Vasárnap - családi magazin, 2000. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
2000-01-19 / 3. szám
Politika 2000. január 19. 3 Tisztelt Ház Újabb erőpróba előtt Duray Miklós Ma két nagy európai szervezet létezik, amely az európai nemzetek gondolkodásmódját és értékrendjét összegezve, azt államszervezői és államalakítói magatartássá generálva jeleníti meg. Az egyik az Európa Tanács, a másik az Európai Unió. Az EBESZ jellegénél fogva eltér ezektől. Az Európai Tanácshoz kötődik az emberi jogi charta, az önkormányzati charta, a regionális vagy kisebbségi nyelvek chartája, a halálbüntetés tilalma— és így tovább. Az EU egyik nagy vívmánya a szubszidiaritás elvének bevezetése az államépítésbe és az államszervezésbe (amelyet az önkormányzati charta tesz érthetővé és alkalmazhatóvá). A szubszidiaritás azt jelenti, hogy a problémákat azon a szinten kell megoldani, ahol keletkeznek, illetve mindaz, ami megoldható helyi vagy regionális keretek között, azt ott kell megoldani. Az EBESZ-ből két nagy történelmi lépés indul ki. Az egyik a létrejöttekor (1975) történt meg: megszüntette az államok kizárólagos belügyének doktrínáját (ez volt az egyik eszköze a kommunista hatalmi rend megdöntésének). A másik az autonómia elvének elfogadása volt, amelynek eddig két jelentős állomása ismert: a koppenhágai emberi dimenziók konferenciája 1990-ben és az isztambuli csúcsértekezlet 1999-ben. Az autonómia elvének elfogadásáért vívott küzdelem terén az előbbi esetben Tabajdi Csaba volt a hős, az utóbbi esetben Orbán Viktor. A fenti felsorolásból tudatosan kihagytuk az ET kisebbségi keretegyezményét. Ez ugyanis már nem az európai gondolatiság kibontakozását, látóhatárának bővülését igazolja, hanem a korábbi fokozatos szemléleti elmélyüléssel ellentétes sekélyesedést képviseli. Nem véletlenül. Az önkormányzati charta, a nyelvi charta és az ET sokat emlegetett 1201-es ajánlásának alapjait még a volt kommunista államok felvétele előtt rakták le. A kisebbségi keretegyezményt viszont ezen államok a felvételük után a korábbi fejlődés lefékezésére kényszerítették ki - ez alól csak Magyarország kivétel. A fejlődés fékezői között Románia és Szlovákia jeleskedett leginkább. Mindkét országot kemény feltételekkel vették fel, amelyeket azok sorra nem teljesítettek. Az önkormányzati charta 1993 óta a szlovákiai magyar politikában pártprogramként is jelen van. Az 1994. január 8-i komáromi nagygyűlés egyik alappillérét alkotta. Az eddigi szlovákiai kormányok sorra kitértek aláírása elől. Végül 1998-ban a kormányt alakító koalíciós szerződés része lett, az MKP nyomására. Bekerült a kormányprogramba is. Majd úgy látszott, mintha kikerült volna a kormány érdeklődési köréből, de egyszerre arról szereztünk tudomást, hogy a kormány elfogadta az aláírására benyújtott előterjesztést. Sajnos, az előterjesztésből mindazon opció kimaradt, amely a szubszidiaritás érvényesítésére vonatkozott a chartában. Most állunk a következő erő- és erkölcsi próba előtt: helyreigazíthatjuk a nyelvtörvényjavaslatának kidolgozása során elkövetett sorozatos hibáinkat. Reméljük, hogy miniszterelnök-helyettesünk ezúttal figyelmesebb lesz. Napirendre került ugyanis az ET Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának aláírása a Szlovák Köztársaság kormánya által. Az eddigi hibák sorozata azonban folytatódik. Most az újságból derült ki, hogy a kulturális tárca előterjesztette tárcaközi egyeztetésre a javaslatot, meg a svájci barátunktól is kaptunk egy figyelmeztetést: ez ügyben érkezik Pozsonyba az ET szakmai küldöttsége. Szerencsére az utolsó előtti pillanatban történt mindez. Az MKP még időben kidolgozta állásfoglalását a nyelvi