen a legnagyobb figyelem az előbbit kísérte, hiszen az USA hónapok óta próbálja rávenni Moszkvát az 1972-es szovjet- amerikai ABM-, vagyis a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerződés módosítására, hogy kiépíthesse új, nemzeti rakétaelhárító rakétarendszerét (NMD). Az USA ezzel megváltoztatná annak a filozófiának a lényegét, amelyre a hidegháborús időszakban a nukleáris egyensúly (biztonság) épült. A hatvanas évektől a két szuperhatalom között hihetetlen mértékben felgyorsult a fegyverkezési verseny, egyre tökéletesebb hordozóeszközöket és egyre nagyobb robbanóerőt képviselő atomfejeket állítottak rendszerbe; fennállt a veszélye annak, hogy e hajsza teljesen kicsúszik az ellenőrzés alól. Az ABM gondolata a kard és a pajzs egyensúlyának egyszerű logikájára épült, a történelem folyamán a támadófegyverek tökéletesedése automatikusan magával hozta a védekezést szolgáló fegyverek tökéletesítését. Az 1972-es ABM-szerződésben a felek rögzítették: mindketten csupán egyetlen, a támadó rakéták megsemmisítésére képes rendszert, vagyis rakétaelharító rakétarendszert hoznak létre, a Szovjetunió ezt Moszkva védelmére telepítette, az USA pedig nukleáris bázisát védte vele. Vagyis egyéb területeik védtelenül maradtak, kölcsönös elrettentő ereje volt anak a tudatnak, hogy nem érdemes a másik fél ellen rakétatámadást Clinton beszédet mondott a Dumában. Zsirinovszkij a tőle megszokott hangerővel juttatta kifejezésre nemtetszését, az orosz érdekek megsértésével vádolta az amerikai elnököt. TA SR/EPA Próbáljuk ki, melyikünk kobakja keményebb... TA SR/AP felvétel indítani, mert a nukleáris válaszcsapás elől ő sem menekülhetne. Tehát szovjet-amerikai viszonylatban az atombiztonságot valamiképpen a kölcsönös védtelenség garantálta. Ez most megváltozna, az USA a nemzeti rakétapajzs - elődjének akár Reagan ún. csillagháborús programját is tekinthetjük - létrehozásának szándékával egyértelműen a védelmi képesség fokoOroszország nem bírna el egy új fegyverkezési versenyt. zását tekinti meghatározónak. De hogy Moszkva számára elfo- gadhatóbbá tegye, azzal érvel, nem Oroszország ellen irányulna, hanem az ún. terrorista államoktól - Washington ilyennek tartja Irakot, Észak-Koreát stb. - kellene megvédenie Amerikát. Moszkvai látogatása előtt Clinton Európában tett körutat, s azt tapasztalhatta, hogy itteni partnerei egyáltalán nem lelkesednek az NMD-ért. Hamisan cseng az az amerikai állítás, hogy az új rakétapajzs megakadályozná az atomfegyverek elterjedését, amikor az amerikai törvényhozás nem szavazta meg az atomkísérletek teljes betiltását. Nyugat-európai lapkommentárok ironikusan arra mutattak rá, hogy az USA által terroristának nevezett államok a fejlődő világban vannak, s aligha hihető, hogy belátható időn belül el tudnák érni Amerikát. Egyes orosz politikusok arról beszéltek, hogy az USA bambusznádra szerelt gyufásdobozoktól akarja magát megvédeni a méregdrága, mostani számítások szerint 60 milliárd dolláros védőpajzzsal. A lényeg: Nyugat-Európa sem igazán érti, miért kell mindenáron az amerikaiaknak az NMD, Schröder német kancellár Berlinben arra figyelmeztette Clintont, hogy egy új rakétavédelmi rendszer felborítaná a fegyverkezési egyensúlyt is, meg a NATO belső összetartó erejét is. Moszkva nem bírna el egy új fegyverkezési versenyt. Putyin visszapasszolta Clintonnak a labdát, azt mondta, rendben, hozzanak létre rakétapajzsot az ilyen „sötét szándékú” országok ellen, de közösen. Clinton előzőSajtóvisszhang A „szürke csúcs” sikere Az alábbiakban válogatást adunk abból, hogyan értékelte a nemzetközi sajtó Bili Clinton oroszországi látogatását. Rzeczpospolita. A konzervatív lengyel lap szerint az amerikaiak „azért mentek Moszkvába, hogy lássák, kivel van dolguk. Putyin alig ismert, s nem éppen a legjobb viszonyt örökölte a NATO iránt, ehhez jönnek még a bírálatok a csecsenföldi háború miatt, a rosszabb viszony az arab világgal, ugyancsak e miatt a háború miatt, a bizonytalanság a Japánhoz fűződő viszonyban és a közép-európaival kapcsolatos önálló politika hiánya. Clinton ezért is volt óvatos, és nem sokat beszélt...” Corriere della Sera. A müánói újság ezt írta: „Külsőleg siker a moszkvai csúcs, lényegében azonban félig kudarc volt. Nem