charta aláírásával kapcsolatban, amely, sajnos, nem volt összhangban a minisztereink részéről megfogalmazott jóhiszemű véleménnyel, melyet a tárcaközi egyeztetés során készítettek, de szinte szó szerint egyezett az Európa Tanács arra vonatkozó szakmai álláspontjával, hogyan kell előkészíteni a charta aláírását. Az ET szakértői csoportja a múlt év decemberében Pozsonyban járt, és amikor előadást tartott erről a témáról, mintha az MRP állás- foglalását olvasták volna. A szerző az MKP ügyvezető alelnöke, képviselő. A fejlődés fékezői között Románia és Szlovákia jeleskedett. Egyetlen játéka maradt meg a hároméves csecsen kislánynak, a macija. Zizki Mirzojeva a Tbiliszitől mintegy 270 kilométerre lévő Dzsokola településen talált menedéket. Grúzia eddig több mint ötezer Csecsenföldről érkezett földönfutót fogadott be, akik a szűnni nem akaró orosz támadások elől menekültek biztonságosabb helyre. Közben Moszkva azzal vádolja Grúziát, hogy határain keresztül jut el a fegyverutánpótlás Csecsenföldre. (TA SR/AP-felvétel) Somogyi Tibor felvételei Az anyaországból korábban kiszakadt népeknek a nemzeti identitását csak közösen tudjuk megtartani Glatz Ferenc: Az Európai Unió kihívást jelent Sóki Tibor A múlt év végén Szlovákiába látogatott Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Milyen kihívásokkal néz szem- bea magyar tudomány az uniós csatlakozási folyamat idején? Az Európai Unióval kapcsolatban sok illúzió él, a legvalótlanabb elképzelés, hogy az unió egy segélyprogram. Az EU gyilkos verseny lesz. Az uniós tagság azt jelenti, hogy a szlovákiai, a lengyel, a magyar, a román parasztnak kell megmérkőznie a holland és a német paraszttal a piacon, és ha gyengébb minőségűt vagy drágábban termel, akkor elbukik. A csatlakozás azt is jelenti, hogy be kell tartani bizonyos kontinentális normákat, ami olyan óriási pénzösszegeket jelentene, hogy ez a térség a jelenlegi gazdasági termelőképességének a szintjén nem lenne alkalmas a követelmények betartására. Ezért meg kell fogalmazni még a csatlakozás előtt azokat a lehetőségeket, amelyeket az Európai Unió kínál, és azt a hazai politikai vezető réteg számára világosan el kell mondani. Meg kell keresni azokat a kitörési pontokat, amelyek számunkra érvényesülést biztosítanak a kontinentális egységben. Meg kell tudni mondani, hol találják meg például a szlovákiai szlovákok és magyarok is a maguk termelési, érvényesülési lehetőségeit az Unióban. Ki mondja ezt meg? A közép-európai értelmiségnek kell megfogalmaznia, mi is vár a térség népeire. Értelmiségiként és akadémiai elnökként számomra az Európai Unió egy kihívás. Összefügg ezzel szlovákiai útja? Azért jöttem, hogy a szlovák akadémiai elnöknek felajánljam az együttműködést az európai uniós tudományos programokban. Felvetem, hogy kezdeményezzük egy közép-európai értelmiségi fórumnak a megindítását, ahol a térség előtt álló alternatívákról esne szó. A horvát, a román, az ukrán, a cseh és a többi akadémiáknak ugyanígy megteszem ezeket az ajánlatokat. Remélem, a fórum első ülésére augusztusban sor kerül Budapesten. Hoz-e a csatlakozás változásokat a kisebbségek életében? A közép-európai problémák termelési, környezeti és emberi vonatkozásúnk. Az emberi problémák között ott van a migráció, és a kisebbségi probléma is. Először az Unió azt hitte, hogy ha e térségben bevezetik a többpártrendszert, a piacgazdaságot, s a NATO kiterjeszti a fennhatóságát Közép-Európára, ezzel itt virágzó polgári társadalom alakul ki. Aztán jöttek a magyar-szlovák, majd a román-magyar konfliktusok. Ekkor írtuk meg azt a szöveget, amely Kisebbségi kérdés Közép-Kelet-Európában címmel megjelent angolul, németül, szlovákul, románul és magyarul is. Ebben az áll, hogy amíg a kisebbségi kérdés nem oldódik meg ebben a térségben, addig jelen lesznek a politikai és társadalmi akadályok a térség modernizálásában. Koszovó végleg meggyőzhette az unió funkcionáriusait, hogy nem lehet csak a piacgazdaságnál, a többpártrendszernél megállni, és rájönnek arra, hogy az Európai Unió nemcsak a nemzeteké. Nemcsak politikai, de emberi kérdés is. Ezért a kisebbségkutatást rendkívül fontosnak tartom, hogy a kisnemzeti kultúrák is megtalálják a helyüket. Tudomásul kell venni, hogy az államhatárok soha nem estek egybe a nemzetiekkel, a nemzetállami elv alapján nem lehet politizálni. Az egész Európai Unió erről szól. Gondoskodni kell, hogy a kisnemzeti nyelvek és nyelvi kultúrák megmaradjanak. Javasoltam, terjessze ki a szlovák akadémia a befolyását a magyarországi szlovák térség problémáira és szervezetekre. Engem nem zavar, ha a magyarországi szlovákok a szlovák nemzet szerves részének tekintik magukat. Sőt, arról kell gondoskodni, hogy meglegyen számukra a szlovák tudományos nyelvnek az otthoni továbbképzése is, különben szubkultúrává fognak lealacsonyodni. Az anyanyelvükön kell, hogy megtanulják a fizikát, a kémiát, a biológiát. Segítsen a szlovák akadémia, hogy a magyarországi kisebbségeknek a tudományos nyelvi kultúrája kialakuljon. A magyar akadémia ajánlja föl, hogy az itteni magyar nyelvű pedagógusoknak továbbképzést biztosítunk, hogy a magyar iskolák színvonalasak legyenek. Szeretném, ha a kisnemzeti kultúrák is moderni- záltan és versenyképesen élnék meg a huszonegyedik századot. Körvonalazódnak-e a kisebbségi tudomány támogatásának intézményei? Igen. Magyarországon a kisebbségkutató központban létesítünk egy állást, hogy a meglévő és remélem erősödő magyarországi szlovák kutatói közösségnek kapcsolata legyen a szlovákiaival. Kötelességünk, hogy erről gondoskodjunk. Megpróbálunk Pozsonyban is egy állást létrehozni, amely az ittenieket, a Selye János Kollégiumot, a Fórumot stb. köti össze a magyarországi műhelyekkel. Mert az anyaországból kiszakadt népeknek a nemzeti identitását csak közös erőfeszítéssel tudjuk megtartani. Die Presse Prága fékez Előreláthatólag februárban tárgyalások kezdődnek Prága és Bécs között a benesi dekrétumokról. A Die Presse ennek kapcsán azt írta osztrák kül- ügyminisztériumi forrásokra hivatkozva, hogy Bécs nem hajlandó olyan engedményekre, mint Németország a német- cseh megbékélési nyilatkozatban, nevezetesen nem hajlandó a cseh jogrend részének elismerni a dekrétumokat, hanem sürgetni fogja hatályon kívül helyezésüket még Csehország EU-csatlakozása előtt. Az osztrák napilap úgy véli, hogy a cseh kormány fékezni igyekszik a megbeszéléseket, mivel a külügyminisztérium egyik illetékese az esedékes tárgyalások kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a megbeszélések nem a dekrétumokról szólnak, és még kevésbé vonják kétségbe érvényességüket, hanem a cseh- osztrák kapcsolatok jogtörténeti vonatkozásait hivatottak elemezni. Nyelvi charta Kijevi igen Több mint három éven át ha- lasztgatta az ukrán parlament az Európa Tanácsba történt felvételekor aláírt regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikálását. Sok ukrán parlamenti képviselő vélte úgy, hogy a javaslat, mely az egy tömbben élő közösségek nyelvhasználatára vonatkozóan 20 százalékos küszöb megálapítását indítványozza, az ország több régiójában szinte bábeli zűrzavart idézne elő, hiszen egyes megyékben - Ki- jevben is - az ukrán mellett 3-4 kisebbségi nyelv használata emelkedne törvényerőre. Jelentések szerint a kijevi parlament végül mégis áldását adta a kisebbségvédelem eme nagyon fontos eszközére.