sikerült a két ország közötti alapvető ellentéteket megoldani, nem sikerült a két országnak a koszovói háború óta megkárosodott kapcsolatait javítani. Clinton és Putyin azonban megakadályozta, hogy törés következzék be. Mi több, letették egy intenzív és nehéz párbeszéd alapjait.” El Periodico de Catalunya. A Barcelonában megjelenő lap szerint Clinton védelmi doktrínájával mind az EU-ban, mind pedig Oroszországban jelentős fenntartásokba ütközött. Az USA azt akarja, hogy a NATO őrizze meg katonai fölényét, és a Pentagon parancsnoksága alatt maradjon; keresi az együttműködést Oroszországgal, de alacsonyabb szinten. Vigyázó szemeit Kínára veti, és azt akarja, hogy az európaiak erőteljesebben vegyék ki részüket a katonai kiadásokból, de megtagad tőlük minden autonómiát. E doktrína eredménye egy, az egész vüágon aggodalmat kiváltó stratégiai bizonytalanság, amelyet a nemzeti rakétavédelemre vonatkozó amerikai tervek csak még fokoznak.” The New York Times. A fő amerikai célokat illetően nem hozott előrelépést Clinton és Putyin találkozója. Az USA enyhíteni akarta a Kreml ellenállását az amerikai rakétavédelmi tervvel szemben, de ezt nem sikerült elérni. A lap felhívta a figyelmet: bár az oroszok is elismerték az újszerű fenyegetések létét, Putyin a közös sajtóértekezleten úgy fogalmazott, hogy a gyógyszer nem lehet ártalmasabb magánál a betegségnél. Nyezaviszlmaja Gazeta. A moszkvai lap szerint a csúcs a várakozásoknak megfelelően csak jelképes eredményeket hozott, elmaradt a szenzáció, a legfontosabb orosz-amerikai ellentét megoldása az ABM- szerződés kérdéseiben. A hadászati stabilitás elveiről megfogalmazott közös nyilatkozat „a kompromisszum iskolapéldája”, nem old meg a gyakorlatban semmit, nem kötelez senkit semmire, csak rögzíti a felek egymásnak gyakran teljesen ellentmondó alapelveit ebben a kérdéskörben. Kommerszant Daily. A moszkvai gazdasági napilap szintén általánosnak ítéli azt a véleményt, hogy a Clinton-vizit csekély eredménnyel járt. Az orosz és az amerikai elnök is elégedett lehet a csúccsal, csakhogy ezeknek az eredményeknek valójában nincs semmi közük a felek által deklarált célokhoz. Az amerikai elnöknek szüksége volt a moszkvai vizitre, hogy elősegítse A1 Gore alel nők győzelmét a novemberi választásokon. Putyinnak fontos volt bizonyítania, hogy a csecsenprobléma és a sajtószabadság gondjai ellenére a Nyugat támogatja politikáját, így a két elnök érdekei egybeestek, s biztosították a „szürke csúcs” sikerét. lég a nyugat-európai meg az orosz aggodalmak csökkentése végett arról beszélt, hogy ha az USA kifejleszti az új védelmi rendszer technológiáját, kész azt más államoknak is átadni. Londonnál és Párizsnál ez épp az ellenkező hatást váltotta ki. London szerint ha az oroszok hozzájutnának az amerikai technológiához, a Trident rakétákkal felszerelt brit tengeralattjárók Moszkva elleni csapásképessége megszűnne. Brit stratégák ugyanis még mindig nagy veszélyforrásnak tartják az instabü Oroszországot. Párizs is a füg- geden francia nukleáris elrettentő erőt félti az amerikai tervtől. Itt tart az ügy; nagy kérdés, lép-e valamilyen irányba Clinton, vagy pedig meghagyja a döntést utódjának. Az egész Clinton-látogatásnak volt egy sajnálatos hatása. Az amerikai elnöknek köszönhetően Putyin egy nukleáris világhatalom vezetőjének szerepében tetszeleghetett, szóba sem került, hogy felelős a csecsen háborúért, az emberi jogok sorozatos megsértéséért. VEGKIARUS Vevőre várnak a júniusi üdülések utolsó szabad helyei TIP t r a v e 1 ITT AZ IDEJE a helyes döntéseknek A TIP travel és a TATRATOUR a két legnagyobb utazási iroda olyan ARAKAT KÍNÁL, AMILYENEKRŐL ÁLMODIK ! 10-25%-os ÁRENGEDMÉNY ÜDÜLÉS RESZLETFIZETESRE HORVÁTORSZÁG Isztria - Opatia - Dalmácia 7x etezálásdás szálodában, félpanzió, medence 4090,-Sk-tól(júnlszept) ,5095^Sk-tól(júl,aug) SPANYOLORSZÁG Mint sehol máshol-Callela. Lloreto. Tossa 7x szátoda, télpanzió, kSmat luxusautóbusz 5990,- Sk-tól (jún, szepl), 8615v Sk-tö (jut, aug) Egy út repülővel csak + 2000,- Sk MALLORCA Újdonság -10,13 napos ott-tartózkodás 9x szátoda, tépanzió, medence, szál. nepüsusl 13S90r Skti (júv sapt),15716*- Sk-to (ja aug) ahol eladhatja vagy üdülésre cserélheti VAGYONALAPI KÖTVÉNYÉT VKV-37
